Délmagyarország, 1999. június (89. évfolyam, 125-150. szám)

1999-06-25 / 146. szám

25 ÍJENTEK, 1999. JÚN. 25. A HELYZET 7 I ié ** gíró 9üu csii <yoh eff fpvl" etid­ikt­az utcán, a színházban, a vásárban Úónc Ma kezdődik « néptáncfesztivál ra/M t, dt ísok >ban gy* i ez cd lom­^a délután utcai fán­kkal csalogatják a "idegeket a szombati "mutatókra a Szegedre Áezett néptáncosok: a tertin György Országos '"ptáncfesztivál ünnep­lés megnyitója ma fél 'kor lesz a Dugonics té­ti. A nagy tradíciójú.szegedi 'tóncfesztivál, amely a pá­években nemzetközi, a pá­cokban országos, az idén ,Jzör kapta meg a jogot a in György Néptáncszövet­nevének viselésére. A te­"•télyes szakmai szervezet ;1 mintegy garanciát vállalt fesztivál színvonaláért. Ok­joggal, hiszen az ország 'gos együttesei kaptak meg­lvót, s a szegedi találkozón teltül olyan műveket mutat­„ , ^ he, amelyek máshol még j t tel kerültek színpadra. Az új 'Ptánckoreográfiákat szakértő Nri értékeli. K Bartók Béla Művelődési . 'nt, a Szegedi Nemzetkö­"üptáncfesztivál Alapítvány a Martin György Néptánc­[etség rendezésében meg­C16 háromnapos fesztivál Pénteken kezdődik: dél­u 4 órakor menettánccal in­nak az együttesek a Széche­I I' 'érről a Dugonics térre, fél 5-kor kezdődik a fesz­'Mnyitó „Csalogató" műsor. a Bartók művelődési köz­pontban rendezik meg a Palat­kai táncházat, amelyen a Ko­doba Zenekar szolgáltatja a mezőségi muzsikát. Szombaton délelőtt a Du­gonics téren folytatódnak a fesztivál-események: a nép­művészeti kirakodóvásár kin­csei között válogató közönsé­get a táncosok fellépései is szórakoztatják. Délután a Sze­gedi Nemzeti Színházban tart­ják az új néptánckoreográfiák bemutatóit, az első előadás 4 órakor kezdődik. Ezen fellép a csongrádi Alföld, a martonvá­sári Százszorszép, a tápéi To­pogó és a Zalai Táncegyüttes. Este 8 órakor lesz a máso­dik bemutató, ekkor a Vasas Táncegyüttes, a Jászsági Népi Együttes, a pásztói Muzsla és a budapesti Válaszút Tánc­együttes új produkcióit látjuk. Ezután sem érdemes még ha­zamenni, mert a táncosok és zenészek szálláshelyén, a Ká­rolyi kollégiumban a Molnár­Dixieland ad koncertet. A két színházi előadás szakmai érté­kelése végett a Bartók mű­velődési központban rendez­nek tanácskozást a fesztivál zárónapján, vasárnap délelőtt 9 órakor. A Dugonics téri vá­sárban 10 órakor fellép a Va­sas, a Muzsla és a Zalai együt­tes, délben pedig kihirdeti a zsűri a Bartókban, mely kore­ográfiák állták a szakmai meg­méretést. S. E. tovább csökken o sörfogyasztás ik#»íud k K dapest (MTI) ; 'ifim javul a magyar sör­tó az előrejelzé­L. "zerint az idén még a Sri klt évihez képest is 1-2 Jy maid - tájékoztatta az iáit* ^ maJd - tájékoztatta az „yÁ Béndek György' a "^./gyar Sörgyártók Szövet­JJJJ 6e<iek főtitkára, "kéri szakember elmondta: a ^['Parág helyzete már-már HfStlan, mivel a '80-as allg^h c végi 10 millió hektoli­teres fogyasztással szemben a múlt évben már csak mint­egy 6,96 millió hektoliter sör fogyott összesen éves szin­ten Magyarországon. A szö­vetséghez tartozó cégek gyá­raiban előállított termékek adják a teljes magyar sörfo­gyasztás mintegy 96 százalé­kát. Az előző évben a sör mennyisége még 7,17 millió hektorliter volt, tavaly a fo­gyasztáscsökkenés elérte a 2,6 százalékot. • Egy hosszú tél veszélyesebb, mint Csernobil Már a jövő sem a régi Marx György: A tankönyvekből éppen az hiányzik, ami a gyerekeket a leginkább érdekli. (Fotó: Schmidt Andrea) A 21. század oktatá­sának legfontosabb fel­adata, hogy felelős dön­tések meghozatalára képes állampolgárokat neveljen a valóság isme­retének alapján. A té­nyeket ismerő és tisztelő embereket ugyanis nem lehet félrevezetni. Példá­ul olyan kérdésekben, mint a nukleáris energia veszélyessége, a cserno­bili katasztrófa - mond­ja Marx György akadé­mikus. A professzor a Természettudományos oktatás a 21. században című konferencián vesz részt Szegeden. • Mi az oka annak, hogy a diákok körében folya­matosan csökken a ter­mészettudományos tár­gyak és pályák nép­szerűsége? - A legnagyobb gondot abban látom, hogy az iskolai tananyag szinte kizárólag az elmúlt évszázadok eredmé­nyeit tartalmazza; jóval töb­bet foglalkozik a múlttal, mint a jelennel, netán a jövővel. Pedig a gyerekeket általában nem a múlt, hanem a modern idők érdeklik. Fel­sorolok néhány fogalmat, amelyek bizonyosan foglal­koztatják a tinédzsereket ­egyiket sem fogja megtalálni a tankönyvekben: Internet, fekete lyuk, AIDS, csillag­háború, fogamzásgátló, mik­roprocesszor, robot, telefax, e-mail, videó, napelem, lap­top, pentium, kvark, mutáns, ózonlyuk, DOS, UFO. Nem lehet eredményes az iskolai oktatás, ha a 18. századot ta­nítjuk a gyerekeknek akkor, amikor őket a 21. század ér­dekli. • Professzor úr gyakran beszél arról, hogy az em­berek fejében számos tév­hit él bizonyos természet­tudományos problémák­kal kapcsolatban. Említe­ne néhányat? - Számomra a legmeg­döbbentőbb az, ahogyan az emberek a nukleáris energiá­hoz, atomerőművekhez vi­szonyulnak. Tény, hogy a hidrogénbomba-kísérletek miatt Magyarországon na­gyobb volt a radioaktív su­gárzás, mint a csernobili erőmű felrobbanása után. Az ukrajnai reaktorhoz hasonló erőműveket természetesen nem volna szabad építeni és üzemeltetni, ugyanakkor tény, hogy egy hosszú tél és fűtési szezon szintén na­gyobb fertőzéssel jár, mint az erőmű katasztrófája. Tény, hogy Finnországban a gránittalaj urántartalma mi­att állandóan magasabb a su­gárzás, mint nálunk volt Csernobil után. Tény, hogy egy fogröntgen során jóval nagyobb sugárdózist ka­punk, mint Csernobil miatt. Tény, hogy Magyarországon több tízezer ember hal meg kémiai eredetű levegő­szennyezés (a szénerőművek vagy a közlekedés szén-dio­xid-kibocsátása) miatt, ugyanakkor nem hallottunk még olyanról, aki köz­vetlenül atomerőmű-meghi­básodás miatt veszttette vol­na el életét. Ráadásul a hazai szénerőművek a szén magas urántartalma miatt jóval na­gyobb radioaktív sugárzást okoznak, mint az atom­erőművek. Az emberek mégis úgy gondolják - és a sajtó is folyamatosan ezt su­gallja - hogy a nukleáris energia veszélyes. Nyilván azért gondolják így, mert nem rendelkeznek megfelelő ismeretekkel. Éppen ezért rendkívül nagy az oktatás fe­lelőssége. Ha valaki megfe­lelő, korszerű természettudo­mányos ismeretekkel rendel­kezik, azt nem lehet félreve­zetni. Nem véletlen, hogy szegedi kolléganőm, Papp Katalin felmérése szerint a középiskolások előnyben ré­szesítenék az atomenergiát és a vízi energiát a szé­nerőművekkel szemben. • Az iskolai oktatásnak nemcsak azokkal kell foglalkoznia, akik termé­szettudományos pályára készülnek, hanem olyan gyerekekkel is, akiknek a mindennapi életükhöz van szükségük alapvető technikai-természettudo­mányos ismeretekre. Mi a megfelelő stratégia? - Tekintettel arra, hogy a tudomány és a technika fejlődése az utóbbi években hihetetlenül felgyorsult, az iskolai oktatás a jövőre vo­natkozóan nem képes olyan tényanyagot átadni, amelyik néhány év múlva is korszerű lesz. Egy tudóstól származik a mondás: már a jövő sem a régi. Ezért inkább a valóság tiszteletére, a tendenciák fel­ismerésére, a változásokhoz történő igazodásra, az állítá­sok tényekkel történő el­lenőrzésére kell nevelnünk a gyerekeket. A természettu­dományok vívmányai az er­kölcsi normákat is megvál­toztatják. Ma már nem lehe­tetlen, hogy megismerjük genetikus állományunkat. Ez jó, hiszen ki lehet szűrni a kockázati tényezőket. De mi van akkor, ha ezek az adatok a biztosítótársaság birtokába jutnak? Vagy egy várandós anya kezébe? Ezek a lehetőségek egészen új er­kölcsi problémákat vetnek fel, melyekre a múltban élő és a múltat oktató iskola nem tudja felkészíteni a gyerekeket. Ezért mondom, hogy a 21. század oktatásá­nak legfontosabb feladata, hogy felelős, demokratikus döntések meghozatalára ké­pes állampolgárokat nevel­jen. Keczer Gabriolla Kitüntették Bratinka Józsefet • Budapest (MTI) A Szuverén Máltai Lovag­rend Nagymestere és Tanácsa által adományozott „Pro Merí­tő Melitensi" érdemrend pol­gári tagozatának nagykereszt­jét vehette át csütörtökön, Bu­dapesten Bratinka József ko­rábbi nagykövet, a Külügymi­nisztérium címzetes főtanácso­sa - tájékoztatta közleményé­ben az MTI-t Horváth Gábor külügyi szóvivő. A kitüntetést gróf Alfons Mensdorff-Pouilly nagykövet adta át a Szent János napja - a Lovagrend ünnepe - alkalmá­ból a budavári Mátyás temp­lomban cerebrált szentmise után. A kitüntetett diplomata 1995 és 1999 között képviselte Magyarországot Rómában. A közlemény szerint az utóbbi években rendszeres ma­gas szintű találkozók jellemez­ték Magyarország és a lovag­rend kapcsolatát: Göncz Árpád köztársasági elnök 1995-ben és 1997-ben tett látogatást a Lovagrend római székhelyén, Fra' Andrew Bertie uralkodó herceg, a rend nagymestere pedig 1996-ban járt Magyaror­szágon. Hiányzik a töke • Budapest (MTI) Elsősorban a fiatal agrár­vállalkozókat, új szövetkezé­sek alapítását és a gépi beren­dezések megvásárlását kell se­gíteni a magyar agrárszektor­ban - mondta Tamás Károly, a Földművelésügyi és Vidék­fejlesztési Minisztérium ál­lamtitkára csütörtökön Buda­pesten az Agrár-vállalkozási Hitelgarancia Alapítvány éves közgyűlésén. Tamás Károly közölte: az elmúlt négy évti­zedben 1000 milliárd forintot vontak ki az ágazatból, ezért a gazdálkodáshoz hiányzik a tőke. Az államtitkár szerint ennek a hiánynak a pótlásában nyújthat jelentős segítséget az alapítvány .A közgyűlésen el­fogadták a társaság 1998-as évről szóló beszámolóját, amely 1,3 milliárd forintos mérleg szerinti eredményt tar­talmaz az egy évvel korábbi 755 millió forinttal szemben. trozsman ma közel 2 ezer lakás­^(u1 élvezhetik a kábel­le ^M*'6* szol9á',at®s H CT ° ^««»srésx lo­szefl'V amikor a do­.kéAlH'014 kapcsolgat­ok. .®9yik televíziós csa­a másikra, gon­lllH3 poii, . .. zló 'pr arra, milyen '"V^L*^ (pardon: kame­fUN mögött? S hallói­val ®gyáltalán arról, Vf a kábeltévét üze­•Jfelö szövetkezet el­vi nemrégiben egy .i|0r°s közgyűlésen le­Hí0,»ák? A viszály kérdeztük a sző­ve­• Szélmalomharc Dorozsmán Mégis, kié a kábeltévé? J t^Jet régi és új b tu "'almás vita, elszabadult !< 'atok, még a tanácsko­(tn01 készült videofelvételt ^/[karták kiengedni a te­"íju ~hallottam hírét egy f^tiS Kiskundorozs­^ megtartott szövetkezeti Résnek. Nofene, mé­Cáború már Kiskundo­án is? - próbáltam Ce 'róniával összegezni a H/í1026 hírcsatornákon / információkat. Ám 3Ppal később, amikor /czi Tibor, a Szélma­Rübeltévé Szövetkezet leváltott elnöke is megkere­sett panaszával, könnyű volt megéreznem: a dorozsmai tévévitában nem sok helye van az iróniának. Géczi úr szavaiból ugyanis az derült ki, nagyon kemény hatalmi harc folyik Szeged külváro­sában. No, de innen már hadd idézzem a leváltott el­nök szavait. Negyvenheten alapították - Hét évvel ezelőtt szüle­tett a döntés Kiskundorozs­mán, hogy e városrészben is ki kell építeni egy olyan ká­beltévés szolgáltatást, amely a legmagasabb szinten tudja kielégíteni a tévénézők igé­nyeit. Mit mondjak, nem volt könnyű dolgunk, de úgy gondoltuk, egy kábelteleví­ziózás céljára létrehozott szövetkezet megoldhat min­den gondot. Ezért is hoztuk létre 47 alápító taggal a Szélmalom Kábeltelevíziós Szövetkezetet, amelynek va­gyona 850 dorozsmai család befizetésből keletkezett. En­gem választottak meg elnök­nek, én pedig azóta is azon dolgoztam, hogy az üzemel­tetésből származó minden bevételt a kábelhálózat fej­lesztésére fordítsuk. Hangsú­lyozom: soha nem a minél nagyobb profit volt a cél, ha­nem a megfizethető, de jó minőségű szolgáltatás. Aztán 1997-re el is értük, hogy a dorozsmai háztartá­sok többségében már foghat­ták a Szélmalom szövetkezet biztosította adást. Előfi­zetőink száma megközelítet­te a 2 ezret, s ha azt nézzük, hogy Dorozsmán 3 ezer 500 otthonban élnek, ezt nem kis sikerként könyvelhette el szövetkezetünk. Mivel sze­rettünk volna minél inkább helyi tévécsatornává válni, szerződést kötöttünk pár éve a Zenit GMK vezetőjével, Vida Emillel, aki havi rend­szerességgel szállította a „Dorozsmai turmix" című, városrészünk életével foglal­kozó riportműsorát. Vagyis úgy tűnt, semmi akadálya a töretlen fejlődésnek. De erre nemcsak mi, a szövetkezetet irányítói jöttünk rá, hanem azok is, akik úgy érezték, ez a vállalkozás tekintélyes üz­leti haszonnal is kecsegtet, így aztán mind nagyobb számban vásároltak szövet­kezeti részjegyeket Dorozs­ma határ kívül élők is. A do­rozsmai KTV tulajdonosává váltak szegedi, zsombói, for­ráskúti polgárok is, miköz­ben a helyi lakosok, saját passzivitásuknak köszön­hetően fokozatosan kiváltak a szövetkezetből. // Privatizációs háború indult..." Aztán egyszer csak az új tagok akcióba léptek, s belső viszályok szításával, tiltako­zásom ellenére leváltották tavaly az addigi vezetést. Csak én maradtam a helye­men, de mint kiderült, nem sokáig. Az idén májusban már nekem is távoznom kel­lett. Ám úgy érzem, a levál­tást követően is kötelessé­gem figyelmeztetni a do­rozsmaiakat: itt most egy olyan privatizációs háború indult meg, amelynek ered­ményeként egy szűk csoport szeretné megkaparintani a DKTV-t, hogy aztán tekinté­lyes hasznot húzzon a szol­gáltatásból. Ezt bizonyltja az a tény is, hogy már a májusi közgyűlésen felemelték a tagsági jogosultságot adó részjegy árát 10 ezerről 20 ezer forintra. A mai tagság­nak ugyan nem kell zsebbe nyúlnia, mert a nyereség ter­hére ezt az összeget kifizeti helyettük a szövetkezet, de aki ezután akar tulajdonos­társ lenni, már jó mélyen a zsebébe nyúlhat. Vagyis a dorozsmai kisembereknek aligha fog eszükbe jutni, hogy részjegyeket vásárolja­nak. De egyértelmű is, hogy ez a kirekesztés a célja az új vezetésnek. Nagyon súlyos vád ez, fi­gyelmeztettem Géczi Tibort, de a volt elnök úgy fogalma­zott: akkor is ragaszkodik véleményéhez, mert szerinte nem nehéz kiszámítani, mi­lyen jövő vár a dorozsmaiak tévéjére - mondta Géczi úr, akit egyébként munkaköri kötelezettségeinek megsze­gésével vádoltak meg a má­jusi közgyűlésen, s erre hi­vatkozva azonnali hatállyal fel is mentettek elnöki állá­sából. - S tudja mikor történt ez? Egy olyan év után, ami­kor 25 millió forintos forga­lom mellett több, mint 5 mil­liós hasznot tudtunk realizál­ni. így megteremtődött az esélye annak, hogy a koráb­binál is dinamikusabb fej­lesztésekkel bővítsük a do­rozsmai kábeltévé hálózatát. Hát nem nevetséges ilyen helyzetben kötelességsze­géssel vádolni? Nem is ha­gyom, hogy alaptalanul rosszhíremet keltsék - a Munkaügyi Bírósághoz for­dulok jogorvoslatért ­mondta Géczi úr. Jegyzőkönyvek a cégbíróságon Természetesen szerettem volna megtudni azt is, mi­ként vélekedik a közgyűlési vitákról, valamint Géczi Ti­bor vádjairól a dorozsmai kábeltévé új igazgatója. Ké­résemre a következő faxot kaptam a Szélmalom Kábel­tévé Szövetkezet Igazgatósá­gáról: „Tisztelt Bátyi úr! A Szél­malom Kábeltévé Szövetke­zet közgyűlésével kapcsolat­ban érkezett panasz alapján íródott cikkéhez az alábbia­kat kívánjuk közölni: A Szélmalom Kábeltévé Szövetkezet Igazgatósága mérlegelte a szövetkezet és az előfizetőik érdekeit, és ar­ra az álláspontra jutott, hogy a fenti tárgykörben a folyamatban lévő jogi eljá­rások lezárultáig nem kíván nyilatkozni. Szeretnénk meg­jegyezni, hogy nem zárkó­zunk el a közvélemény tájé­koztatásától, arról igény esetén a folyamatban lévő eljárások lezárulta után szí­vesen adunk tájékoztatást. Megjegyezni kívánjuk to­vábbá, hogy a közgyűlé­sekről készült jegyzőkönyvek megtalálhatók a cégbírósá­gon és a szövetkezet ügyfél­szolgálatán, így ahhoz bárki hozzáférhet. Az Igazgatóság nevében tisztelettel: Tímár Lajos elnök, Szél­malom Kábeltévé Szövetke­zet. Bátyi Zoltán

Next

/
Oldalképek
Tartalom