Délmagyarország, 1999. július (89. évfolyam, 151-177. szám)

1999-07-17 / 165. szám

). JÚL. 11 SZOMBAT, 1999. JÚL. 17. A HELYZET 9 dvarban ron > né tgás és érték® s hat egymás n. „Nincs óri> ; semmi bos: ak iszonyat* l. Ahhoz, rből táncolsz.1 ;észen mély® üdőből kell í> /égőből táncot tosabb. Veszet izdulsz. És |f -tam mozdul* ítelgetni, t°'|;i spbe bújni. É sz mintákat.* iit minden é' szetre fogók'1 • szeretne: ott n lenni a s íz®' 5®1 zínházi be®1 t Varga Rita' /il, az Art'Z® lonarchia b* ázak egyedi' szériás ruhái' ;g a nézők," és olasz div»" illjeit is befflj ilite Agency1 kenjei. Jegí ürdőudvarba" Nemzeti Sz® d jegyirodáj u Valójában örülni kel­lene a szomszédságunk­ban beköszöntött béké­nek. De nem tehetjük, mert a Balkán továbbra •s puskaporos hordóra hasonlít, és csak egy kis gyutacs szükséges ah­hoz, hogy lángba borít­sa az egész térséget. Hogy e megállapítás csak egy a naponta el­hangzó feltételezések közül? Lehet. Az alábbi­okban azonban arra próbálunk választ adni, hogy e feltételezésre - a látszólagos béke köz­epette - miként jutot­tunk. Jugoszláviában március 24"én, a NATO-bombázások kezdetének napján, bevezet­ték a hadiállapotot. Hetven­három nap műlva, a szövet­ségesek támadásainak meg­szűntével, feloldották a há­borús szükségintézkedése­ket. A Jugoszláv Szövetségi Parlament határozott erről, am. S most figyeljünk erő­sen: a szerb törvényhozás a mai napig nem tette meg ezt a lépést. Igy azután a szerbiai Polgárok továbbra is fizetik a hadiadót, a rendőrség - az ügyészségen való feljelentési kötelezettség nélkül - bezá­rathatja az államellenes tevé­kenységet „végző" állampol­gárokat! Ez egyébként lát­szik is a Milosevics elleni tüntetések tömegességén: még mindig félnek az embe­rek nyíltan kimondani, hogy toennie kell a minden szer­bek hőn szeretett vezérének. Meg azon a példán is, ame­lyet a szabadkai tüntetésen 'áttunk: a jugoszláv köztár­sasági elnök eltávolítására szervezett alálrás-gyűjtést Végzőkhöz oda rohant egy •tágtermett férfi, s egyszerű­®n felborította az asztalukat. zután angolosan távozott, trősen Megosztott tehát ° társadalom. ^eg egy olyan ellenzéki kö­bben is, mint Szabadka. éget ért egy - méretei­ü es formájában is - rend­id!uli. háború. De az, hogy a'g jutott az egykoron vi­s S,zó, nemzeti kincsekben és -épségben gazdagnak ondható ország, egyáltalán -tó véletlen. A Milosevics szított nemzeti gyűlölet, • Jugoszlávia: béke, de milyen? Balkáni apokalipszis után Drezda repülőterének autóbuszára szállnak a Németországból hazatérő koszovói menekültek. (MTI Telefotó) csaknem 10 éve, megtette a hatását: az állami médiát bir­tokló és bitorló Szerbiai Szo­cialista Párt, egy évtized alatt igazi agymosást végzett. Ma már azok is elhiszik, hogy a szerbeket azért gyűlölik, mert a Vatikán, az USA, Né­metország, de főleg a CIA, támadást indított e nemzet ellen és félrevezette a vilá­got! Mindeközben Milose­vics elveszített egy háborút Horvátországban, Bosznia­Hercegovinában és most Ko­szovóban. Ez utóbbi annál fájóbb, mert ez a terület a szerbek bölcsője. Innen me­nekült annak idején Arszeni­je Csarnojevics pátriárka a törökök elöl, s nem is állt meg Szentendréig. A min­denható szerb vezér azonban azt soha nem ismerte el, hogy vereséget szenvedett. Ezúttal sem. Pedig most ve­szttett legtöbbet: Koszovó már soha nem lesz az övé. Magyarország és a válság. Szomszédos országként, NATO-tagként, meg a 300 ezer vajdasági magyar sorsá­ért aggódva, minden szövet­séges közül nekünk jelentette a legnagyobb problémát ez ­a különben teljesen-értelmet­len - háború. Az anyagi veszteségeket nem is számít­va. Teljesen friss NATO-tag­ként voltunk kénytelenek részt vállalni a Jugoszlávia elleni akcióban. Rengeteg vállveregetést kaptunk, di­csértek bennünket. Helytáll­tunk, mondogatták a szövet­ségesek korifeusai. Igazuk van. Azt azonban elhallgat­ják, hogy cserébe gyakorlati­lag nem kaptunk semmit. Nem Budapest, nem az or­szág, hanem az általunk tá­mogatott délvidéki magyarság. Most, amikor a nyugatiak szerint „megnyugtatólag ren­deződött" a koszovói krízis, az északabbra fekvő ország­rész gondjait addig nem haj­landók tudomásul venni. amíg igazi, tehát „tárgyia­sult" problémává nem válik. Ez pedig nagy baj. Nem vé­letlenül született a római korban a Si vis pacem, para bellum! (Ha békét akarsz, készülj a háborúra!) mondás, amelynek filozófiai és gya­korlati tapasztalatát az utó­kor saját bőrén tapasztalhat­ta. Jómagam bűnös hanyag­ságnak vélem azt a magatar­tást, amellyel a Nyugat eddig kezelte a balkáni válságot. Mert nem szedett volna a tíz év alatt csaknem félmillió ál­dozatot, nem lett volna szük­ség másfél millió embernek elmenekülnie szülőföldjéről, s nem lenne ma több millió ember a balkáni térségben, aki élete végéig szenvedi azt a lelki sokkot, amelyet átélt a háború(k) következménye­ként - ha a Nyugat idejében és erélyesen fellép a naciona­lista diktátor nyilvánvaló ter­vei ellen! A vajdasági magyarok, akik őseik földjén immár másodrendű és rangú polgá­rok, minden eddiginél na­gyobb veszélyben vannak. Háború után, mért? - tehet­nénk fel a kérdést. Azért, mert soha ekkora nem volt még a polgárháború veszélye, mint napjainkban! A Milose­vics holdudvarában lévők, akik zsíros falatokat kap­tak/kapnak szolgálataikért, nem könnyen mondanak le kiváltságaikról. Ők értelem­szerűen a mostani rezsim megtartására törekszenek. Az ellenzék szervezetlen erőlködései, a petíció-gyűjtés felhergeli az agresszivitáshoz szokott szerb hatalmi „ténye­zőket". Ez pedig előbb-utóbb összecsapásokat, véres meg­torlásokat eredményez. Ma­gyarul: polgárháborút. Milo­sevics bevált taktikája, hogy ilyenkor valamilyen „ve­szélyre" hívja fel a figyel­met. Miután már minden ilyen veszélyforrás kiapadt, csak a délvidéki magyarság maradt hátra. Az a szeren­csétlen népesség, amely soha nem fegyverkezett, soha nem követett el merényleteket, nem nyilvánította ki elszaka­dási szándékát. Ez azonban a diktátort soha nem érdekli. A mondvacsinált okok mindig a legmeggyőzőbbek. Szlobo­dan Milosevics számára pe­dig mindig is az volt a fon­tos, hogy fenntarthassa ural­mát. Ez tehát a legnagyobb veszély. Személyes tapasztalatom alapján (a bombázásokat kö­vető napokban jártam Szer­biában) mondhatom, hogy soha nem volt ekkora a fe­szültség a Délvidéken, mint napjainkban. A rengeteg kommandós és rendőr, a „mindenre és mindenkire" vigyázás, nem csak terhessé, hanem félelmetessé is vál­hat,. bizonyos idő után. Az egyik, még mindig 40 száza­lékban magyarok lakta, dél­vidéki városban mesélték nekem, hogy a bombázások elmúltával, egyik napról a másikra, hirtelen megszapo­rodott a rend őreinek a szá­ma. Koszovóból jöttek az északi tartományba, s szo­morúság, ugyanúgy visel­kednek, mint délen: a legki­sebb vélt vagy valós vétsé­gért kegyetlenül büntetnek, előállítanak, gorombáskod­nak. A békés vajdasági ma­gyar, de az itt született szerb, horvát, román, ruszin, szlo­vák sem szokott ehhez. S egyszer azután vége lehet a béketűrésnek... Érdekvédelem. Néhány héttel ezelőtt Budapesten megalakult a Hon Alapít­vány, amelynek vezetői a napokban ismertették célki­tűzéseiket. A szerb politika következményeként a Délvi­dékről elköltözött, elmenekült és elüldözött magyar és más nemzetiségű­ek érdekvédelmét vállalja fel ez az alapítvány. Né­hány, valóban figyelemre méltó, megjegyzést hallot­tam az általuk ismertetett tö­rekvésekből. Hozzávetőle­ges becslések szeaiHt Ma­gyarországon az 1991-toen kezdődött balkáni fegyveres konfliktusok óta csaknem 50 ezer magyar emigráns (Így nevezik, nyilván joggal, a Délvidékről érkezett magya­rokat is) telepedett le ha­zánkban, a Vajdaságból tá­vozott magyarok összlétszá­ma pedig meghaladja a 100 ezret! Tekintettel a szerbiai állapotokra (a polgárháborús veszélyre utalnak), kérik, hogy a Délvidékre telepítse­nek ENSZ-megfigyelőket. Ezáltal ugyanis erősödne az a kontroll, amely révén ki­szűrnék a Jugoszlávia más részein fosztogató, erősza­koskodó, s az etnikai tiszto­gatásokban tevőlegesen részt vevő szabadcsapatokat. Hogy miként reagál majd erre a nemzetközi közösség? Fogas kérdés. Egy bizonyos: Milosevics rendszere még mindig áll, legitimnek minő­síti magát és hosszú távra tervezi a békét. A történelem során azonban bebizonyoso­dott, hogy az erőszakra épí­tett világ akkor hull véres darabokra, amikor a békét örökre biztosítottnak véli! KIsimra Ferenc esítjük a keú , hogy y Cukrástf ibadságott is 2-ig TART. c megértésük'1 ozália, Izsef A. sgt. geden i* u n/tógyan hirdethetsz a ^Dl-rovatban? Vágd ki * "tollúkéit ábrát, és ra­a beküldendő szö­rq9et tartalmaié boríték­ig 1 ábra hetente váltó­ig' * "ak azokat az üze­l Íelentetiük meg, tó u borítékján az elő­•tévv*? fIerePel- Várjuk s*it 'okcímmel kiegé­<je ®tt üzeneteiteket, hir­^n-b nveeitueket' ome|yeket ÖZU V f 9Ven közlünk, de értük fent 9et nem vólla" k*, heveteket, címete­tos természetesen nem b *lÜk közzé). Címünk: , magyarorsiág/Dé|vi. Sl®rkesztősége, 6740 tóh|ed' Stefánia 10., Saj­Rai,Í'. A borítékra írd rá: ^'-rovati u 'aság ek: Kft. o. égei. 19. Randizok, figyelem! RANDI-rovatos hirdetéseket a Tini Time rádióműsor hang­postáján keresztül is föladhat­tok (62/301-419), hétfő estig. Neveteket, címeteket is mond­játok be, az nem hangzik el. Az e lapszámból kimaradt hir­detéseket ma, 15.15-től meg­hallgathatjátok a Tini Time­ban, a 93,1 Mhz-en. Ezen kí­vül lesz top 10, teljesülnek kí­vánságok, elhangzik egy mag­nósoknak ajánlott dal, s egy Kerozin-riport. Vár bennete­ket az éter hullámain Lilla, Márta és Balázs; a Tini Time internetcíme: www.tisza net.hu/tinitime/ 18/160 fekete hajú, barna szemű, csinos lány vagyok. Szeretek bulizni, táncolni, sportolni, szeretem az élet mélységeit barangolni, szép­ségeiben gyönyörködni. Hob­bim az olvasás, versírás. Sze­retnék megismerkedni olyan vidám természetű, főiskolás, határozott fiúval, aki szintén egy harmonikus, boldog kap­csolatra vágyik. Ha szeretnél velem megismerkedni, írj „Egy pillantás az éjszakában" jeligére. 18/174/52 fekete, vállig érő hajú, zöld szemű, vékony lány vagyok. Olyan fiú üzenetét vá­RANDI-rovat rom, aki 28 év alatt van, ro­mantikus, jóképű, okos, füg­getlen, nem otthonülő... Makói vagyok, de pár nap múlva Sze­gedre költözöm, ha felkeltet­tem az érdeklődésed, a hirde­tés megjelenésének napján du. 4-5 óra között hívd a 211­573-as telefonfülkét. Vagy íij „Szilvia" jeligére. A „Fénysugár" jeligére: Ne haragudj, hogy nem vol­tam ott a megbeszélt időben, de dolgoztam, és későn tudtam csak hazaérni. Ne hidd, hogy pontatlan vagyok, és hogy „mindenkivel" ezt csinálom! Csak most jött ki rosszul a lé­pés. Ha neked megfelelő, ta­lálkozzunk a jövő héten, szombaton, a Radnóti gimná­ziumnál, a trolibuszmegálló­nál, 18-kor. Szia: a „Válj" jel­igéjű lány. Előre is köszönöm a megértésedet és türelmedet! Köszönöm annak a buszso­főrnek, hogy a múlt vasárnap, júl. 11 -én, 17.45 körül megál­lás nélkül mosolygott rám, mi­alatt az előtte haladó 9-es trolit követte a Hét vezér utca-Mars tér szakaszon. Talán kereszte­zik még útjaink egymást, de miért várjunk olyan sokáig? Ha válaszolnál a „Szerencsés 13-as" jeligére, akkor viszo­nozni tudnám azt, hogy öröm­telivé tettél egy szomorú va­sárnapot. A lány, aki a 9-es troli hátuljában utazott. 25/179 barna hajú, kéke­szöld szemű, kicsit félénk, mindszenti, magányos srác so­rait olvasod. Egy társat kere­sek, vásárhelyi, mindszenti vagy környéki, 19-24 éves, barna hajú, magányos, kedves lány személyében. Lányok, várom a válaszotokat! A „Nyári szerelem" jel­igére: Hirdetésed nagyon fel­keltette az érdeklődésem, és szeretnélek megismerni. 18 éves, barna hajú, kék szemű, szemüveges lány vagyok, aki szintén sokat csalódott. Hob­bim a kerékpározás, szeretek főzni és zenét hallgatni. Ha szereméi találkozni velem, ta­lálkozzunk júl. 18-án. Legyen nálad egy ilyen újság. Ha nem jó az időpont, írj „Fájó szív" jeligére. Szentesi, 24 éves, 180 cm magas, szőkésbarna, félhosszú hajú fiú vagyok. Keresek egy szentesi vagy környéki, laza felfogású, kalandot kereső lányt, akivel a szabadidőmet kellemesen el tudnám tölteni. Ha ilyen vagy, kérlek, üj hely­és időpont-megjelöléssel egy találkozót, „Mr. Kaland" jel­igére. A „Nyári szerelem" jeligé­re: 22/161 barna hajú és sze­mű lány vagyok. Káros szen­vedélyem nincs, de igazi tár­sam sincs, akivel megoszthat­nám a hétköznapjaimat. Amennyiben szeretnél többet megtudni rólam, találkozzunk júl. 26-án, 18-kor, a múzeum lépcsőjénél. Kezemben egy könyv lesz. Ha nem alkalmas az időpont, kérlek, válaszolj „Tisza" jeligére. A „Boldogok leszünk" jel­igére: Talán segíthetnék, hogy a jeligéd valóra váljon. 22 éves, szegedi lány vagyok, én is szívesen sportolok, olvasok. Magányosan telnek a nyár napjai számomra, ezért szíve­sen megismerkednék Veled. Ha Neked jó, várlak 27-én, 18-kor az Anna-kútnál. Ha nem felel meg az időpont, írj „Ketten együtt" jeligére! Átlagos külsejű (167 cm magas, 25 éves, sportos) erdé­lyi (kolozsvári) fiú vagyok, át­lagos életmóddal, átlagos gon­dolkodással. Nincs házam, márkás autóm, nyaralóm, és pénzes állásom, de becsületes, megbízható, dolgos ember va­gyok. Ha kedves, csinos sze­gedi lány vagy, szeretsz szóra­kozni, lazítani, elkísérnél néha horgászni, és lennél társam, írj „Randi" jeligére! A „Nyári szerelem" jel­igére: 23 éves, szegedi, barna hajú lány vagyok. Szeretném,, ha belépne az életembe egy igazi, őszinte, tartós kapcsola­tot kialakítani kívánó srác. Szeretek kirándulni, olvasni, sportolni, és nagyon tudok örülni a romantikus ötletek­nek, amelyeket kitalálója ké­pes is megvalósítani. Ha ezek alapján szeretnél megismerni egy szerény, őszinte lányt, gyere el a hirdetés megjelené­sét követő hétfőn, du. 3/4 5-re az Erzsébet-szoborhoz (Stefá­nia park). Ismertetőjeled egy szál virág legyen. Jeligém ugyanaz, mint a tiéd. A „Boldogok leszünk" jel­igére: Örülök, hogy néha hoz­zám hasonló gondolkodásúak is írnak a rovatba. 23 éves, barna hajú, szegedi lány sorait olvasod, aki pont egy olyan társra vágyik már elég régóta, mint amilyennek Te leírtad magad. Hobbijaim hasonlóak á tieidhez. Szeretnék végre egy komoly, harmonikus kap­csolatot, de ez valahogy eddig nem igazán jött össze. Talán most jókor és jó helyen le­szek. Ha szeretnél megismer­kedni velem, jöjj el a hirdetést követő kedden, du. 1/2 4-re, vagy szerdán 3/4 5-«e a szín­ház elé, egy szál virággal. Je­ligém: „Rózsaszál". Ha szőke vagy vörös hajú, szeplős, intelligens, szegedi főiskolás vagy egyetemista srác vagy, és szeretnél megis­merni egy vidám, romantikus, 160 cm magas, 21 éves diák­lányt, kérlek, „Diszkókerülő" jeligére válaszolj, hogy egy­másra találhassunk! 17/178 barna hajú, zöld szemű, szegedi fiú vagyok. Széles érdeklődési körű, disz­kóba nem nagyon járó, de a diszkó nincs ellenemre. Szere­tek sportolni, bulizni, moziba és színházba járni. Várom an­nak a lánynak a válaszát, aki kedves, őszinte és romantikus, egyéniségével színt visz az életembe. Ha érdeklődéseddel kitüntetsz, várom a válaszo­dat, „Vakáció" jeligére.

Next

/
Oldalképek
Tartalom