Délmagyarország, 1999. június (89. évfolyam, 125-150. szám)

1999-06-04 / 128. szám

JN-c , ! ss/HNTEK, 1999. JÚN. 4. RIPORT 7 • Horváth Dezső riportkönyvéről |tí A csángó élet rr dorfdjunkat, esemé• „Mivé lettél csángómaaikkd 9yar?" címme| jdent meg szícm horváth dezsö hport. rö ^KnyVe arró1 a moldvai KtfOtrol, ameiyet gyenes úfíflf pálmán fotóriporterrel ndoW "ettek 1998-ban. A Bába !l!ársai által kiadott Icö•ándot- M latleletet ad a magyar rokro- *olak és papok nélküli, iet m««nte archaikus társadaSenge+ *mban élő csángó világ,atse« telek* Tanúja voltam: Horváth jv?0 író és újságíró egyszer J "íján keresztben nyelte le PaPai nunciust, persze átvitt •"elemben, egy interjú közn; mely arról szólt, hogy a Ja ne* Ipák* ' Kantics leket : valaki dóriak, legedül \nyi & isteleb holdv ai csángó magyarok magjaivjr, tolÜnera kaPhatnak magya" "eszelő papokat. A mindA . d,P'°matikusan kitérő -^geloAcerbi érsek bizonyárc/#HoS"odálkozna- h°gy ma Dezsőnek a moldvai agyarok iránti elkötelezettge azóta megérlelte a szerző ^'ettél csángómagyar?" "u nportkönyvét. A könyv jy moldvai út élményanyaes egy élet készülődése alt, Necsaki ni, 0 vó R'ge Korn* yaraptt' s Zsok) s akol •kaaljól •ezek\l élov r", "OK' ame'yeK °'y cS a iJ s 'ebilincselővé teszik a össz1' rt, m>"< álvi Rj" }g majü éndrig• epét ük' 'ás. MiIhet kijártunk lapjártt kbélirül ,em tó'Vaj fe|gyűlt bölcsességből, ahogy egy "P°rt s jenen illik is, e nép iránti él rete,ből vétetett. Ezek az 5yek azok, amelyek oly tóikCZ a megérett gon" löm i ^ ame'y a felszínes kerű8 ultúráró1 a mély gyö" bgyeE1Éltúrárairányítjaa ami, m ' ^ ez a szeretet az, nek ku áth Dezső kö"yvé" ezsei asszonya említ fel, ,"*« megy el a csíksomböré ^ mert ott szinte a get h érezbeti a gyönyörűséénp', ,gy sok ember magyarul *el együtt, ^orváth Dezső könyve ri' a műfaj magyar hagyoainak legnemesebb értelmében. Elbeszélő, leíró, meggondolkodtató és tényközlő egyben. Mindez együtt kiegyensúlyozott is, mert a szerző tudja, hogy hol húzódnak a nemzeti ideológiák fő csapásai, és nem azokon halad, hanem mindig arra, amerre az eszmék emberi sorsokban is megtestesülnek. „A legszimplább élet is több fonalból szövődik, akár a legszebb szőttes" - állapítja meg a szerző, és ez riportjának hitvallása is. Könyvéből nem a sajtóból kilesett portrék, hanem a csángó emberek igazi arca, vélekedése és sorsa világlik ki. Horváth Dezső tudja, hogy témája nem egynemű: a csángó megmaradás éppúgy foglalkoztatja, mint a beolvadás, a nyelv és kultúra megőrzése ugyanúgy, mint az alkalmazkodás. Ennyivel tartozik a valóságnak. Persze, Horváth Dezső, ha választhat mindig az érzékleteset, az élet színeivel telit választja, és nem a puszta, ám pontos tényközlést, amelyből, újságírói tapasztalatából tudja, egyhamar papirvalóság lesz. Horváth Dezső könyvével az olvasó az érdekes útinapló és a gondolati szálakkal átszőtt riport mellé egyebet is kap. Tudom, a szerző rendszerint önironikus fordulatokba rejti emberszerető szentenciáit, itt azonban többről van szó. Egy magyar kultúrájú archaikus világra rátelepedett idegen, zsarnoki rendszer, majd a rászakadt modernitás lépésről lépésre olyan problémák elé állítja az olvasót, amelyek saját társadalmában is jelen vannak - ha komolyan veszi őket. Panak Sándor Horváth Dezső könyvét ma 16 órakor mutatják be a Százszorszép Gyermekházban. ért Liget-kártya ;m is flátvá"Jj ;zások let ha! ni fi arra Bárkai % f?u,,kató rtunktól í'tónkét szegedi üzletben n#.tógosnményes vásárlásra is SC az a kártya, amelyet ; w Llgf"-fesztivál újdonKent adtak ki. A ligettókk ®lővie"uezvényekre szóló> kt ható i • is megvásárolni pl "Vei L'get-kárty a kedvezmékártyával két tetszőleges program látogatható. A kártyák megvásárolhatók a szabadtéri jegyirodában (Deák Ferenc u. 27.) és a Kárász utcai jegypénztárban 380720 forintos áron (a biankó kártya ára: 1020 forint). A Liget-fesztivál szergépe, augusztus 31-éig hasz- vezői továbbra is vátják azoálvi t^jrtok fel. a fesztivál kat az általános iskolás csounalt" «,. en belépődíjas rendez- portokat, amelyek a fesztivál esten tó ÍT- külön kártya válthaksé^, ^ htó'har°m Óz előadásra, a ;k- ,gy ftt ÖöEeStÍ ko"certre és a Pasasé hih® "o záróbulijára; valai kas^ a nyolcadik, „biankó"ideje alatt bemutatkoznának a Liget kisszínpadán. Jelentkezni a szabadtéri és a Kárász utcai jegyirodában lehet. Hoppon maradt amerikaiak? Tolongás a kábelgyár! ingatlanért Mindkét iránybál behajtani tilos? Kapós lett a kábelgyár. (Fotó: Sehmidt Andrea) A valahai kábelgyár négy utca által határolt területe több vállalkozó fantáziáját mozgatta meg az eltelt fél esztendőben. A kulisszák mögött tárgyalnak egymással az érintettek, ám végeredmény még mindig nincs: nem tudni, ki veszi meg az ingatta negyüttest. A kábelgyár utolsónak elküldött húsz embere 1998. november 20-án csukta be maga mögött a kaput. Ekkor a Szegedi Kábelgyárat már rég nem hívták Szegedi Kábelgyárnak, a céget ugyanis 1996 októberében a kisteleki gyárhoz csatolták. Tavaly pedig, amikor a tulajdonos, a Siemens Rt. - az egyetlen Duna Kábel Kft.-t leszámítva - sorra felszámolta és értékesítette hazai kábelgyártó kapacitását, köztük a kisteleki céget is, arról „lehámozta" Szegedet. A meztelen ingatlanegyüttes ma Szegedi Általános Ipari Kft. néven fut, tulajdonjogilag pedig a Siemens Investor Kft.-hez tartozik. A kábelgyárért bezárása után rohamra indultak érte az érdeklődők. Az első komoly ajánlatot Fodor János volt kábelgyári dolgozó tette, aki ma ismert vállalkozó, a Bruckner és Fodor Kft. ügyvezetője. A cég az ország több pontján tart fönn termelőegységeket, s zömmel katalizátorokat gyárt többek között amerikai háttérrel. Fodor kapcsán merült föl például repülőgépalkatrész-gyártás a Huszár utcában. A vállalkozó hónapokig tárgyalt a Siemens-szel, míg végül mégsem szerződtek. Mivel az üzlet kútba eséséről egyik fél sem akart nyilatkozni lapunknak, csak meg nem erősített információkra tudunk hivatkozni, amelyek bizonyos elmaradt bankgaranciákról szólnak. Kamara - ház nélkül Egy másik komoly vevő a Csongrád Megyei Kereskedelmi és Iparkamara lett volna. A gazdasági önkormányzatról köztudott, régóta keres magának székházat, hiszen jelenleg nagyon magas bérleti díjat fizet'- a tagság pénzéből - a Belvedere irodaházban. A CSMKIK költségvetésében 200 millió forint „van félretéve" székházvásárlásra ez is nyílt titok. - Többször kértük a városvezetéstől, valamilyen formában segítsen székházgondunk megoldásában mondta dr. Szeri István, a kamara elnöke. - Elfogadtunk volna telket, akár használatba is, nem ragaszkodtunk a tulajdonhoz. Ám minden próbálkozásunk kudarccal végződött. A kamara alkudozott a Honvéd téri üres telekre, amelyet azonban a város és az egyetem közötti lehetséges ingatlancsere miatt tartalékolnak. Szóba került a Somogyi könyvtár mögötti placc, ahol is levéltárral közösen lehetett volna építkezni, ám a megyei közgyűlés egy pályázaton nem nyerte meg az ehhez szükséges pénzösszeget. Gondolkodtak a Takaréktár utcai telekben, az agrárkamarai székházban is. Ma a Világ Utcája Kft. és a Partiscum körút egy lehetséges hely, ám, mint tudjuk, az ottani beruházás körül hemzsegnek a kérdőjelek. A lehetőségek között talán a legkomolyabban a kábelgyári ingatlan került szóba. Á kamarának természetesen csak az irodaépületre, az étteremre és a garázsokra lett volna szüksége, a csarnokokba inkubátorházat szeretett volna telepíteni beruházókkal közösen, konzorcium formájában. A Siemens Rt. - dr. Szeri István szerint - 800 millió forintos vételárra tett ajánlatot, ám ezt a kamara komolytalannak tartotta. A tárgyalások megszakadtak. A város mint gesztor? Lehetséges kamarai konzorciumtárs lett volna az LP Invest Kft., amely kockázati tőkebefektetéssel és tanácsadással foglalkozik. Amerikai befektetési alapoknak magyar projekteket, magyar cégeknek külföldi befektetőket keres. Duda Ernő, a cég ügyvezetője (a magyarországi Amerikai Gazdasági Kamara második alelnöke) arról tájékoztatott, hogy nekik a gyártelep hasznosítására voltak elképzeléseik. -.A Siemens-szel való tárgyalások során azok a partnerek, akiket közvetítettem, vállalták volna az rt. feltételeit: a munkahelyteremtést, a környezeti károk felszámolását - mondta Duda Ernő. - Majd egyszer csak emelkedésnek indult a vételár, a megbeszéltekkel ellentétben pedig a környezetvédelmi szakértő nem mehetett be a gyár területére. A tárgyalások kurtánfurcsán abbamaradtak. Három hónapot vesztegettem el feleslegesen erre a témára, és kényelmetlen helyzetbe kerültem az amerikai partnerekkel szemben is. Dr. Tímár Lászlót, Szeged alpolgármesterét azt követően kerestem fel, miután megtudtam: tárgyalt a Siemens Rt. képviselőivel. Az alpolgármester a város szempontjából sikeres megbeszélésekről számolt be. Mint mondotta, az év elején kezdődtek a tárgyalások, s arról is szó volt, vegye meg a város az ingatlanegyüttest. - Ezt természetesen nem vállalhatja föl egy önkormányzat - magyarázta dr. Tímár László -, ám látszott, lehetőség kínálkozik arra, hogy a város „gesztor" lehessen egy üzlet létrejöttében. Ennek fejében pedig nem vevőkijelölési jogot, de ahhoz hasonlót kértünk: beleszólást abba, hogy a vevő által ki nem használt volt kábelgyári ingatlanokba az önkormányzat mely egységeit telepítheti. Siemenstávlatok Az alpolgármester szavaiból az derült ki, ő közvetít a potenciális vevő és a Siemens Rt. között, s a vásárló is egyezteti szándékait az önkormányzattal. A volt kábelgyár ügyében állítólag a felek közel kerültek a szerződés megkötéséhez, az Anonymus pedig nagy valószínűséggel egy élelmiszernagykereskedő. Szeged önkormányzata azzal számol, ha bizonyos intézményeit fel kell újítania, akkor azokat ideiglenes jelleggel a Huszár utcába költöztetheti. Az alpolgármester ajánlani tud olyan vállalkozókat is a vevőnek, akik a kábelgyárban foglalkoztatási gondokat oldanának meg. A Siemens-szel létrejött egyetértés magában hordoz további együttműködései lehetőségeket: a városi közvilágítás korszerűsítésével, kórházi gép- és műszerbeszerzésekkel kapcsolatban. Hogy a kör bezáruljon, a kábelgyári ingatlanok ügyében érdeklődtem a Siemens Rt.-nél is. Kérdéseimre válaszolva Bíró Péter kommunikációs igazgató röviden azt mondta el, hogy a jelenlegi partnernél egyik korábbi érdeklődő sem tett jobb ajánlatot. Ám egyelőre még szó sincs arról, hogy szerződéskötés előtt állnának... Faltat* Klára a mav % m yánebí A ^rsunktól ^S^Ooo • °rsteggyülés i\ kas/® Ó||y/|' lar|uár l-jei hattó . >é,!ja ^s^ktatási inCkQntyeket és e9yes . .at ~ ox átalakulásf»lsd l $Űl6 ÚÍ óllami „^oktatási intézmésóv„r9y,deiű iogutódlá9QdoH l?1 e hé,en elfolénye9ét ko'a ésÁUomÍ8azgatási F<5isdasá£tllH UdaPesti KözgazJ°8u«d ?n^á"yi Egyetem Pesti Kö "tezmenye a Budató Álla^gazdaságtud°mányi (BudapeslfZgatásÍ Egyetem •"4?Bbreceni Agrártudohibo attJ. Jgyetem (kivéve az fűnyíró sárhe, v °nyá16 hódmezőváPöiskola ^"^zdasági 0131 Kart és a szarvasi Az új évezred új egyetemei Mezőgazdasági Víz- és Környezetgazdálkodási Főiskolai Kart), a Debreceni Orvostudományi Egyetem, a Hajdúböszörményi Wargha István Pedagógiai Főiskola és a Kossuth Lajos Tudományegyetem jogutód intézménye a Debreceni Egyetem (Debrecen). A budapesti Bárczi Gusztáv Gyógypedagógiai Tanárképző Főiskola, a Budapesti Tanítóképző Főiskola és az Eötvös Loránd Tudományegyetem jogutód intézménye az Eötvös Loránd Tudományegyetem (Budapest). Az Állatorvostudományi Egyetem, a Gödöllői Agrártudományi Egyetem (kivéve az attól különváló mezőtúri Mezőgazdasági Főiskolai Kart és a nyíregyházi Mezőgazdasági Főiskolai Kart), a Jászberényi Tanítóképző Főiskola, a Kertészeti és Élelmiszeripari Egyetem (kivéve az attól különváló kecskeméti Kertészeti Főiskolai Kart) és az Ybl Miklós Műszaki Főiskola jogutód intézménye a Szent István Egyetem (Gödöllő). A kaposvári Csokonai Vitéz Mihály Tanítóképző Főiskola és a Pannon Agrártudományi Egyetem kaposvári Állattenyésztési Kar jogutód intézménye a Kaposvári Egyetem (Kaposvár). A sárospataki Comenius Tanítóképző Főiskola és a Miskolci Égyetem (kivéve az attól különváló Dunaújvárosi Főiskolai Kart) jogutód intézménye a Miskolci Egyetem (Miskolc). A győri Apáczai Csere János Tanítóképző Főiskola, a soproni Benedek Elek Pedagógiai Főiskola, a Pannon Agrártudományi Egyetem mosonmagyaróvári Mezőgazdaságtudományi Kar és a Soproni Egyetem jogutód intézménye a Nyugat-Magyarországi Egyetem (Sopron). A szekszárdi Illyés Gyula Pedagógiai Főiskola, a Janus Pannonius Tudományegyetem és a Pécsi Orvostudományi Egyetem jogutód intézménye a Pécsi Tudományegyetem (Pécs). A Haynal Imre Egészségtudományi Egyetem, a Magyar Testnevelési Egyetem és a Semmelweis Orvostudományi Egyetem jogutód intézménye a Semmelweis Egyetem (Buda- Műszaki Főiskola és a Zrínyi pest). A József Attila Tudományegyetem, a Debreceni Agrártudományi Egyetem Hódmezővásárhelyi Mezőgazdasági Főiskolai Kar, a Juhász Gyula Tanárképző Főiskola és a Szent-Györgyi Albert Orvostudományi Egyetem jogutód intézménye a Szegedi Tudományegyetem (Szeged). A keszthelyi Pannon Agrártudományi Egyetem (kivéve az attól különváló kaposvári Állattenyésztési Kart és a mosonmagyaróvári Mezőgazdaságtudományi Kart) és a Veszprémi Egyetem jogutód intézménye a Veszprémi Egyetem (Veszprém). A Bolyai János Katonai Miklós Nemzetvédelmi Egyetem jogutód intézménye a Zrínyi Miklós Nemzetvédelmi Egyetem (Budapest). A Kereskedelmi, Vendéglátóipari és Idegenforgalmi Főiskola, a Külkereskedelmi Főiskola és a Pénzügyi és Számviteli Főiskola jogutód intézménye a Budapesti gazdasági Főiskola (Budapest). A Bánki Donát Műszaki Főiskola, a Kandó Kálmán Műszaki Főiskola és a Könnyűipari Műszaki Főiskola jogutód intézménye a Budapesti Műszaki Főiskola (Budapest). A Miskolci Egyetem Dunaújvárosi Főiskolai Kar jogutód intézménye a Dunaújvárosi Főiskola (Dunaújváros). A kecskeméti Gépipari és Automatizálási Műszaki Főiskola, a Kecskeméti Tanítóképző Főiskola és a Kertészeti és Élelmiszeripari Egyetem Kertészeti Főiskolai Kar jogutód intézménye a Kecskeméti Főiskola (Kecskemét). A nyíregyházi Bessenyei György Tanárképző Főiskola és a Gödöllői Agrártudományi Egyetem Mezőgazdasági Főiskolai Kar jogutód intézménye a Nyíregyházi Főiskola (Nyíregyháza). A Debreceni Agrártudományi Egyetem Szarvasi Mezőgazdasági Víz- és Környezetgazdálkodási Főiskolai Kar, a Gödöllői Agrártudományi Egyetem Mezőtúri Mezőgazdasági Főiskolai Kar és a békéscsabai Körös Főiskola jogutód intézménye a Tessedik Sámuel Főiskola (Szarvas). : i.