Délmagyarország, 1999. június (89. évfolyam, 125-150. szám)

1999-06-28 / 148. szám

2 KÜLFÖLD HÉTFŐ, 1999. JÚN. 28. HÉTFŐ kommentár Szomszédmorzsák Y jjabb ország, ezúttal Románia jelentette be CJ igényét Jugoszlávia újjáépítésére. A bombázások napjaiban a magyar kormánypárti politikusok azzal nyugtatgatták választóikat, hogy a légicsapások után - a háború szót kínosan kerülték nagyot szakíthat az ország. És itt nem Csurka István határmódosítására gondoltak, hanem magyar cégek megrendeléseire. A gazdasági miniszter be is kérette az építőiparban érdekelt vállalkozások névsorát, de ennél fajsúlyosabb lépés az ügyben nem történt. Annál is inkább, mert Szlobodan Milosevicset nem tudták kibombázni pozíciójából, és a nemzetközi elfogatóparancs kiadásával még inkább a hatalomba betonozták. Amíg a jugoszláv elnök a helyén van, addig a Nyugat egy szeget sem ad Jugoszláviának. Legfeljebb humanitárius segélyeket. A magyar gazdasági miniszter azzal biztatta a cégeket, hogy egyelőre ingyen szállítsanak Koszovóba - ez később jó pontot jelenthet az újjáépítési központban, amelynek székhelye nem Szegedre, nem is Budapestre került, hanem Brüsszelbe. Igaz, hamarosan áthelyezhetik ezt Szkopjéba, mint a Koszovóhoz legközelebb eső, ép infrastruktúrával rendelkező nagyvárosba. Magyarország lekerült a napirendről. Bili Clinton, az USA elnöke a közelmúltban a félreértések elkerülése végett kijelentette: az újjáépítés költségeit Európának kell állnia. Brüsszel viszont érthető módon az Unió cégeit hozza helyzetbe majd a tendereken. A menekültek tíz- és százezreit befogadó Albánia, Macedónia, BoszniaHercegovina vagy a közvetlen árucsere és tranzitszállítások kiesésével dollármilliókat bukó Bulgária és Románia, valamint Magyarország legfeljebb a nagy nyugati multik beszállítói lehetnek. Ezek morzsák, ahogyan korábban Bosznia-Hercegovina és Horvátország újjáépítésében sem jeleskedhettek a szomszéd államok. A magyar katonai alakulat a hidak mellett csak hazánk presztízsét építhette. M

indezek fényében a temesvári kamara „Partnerek a stabilitásért és együttműködésért" jelszóval meghirdetett programja nem lehet több szép elvek gyűjteményénél. Xaf/x - xz^áte • Koszovó tovább forrong • Orosz-fehérorosz egyesülés Az uniónak korlátai vannak • Moszkva (MTI) Az orosz-fehérorosz egyesülés konföderációs elveken alapul majd, nincs szó egységes állam létrehozásáról - mondta újságíróknak Nyikolaj Akszenyenko orosz első miniszterelnök-helyettes egynapos minszki munkalátogatásának befejeztével. Akszenyenko úton hazafelé, a repülőn elmondta: mostani tárgyalásai után nem maradt egyetlen megoldatlan kérdés sem. Hozzátette azonban: az egyesülés hosszadalmas folyamat lesz, meglehet, hogy évekig is eltart. Nincs napirenden egy egységes állam létrehozása. A majdani egyesülés nem fogja korlátozni egyik ország szuverenitását sem, nem fogja szűkíteni a két elnök hatáskörét. Ehelyett egy „nemzetek feletti kormányzati szervet" hozhatnak létre, olyat, mint amilyen például az Európai Parlament vagy az Európai Bizottság - fűzte hozzá a miniszterelnök-helyettes. Szerinte a majdani szövetségi államban egységes pénznemet lehetne bevezetni, de ennek megvalósítása meglehetősen sok időbe telik. Ennek ellenére nem tűnik túl bonyolultnak áttérni a valutáris unióra - mondta Akszenyenko, aki a két ország integrációjának legfőbb akadályát a „szövetség jogi megalkotásában" látja, valamint abban, hogy nem lesz könnyű valóra váltani az Oroszország és Fehéroroszország közötti jogharmonizációt. Katonai és polgári bűnök A NATO olasz katonái Pecs városában fegyverezték le a Koszovói Felszabadítási Hadsereg egy albán harcosát. Vasárnap éjfélkor lejárt a határidő - az albán fegyvereseknek gyülekezési övezetekbe kellett vonulni. (MTI Telefotó) • Pristina, Bonn, Bukarest (MTI) A koszovói nemzetközi békefenntartó erők letartóztattak egy szerb rendőrt, aki alaposan gyanúsítható 56 ember meggyilkolásával. A KFOR brit erői az albán lakosságtól kapott tájékoztatás nyomán tartóztatták le a gyanúsítottat a Pristinától 20 kilométerre fekvő Lipiale faluban. A szerb rendőr akinek a nevét nem közölték - az albánok szerint ebben a faluban követte el bűntetteit. A KFOR, amely 14 napig tarthatja előzetes letartóztatásban a gyanúsítottat, a hágai Nemzetközi Törvényszék utasításait váija a szerb rendőr további sorsát illetően. Jugoszlávia nem fogja visszafizetni 12 milliárd dollár körüli külföldi adósságát - jelentette ki egy német hetilapnak Vojislav Seselj, a radikális párti szerb kormányfőhelyettes. A Der Spiegel című heti magazinnak nyilatkozva azt mondta a politikus, hogy az adósságot úgy tekintik majd, mint ellentételt azokért a károkért, amiket a NATO okozott légi csapásaival. Seselj, aki előrehozott választások megtartását sürgette, ellenezte Szlobodan Milosevics elnök azonnali elmozdítását. Szerinte ugyanis ez káoszhoz, veszélyes destabilizációhoz vezetne. A Milosevics letartóztatásáért és a volt Jugoszlávia területén elkövetett háborús bűntettek kivizsgálásával foglalkozó hágai Nemzetközi Törvényszék elé állításáért kitűzött 5 millió dolláros jutalom kapcsán Seselj kijelentette: „Nincs nagyobb biztosíték arra, hogy Milosevics hatalmon marad, mint a megbuktatását célzó állandó próbálkozás. A nyugat nem ismeri a szerb lelket." • Ha a román kormány megszünteti a Jugoszlávia és a jelenlegi jugoszláv vezetés elleni büntető intézkedéseket, a két ország között „schengeni nyitottság" léphet életbe - írták a szombati román lapok Jugoszlávia temesvári konzulját idézve. Miroslav Mirovics konzul pénteken a Temesvári Kereskedelmi, Ipari és Mezőgazdasági Kamara (CCIAT) vezetőivel találkozott abból az alkalomból, hogy a kamara meghirdette a „Partnerek a stabilitásért és együttműködésért" elnevezésű programját. A kezdeményezés célja az, hogy összefogja és elősegítse a helyi vállalatok és vállalkozók részvételét a jugoszláviai újjáépítésben. A program elsősorban a Vajdaságot veszi célba, mivel a jugoszláv tartomány tagja a Duna-Körös-Maros-Tisza eurorégiónak. Emil Mateescu, a CCIAT elnöke szerint Temesvár a két ország közötti gazdasági kapcsolatok legfontosabb központja lehet. A jugoszláv konzul osztotta ezt a véleményt, s nagyra értékelte azt is, hogy Temesvár az Európai Unió segítségével regionális fejlesztési központtá szeretne válni. - A jugoszláv kormány azt szeretné, ha Jugoszlávia és Románia között egyfajta „schengeni nyitottság" alakulna ki, ami azt jelenti, hogy nem korlátozzák a személyek szabad mozgását, jelentősen csökkentik a vámokat és komoly kedvezményeket nyújtanak a Jugoszláviában befektetőknek - hangsúlyozta. Miroslav Mirovics szerint mindennek egyetlen feltétele van: a román kormánynak fel kell oldania a Jugoszlávia ellen elrendelt olajembargót és vissza kell vonni azt a rendeletét, amellyel nem kívánatos személynek minősítette Romániában Szlobodan Milosevics jugoszláv elnököt és más jugoszláv vezetőket. A román kormány a közelmúltban tiltotta meg Milosevics és családtagjai, a jugoszláv kormány tagjai, illetve a Milosevics-rezsimet támogató számos személyiség belépését román területre. A tilalom összesen 287 személyt érint. • Bécs (MTI) Alois Mock egykori osztrák külügyminiszter politikai pályája legmeghatóbb pillanataként emlékezik vissza 1989. június 27-ére, amikor Horn Gyula akkori magyar külügyminiszterrel együtt átvágták a vasfüggönyt, a MagyarorszáMock emlékezik got és Ausztriát, illetve Nyugat- és Kelet-Európát elválasztó drótkerítést a magyarosztrák határon. A tekintélyes osztrák politikus vasárnap Bécsben az Osztrák Néppárt (ÖVP) sajtószolgálatán keresztül adott ki nyilatkozatot az esemény tizedik évfordulója alkalmából. A volt külügyminiszter hangsúlyozza: Ausztria a Kelet és Nyugat közötti konfliktusban hídfőállás volt, de Ausztriára éppen a kulturális hagyománya és a gazdasági teljesítőképessége alapján ma is fontos közvetítő szerep vár az új Európában, különös tekintettel az Európai Unió bővítésére. • Buenos Aires (MTI) A Szocialista Internacionálé kész alkalmazkodni a globalizálódó világ változásaihoz, de továbbra is hü marad a szocializmus értékeihez. Ez az ajapgondolat fogalmazódik meg abban a nyilatkozatban, amelyet a világ 139 középbaloldali pártjának politikusai fogadtak el egyhangúlag szombaton Buenos Airesben a szervezet kétnapos tanácsülésének eredményeként. A „Buenos-Aires-i Kon• Szocialista Internacionálé Piacgazdaság: igen; piaci társadalom: nem szenzus" címet viselő dokumentumban a szocialista és szociáldemokrata pártok képviselői fontosnak tartják a piacgazdaság és a szociális gondoskodás összeegyeztetését. A szövegbe bekerült a Lionel Jospin francia miniszterelnök által megfogalmazott „tétel", amely szerint a szervezet „elfogadja a piacgazdaságot, de elutasítja a piaci társadalmat". A dokumentum elfogadói „újfajta nemzetközi konszenzus" megteremtését sürgetik. Ez alapvetően különbözne attól, amelyet Washington próbált kialakítani, mivel ez utóbbi - mint olvasható a nyilatkozatban - csak a piac megreformálására helyezte a hangsúlyt. Európának van egy olyan szerződése, amely a pénzügyi stabilitást és a gazdasági fejlődést a társadalmi szolidaritás paktumával párosítja - áll a nyilatkozatban. A résztvevők a nemzetközi pénzintézetek átalakítását is szorgalmazzák, mert szerintük azok csak így lesznek képesek megfelelni a világgazdaság új kihívásainak. A Buenos Aires-i tanácsülésen felvetődött, hogy a szociáldemokrácia melyik útját kell választani: a jospini hagyományos felfogásút, avagy azt, amelyiket Tony Blair brit miniszterelnök „harmadik útnak" nevez, illetve a Gerhard Schröder német kancellár szívéhez közelálló „új közép" irányvonalat. Ez utóbbi kettőt - amelynek helyességéről e politikusok pénteken próbálták meggyőzni a jelenlévőket - nem talált nagy visszhangra, legfeljebb néhány európai felszólalásban. Pierre Mauroy, a Szocialista Internacionálé elnöke az ülés végén emlékeztette az egybegyűlteket, hogy a nyilatkozat szövegében kifejtett témák állnak majd a Szocialista Internacionálé novemberre tervezett párizsi kongresszusának a középpontjában. A „Buenos Aires-i Konszenzus" tehát csak egy előzetes állásfoglalás, amely „nyersanyagként" szolgál majd Felipe Gonzalez volt spanyol miniszterelnök számára. Őt bízták meg ugyanis annak a jelentésnek a megszerkesztésével, amely a világ változásaira adott szocialista-szociáldemokrata választ fogalmazza meg. Cozma vezető marad • Petrozsény (MTI) A Zsil-völgyi Bányászszakszervezetek Ligája úgy döntött, hogy a jogerősen elítélt Miron Cozma a szakszervezet vezetője marad, s átmeneti elnököt választottak arra az időre, amíg Cozma ki nem jön a börtönből. Cozmát az ®v elején jogerősen 18 évi börtönbüntetésre ítélték, mert vezetésével a Zsil-völgyi bányászok 1991 kora őszén negyedik alkalommal dúlták fel Bukarestet. Jelenleg több eljárás folyik ellene, egyebek közoK azért, mert idén februárban néhány ezer bányász élén ismét a román főváros ellen indult. Wiesenthal kitüntetése • Bécs (MTI) Simon Wiesenthal, a bécsi Zsidó dokumentációs közpo"' vezetője a legmagasabb cse kitüntetést, a „Fehér oroszlán érdemrendet" vette át Václav Havel köztársasági elnöktol Wiesenthal a bécsi cseh nagykövetségen tartott ünnepség®" mondott köszönetében hangsúlyozta: maradéktalanul d°;' gozzuk fel legújabb kori törtenelmünket. Rámutatott arrahogy „kötelességünk a szabadságban született fiatalokkal megértetni az emberi jogok értékét. A szabadság olyan, mint az egészség-j ember csak akkor becsüli ig3; zán, amikor már elveszített® - mondta. Vietnami járvány • Hanoi (MTI) Vietnamban idén mintegy 50 ember halt meg agyvelő; gyulladásban. Egy vietna°" lapjelentés szerint az ország ban júniusig 525 új agyve'0" gyulladásos beteget vette" nyilvántartásba, s közülük an már meghaltak. A legtöbb agyvelőgyulladásos megbe'®' gedést Vietnam északi tart0' mányaiban jegyezték fel. Párttagok • Peking (MTI) Tavaly 2,26 millióval éf rapodott a Kínai Kommunis13 Párt taglétszáma, és 1998 vegére elérte a 61 milliót. A párttagok aránya azonban na®? így csak 5,1 százalék a becsesek szerint 1,23 milliárd leik®' számláló Kínában. Jóllehe' nyolc egyéb, hivatalosan el's] mert „demokratikus párt" 13 működik, ezek valójában csak konzultatív csoportokká0' működhetnek a KKP égis2® alatt. A pekingi hatóságok tavaly rövid úton szétzúzták a" első valódi ellenzéki párt létrehozására irányuló kezdetű®' nyezést. Harcok, veszteségek • Asxmara (MTI) Etiópia és Eritrea egyará0' azt állította, hogy súlyos veszteségeket okozott egymásnak Aszmarai jelentések szerint a2 eritreai erők 850 etióp katona' megöltek, 3100-at megsebesítettek és 13-at foglyul ejtettekvisszaverve a vitatott határ k® szakaszán megkísérelt „api1' és erőtlen támadásokat". Ad' disz Abebában ellenben a2' közölték, hogy az etióp hads®' reg 5950 eritreai fegyvere* megölt, megsebesített vag) foglyul ejtett, meghiúsítva a2 eritreaiak Mereb folyó köf' nyéki támadását. ftagái Kilenc •vábbá y o. j. "vácsmúhe feszletével >k 1990 j "Morgyűjti ""közi hír. kocsigy "Ptkocsi, t "tasoiosk, 5J,S C ekülö %esztett W Ehhez taik tovább ' tűzoltók tató, <lapiti Wtett. téen '50 amel) ló ezei SOCJ lévő, motort Ás és 1 "Odálhatói mae ki eg; egy te hitű ri ;i, ti QC ', a nén Máit •Győr (W Megkezi tö'gozása téan Rlh "ít straiégi; '"OOtonná •belőle,! tégOszá 'gyebek 1 Jvédorszi •tagba. Al hogy a tarokat ok ta eddigi téatnak, •"tősen ro "kerül ate kivásárolt Emi •Csömö Emlékt ürmödét " főpolgá 80 Józsefi őrmester "•nai mű •k fel a 1 Párt ors: •élőinek í tada po '556-ban á"t a föv tancepcú '"los ítél. v%oztatl 'él évet ti ta megv; taesteme ^Veresei ta ország tftza * Szolt* Tűz üi femelel tarnap d kt harm Jáétledol "elyszíni JQiány ] •talizálni Szor Judap fexpoi tétt a ténfert ténye, téaülc olct >00 dr SfkLz^oje i ténáit tépon Göni e|nökii tapdéli "esszu: kezdőd konfere tén mi fedezr gyesi