Délmagyarország, 1999. június (89. évfolyam, 125-150. szám)

1999-06-03 / 127. szám

pH Könyvkánaán I/fost, hogy itt az ünnepi könyvét, és az ember las­y* san magához tér abból a kómából, amibe a könyvhéti termés árainak szemrevételezése taszította, dkezd pénztárcája mélyén kotorászni, hány, frissen megjelent kötetet engedhet meg magának, s hányat lem. Na, és hányat? AZAZ: hányat nem? Kérem szépen, olyan ez, mint a horgászat. A horgá­1'tok panaszkodnak: a vizekben évről évre kevesebb a hal. M olvasó is panaszkodik: évről évre kevesebb köny­tud megvásárolni a könyvhéten. Sőt, nemcsak a könyvhéten. S tényleg ez a helyzet: az ember csupán ácsingózik a ogonics téren, a könyvheti pavilonok között, szíve ne­mint a kő, pénztárcája könnyű, mint a lég. Kész cs°da: ha ritkán, mégis, előszedi, és kiszámlálja belőle aprót, nem kezd el lassan fölfelé lengeni, keringeni, "kar a pihetoll. Ugyanez a helyzet az egész év során, a °n?vesboltokban, a folyamatosan megjelenő újdonsá­gok halmainak, tornyainak szemrevételezése közepett. Szóval az ember árgus szemmel lesi a leárazásokat, s ? en"yi meg ennyi százalékos engedménnyel árusító ; Ernő 14 óra 30 pe« ékely Szűcs HíJ án (Szeged). liáná 20 óra 55 p» arkovlyev M en (Deszk). (in Péter 17 óra 40 p3"' 'ozsár Edina1 eged). >or 21 óra 30 óth Erika TU* (Szeged), id 22 óra 50 / >rgó Márta :ged). xandra óra 40 perc, -íí!| Anita és Hot®! I). Irea Ivett óra 30 pere, 3* Andrea és Sz'1 lettina 10 óra 10 Tóth Andrea' (Szeged). Hdrienn 1 óra 4 perc, 3® bolya és Nóg®® zék). rina 15 óra 25 ódi Zsuzsanna Makó), on 10 óra 49 p* óth Anna és H eged), titán 14 óra 47 p3® agy Ildikó és'' eged). ?ely 18 óra 20 p3' .ránicz Zsua Szeged). >r óra 15 perc, ídit és Tóth Ti" őnyvesboltok törzsvendége lesz. Régen az olvasók há­ól kezdték olvasni az újságot: a címlapon úgyis csak " P'otokollcikkek voltak elhelyezve. Az érdekességek, "P'ó betűsen, hátul. Ma a könyveket kezdik a hátlapnál mrevételezni a vásárlók. A hátlapon olvasható "tyonis az ár. Jjgyhogy volna egy szerény javaslatom: kerüljön a könyvek elejére az ár! A cím és a szerző foglalja el " "laga jól megérdemelt helyét a könyv hátulján. Ha """id akkor is a könyvek hátulját nézi meg legelőször a teyö, akkor mondhatjuk: megálljunk, mert itt van már "Kánaán. 4 lakossági szolgáltatásoké O jövő Tízéves 4 bankszövetség 9uc|apest (MTI) 'ál.* Orosz pénzügyi a9 következményei nem múltak el, ,,, a bankoknak a jö­en a jövedelmezö­j'-J n°velésére kell kon­k V álniuk, amit rész­„..a lakossági szolgál­ok bővítésével ér­éka óra 45 perc, 3' :s Éva és T* I). istóf • 11 óra 45 p3? e| - mondta Sza­argó Erika és H/V György, a Magyar sd). „ tttíeti Bank alelnöke »talin ]Lb a nemrégiben tar­12 óra 1\PV emlékülésen, melyet luhász Katali" [ %yar Bankszövet­(Szeged). )q9 mega,aku|ásá nak in Katalin és " Se. Zsolt k^f ale'nÖke ?ZZe' 13 óra 30 p3%' Utalt arra: tavaly az iózsa Krisztin"'li jegyes makrogazdasá­izeged). »c e* 1 ugyan romlottak­Gergő itó(ls?nem a magyar bank" 16 óra 41 P3''Ha 2er gyengeségeit mu­. GazsóÉvaé8 L P°nt ellenkezőleg, a ás (Szeged). Ka 'fotelintézetek gyorsan ita " i«th ak a kibontakozó 20 óra 55 pjj^etközi pénzügyi vál­Szentesi Erik" L a. Szapáry György az Szeged). ,eti élésen tartott beszédé­mi arra hívta fel a figyel­11 óra 58 '"Ogy a hazai bankrend­Gera Gyöngy' foek már most szem em jsztaszer). j^nia, milyen direktí­a +5 P3fC' az? ke" maJd eleSet ten­* Hre"iC ntegráció után. Az Eu­Márki Andrc p3i i, . fo'rá egyik legfőbb eZe.Sa ugyanis az úgyne­%r fékhely szerinti el­Zest erősítése. A hazai ''tani °zást ehhez kel1 iga" ' 51®' bizonyos mérté­' (Szeged). elyen Károly 2 óra, 3600 g-tó rolyné Dö"1 .i, "tói sí majd az APTF őrinczi Kár®1 NnPetp Ezzel együtt a hi­trik . 18 óra 40 P4 Maszné Vörös tsz Zsolt y) i któria ,4 .. 14 óra 5 P^ Balogh Angé Nagyér). Krisztofer , 21 óra 35 P1 Hajdú "Mnfg1 I Makó). , Gre'"' f^ti csoportok kon­tó ttlapú felügyeletére kell majd helyezni a hang­súlyt. Egyúttal a hitelkocká­zatokon túl nagyban figyelni keJl majd a befektetési rizi­kók alakulására, kezelésére. A jövőben Magyarországon az is elképzelhető lesz, hogy a külföldi anyabankok itteni leánybankjukat „fiókokká fokozzák le", illetve nálunk is erősödik majd a bankok fúziós folyamata. Az ülésen Maurizio Sella, az Európai Unió Bankföde­rációjának elnöke arról szólt, hogy hosszú távon a magyarországi pénzintéze­teknek is fel kell készülniük arra, mit jelent az egységes új valuta, az euró alapján működő európai pénzügyi rendszer. Ez azzal jár, hogy az egyes országokban a va­luták leértékelését nem lehet majd a korrekciós tényezők között számba venni, ráadá­sul naprakészen összehason­líthatóak lesznek az egyes európai államokban érvé­nyesülő hitel- és betéti ka­matok, ami hosszú távon a kamatrések csökkenését, az­az a bankok jövedelmezősé­gének mérséklődését vonja maga után. Erdei Tamás, a Magyar Bankszövetség elnöke az ér­dekvédelmi szervezet elmúlt tíz éve egyik legfontosabb eredményének azt tartotta, hogy a bankszövetség létre­hozta etikai kódexét, ez az­zal jár, hogy az egyes vitás ügyekben a bankok, illetve alkalmazottaik, ügyfeleik mintegy alapdokumentum­ként veszik tekintetbe a kó­dexet. Szakképzés Szolgáltatás Focusban Heti gazdaság • Ban kár kéz fogó: egyedül nem megy? Takarékos takarékok A „falusi bankok" a városban is versenyre kelnek. (Fotó: Miskolczi Róbert) Egyszerűnek tűnhetett a bankárok élete még néhány évvel ezelőtt is: begyűjtötték a lakosság pénzét, továbbadták az államnak, s a két kamat különbségéből szépen elketyegett a verkli. Ma már azonban a pénznek is van piaca. A kereske­delmi bankok kiélezett versenyt vívnak egy­mással a lakosság fo­rintjaiért. Ebben a rivali­zálásban egyre különle­gesebb helyzetben van­nak az egykori „falusi bankok", azaz a taka­rékszövetkezetek. Bár adottságaik a legna­gyobb bankhálózatok­kal is vetélkednek ­ezerhatszáz szövetkezeti bankfiók működik or­szágszerte -, az elmúlt években mégis lépéshát­rányba kerültek a pénz­piaci versenyben. A szétaprózott, s olykor egymással is versenyre kelő kisbankok mára rájöttek: össze kell fog­niuk, ha életben akar­nak maradni. A takarékszövetkezetek sokáig úgy vélték, a kereske­delmi bankok úgysem nyit­nak fiókot a falvakban, s ez az ő pozícióikat erősíti. Ez igaz is, ám a vidéki lakosság egyre mobilabbá válik, s egyáltalán nem biztos, hogy pénzügyeit helyben, a falu­ban intézi. A kisbankok így Bankautomata a sugárúton. A piacon egyre olcsóbb a pénz? azután megindultak a nagy­városok felé: az algyőiek, az üllésiek, a szőregiek is sorra nyitottak az elmúlt években takarékszövetkezeti fiókot Szegeden. Rá kellett jönniük, a piacon egyre olcsóbb lesz a pénz. A szövetkezeteknek is igazodniuk kell egy egészsé­ges piaci versenyhez. Szem­léletváltásra van szükség: már nem várhatják ölbe tett kézzel, hogy behozzák hoz­zájuk a pénzt, nekik kell az ügyfelek elé menni. Ez azonban nem is olyan egyszerű: a szétaprózottság miatt a kisbankoknak más és más például a számítástech­nikai rendszerük. Ez sokáig nehezítette a különféle kár­tyarendszerekhez való csat­lakozást. Ám az összefogás­ra igazából az sarkallja a kis­bankokat, hogy a többségük alultőkésített, s néhány év múlva már nem felelnének meg a pénzügyi előírások­nak. - Hamarosan a törvény szerint százmilliós saját va­gyont kell felmutatnia egy takarékszövetkezetnek, az EU-csatlakozás után ez az összeg kétszázötven millió lesz. Sokan nem tudnának egyedül megfelelni ennek, nem marad más, mint az in­tegráció - állítja Mészáros János, az Üllés és Vidéke Takarékszövetkezet elnöke. - Minket, a kétmilliárd fo­rint feletti mérlegfőössze­günk miatt befogadó taka­rékként tartanak számon. A valóságban már meg is kez­dődtek a tárgyalások a tőke­egyesítésekről. Igazi integrá­ció azonban csak jövőre vár­ható. Addig ugyanis teljesen új és a csatlakozni kívánó szövetkezeteknél egységes informatikai hálózatot kell kialakítanunk. Ma tizenhárom takarék­szövetkezet működik Csong­rád megyében, a számítások szerint viszont három-négy marad belőlük néhány év múlva. Pontosabban, egy tő­kekoncentráció nyomán így olvadnak majd össze, hogy meg tudjanak felelni a tör­vény előírásainak és persze a gazdasági kényszernek. Egyelőre azonban még telje­sen szabad a vásár, a takaré­kok maguk döntik el, kihez csatlakoznak, kikkel szövet­keznek. Érdekes tendencia, hogy a lakótelepi fiókok forgalmán egyértelműen látszik, a panelvárosban elszegényed­tek az emberek. A megtaka­rítás minimális ezen a terüle­ten, s kölcsönt sem nagyon kérnek, hiszen nincs miből visszafizetni. Itt a legtöbb számlán csak a fizetésnapon van pénz, másnap már leve­szik. A környékbeli kisvál­lalkozások pedig csak azért vezetnek folyószámlát, mert az adókat onnan muszáj átu­talni. - Üllésen is hasonló a képlet. Néhány éve még há­romszor annyi hitelt igényel­tek az emberek, mint ma. Hiába kínálunk nagyon ked­vező mezőgazdasági hitele­ket, alig veszik igénybe. A valóságban azonban a pénzmozgáson nem igazán látszik, szegényedünk-e vagy gyarapodunk - minden bizonnyal is-is. A falvakban is kialakult egy vagyonosodé réteg, aki viszont sokszor nem helyben teszi be a pénzét a takarék­ba, hogy mások ne lássák. Sokan nehezen hiszik el, hogy létezik banktitok, pe­dig a megsértéséért akár öt évi börtön is kiszabható. Bár elkerülhetetlennek tű­nik a kisbankok egyesülése, mégis öt esztendeje csak vontatottan halad az integrá­ció. Sok résztvevő ma is a saját érdekeit félti. - Nincs más választá­sunk, csak az előre menekü­lés - mondja Mészáros Já­nos. - Sürgósen ki kell ala­kítanunk az azonos termék­szerkezetet, a számítástech­nikai rendszert és minél ha­marabb összefogni. Az erő­sebbek így kézen fogva ve­zethetik majd a kisebbeket. Néhány nagyobb szövetke­zet már 50-60 féle banki te­vékenységet is végez. Al­győn és Üllésen megbízás alapján még brókeri tevé­kenységet is folytatunk. Be­kapcsolódtunk az ATM-es bankkártya-hálózatba is, de a valuta és devizaforgalom is jelentős mindkét takarék­szövetkezetnél. Most dolgo­zunk azon, hogy telebank­rendszert alakítsunk ki. így az intézményekkel, vállalko­zásokkal közvetlen számító­gépes kapcsolatban leszünk. Rafai Gábor ÉSEK, OKIRATOK, LEVELEK HITELES FORDÍTÁSA; MEGBESZÉ

Next

/
Oldalképek
Tartalom