Délmagyarország, 1999. június (89. évfolyam, 125-150. szám)

1999-06-26 / 147. szám

.26. SZOMBAT, 1999. JÚN. 26. BELFÖLD 3 iégha­SZOVÓi rdeké-j kek és I ján, a I össz­hang­>s kül­azon i Az ér­thali­i kap­ímmí1 város­melte: iloini­jeinek kerül­lilose­fejleszthetőség! tanulmány 1 Ferihegy (MTI) Gyurkovics Sándor, a közlekedési, Hírközlési és Szügyi Minisztérium köz­'Sazgatási államtitkára és fater Tufo, az Egyesült Ál­lmok budapesti nagyköve­té pénteken szerződést frt a'á- Ennek értelmében az "SA 250 ezer dollárral já­tul hozzá ahhoz a tanul­mányhoz, amely megala­pozza a Ferihegyi repülőtér tégiforgalmi csomóponttá 'örténő fejlesztését. A vissza nem térítendő '^nógatásból 2000 szep­,emberére készül el a tanul­mány. Apasztás |TI) 1 Pátka, Zámoly (MTI) atáro- Erőteljesen „apasztják" a etközi e'encei-tavat. Másodper­sárh? Cenként 3,5 köbméter vizet kiköti Egednek le a dinnyés-kaj­is fin" fi csatornába. A tó jelen­ként eg 181 centiméteres víz­Ktási" sz«ntje ugyanis 10 centimé­ül ta- terrel meghaladja az opti­ét hi- téáüsat. ne®' A kívánatosnál maga­rán 3 Sabb vízállás csökkentése ere®' 3zdrt fontos, mert ked­nnak. Vez<5tlen hatással van a nellc fifalakra. Az erős széltől a re- korbácsolt, magas hullá­fik ugyanis rongálják a fadműveket, mólókat. felsó­inács >ta 31 intin­ba. A közű' , mel­ódon­t me? hozi eenli 3616 omi" bs ap°s rilág' ó fel' avi' •uszi­se. A eki® szer­mtek soh? lenni trról. a ru­ólás­[ van v az inak­rátal' núei Nagylelkű álarcos * Dunaföldvár (MTI) Álarcos rablót keres a fidőrség; a bűnöző Duna­6'dváron fosztott ki egy fis asszonyt. Egy 81 éves iszony éjjel egy óra tájban faa riadt fel álmában, hogy fi álarcos férfi valami­fin fémtárgyat - felte­iden csavarhúzót - szorít l ®yakához. A rabló pénzt ^vetélt. , Az asszony megpróbálta fipni a férfi fejéről a fe­ete harisnyát, de nem bírt fiadójával. Értékeit azon­fa nem adta át önként, ér­té támadója feldúlta a la­fit, s a megtalált kész­faizt és arany ékszereket "fagához vette. Az idős fizonynak „nagylelkűen" fiszaadott ötszáz forintot, °gy, mint mondta, legyen faivalóra. • A kamara rendhagyó könyvbemutatója Megyénk az ezredfordulón A könyv születésénél bábáskodtak, balról jobbra: Kormos Tibor szerkesztő (Asinus), Szeri István kamarai elnök, Mészáros Rezső, a JATE rektora és Jóni Gábor szerkesztő (Asinus). (Fotó: Nagy László) Rendhagyó könyvpre­miernek adott otthont tegnap délután a szegedi Royal Szálló; egy ötven­kilenc szerző munkájá­nak eredményeként elké­szült kötetet mutathattak be a szerkesztők, Csong­rád megye - Helyzetkép az ezredfordulón címmel. Elkészült tehát Csongrád Megyei Kereskedelmi és Iparkamara megyéről szóló közel ötszáz oldalas „kézi­könyve", melynek megjelené­sét a Csongrád Megyei Terü­letfejlesztési Tanács is támo­gatta. Egy merész álom meg­valósulásának nevezte a könyvet Szeri István kamarai elnök, szerkesztőbizottsági tag, mondván, „megvan már az a varázskalap, amihez hoz­zá lehet nyúlni", ha érkezik a megyébe egy potenciális be­fektetői csoport, hiszen a kö­tetben szinte minden benne van, ami - elsősorban gazda­sági szempontból - fontos le­het. Erős és gyenge pontok, történeti, gazdaságföldrajzi, piaci megközelítések mellett az élet számos területéről nyújt pillanatképszerú lenyo­matot, kordokumentumot a könyv, miközben tendenciá­kat is felrajzol. Az elnök úr mindazoknak ajánlotta a kö­tetet, akik „megyénket ki akarják szakítani a közép­szerből". Az 1500 példányban meg­jelent kötet már CD-változat­ban is létezik, felkerül az in­ternetre, angolra biztosan le­fordítják, de tervezik a német nyelvű változatot is. (A költ­ségek, ha mindennek a végére émek, meghaladhatják a tíz­millió forintot is.) Ha pedig Bács és Békés megyéről is készülne hasonló könyv, a ré­gió érdekérvényesítése is erósebb lehetne. Mészáros Rezső a szer­kesztőbizottság elnökeként annak örült, hogy gondolato­kat közvetíthetett, kiemelte az összefogás példaértékét és a területi marketing alapköteté­nek nevezte a könyvet. Kor­mos Tibor mind a kamarának, mind a szerzőknek megkö­szönte, hogy megszülethetett ez a könyv, s abbéli reményét fejezte ki, a kötet eléri célját. Jóni Gábor azt emelte ki, hogy kordokumentum ké­szült, valamint egy olyan al^p, ami tovább írható, to­vább építhető. Valamennyi szerkesztőbizottsági tag hang­súlyozta, hogy a beérkező írá­sokat, tanulmányokat - már csak a terjedelmi korlátok mi­att is - jelentősen meg kellett húzni, ám ez nem kisebbíti a szerzők érdemeit. A kötetet szeretnék minden olyan hely­re eljuttatni, ahol a megye ér­dekeit szolgálhatja, határon belül és kívül egyaránt. Kovács András • Budapest (MTI) Magyarországon ma a magyar nemzet fogalmá­ba minden más csoport­nál nagyobb mértékben értik bele a zsidókat - ál­lapította meg Szabó Ildi­kó, a szociológiai tudo­mányok kandidátusa a fiatalok körében végzett felmérések alapján. A szakember a Magyaror­szági Zsidó Hitközségek Szö­vetsége lapjában, a Remény című zsidó társadalmi, köz­életi és kulturális folyóirat újonnan megjelent, május-jú­niusi összevont számában is­merteti tapasztalatait. Az írás­ban rámutat arra: a vizsgála­Előítéleteink tok során az derült ki, hogy a felnőtt társadalom 90 százalé­ka tartja a nemzet részének a zsidóságot, míg ugyanez az arány a cigányság esetében 76 százalék. A diákok körében a tanítóképzősöknek 88 száza­léka, a műszaki főiskolások­nak pedig 80 százaléka fogad­ja be nemzetképébe a zsidó­kat. A gimnazistáknál ez a szám 69 százalék, a szakkö­zépiskolásoknál 55 százalék, míg a szakmunkásképzősök esetében mindössze 40 száza­lék. Arra a kérdésre, kit tarta­nak a megkérdezettek kisebb­ségnek, a tizenévesek túlnyo­mó többsége a cigányokat je­lölte meg. Másodikként a nemzeti kisebbségeket, har­madikként a zsidókat nevez­ték meg. Szabó Ildikó a cikk­ben leszögezi: eredményeik egyértelműen azt mutatják, hogy a mai magyar társada­lomban a cigányellenesség a legerősebb idegengyűlölet. A cigányok, mint mondta, szinte kizárólag negatív sztereotípiá­kat idéznek fel a fiatalokban is. A szakember arra is rávilá­gít, hogy a diákoknak csupán egyharmada volt előítélet­mentes. Semmilyen kisebbsé­gi csoport tagját nem fogadná el padtársául a nyolcadikosok 26 százaléka, a gimnazisták 13, a szakközépiskolások 19, a szakmunkástanulók 34 szá­zaléka - derült ki a felméré­sekből. A legelutasítóbbaknak a megkérdezettek a cigány padtársakkal szemben mutat­koztak, megközelítőleg 60 százalékban. A megállapítá­sok szerint a felnőttek ennél is kategorikusabbak voltak: 64 százalékuk mondta, hogy elle­nezné, ha gyermeke cigány padtársat kapna.A szocioló­gus meglepőnek nevezi az idegenellenességnek azt a mértékét, amelyet a tanító­képző főiskolán tapasztaltak. • Nem a Varacskos Disznók a felelősök? Ötvenszeres sugárértékek Szegeden köz­mű" irisZ' ncel" 7 fi itt*1 ^sá­ímá­nep' ií 1"' olb íölt" a is' jót+ Az ENSZ Környezetvé­fifii Alapja az UNEP is figerósítette azt a feltó­lfi*óst, amely szerint a ATO érák a koszovói fisag idején radioaktív ("Vogokat tartalmazó ^yvereket is bevetet­Bár az Országos Su­fifiiológiai és Sugár­,fi*«*égügyi Kutató In­hfit mérései alapján a fi-AMöldön a budapes­yn%* képest harminc-öt­fitxeres alfasugárzást jj^toli^flmi urán-oxid valószínűsíti. hoteles György, az Orszá­7 Sugárbiológiai és Sugár­fiszségügyi Kutatóintézet . fagató-főorvosa megerősí­hi méréseilc alapjón az or­géh déli' délnyu8ati térsé" ,, en magas az alfa sugár­e s Mértéke. Azt azonban a fiőre nem tudni, mi lehet lváltó oka ennek a jelen­ségnek. Egyes szakértők szerint nem kizárt, hogy a NATO szerbiai katonai tevé­kenysége is közrejátszott eb­ben. Szerbiában ugyan a NA­TO nem vetett be nukleáris fegyvereket, ám olyan tölte­teket alkalmaztak, amelyek­nek radioaktív anyagokat tartalmaznak. Ilyenek példá­ul a „Varacskos Disznónak" becézett amerikai harci re­pülőgépek, az A-10-esek lö­vedékei, amelyek uránmagot rejtenek. A NATO légiereje harckocsik ellen vetette be ezeket a repülőgépeket, me­lyek nehézfémet tartalmazó lövedékei könnyedén átha­tolnak a legvastagabb pán­célzaton is. Amikor a löve­dékek felrobbannak, urán­oxid keletkezik. Szakértők szerint a levegőben jelen lévő urán-oxid akár ötven kilométernyire is sodródhat keletkezési helyétől, ám mégsem gondolják, hogy az Alföldön mérhető magas al­fa-sugárzás ennek következ­ménye lenne, annak ellenére, hogy az Öbölháború során Irakban bebizonyosodott, az urántartalmú lövedékek használata jelentősen meg­növeli a levegőben az urán­oxid koncentrációt, és akár egészségkárosító hatása is lehet. Köteles György kérdé­sünkre megerősítette a vizs­gálatok eredményét, azon­ban azt is hozzátette: az urán-oxid a levegőben aero­sol-részecskeként van jelen, és sugárzása nagyon kicsi, olyannyira, hogy akár egy papírlap is útját állhatja. A kibocsátott sugárzásánál veszélyesebb az urán-oxid mint kémiailag mérgező, ve­sekárosító hatású nehézfém, ám olyan kis koncentráció­ban van jelen a levegőben, hogy mérése is nehézséget okoz. Köteles György attól sem tart, hogy az elmúlt na­pok esőzései nyomán olyan mértékben került a földbe urán-oxid, amely káros lehet a polgárok egészségére. „Az ÁNTSZ átfogó moni­torozási programot indított a háború környezetre gyako­rolt hatásának felmérésére, mi ebben vettünk részt, ami­kor az Alföld déli részén su­gárzást mértünk. Nem sza­bad azonban elhamarkodott következtetéseket levonni a budapestinél akár ötvenszer is magasabb alfa-sugárzás értékeket illetően. Az ugyan­is egyáltalán nem bizonyos, hogy ez katonai okokra ve­zethető vissza, sőt, az is el­képzelhető, hogy korábban is magas volt az érték, csak éppen senki sem mérte" - hangsúlyozta Köteles György, aki azonban azt is elismerte, Pécs környékén, az uránbányászat és feldol­gozás miatt érthetők a magas értékek, ám Szeged esetében ilyen magyarázatot nem ta­lálnak a jelenségre. A szak­ember szerint fontos lenne tudni, hogy csak Magyaror­szágon, vagy Szerbiában is mérhető a magas alfasugár­zás, illetve az urán-oxid kon­centrációjának megemelke­dése. Kerekes Andor, az Orszá­gos Sugárbiológiai és Sugár­egészségügyi Kutatóintézet osztályvezetője szerint az al­fasugarakat kibocsátó uráni­zotóp jelenléte természetes, amelyet korábban nem mér­tek rendszeresen. A sugárzás emelkedésének több oka is lehet, ám az szinte teljes biz­tonsággal kizárható, hogy ka­tonai tevékenység lenne a je­lenség kiváltója. Kerekes sze­rint a mért értékek még min­dig mélyen alatta vannak az egészségügyi határértéknek. Kéri Barnabás jegyzet Fehérek közt A globális természetű világban minden kis gyűlöl­ködés könnyen átfogó katasztrófává változhat. Ezt a Budapesten vendégeskedő Vaclav Havel, Euró­pa egyik legnépszerűbb politikusa mondta. író, mint tudjuk, azaz a dolgok megfigyeléséhez és megértésé­hez szokott ember. Aki mindeme ténykedés közben nemcsak másokra hat; magát is megfaragja. Nem egykönnyen változtat aztán rajta - mondjuk egy ha­talmi poszt. Hajlunk ezért igazat adni neki abban is, hogy Európa elkésett tíz évet. Nem vette észre időben, hogy a kis gyűlölködés katasztrófával fenye­get, semmit sem tett, csak csodálkozott, amikor előállt a dráma. A balkáni háborúkra célzó cseh elnök szavait jó lenne komolyan venni Európában. Amikor például a magyar fiatalok körében felmért előítéletekről szá­mol be egy kutató, mint most Szabó Ildikó szocioló­gus, jó lenne, ha nem dugnánk homokba a fejünket. A legerősebb idegengyűlölet minálunk a cigányelle­nesség, ezt felmérés nélkül is lehet tudni. De hány felmérés kell még ahhoz, hogy komolyan elgondol­kodtasson, ami ennek a mostaninak is az egyik leg­ijesztőbb ténye: az iskolázatlansággal egyenes arány­ban nő a gyűlölet. És hogy meglepő az idegengyűlö­let foka a tanítóképzősök között. Akiknek holnap a kezükre kerülnek a világ legfogékonyabb emberei, a gyerekek. A cseh elnök, mint magyarországi vendég, nyilván nem szeretett volna szavaival vendéglátót sérteni, ezért is választott általánosító stílust. Mégis meg ké­ne hallani a nekünk való üzeneteket - minden értel­mes beszédből. Azt kellene tudni, hogy nem vezet jó­ra a társadalom felosztása: vagyunk „mi" és sajnos vannak „ők"! Mert innen csak hajszál, hogy aki nincs velünk, az ellenünk. Mert a kis gyűlölet szem­pillantás alatt képes katasztrófává nőni. M indegy, hogy a megkülönböztetésnek mi az alapja: nemzetiség, vallás, politika, vagyon. Szexuális magatartás vagy a sapka színe. Egy társa­dalomban, ahol a dinamizmus összetéveszthető az agresszivitással, az egészséges céltudatosság az ököl­joggal, a győzelem pedig az erősebb uralmát jelenti ­ezer esély van a variációk életképességére. S onnan Európa messze van. CSORNAI CSERÉP AKCIÓ 50Ft/db + áfa „ Megrendülhető: Modul Bau Kft. MODUL BAU Szeged, Csongrádi sgt. 31. TeL: 491-022. , V Vk Szeged, Tűzoltó u. 4. Tel.: 466-481. • Havel Budapesten A koszovói minta • Budapest (MTI) A közép-európai or­szágok együttműködé­sének feltehetően az eu­rópai uniós csatlakozás után még inkább megnő a jelentősége - véleke­dett Orbán Viktor mi­niszterelnök azon a saj­tótájékoztatón, amelyet pénteken Budapesten Václav Havel cseh el­nökkel megbeszélésük után közösen tartottak. Orbán Viktor hozzáfűzte, hogy az EU-n belül majd még inkább szükség lehet az együttműködésre a közös ér­dekek érvényesítése miatf. Mindkét fél jónak és ren­dezettnek minősttette a ma­gyar és a cseh kapcsolatokat. Havel elnök megjegyezte ugyanakkor, hogy elsősor­ban a kulturális és a nem kormányközi kapcsolatokat kellene erősíteni. A két or­szág gazdasági kapcsolatát a cseh elnök erősnek és tartal­masnak minősítette. Mindketten kedvező vál­tozásként értékelték azt, hogy Szlovákia a parlamen­ti választások nyomán visz­szatérhetett a visegrádi együttműködésbe. Orbán Viktor a találkozón beszámolt a cseh elnöknek a Vajdaság helyzetéről. Václav Havel arra a kér­désre, hogy ugyanazt az au­tonómiát kell-e megkapnia a Vajdaságnak, a szlovákiai, illetve a romániai magyarok lakta területeknek, mint amit Koszovó kap, azt válaszolta: nem helyes különböző hely­zetekre ugyanazt a modellt alkalmazni. Hangsúlyozta, hogy a messzemenőkig figyelembe kell venni az ott élők akara­tát. Orbán Viktor mindezzel egyetértve hozzáfűzte, hogy az EU-tagországok sem má­solták le senki példáját, mindannyian a maguk mód­ján, egymástól eltérően ol­dották meg a kisebbségi kér­dést. Václav Havel - aki első ízben tárgyalt Orbán Viktor­ral - a sajtótájékoztatón kö­szönetet mondott a Fidesz­nek azért a támogatást, ame­lyet a fiataldemokraták tlz éve a cseh disszidenseknek nyújtottak. Orbán Viktor pedig fel­hívta a sajtó figyelmét arra, hogy Havel elnök egyik nagyapja nagykövetként te­vékenykedett Magyarorszá­gon az 1920-as években.

Next

/
Oldalképek
Tartalom