Délmagyarország, 1999. július (89. évfolyam, 151-177. szám)

1999-07-08 / 157. szám

1999. JI$ÜTÖRTÖK, 1999. JÚL. 8. FESZTIVÁLNYÁR 7 napos oldal a megmentő ras >z Sándort, a folyóirat fős; imint a történei 4 ronesderbis Jenő, it meg a Szeg® g antológia legt Az antológia zik István is ® r ^^ )tt a műsorba. Uttalan "takon autóztunk a minap, egyszer csak ékte­z alkalommal f1 füstfelíjőre lettünk figyelmesek, ott gomolygott a távol­lal el a játék.?"- Tarlótüwe gyanakodtunk, aztán kiderült: roncsderbit fej tők között a;r'egy vállalk°zó, a puszta közepén. Ahogy közeledtünk a eri Nemzeti Íí"l'e,yhez' az éS fátyolos lett, majd egészen szürke, mint­ékpark belépői? flnom alkony szitált volna a tájra, korai napfogyatko­ís. Csakhogy e napfogyatkozás minden elképzelhetőt fö­lúló hanghatással is járt: ordítottak a behorpadt bo­•hátúak, törött Trabantok, lepusztult Ladák. Ordított a :önség is, porlepte ponyva hőségében seszínű sör állott, jcsálódott a rica, a virsli bebőrödzött tetejű, homályos SZEGED*""'2?0- ~A Tenőt keressétek -mondta egy gyöngyöző Alapítva 1986 Omlok" m""us, amikor a szervezők iránt érdeklődtünk -, V \>e a csutkaüzem, jelentékeny munkaerőt foglalkoztat Wtsd: román rabszolgák), ő szponzorálja a derbit. - Jenő tán elmondotta: már napközis korától rajong az autó­:rt, és most, hogy övé lett a porpusztai csutkaüzem, s a vé, mint a tenger, úgy döntött: megvalósítja régi álmát, a mcsderbit. „Célunk a hagyományteremtés", közölte la­llmi / -§*< VT^ Iái —" v r InjW^nkkal; „segíti még a rendezvényt a Bunkó&Tapló pa­^^ 'ISyár, és a Bumerángeffektus Bt. Hol a belépőtök?" L sí VI- öól I Kit kézzel f°gtam a fám, porlepetten támolyogtam a ... vlK'a"jcsihoz vissza. Másnap pedig olvasom a Mancsban: „So­yan igen te"vhoz foghatóan határozott társadalmi víziával rendelke­lgyeKez} Sazdag és jótékony magyar nagytőkés felbukkanásá­u a címszerep ln reménykedni fölösleges..." A cikk azzal foglalkozik, ' . „ \esz az trodalmi lapokkal, ha, mint tudnivaló, a leg­blamat Kovájtbjükfőkén,i támogatója, a Soros Alapítvány 2010-től >adteri igazLegszűnik. Még hogy fölösleges reménykedni?, horkan­ese oldotta "" mfól, nem fölösleges. Hisz itt a Bumerángeffektus Bt., a rgiumi szallás&unkó&Tapló paréjgyár, s legfőként a ronesderbis Jenő, ta vissza Vikiőwt megmentő, felvonás utol® be is sétált a Atilla, a vám súlyos palást' te alapon sári tintás klott g* , fehér póli'l állt kosztü tt, ég felé ei és mintha mi volna, folyta szabadtéri történetek küvö a szabadtérin összegyűlt a csapat a főtéren, és a legnagyobb megkönnyeb­büléssel vettük tudomásul, hogy az anyakönyvi hivatal azon a napon zárva tart. Major volt az egyetlen, aki továbbra sem adta fel. Felment a pol­gármesterhez, és negyedórán belül kerített egy embert, aki megtartotta az esküvőt. Szegény anyakönyvvezető már magától az eljárástól is meg volt szeppenve, hát még amikor látta, hogy válogatott sztárok tódulnak be a terembe. Nagyon ki akart magáért ten­ni, tudta, hogy itt nem mond­hatja el a szokásos sablon es­küvői szöveget. Útravalóul így a következőket kaptuk: - Önök előtt még sok-sok kilométeres út áll, de ezt az utat Önök végig fogják járni! Az út végére pedig kívánok az ifjú párnak egy ezüst hajat. ­Mire mögöttem megszólalt a Major - Máris kezdődik a vita, hogy az az egy kié legyen! Mezé Éva veken keresztül szokássá a szabadtérin, hogy egy­^ fiatal főiskolás itt kötött ísságot Szegeden. Az a ínét is egy ilyen esküvő­kapcsolódik, amelyet ior János idézett fel - a >g különlegessége, hogy ' <t vele történt meg. egyik este azt mondja a - Főiskolás elvtársak! lén nincs esküvő? - Az­im mutatott: - Sándor Já­legédrendező, házasodjon 1"ieg! voltunk a hatodik kisf­iön, és volt egy gyönyörű ész hallgató szerelmem, [könnyen engedelmesnek :oztam. Rendben van, Tanár úr! úndent el tudunk intézni, ín holnap az esküvő. :ajor máris hozzálátott a I —ez. <5 lett az én ta­ft Kallay Ferit kérte meg, •jen a menyasszonyé. A IH^^beszéltek szerint másnap - " ' mennyien találkoztunk a ITOTÁPa el<5tt- Délelőtt — Jüg^!^ c baráti vacsd' Hirdetését feladhatja Szegeden is^ ífeJZSr* újvidéki Magyar Szó-ba Megjelenés: 30 000 pld. Terjesztési terület: Vajdaság Hirdetésfelvevő helyek: oelmagyarország Kft. Szeged, Stefánia ÍO. TV.,ek' szerkesztőségei. rel./fax: (62) 420-819. Jvívják vendé? agjai elismer^ ;l! Ha május 3J DÉMÁSZ P a(V ajdonosok kó* eghaladó ér^ pet sorsolunk ­J elt, és a DÉMÁSZ r AlfÁ*lf s villanytűzhelyre \ ^ , LEVELEK HITELES FORDÍTÁSA; NmAs t~ JmcrűwárMv, AntlnW u u. Td: ü/nsm Wil • HrklronK j utón. Srwn. W^ll •BESZÉLÉSEK, ÜZLETI TÁRGYALÁSOK TOLMÁCSOLÁSA! 00 ged, József Attila sgt. 67/A. Telefon: 481-550 • A Duna-Tisza közén, a homokbuckák közé temették Atilla, a fejedelem Atilla alakja másfél évezred múltán is foglalkoztatja a szerzői fantáziát. (Fotó: Kamok Csaba) Atilla hun fejedelem alakjáról kiváló történé­szek állítják, hogy azt a keveset, amit több-ke­vesebb bizonyossággal lehet tudni róla, már jó­részt „kikutatták". A korszak egyik legjelen­tősebb kutatója, Bóna István akadémikus a Hunok - Ge­pidák - Longobárdok című, Szegeden kiadott könyv At­tiláról szóló címszavában ír­ja, hogy a név a török és gót Ata (atya) kicsinyítő képzős változata, vagyis atyácskát jelent. Attila 410 körül szü­letett, neve először 434-ből bukkant fel, amikortól az Al-Duna és és a Fekete-ten­ger körüli hunok fejedelme, székhelye pedig a Buzau fo­lyó völgyében volt. 441-től részt vett bátyja, Bleda (a magyar mítosz Budára ke­resztelte) keletrómai hábo­rújában, 442-ben már a hun hadak egyik vezére lett, 445-ben pedig erőszakkal került a nagykirályi hata­lomba, állítólag bátyját saját kezűleg ölte meg. Atilla a háborús pártot képviselte a hunok között, egyszerre állt hadiállapotban a nyugati és a keleti római birodalommal. 447-ben pél­dául, a hírre, hogy Konstan­tinápoly falait egy földren­gés ledöntötte, a germánok­kal együtt a Balkánra tá­madt, az ezután következő béketárgyalások egyik részt­vevője az a panioni Priskos, Atilla vagy Attila7 • Munkatársunktól Nem érdemes vitatkoz­ni az Atilla vagy Attila változatokon, hiszen ma már mindkettő elfogadott - mondja Szörényi Le­vente az Atilla darab kapcsán fel-felújuló név­vitákról. A szerző úgy lát­ja, a mű nyomán némileg két politikai pólusú lett a név, hiszen a „rebellis" jobboldali gondolkodású­ak sokszor az Atillát vá­lasztják (és ezzel élnek a jobboldali lapok is), míg a darabbal „ellenkezni vágyók" juszt is a „két té, egy el" változatot hasz­nálják, legyen szó akár a címről is. Szörényi Le­vente amúgy is az Atilla mellett tenné le a voksát, hiszen a magyar kiejtés ezt diktálja. Régi érméken Atilla szerepel, sőt Koós Károly egyenesen Etelét ír, amely a legősibb alak. Az Attila változat a germán Atzil, Etzil-ből származik, a tz kiejtése kettőzte meg a t betűt, így ez az írás­mód a németes befolyás­ra és kiejtésre vezethető vissza - véli Szörényi Le­vente, aki tulajdonképpen az Etelét tartja autenti­kusnak, ezt azonban kül­földön nem értenék meg, az Atillát pedig már is­merik. Ami pedig a darab cí­mét illeti: a szerzői jog természetesen az alkotóra bízza az írásmódot. aki 449 őszén Atilla tiszán­túli ordujába látogatott és akinek a hun fejedelmi ud­var leírását köszönhetjük. Két évvel később a nagy­király megtámadta Galliát, s már a Loire melletti Orle­ans-t ostromolta, amikor /. Theodorik vizigót király ha­dai felmentették a várost. A Troyes melletti champagne-i (catalunimi) síkon megüt­köztek, s bár a csatát nem nyerte meg egyikük sem, Atilla végleg visszavonult. Egy évre rá Észak-Itália el­len vonult és bevette az ad­dig még soha el nem foglalt Aquileiát, majd Milánót tá­madta volna, ha hadait a pestis és az éhség nem kény­szeríti visszafordulásra. Ek­kor köt békét a nyugatró­maiakkal, a római küldött­ség tagja Szent Leó pápa is, aki személyesen is találko­zott Atillával, bár a törté­nész szerint a találkozást sok legenda színesíti. Mivel Marcanus keletró­mai császár hadai Itáliában hátba támadják, Atilla két­frontos háborúra kénysze­rült. A békekötés nem sike­rült, ezért a fejedelem azzal fenyegette meg a keletró­maiakat, hogy seregekkel tér vissza a Balkánra. A bosszú azonban nem jött létre, mert uralkodása nyolcadik évé­ben, 453 tavaszán Atilla székhelyén orrvérömlésben meghalt. A fejedelmet titok­ban, ázsiai hun halotti szer­tartás szerint temették el va­lószínűleg a Duna-Tisza kö­ze homokbuckás pusztasá­gában. A nagykirályi méltó­ságot Arikantól született fia, Ellák örökölte. Az Atillához kapcsolódó mítoszok Bóna István sze­rint onnan származnak, hogy a fejedelem szövetsé­gesi rangra emelte a hun bi­rodalom különböző népei­nek vazallus királyait, ezért számos nép mondáiban Atti­la a királyok gazdájává, a dinasztiák ősévé lett, míg Nyugat-Európában máig mint a keleti barbarizmus megtestesítőjét tartják szá­mon. Az „Isten ostora" elne­vezés a késői keresztény le­gendákból származik, míg halála után adták neki az „Európa elárvítója" nevet is. P. J. programok MA A Szegedi Nemzetközi Vásáron country nap: 14 órától hangulatzene, 15.30 órától a Stargate énekegyüt­tes fellépése, 16 órától a Ri­ver együttes ad koncertet, majd 17 órától fakírbemuta­tó, 18 órakor divatbemutató és a Pavane történeti tánc­együttes country-bemutató­ja. A Fürdőudvarban 20.30 órakor Müller Péter „Szo­morú vasárnap" című ka­maramusicalének bemutató­ja. A Koch Sándor Csong­rád Megyei TIT Kárász ut­cai termében 18 órától a csillagok életéről, jellemző­iről és a fekete lyukakról tart előadást Kiss László csillagász. Állandó rendezvények A Móra Ferenc Múze­umban Móra Ferenc emlék­kiállítás, „Szegedi Kincske­resők" matinétörténeti kiál­lítás, Ohio és környéke kép­zőművészetének bemutató­ja, Lucs Ferenc képgyűjte­ménye, patikatörténeti, ter­mészettudományos, régé­szeti, magyar szobrászati és néprajzi kiállítás, Móra-em­lékszoba és a múzeum tör­zsanyaga látható. A Kass Galériában Kass János gra­fikusművész alkotásai, Vas­co Ascolini „Versailles" cí­mű fotókiállítása, Orosz Ist­ván és Keresztes Dóra gra­fikusművészek tárlata. A Fekete-házban: A rendszer­váltás miniszterelnöke (An­tall Péter fotói Antall Jó­zsefről), Huszárok, Csong­rád és Csanád megyék tár­sadalma 1867-1945 és Bu­day György grafikusmű­vész élete és munkássága című kiállítások. Varga Má­tyás színháztörténeti kiállí­tása a Bécsi körút 1 l/A szám alatt található. A Juhász Gyula Művelő­dési Házban Jójárt Erzsébet keramikusművész és Palo­tás Mária festőművész kiál­lítása. Az újszegedi füvészkert mindennap 10 és 18 óra kö­zött tart nyitva. A szegedi csillagvizsgáló kedden és pénteken 19 órá­tól látogatható. A Szegedi Vadaspark 9­19 óráig látogatható. Szeged Nagyáruház MŰSZAKI OSZTÁLY TnL/fax: 62-424-975 Nyitva: H-P.: 8.30-19. Szo.: 8.30-13.00 HUTOGEPVASAR CSEREAKCIÓVAL Bosch-Siemens, Zanussi, Elektrolux, Whirlpool 1W»200/?2I 76 000 Pt helyeit Qü 00® 00 OTi!ü£>@®G, kombi 210/551 fagyasztó, 2 fiókos 86 000 5t helyett 71 900 Ft 13089(3 kombi 228/1031 fogyasztó, 3 fiókos 128 000 ft helyett 99 900 Ft somms kombi 198/1051 107 900 Ft helyett 97 900 ft Energiatakarékos, kombinált hűtőszekrények -008(33174/581 fagyosztó, 2 fiókos 90 900 Ft helyett Vlj) 90® 50 -8(EÍM3JÜ8 198/651 fagyasztó, 2 fiókos 97 900 Ft helyett 90® B) Pelgrim TŰZHELYCSERE­AKCIÓ Beépíthető, szabadon álló, 3 égős gáztűzhely, sütővilógítás helyett <39 900 50 4 égős, kombinált tűzhely, gríllmotoros ®3 90® 50 - páraelszívók - mosogatók - konvektorok tavalyi akciós órakon. 00303­3Ü3/M3JÜ8 EüoaögiSp - centrifuga 500 ford/perc - súlyautomahka - 651 vízfogyasztás ^•íö^^t holyott m 90® 50 TMOWt helyett <32 90® 50 3ÍMMM 4 gázégős, szikragyújlás multi funkciós elektromos sütő előreprogramozható óra 309 90® 50 Részletfizetési akció! Helyszíni hitelügyintézés! 0-20% előleg Szegeden ingyenes házhoz szállítás MAV TERÜLETI SZEMÉLYSZÁLLÍTÁSI OSZTÁLY Kedves Utasunk! Új menetjegyirodánkban, Szeged belvárosában várjuk szolgáltatásainkkal: - belföldi és nemzetközi menetjegyek, helyjegyek árusítása - belföldi és nemzetközi útvonalterv kidolgozása - menetrendi információ - menetdíj-kalkuláció készítése, díjszabási felvilágosítás - közalkalmazotti igazolványok készítése, érvényesítése. Nyitva tartás: hétfő-péntek: 9-18 óráig. Cím: Szeged, Tisza Lajos krt. 28-30. (a MÁ V igazgatóság épületében) Telefonszám: 62-424-485. Szeretettel várjuk! MÁV Rt. Tejelt <*. t uuút SutÁfiÁíeut!

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom