Délmagyarország, 1999. július (89. évfolyam, 151-177. szám)

1999-07-09 / 158. szám

T 8 INTERJÚ PÉNTEK, 1999. JÚL. 9. PÉNTEK Állami, önkormányzati intézmények vezetőit, ta­nárokat, a nonprofit szek­tor kulturális vállalkozása­inak szakembereit és PR­munkatársakat képez a Felsőfokú Kulturális Mene­dzserképző Program, amelyet a bölcsészkar és a Délmagyarország Kft. kö­zösen működtet. Alig két hete vették át bizonyítvá­nyukat a harmadik évfo­lyam végzett hallgatói, eb­ből az alkalomból kértük beszélgetésre Jóni Gábort, a program vezetőjét. 9 Milyen tanulságai van­nak az eltelt három tanév­nek? - Mindenekelőtt az, hogy ma már az intézményvezetéshez nem elég az adott szakma kiváló művelése - például jó tanár, or­vos, népművelő, színész legyen valaki -, a szaktudás mellett el­engedhetetlen a piacgazdaság „tantárgyainak", a marketing­nek, a pénzügyi-számviteli ala­poknak, a jogi környezetnek, a PR-nek és a szociológiának is­merete és alkalmazása is. Az eredményes vezető ma már nem csak megbízhatóan, az adott pénzügyi keretek között működteti a rábízott szervezetet, hanem képes azt elhelyezni na­gyobb, városi, vagy országos al­rendszerekben is, azok érdekeit figyelembe véve dolgozza ki sa­ját stratégiáját. Ennek a szemlé­letmódnak a kialakítása a prog­ram első számú célja. • Változott-e a program tar­talma az induláshoz képest? - Hogyne. Rendszeresen végzünk felméréseket hallgató­ink körében, motivációikról, ta­pasztalataikról, véleményükről, értékítéletükről tudakozódunk, és ennek alapján végezzük a korrekciókat. Megfigyelhető tendencia a gyakorlatiasabb tár­gyak erősödése, amelyek az adott szervezeti, intézményi mű­• Ismét kulturális menedzserképzés indul Marketing, de nem reklám Jóni Gábor szerint az adott szakma kiváló müvelése már kevés egy intézmény vezetéséhez. (Fotó: Miskolczi Róbert) ködést tágabb környezetében is elemzik. • Ezért tantárgy a város­marketing? - Igen. Bár az amerikai váro­sokból jól ismert önreklámozás generációs múltra tekint vissza, ennek elemeit a közelmúltban, és óvatosan kezdte csak impor­tálni Nyugat-Európa, és csak a '80-as évek elejétől alkalmaz­nak speciális marketing-eleme­ket a várostervezés és a város­működtetés gyakorlatában. Ná­lunk a fogalom még nagyon új, nincs még kialakult közmeg­egyezés, mit is értünk alatta. • A város reklámját, nem? - Többnyire. Azonban a rek­lám nem azonos a marketinggel, így ennél jóval tágabb értelme­zés a helyénvaló. A városmarke­ting egyrészt a piaci realitásokra épülő szemléletmód, másrészt az a városvezetői gyakorlat, amely a város egyes alrendsze­reit tudatosan összehangolva úgy működteti, hogy tevékeny­ségük eredői egy, a városmarke­ting stratégiában előre meghatá­rozott irányban fejtsék ki hatá­sukat. Ebben a megközelítésben minden alrendszer hat a többire, minden mindennel összefügg, infrastruktúra az egészsé­güggyel, kultúra a foglalkozta­tással, sport az idegenforgalom­mal, és így tovább. • Mit jelent ez a gyakorlat­ban? - Mindenekelőtt tényszerű tudásunk kell legyen arról, amink van. Fel kell mérjük a vá­rost, az eredményeket célszerű az erősségek és gyenge pontok, a lehetőségek és a veszélyek szerint csoportosítani. Az analí­zis pontos legyen és szigorú, el­lent kell állni a kísértésnek, hogy pusztán szeretetből „túldl­szítsük a menyasszonyt", mert ez további hibák forrása lehet. Másodszor meg kell fogalmaz­zunk egy realitásokra épülő jö­vőképet - mondjuk milyen Sze­geden akarunk élni 2010-ben -, és ezt a legszélesebb nyilvános­ság részvételével kell finomíta­ni, majd véglegesíteni. Ezt kö­vetően dolgozzák ki a szakem­berek a marketing-stratégiát, megjelölve a prioritásokat, és ezek összefüggéseit, várható ha­tásait. Ez persze újabb vitákat eredményez, hiszen ha meg­mondjuk, mi élvez előnyt a fej­lesztésben, azt is meg kell mondjuk, hogy minek/kinek a rovására. A rangsorban hátrébb szorult alrendszerek képviselői és a „nyertesek" közötti érdekel­lentéteket folyamatosan el kell simítani: ez igen komoly fel­adat, politikusi erényeket és vá­rosvezetői hatáskört, rálátást igényel. Végül következik a részcélokhoz vezető lépések meghatározása, az időrendi üte­mezés, a szükséges anyagi, sze­mélyi, technikai feltételek hoz­zárendelésével. Ennek a fázis­nak talán a legfontosabb eleme a folyamatos kontroll és korrek­ció. • Ön társ-főszerkesztőként jegyez egy most megjelent könyvet, „Csongrád megye - Helyzetkép az ezredfordu­lón" címmel Tekinthető ez - persze megyei szinten - az említett első lépésnek? - Igen. A Csongrád Megyei Kereskedelmi és Iparkamara ve­zetése, amikor megbízást adott a kötet összeállítására, azt részint az ezredforduló előtti korrajz­nak, részint befektetőknek szóló információgyűjteménynek, és nem utolsó sorban a megye gaz­dasági felmérésének is tekintet­te. Eszerint a könyv alapja lehet a megyei jövőkép megfogalma­zásának, és egy megyei marke­tingstratégia kidolgozásának. Közel két év és 59 szerző türel­mes együttműködése és igen színvonalas munkája kellett hozzá, amiért ezúton is köszö­net. 9 A stratégiai alpolgármes­tertől Ön felkérést kapott, hogy állítson össze egy te­matikát városmarketingből' szegedi városvezetés számé­ra. A múlt hónapban ed eff hétvégi elméleti tréningje'­sfac • Budapest ( kz év első millió ve plakát tölt májában meg is tartották' delmi szállá Mit gondol, „vették a lapof S/arországi a szegedi politikusok? *°*ben a VÍ - Igen. A magam részéről 2 százalékk nagyra értékelem magát a kezde- rádégéjsza ményezést: ismereteim szerin' ®v azonos nem megszokott, hogy egy w rosvezetés a saját munkája haté­konyságát javítandó, másfél na­pos elméleti tréninget rendel egí egyetemi programtól, pláne egj egészen új témából. Úgy hetven meghívó ment ki a képviselőtes­tület tagjainak és a szakigazgatá­si irodák vezetőinek, ehhez ke­pest szombaton 26-28-an, vasár­nap is körülbelül húszan hallgat­ták az órákat, köztük a polgár­mester úr, a stratégiai alpolgár­mester, és az előző időszak egyik alpolgármestere is. Kez­detnek nem is rossz. Az is bizta­tó, hogy a döntéshozók és az el­méleti szakemberek között itt* alakult kapcsolatok tovább épé'' nek, reményeink szerint Szeged és mindannyiunk javára. tántjén mar tözponti Sta íyorstájékoj Az év elsc külföldi vend |deíe a keresk Wen összesi is 4 száz; dö". Ennél nt Ke't vissza a z ifjúsági szá ®zben a panz tem változ A forgaloi fú négy legf tágból, a Ni Isztriából, "okból és N ftkező turistí ívesebb éjs: Po lg :ny­áés f PUBLIC RELATIONS SZAKKÉPZÉS A JATE Bölcsészettudományi Karán a Kar és a Délmagyarország Kft. együttműködése alapján 1999. szeptember 11-én a Felsőfokú Kulturális Menedzserképző Program keretében ismét indul a két féléves SZERVEZETI KOMMUNIKÁCIÓ SZAK A szakképesítés az Országos Képzési Jegyzékben PR munkatárs (középfokú) 52 8409 01, illetve PR szakreferens (felsőfokú) 54 8402 01 megnevezésekkel és számokkal található, a képzés szakmai és vizsga­követelményeit, lovábbá a szakképesítéssel betölthető munkaköröket a művelődési és közoktatási miniszter által kiadott 16/1994. (VII. 8.) MKM-rendelet 97. számú melléklete tartalmazza. (Műv. és Közokt. Mi­niszteri Közlemények 1994. Pótlap: 1997. április) Azoknak az ambiciózus szakembereknek a jelentkezését várjuk, akik - akár a versenyszféra, akár a civil, nonprofit szektor adolt munkaterü­letein - szakmai előmenetelükel a programon szerzett ismeretek fel­használásával, és a szakképesítésről szóló bizonyítvány segítségével kí­vánják elősegíteni. Különösen ajánljuk a képzést azoknak a szakembe­reknek, akik munkaszervezetük külső kommunikációja szervezésében a Délmagyarország/Délvilág szerkesztőségeivel már kapcsolatban állnak, illetve kapcsolatot kívánnak felvenni. A képzés a Felsőfokú Kulturális Menedzserképző Program keretébe illeszkedik, a 240 elméleti óra egy részét azzal együtt, más részét azzal egyidőben tartjuk, levelező rendszerben, heti egy napon - előrelátható­lag szombaton - 10 órától, rövid, óraközi szünetekkel 17 óráig. A foglalkozásokon a következő témákat tárgyaljuk: marketing alap­ismeretek, nonprofit (kulturális) marketing, város(térség)marketing, vállalkozástan, pénzügyi, számviteli alapfogalmak, jogi, és gazdasági kérdések, médiaismeret, sajtóműfajok, médiarendezvények, etikai, és esztétikai ismeretek, public relations, külső-, és belső PR eszközei, al­kalmazásuk, tömegkommunikáció, vezetéselmélet, kommunikációelmé­let, kommunikációs készségfejlesztő tréning. A képzés első féléve részvizsgával - dolgozat benyújtása, Írásbeli és szóbeli vizsga - zárul, amelyről a hallgató PR munkatárs (középfokú) megjelöléssel bizonyítványt kap. A második félévet záróvizsgával fejezzük be, amelyre a hallgató szakdolgozatot nyújt be, továbbá központilag meghatározott témakö­rökből húzott tételekből felel. A záróvizsgáról PR szakreferens (felsőfo­kú) megjelöléssel szintén bizonyítványt kap. FIGYELEM! Záróvizsgára a vonatkozó előírások szerint csak az a hallgató bocsátható, aki a középfokú PR munkatárs képesítést megsze­rezte, és legalább középfokú, bármely típusú állami nyelvvizsgával ren­delkezik, bármely idegen nyelvből, illetve a záróvizsgáig a középfokú állami nyelvvizsgára jelentkezett. (Ez esetben bizonyítványát csak a zá­róvizsgát követően, legfeljebb 6 hónapon belül, a nyelvvizsga-bizonyít­vány bemutatásakor kaphatja meg.) A képzés díja: 60 000 Ft/félév Jelentkezési határidő: 1999. szeptember 10. Jelentkezés, információ, kapcsolat: http://primus.arts.u-szeged.hu/kultman/kultman.html JATE BTK Dékáni Hivatal, 6722 Szeged, Egyetem u. 2. T.: 62/ 454-362,455-862 F.: 321-843 e-mail: oaniko@mars.arts.u-szeged.hu, tajtim@lit.u-szeged.hu Papp Csaba, DM Titkárság, 6720 Szeged, Stefánia 10. T.: 62/ 481-320 e-mail:pcsaba@delmagyar.szeged.hu Jóni Gábor programvezető, T: 62/440-335, e-mail: joni@mars.arts.u-szeged.hu KULTURALISMENEDZSER-KEPZES TANÁROKNAK IS A JATE Bölcsészettudományi Karán a Kar és a Délmagyarország Kft. együttműködése alapján 1999. szeptember 11-cn ismét indul a két féléves FELSŐFOKÚ KULTURÁLIS MENEDZSERKÉPZŐ PROGRAM Programunk az Országos képzési jegyzékben szereplő felső­fokú kulturális menedzser szakképesítést (OKJ 71 8407 02) ad. A képzés szerepel az MKM pedagógus-továbbképzési kínálatán ban is. A szakmai és vizsgakövetelmények a Magyar Közlöny 1996/5. számában jelentek meg: 16/1994. (VII. 8.) MKM-rendelet 75. sorszám alatt kiadott melléklete. A felsőfokú kulturális menedzser az állami, önkormányzati, ci­vil nonprofit szektor kulturális, művészeti, közművelődési, köz­oktatási, közgyűjteményi és tömegkommunikációs területein ve­zető, részegység vezető, vagy alkalmazott szakember. Alkalmaz­ható továbbá a versenyszféra mindazon területein, ahol kommuni­kációs, marketing, PR, és humánpolitikai ismeretek szükségesek. Elsősorban azoknak a szakembereknek a jelentkezését vátjuk, akik állami, önkormányzaü testületekben, hivatalokban, intézmé­nyekben, iskolákban, továbbá civil szervezetekben tevékenyked­nek, és akik szakmai előmenetelüket, ambícióikat a megszerzett képesítéssel kívánják elősegíteni. Ajánljuk a képzést azoknak a választott vezetőknek is, akik közéleti munkájuk színvonalát kommunikációs készségeik fejlesztésével, marketing, PR, kultú­ratörténeti, vagy vezetéselfnéleti tudásuk megújításával kívánják emelni. A képzés levelező rendszerű, heti egy nap - előreláthatólag szombat -, tartalma 240 elméleti és 80 szakmai gyakorlati óra, ez utóbbi alól gyakorlati szakembereknek felmentés adható. A fog­lalkozások rövid óraközi szünetekkel 10 órától 17 óráig tartanak. Az órákon a következő témákat tárgyaljuk: marketing alapis­meretek, kulturális marketing, város(térség) marketing, vállalko­zási alapismeretek, kulturális vállalkozás sajátosságai, üzleti világ és kultúra, kultúraelmélet, a kultúra jogi kérdései és gazdaságtana, a kultúra (szervezeteinek) szociológiája, az információs társada­lom kihívásai, internet a kultúrában, public relations, tömegkultú­ra-tömegkommunikáció, médiaismeret, sajtórendezvények veze­téselmélet, kommunikációelmélet, kommunikációs készségfej­lesztő tréning. A képzés választott témájú szakdolgozat benyújtásával, köz­ponti írásbeli és szóbeli vizsgával zárul. A szakképesítésről a hall­gató bizonyítványt kap. A jelentkezés feltétele: bármely felsőfokú diploma A képzés dija: 60 000 Ft/félév Jelentkezési határidő: 1999. szeptember 10. Jelentkezési lap, információ, kapcsolat: http://primus.arts.u-szeged.hu/kultman/kultman.html JATE BTK Dékáni Hivatal, 6722 Szeged, Egyetem u. 2. T. :62/454-362,455-862 F.: 321-843 e-mail: oaniko@mars.arts.u-szeged.hu, tajtim@lit.u-szeged.hu Papp Csaba, DM Titkárság, 6720 Szeged, Stefánia 10. T.: 62/481-320 e-mail: pcsaba@delmagyar.szeged.hu Jóni Gábor programvezető, T:62/440-335 e-mail: joni@mars.arts.u-szeged.hu Kábítószer, lopás, baleset • Munkatársunktól Kábítószerrel való visszaélés bűntettének alapos gyanúja miatt rendelt el két esetben büntetőel­járást a Csongrád Megyei Rend­őr-főkapitányság. Egy 26 éves röszkei lakosnál tartott házkuta­tás során több mint 20 deka ká­bítószergyanús anyagot találtak. Egy szegedi lakásban pedig ha­sonló növényi származékokra bukkantak. Az előzetes szakvé­lemény az anyagokból kanna­bisz típusú kábítószert mutatott ki. A rendőrök elfogták azt az 52 éves domaszéki lakost, akit kis­kertekben elkövetett lopásokkal gyanúsítanak. A férfi másfél év­vel ezelőtt az egyik kiskundo­rozsmai üdülőből műszaki cik­keket tulajdonított el. Alaposan gyanúsítható továbbá azzal, hogy egy domaszéki tanyáról különféle használati tárgyakat, egy bordányi házból pedig egye­9 Mikor indul a progra" Védelmi sz következő évfolyama? ^országé - Terveink szerint szeptemfÖeúül az o ber 11-én. Ha sikerül addig ki­keverednünk a bürokrácia út vésztőiből, talán már most tuM juk bővíteni a kulturális mene­dzser és PR-szakokat egy felső­fokú sportszervező, -menedzsel szakkal is. Továbbra is remény­kedünk abban, hogy intézménjjj vezetők, tanárok, PR-munkatí sak mellett a társadalmi és poli­tikai közélet funkciót betölt Munkató képviselői is megtisztelnek ben Az elmi nünket beiratkozásukkal. FJkéesözései r szült a Program honlapja isi"1 Fenyei megtalálható a http://prCen ^kví mus.arts.u-szeged.hu/kult S°rtha Lát man/kultman.html címen az in- te9naF terneten. ^ Szeged Arató Lásíl*hélte a ví kleteket, 'reste a f« °vodát és Bartha 1 bek között kőművesszerszámO" Pf' 'útogatá kat vitt el, összesen több min1 félmillió forint kárt okozva. Feltehetően ittas volt az az 5l éves szegedi kerékpáros, aki' egy teherautó ütött el szerdái hajnalban a Bajai úton. A Sze ged irányába tartó férfi hirtelen megbillent, a mögötte közlekedő tehergépkocsi sofőrje ezt későn vette észre, és elütötte a bicik list, aki a helyszínen életét vesz­tette. • A háborút a szegedi bauMax-x is megérezte A bővítés jövöre marad ^onfoglal néz'e meg. Zetői és Tá úpviselőj j""' Maga ek Szeget 'Púletben. 7es óvodí eve működ ?°kkal rég inkább ""nak. Az '.úadusok mert f hóikor r * játszac Hét esztendeje, az elsó között jött Magyarország­ra a bauMax-x osztrák áruházlánc. Az elmúlt idő­ben tíz áruházat építettek fel hazánkban, tavaly magyar forgalmuk meg­haladta a 7 milliárd forin­tot, ami harminc százalé­kos növekedést hozott a cégnek. Tegnap Szegeden járt az áruházlánc elsó embere, Cristian Weiland, a bauMax-x Magyaror­szág Rt. vezérigazgatója. - A bauMax-x csoportot egész Európában átrendezte a uniós csatlakozás. Eltűntek a határok és nekünk egy kiélese­dett versennyel kellett szembe­néznünk. Miközben 75 száza­lékkal nőtt a piaci teriilet, 15 százalékkal csökkentek az árak. Sajnos, a magyar viszonyok egészen mások. Nálunk '94-tól folyamatosan csökkent a ke­reslet, három év alatt húsz szá­zalékkal esett vissza a vásárló­erő. Csak 1997-től kezdtek né­mi fellendülést érezni a forga­lomban. Az osztrák cégcsoport ugyanis az építkezésekhez, la­kás-átalakításokhoz kínál több mint harmincezer féle termé­ket. Míg a nyolcvanas évek vé­gén közel hatvanezer új lakás épült Magyarországon, addig tavaly csak huszonkétezer. S ezt erősen megérezte az egész építőanyag-forgalmazás. - Tavaly az áfa-vissza­igénylési huzavona állította meg a forgalmat, most pedig az okoz gondot, hogy nagyon magasak a lakásépítési költsé­gek. Mivel nincsenek megfele­lő banki konstrukciók a fiata­loknak, fgy mindenki csak sa­ját erejére számíthat. Míg az elmúlt két-három évben elsősorban az autóvásár­lás volt a sláger, az utóbbi hó­napokban egyre többen költe­nek otthonuk szépítésére, sót építésére. Tavaly 30 százalék­kal tudta forgalmát növelni a bauMax-x Rt. Szeged azonban az idén meglehetősen hátrá­nyos helyzetbe került. A szom­szédos háború miatt a forga­lom erősen visszaesett, s csak szerény, öt százalékos növeke­dést tudott produkálni a szeg' di áruház. Ez viszont azt jelen tette, hogy az idénre tervezett háromezer négyzetméteres áruházbővítés átcsúszik jövőre. - A bauMax-x üzletfilozófi-| ája is változik. Háromféle áru háztípust kívánunk meghono­sítani. A kicsikből és közepes méretűekből már Magyaror­szágon is sok van. Most azon­ban mega-méretű áruházakban gondolkodunk. Elsőként Buda­pesten szeretnénk egy tízezer négyzetméteres új áruházj)' építeni. A vezérigazgató szerint a magyar piaci versenyben is az­zal tudnak nyerni, hogy igye­keznek jó ár-érték arányt meg-1 honosítani. Ez azt jelenti, hogy a jó minőségű árut, jó áron igyekeznek kínálni. Egy szin' alá viszont még akkor sem mennek, ha rendkívül olcsón tudnák azt forgalmazni, de a használat során kiderülne, aZ áru ne megfelelő. Ma már egyébként hatvan százalékban magyar beszállítóktól szerzik be az áruházlánc árukészletét. I R. G. K "arthi 9dolr *sieni! *slélge

Next

/
Oldalképek
Tartalom