Délmagyarország, 1999. július (89. évfolyam, 151-177. szám)

1999-07-21 / 168. szám

9. JÚL. 2! SZERDA, 1999. JÚL. 21. FESZTIVÁLNYÁR 7 na ' szó kkori szabii >1, amely me? ie Sándor J» hasonlóan® ;ki kellett d» a nyarait ette rá, hofl" letben a N«* áron azonb® ste Majort: lemennék S® i szerepem. * lolt, de Mii* n semmit n® set. Ha egy3 tlan marad] sszafizetésn >ndjon! , r hangon P J. M­: és Berkes ezeréves I ckanthatnak, * a hétvégi tnak részleted napos oldal Ufós program li/fég bőven nyakig a tavaszban voltunk, mikor né­IVJ. hány ismerősöm merőben érdeklődött a szabad­téri legújabb programjáról, egyenként meg úgy össze­foglalókig is, hogy például milyen lesz a tavalyihoz ké­pest. Úgy darabra még csak-csak tudtam válaszolni, de összefoglalólag nem. Mit is mondhatna valamit előre az ember, ha nincs abban a mélylélektani hely­zetben, hogy jóslatokkal tegye teljesebbé mások életét. Éleit persze mindig zavar a megválaszolhatatlanság, mert egyrészt felkészületlenül éri az embert, másrészt meS egy pillanatra kicsúszik a láb alól a talaj. Mindennek okán - a megválaszolhatatlannak hitt kérdés után - valamivel több figyelmet fordítottam a szabadtéri összefoglalására. Ami nekem kétrét nehéz, többnyire bajban vagyok magával a színpaddal, és bajban vagyok a színpadra kerülő művek többségével. Mintha ezúttal képtelen lennék elvonatkoztatni attól, amit látok. Rossz gyermekkor, biztos: egyszer Mada­ras József felnézett egy darabban, föl, egészen a feje fölé, tudtam, hogy a zsinórpadlást látja, erre azt mondja, esik az eső. Na, itt kezdődött a színpadi dilem­mám, hajói emlékszem. J~\ e választ ezúttal mégis csak kaptam az idei sza­badtéri összefoglalására, méghozzá hiteleset. Éélfüllel az utcán hallottam, hogy az idei „termés" utős lesz. De hogy még véletlenül se a hangszerekre gondoljak, napok múlva nyomatékosítást kaptam arra nfzvést, hogy tényleg ütős lesz. A Kárászon mentem éppen az egyik irányba, amikor a felszalagozott sza­badtéri hirdetmény alatt elhaladva kisebb puffanást hallottam a hátam mögött. Leszakadt az egyik szél el­en felszerelt lengéscsillapító homokzsák. Nem volt mit elvonatkoztatni, maga a program tényleg „ütős". Podmaniczky Szilárd * Teljes napfogyatkozás 5. Honnan nézzük? sáv közepén 2 perc 22 ,-fsodpercig tart majd a sö­ietsér 8. a sáv széle felé halad­sz augusztus 11-i I naPfogyatkozást teljes­* lek csak azok láthat­M| !Qk' akik a Szombat­id " j e'y-Siófok-Paks-Sze­tj - ^d-Makó középvonalú, k^^BH | 2 km vastag sávban dekákkor. ) pertől, után] yő jugosz"' üléséről, M] ett hagyó®! va f", — ­td műsort. !°K°zatosan csökken ez k a tévéből >* Cs 'tartam. A legszélén VI Duna Mi* Pillanatnyi a teljes fe­s, a sávon kívül pedig csak Elégés napfogyatkozás fi­ia-n rá betö meg, de még az uk­xA " határnál is a Napnak 95 azalékát elfedi a Hold. ( A budapestiek nagy része árják a m®]i ^ alatonhoz tervezi utazá­/ásárosok ?! Manyi hegyről talán ífia lehet a v> a 8 az is látható lesz, amint kö °/d árnyéka nyugatról . '-éledve végigvonul a tó 6 tálnén Balatonfüredtől Si­ü '8- A meteorológiai sta­ttátli ' adatok szerint a Du~ a 101 keletre, a Dél-Alföidön egvalószínűbb, hogy a fo­S ó NaPot nem fogják M?3teakami a felhők. Remélhe­^8 eső sem lesz, bár eb­uuci uagi"- iSoi az évben nehéz előre jó­ucsev („Vol] h tó- Sokan tervezik, hogy a nutatkozása tyújt színv"] :. Az Anna 0 órakor sl ínpadon, mhoz közeli t?f :t, minap mÉ­y is, mely t* tatja be. 99 'és Gyula :ínház (Ma® riber tragéd'? íros-páratla" iház („Népi ó Művészet' ófernyiges"'' sínház („CSj étakör Sz"? vagy amit ttyúdal Sz" illú"), a M< a („Cseres/? ász Péter. od(;/,alaPján majd gyorsan lyeu aznak a derült he" e- de erre aligha lesz le­si dugók miatt. A teljesség középvonala Paks és Kalo­csa fölött, Kiskőrös és Kecel között, majd Kiskunhalas és Kiskunmajsa között halad át. Egész Csongrád megye ben­ne van a sávban, a közepén Szatymaz és Nagyfa helyez­kedik el, majd Makó és Nagylak. A csodás jelenség szemlé­lésére olyan helyet érdemes választani, ahonnan szabad kilátás van dél felé, hisz a Nap kb. abban az irányban lesz 59 fok magasan a hori­zont felett, déli 1 óra 53 és 55 perc között, a teljes fo­gyatkozás idején. Legjobb, ha a horizont minél nagyobb részét is láthatjuk, ahol érde­kes derengő fény lesz, míg az égbolt felső része elsöté­tül. A hazai amatőr csillagá­szok a Bakonyban, Pakson és Szatymazon táborokat szerveznek. A szakcsillagá­szok 4 nemzetközi konfe­rencián vehetnek részt a fo­gyatkozás körüli napokban. A Szegedi Csillagvizsgáló­ban tudományos megfigye­lések zajlanak majd, így az­nap nem tud látogatókat fo­gadni. Előtte és utána vi­szont minden kedden és pénteken este nyitva tartá­sok során várjuk az érdeklő­dőket. • Nyaralás kitűnő ellátással, zsúfoltság nélkül Partfürdö-csend a kempingben Kempinghangulat. Az újszegedi Tisza-parton kitűnően eltölthető az idő. (Fotó: Schmidt Andrea) A napfogyatkozások láthatósági sávjai '997. és 2020. közön. (DM-illusztráció) Szezonelötti - vagy utáni? - hangulat fogad­ja az embert, az újszege­di partfürdő-kemping­ben. Néptelenség, a par­ton alig néhány sátor, mintha május lenne, vagy szeptember. In-on német, másutt lengyel szó, akadnak azért ma­gyarok is. Mindenekelön olyanok, akik már sok­sok évvel ezelőtt fölfe­dezték maguknak az új­szegedi Tisza-partot, a kempinget, és számukra immáron hagyomány az itteni nyaralás. A szezonelő, -utó, amikor épp nyárközép van, ragyogó dolog. Teljes erővel üzemel minden, feltöltve a meden­cék, nyitva a vendéglátóhe­lyek, és mégsincs igazán tö­meg. Ellátás van - tumultus nincs. Most kell menni a part­fürdőre, míg észbe nem kap mindenki, mert akkor egy csapásra vége a nyugalom­nak! Főszezoni főszezon lesz, s az olykor tülekedéssel jár. Most még kevés sátor áll az évszázados nyárfák alatt. Lakóik: átutazó németek, len­gyelek, néhány magyar. Az utóbbiak legtöbbnyire vissza­járok, a Papp család például Kábáról érkezett Szegedre. Miközben kisgyermekükkel a medencék felé sétált a házas­pár, úgy tűnt: lelkileg nem is annyira itt, hanem a múltban Kempingezni kell Ugyanez hosszabban: kempingezni kellemes. Fő­képpen akkor, ha két szomszédos sátor között akad akkora hely, hogy az ember nem botlik föl a különbö­ző kötelékekben lépten-nyomon, illetőleg kifekhet a zöldfelületre napozni, anélkül, hogy valaki két percen belül okvetlenül belelépne a hasába. E föltételek min­denekelőtt szezon elején érvényesülnek, ám az újsze­gedi partfürdő-kemping esetében most is. - Nem cso­da: a hosszantartó magas vízállás miatt csak e hónap elején nyithatott ki a kemping — mondta Mészáros Gá­bor, a Szegedi Fürdő és Hőforrás Kft. igazgatója. Mint megtudtuk tőle, idáig mintegy ezer éjszakát töl­töttek itt a vendégek. Maga a kemping 800férőhelyes, százhét további személyt lábon álló épületekben is el tudnak helyezni, kitűnő körülmények közt. (A szintén a kft. kezelésében lévő, a Tiszától független sziksósfür­dői kempingben az említettnél értelemszerűen na­gyobb a forgalom.) A kft. mindent megtett a kempin­gezőkért - most már az időjáráson a sor. Meg a vízál­láson. f. Cs. tartózkodik. Valóban: mint kiderült, Papp Lajos és Papp­né Szász Szilvia már nyolc-ttz éve, házasságkötésük előtt fölfedezte a partfürdő-kem­pinget. Az egykor legendás ifjúsági napok vonzották Sze­gedre őket, s persze a szabad­téri. - Kitűnően éreztük itt magunkat, s most is „megva­gyunk" - mondta a házaspár, családi vállalkozás tulajdono­sai. - Többek között az is jó, hogy a kemping a strandon belül található, és hogy min­dez közel van a belvároshoz - értékelik a helyzetet; fe­jünkre fehéren tűz a nap. Mi­vel töltik napjaikat? Fürdő­zés, napozás, sétálgatás a vá­rosban. Nyaralás, no. Tompított minden. Strand­zajt várna az ember, van is, ám csak mérsékelten. A Sze­gedi Fürdők és Hőforrás Kft.­nek rengeteg munkájába ke­rült, hogy a hosszantartó ára­dás után egyáltalán kinyithas­son a kemping, de sikerült, s most napozók napoznak, sé­tálók sétálnak ott, ahol nem­régen nyurgapontyok turkál­tak a fák tövében, harcsák szuszogtak a lábakon álló há­zak alatt, és ahol most gyere­kek szaladgálnak, vattacukor­ral kezükben, pár hónapja fel­hőkben rajzott a dévér. - Au­gusztusban még egyszer sze­retnénk visszatérni ide ­mondta még a Papp házaspár. Mennek a Balatonra is egyéb­ként, ám Szeged, ezek sze­rint, ki nem hagyható. Nem messze sátruktól len­gyelek táboroznak, csak úgy világft a vakftószőke hajú lány tejfölsztnű háta, amely estére lesz olyan, de olyan pi­ros!... Két hatalmas nyárfa közé ruhaszárító kötél feszít­ve, gyerekholmikat libegtet a nyári szél. Másik fiatal pár: Bilincsi Gyula s felesége, Pi­roska. Gödöllőről érkeztek, négyszemélyes sátorban lak­nak („ha jó idő van, ketten is föl tudjuk állítani a sátrat, de ha fúj a szél, tízen is kevesen vannak hozzá", mondja a fia­talasszony nevetve). Már a szüleik fölfedezték a szegedi partfürdőt, kétgenerációs szá­mukra ez a kemping. - Éjszaka is lehet fürödni, a városban is van éjszakai élet - mondják. Jönnek-e jö­vőre is? - Innen nem lehet egykönnyen elpártolni - vála­szolják. Dél van, strandcsend, mintha még csak május len­ne, vagy ősz eleje már. Sze­rencsére: nyár van, nyár. Farkas Csaba Biblikus konferencia • Munkatársunktól A Qumrán és az Újszö­vetség témájával kapcsolat­ban rendez nemzetközi bib­likus konferenciát augusz­tus 30. és szeptember 1. között a Szegedi Hittudo­mányi Főiskola. A konfe­rencia részvevői: Vermes Géza (Oxford); Zsengellér József (Pápa), Joachim Gnilka (München), Jaros­lav Bro (Prága); Benedikt Schwank (Beuron), Haus­mann Jutta (Budapest); Xe­ravits Géza (Nyíregyháza), Fröchlich Ida (Budapest) és Benyik György (Szeged). A témák között szereplő kutatási területek a qumrá­ni közösséghez és a Holt tengeri tekercsekhez kap­csolódnak. Gyöngyös tábor A gyöngyfűzés művé­szet. Már az ókori Egyip­tomban is magas fokon művelték, a római csá­szárság idején pedig Ve­lence lett a gyöngygyár­tás központja. A magyar népviseletben pedig már jelölő szerepe volt a gyöngyök anyagának, színének, a díszítettség gazdagságának: a társa­dalmi hovatartozásról, viselőjének életkoráról és lakóhelyéről árulkodott. A szegedi Alkotóházban a napokban tartják a gyöngyfű­zőtábort. Az ország minden tájáról, de még a Vajdaságból is érkeztek rá résztvevők. A második napon már mindenki túljutott az alapokon. Az egyik asztalnál sík birka ké­szül, máshol pedig gyöngy­gallér. Fetter Ferencné népi iparművész is ott van a foglal­kozáson. Több, mint tíz éve tanulja ezt a mesterséget, de még mindig talál benne új­donságot: „Hímzés, szövés és a csipkeverés az igazi mester­ségem. Jövő héttől azonban itt az Alkotóházban indulnak a gyerektáborok. Elhatároztam, hogy gyöngyfűzést is tanítok a gyerekeknek, mert ez hasz­nos játék. Kitartásra, pontos munkára nevel, fejleszti a ké­zügyességet, és az alkotó készséget." Eladásra soha nem gondolt, saját örömére készíti dolgait. Mellette a ti­zennégy éves Szőllősi Boglár­ka dolgozik. „Ez egy majom lenne, csak nem áll meg a lá­bán. Ha meg jobban meghú­zom, elszakad a drót." Bog­lárka a Vajdaságból, Topolyá­ról érkezett. Budapesti gyögyfűzőtáborokba már négy év óta jár, nálunk most van itt először. „Rengeteg ál­latfigurát csináltam. Eredeti­leg magamnak, de a testvérem rendszeresen elajándékozza a barátainak. Az idén újdonság lesz a négyszálas technika, gyönyörű ékszereket tudok majd csinálni." A mai oktató Révész Istvánné, a Rókus 1. számú iskola napközis taná­ra. „Azt a kevés szabadidőt, ami az iskolában adódik, igyekszünk hasznosan eltölte­ni. A gyöngyfűzés erre éppen megfelel. Jeles ünnepekre ajándékot készítünk: kará­csonyra télapót, hóembert, március 15-re kokárdát, hús­vétra nyuszit, kakast. J. M. t. programok MA • Közéleti Kávéház: 18 órakor a Varga Mátyás Színháztörténeti Múzeum­ban (Bécsi körút 1 l/A) Varga Mátyással, Szeged díszpolgárával beszélget Sándor János rendező. • A fürdőudvarban 20.30 órakor Emőd-Török-Eise­mann: A harapós férj című vígjáték. Állandó rendezvények • A Móra Ferenc Múze­umban Móra Ferenc em­lékkiállítás, „Szegedi Kincskeresők" matinétör­téneti kiállítás, Ohio és környéke képzőművészeté­nek bemutatója, Lucs Fe­renc képgyűjteménye, pati­katörténeti, természettudo­mányos, régészeti, magyar szobrászati és néprajzi ki­állítás, Móra-emlékszoba és a múzeum törzsanyaga látható. A Kass Galériában Kass János grafikusmű­vész alkotásai, Vasco As­colini „Versailles" című fotókiállítása, Orosz István és Keresztes Dóra grafi­kusművészek tárlata. A Fe­kete-házban: A rendszer­váltás miniszterelnöke (Antall Péter fotói Antall Józsefről), Huszárok, Csongrád és Csanád me­gyék társadalma 1867 -1945 és Buday György grafikusművész élete és munkássága című kiállítá­sok. Varga Mátyás szín­háztörténeti kiállítása a Bé­csi körút 11/A szám alatt található. • A Móra Ferenc Múzeum Horváth Mihály utcai kép­tárában: XXX. Szegedi Nyári Tárlat. • Egyházmegyei Kincstár és Múzeum (Dóm tér 5.) • A Somogyi-könyvtár­ban: „Bábeli nyelvzavar" kiállítás a könyvtár egzoti­kus nyelvű régi könyvei­ből. • A Szög-Art Galériában Sigrid Siegele darmstadti szobrászművész kiállítása. • Az újszegedi füvészkert mindennap 10 és 18 óra között tart nyitva. • A szegedi csillagvizsgá­ló kedden és pénteken 19 órától látogatható. • A Szegedi Vadaspark 9-19 óráig látogatható. a DM irta „Külön ki kell emelnünk a szegedi gázgyár kultúr­gárdájáí. A szebbnél-szebb díszleteket Misán György elvtárs, pénzbeszedő saját maga tervezi és készili el ügyes festéssel és faragás­sal. A színjátszók mindegyi­ke is hasonló művészi mun­káról tesz tanúságot. Egyik legtevékenyebb tagjuk a több színdarabban is sze­replő Jurka József elvtárs. Már eddig is olyan sikere­ket aratott, hogy a gázgyár kulturgárdájának „kölcsön kellett adni" egy másik együttesben való szereplés­re." 1946. július 27.

Next

/
Oldalképek
Tartalom