Délmagyarország, 1999. június (89. évfolyam, 125-150. szám)

1999-06-23 / 144. szám

SÍ. 23 SZERDA, 1999. JÚN. 23. HAZAI TÜKÖR 7 gy natagyo> élnek, hegyő 'ház. 4 el meg nagasi belelátnil, maji az eikémakőeg úgí otthon drt, ét tetteki társ"rz, síianaljontisjéxil áré Orbán Kisherceg A

Dallasszal kezdődött. Kórházainkat elözönl°tték a Kovács Szamanták, a Farkas Bobik és a Hagy Dzsokik. Szegény Laáó, sóhajtottak a nyelvészek. Kutyának sem kell már a Krisztina, a Tünde, a Zoltán, és más efféle, maradi nevek. A kereskedelmi adók beindulásával szélesedett a paletta. A mexikói írástudatlanok szórakoztatására kitalált szappanoperák hazai térhódításával megszületettek az első Eszmeraldák. Közben a szomszédoknak tíz év is kevés volt arra, hogy tucatnévvé tegyék az Almát, a Fruzsinát vagy a Taki bácsit. András és Zita régimódiak. Gyermeküknek egy irodalmi alak nevét választották: Kishercegét. Menynyivel üdébben hangzik Mészáros Kisherceg neve, mint a Szabó Dzseniferé. A hatóságok az előbbit egy nyelvész javaslatára mégsem engedélyezték. A tudós azzal indokolta álláspontját, mennyire nevetséges lenne, ha a most még pöttöm Kisherceg néhány évtized múlva miniszterelnökként mutatkozna így be. Ebben lehet valami. Magyarország miniszterelnökei között százötven év óta egyetlen Kisherceg sem volt. Gyula, József, Miklós, Lajos. Ezek az igazán kormányfői nevek. No, és a Viktor a legigazibb mind közül. Megköszönheti szüleinek, hogy nem szórakozták el névadását. így a kormányüléseken nem mulatnak neve említésekor a renitenskedésre hajlamos kisgazda miniszterek és a lapok sem élcelődhetnek azon, hogy Orbán Kisherceg díszbe öltözteti szívét mielőtt a megfigyelési bizottságban Vancsik Zoltán kérdéseire válaszol. András és Zita azonban nem akar miniszterelnököt faragni gyermekükből. Igaz, így az ellentábor, senki sem akar. Azok csak úgy faragódnak. Tóth-Szenesi Attila • Határon innen, s tű! »Kitaposni az ösvényt hazafelé'' A határokon túl élö nemzetiségű 1990 éta tanulint OSS'1 ithe\é 'szontv rehá#t f(7"ak « anyaország 7aHe l$4°htatási intézmén.[ ci\t JZeinek nappali tagozaoul„,i Az elmúlt évek tartan : • ,$z,olat<"' azt mutatL hogjd hL.'x h°9y egyre ,öbb tv |Oron ,úli diók vá' Sy Osztja a Magyarorszápvv eí u" va|á továbbtanulás része í hatezren tanultieVst L magyar egyetemef,"n' ^iskolákon. A hafu; á °n túli diákokat tőföld'.^ J»0ritá Apáczai Csere Já,1®s Szakkollégium elnöével, k até lr"" 'Wkkollégium eino- .,,„3 .' petheá Attila szerint -39 esok a SIÜI0" al is e''' tqsi érinti ló Ph<"' ok igfflI magyar felsóoktantézményrendszer e9teremtésével váltólik Z föfito1 t> févkomáromi születésű 1 * etheő Attilát, a Juhász ,yula Tanárképző Főiskola isztrt/r. élésé" n szói"' lyzati sí ín be'" r átnj" ngeDí 51 reO"* ó, vál*3* c tov# ért a len olJ3' zeIrf és Kárpátaljáról érke• . jjoi1 hallgató tanul a magyar 11 - SVetemek, illetve főiskolák [!aPPali tagozatán. Ebből N d, J ntegy ötszázan itt, Szegearfoadéves történelemHovák szakos hallgatóját a ^elmúltban választották ^ eg az Apáczai Csere János lakkollégium elnökévé. 9 Mennyi határon túli Magyar diák tanul jelenig az anyaországi felsőitatási intézményekben? - Körülbelül hatezer, Érden folytatják felsőfokú tanulmányaikat. • Tapasztalatod szerint milyen gondokkal küszködnek az Erdélyből, Felvidékről, Délvidékről és Kárpátaljáról érkezett hallgatók? - Minden határon túli magyar régióban működik az úgynevezett ösztöndíjtanács, amely az anyaországban tanuló diákok képzését finanszírozza. A kilencvenes évek közepén létrehozott szervezeteket a magyar állam támogatja anyagilag. A probléma az, hogy a tanácsok csak korlátozott létszámban tudják támogatni a hallgatókat. így például a Felvidéken működő bizottság mindössze hatvan egyetemistát, illetve főiskolást tud ösztöndíjban részesíteni, miközben ennek többszöröse tanul jelen pillanatban is Magyarországon. Mindeközben az ösztöndíj tanácsok azt tervezik, hogy csökkentik a létszámot. Ezzel akatják ugyanis megakadályozni azt, hogy a végzés után itt maradjanak a határon túliak. • Mit szól mindehhez a szakkollégium? - Véleményünk szerint inkább a hazatérés lehetőségeit kellene biztosítani, nem pedig a létszámot csökkenteni. Erre vonatkozóan a jövő év őszére kidolgozunk egy olyan koncepciót, amely vonzóvá teszi a Magyarországon végzettek számára a hazatérés gondolatát. Ki kell mozdítani a saját világukból az itt tanuló határon túli diákokat, annak érdekében, hogy foglalkozzanak a saját sorsukkal. • Áruld e! milyen világban élnek a Magyarországon tanuló határon túli diákok? - Azt veszem észre, hogy mindenki csak saját magával foglalkozik. A szakkollégium feladatának tartja a Magyarországon tanuló határon túli magyar nemzetiségű diákok szellemi közösségének megteremtését, tevékenységük, tájékoztatásuk összehangolását, valamint érdekképviseletük biztosítását. Együtt könnyebben tudunk kitaposni egy ösvényt hazafelé. • Nem lett volna járhatóbb az út, ha az Apáczai Csere János Szakkollégium betagozódik a Hallgatói Önkormányzatok Országos Konferenciájába? - Azt gondolom, hogy az itt tanuló magyar nemzetiségű diákok jobban átérzik a határon túl élők problémáját, mint az anyaországi hallgatók. Az erdélyi, felvidéki és délvidéki magyar diákszervezetekkel partneri kapcsolatban állunk, de a HÓOKkal is baráti a viszonyunk. Természetesen a legnagyobb magyar diákszervezettől minden tanácsot és segítséget elfogadunk. Sx. C. Sx. • A tűzzománctól - kerámiákon át - a versekig Szobor a Kékes-tetőre • Algyői döntések A falué a Mol-terület A község fejlesztését szolgáló beruházásokról is döntött legutóbbi ülésén Algyá Község Önkormányzati Képviselőtestülete. Idei költségvetési rendeletüket örömmel módosították az algyői önkormányzati képviselők pénteki ülésükön, hiszen a fejlesztési céltartalék rubrikájából a beruházások fölhasználását szolgáló fejezetbe kellett átcsoportosítani a község fejlesztését szolgáló pénzkeretet. A testület jóváhagyta az elképzeléseket, így aztán nincs akadálya annak, hogy indulhasson az önállóvá lett Algyő életében sorsfordító beruházás-csomag. Ennek keretében még a nyáron elkezdődik az egészségház fölújítása és bővítése. A rekonstrukció következtében az egészségügyi intézmény a mozgáskorlátozottak számára is könnyen megközelíthető lesz. De 60 négyzetméterrel gyarapodik is az épület, melyben helyet kap a 3 felnőtt körzet, illetve a gyermekorvosi rendelő, továbbá a fertőző betegek elkülönítésére alkalmas helyiség, sőt: a gyermekjóléti szolgálat is. Egy-két hónap, s kezdődik a szennyvízcsatorna építési program. Az önkormányzat megvásárolta a Mol Rt-től a 18 hektáros, volt barakk-tábor területét, ahol építései telkeket alakítanak ki, illetve sport és pihenőparkot építenek. Az önállóság következtében egyre növekvő feladathalmaz miatt szükséges egy szárnyépülettel bővíteni a polgármesteri hivatalt. A napokban elkezdődik három algyői utcában az aszfaltozás, a földes utcákban pedig a kohósalakos útépítés. Kész a falu új, központi terének terve, idén hozzálátnak e terület közművesítéséhez. Az algyői képviselők nagyító alá tették a különböző szolgáltatókkal kötött szerződéseket, majd rendeletet alkottak a kéményseprőszolgálat kötelező igénybevételéről. A képviselők a faluház eddigi vezetőjét, Molnárné Vida Zsuzsannát megerősítették tisztségében: pályázati eljárás eredményként öt esztendőre kinevezték az intézmény igazgatójának. Arról is határozott a testület, hogy az algyői önkormányzat a községben működő civil szervezetek közül hétnek 1 millió 400 ezer forint támogatást nyújt. Ú. I. Tóbiás Klára, Garzó Gabriella, Garzó Márk. Nagymama, anya, gyermek. A többgenerációs, szegedi múvészcsalád említett képviselői közül Tóbiás Klára túzzománcait Finnországban s Kanadában is ismerik. A csodaszarvas-legendát ábrázoló, monumentális szoborkompozíciója - amelyet, a tervek szerint, Kékes-tetön állítanának föl az ezredfordulón - makett alakban is egyedülálló. Gabriella gyönyörű kerámiákat készít, az általános iskolás Márk pedig máris kiemelkedő alkotáskészséget árul el. Ismerkedjünk meg közelebbről is a szegedi művészcsaláddal! Nézem Tóbiás Klára látomásos tűzzománcképeit, és katartikus élményben van részem. A „Gyökeret eresztett szarvas": a vegytiszta fájdalom. Vajon lehet-e feszítőbb ellentét a rögöt markoló gyökér s az iramló szarvas között? Az állat fele még rohanna, de másik felét ezer szállal fonja földbe a gyökér. A szarvast griffmadár marcangolja; csak remélni lehet: a növénnyé válás folytatódik, a legyökeredzés után jön a kileveledzés; akkor már fán ül a madár. Igen, e lehetőséget is magában hordozza a kép... - Az „Alvilági bika", amely a régi perzsák Mihtrász-hitére (amit aztán legyőzött a Jézus-kultusz) éppúgy utalhat, mint a Minotauroszra, vagy akár az aranyborjúra: maga az anyag, la roppant erő. Am fölötte ott tárja szárnyát a szellem, a lélek madara. A „Medvetánc" a fölidézett, ám kordában tartott sötét erők hatalmát jelzi: nem öl a medve, csupán táncol. A szellem munkára fogja - mint a pusztítani is tudó vizet a malom - az anyagot. A sort, Tóbiás Klára alkozásait nézve, hosszasan folytathatnánk... Ám haladjunk tovább! Tóbiás Klára országszerte egyedülálló szoborkompozíció tervét készítette el nemrégen, a szobor, a tervek szerint, a Kékes-tetőre, az ország legmagasabb pontjára kerülne. Á magyarság őstörténetét bemutató alkotás magában foglalja a csodaszarvas-mondát; a posztamens - egyedülálló módon - önmagában is mű, negatívja, fölülről nézvést, a turulmadarat adja ki, és az agg Belárnak leányait. A szarvas agancsa közt ott a nap, a hold - negatívban pedig mellkasába vésve. Seregnyi, ősi jelkép egymást erősítő tára a szoborkompozíció. - Romulus és Remus, Káin s Ábel hiába testvérpár: egyikük a másik ellen tör. Hunor és Magor, a magyar őstörténetben szereplő testvérpár nem ilyen: ők támogatják egymást a szarvasűzésben, a világ fölfedezésében - mondja Tóbiás Klára a szoborral kapcsolatban. - Olyan üzenet ez, amelyre nemcsak a magyarságnak: az egész világnak szüksége lenne - tette hozzá. (Elég baj az, hogy némelyek ezt nem így látják; még nem derült ki, hogy fölállíthatják-e a szoborkompozíciót az ország legmagasabb pontján, a millenniumi évben.) Tóbiás Klára műveit egyébként nagyon sok helyen láthatták az érdeklődők, vidéki városoktól kezdve a Mednyánszky-teremig, a Magyarok Világszövetsége székházától a Kossuth-klubig. Az ópusztaszeri emlékparkban negyven zománcképét állították ki, fél éven át. Finnországban s Kanadában ugyancsak szemrevételezhették már alkotásait. Garzó Gabriella - Tóbiás Klára lánya - keramikusművész. - Magától értetődő volt számomra, hogy művészi pályára lépek, mert családunkban, több generáción át visszamenőleg, mindenki művész volt - mondja. Nagyapja szobrászművészként működött, nagybátyja, Tóbiás György pedig festőművészt pályára lépett, Párizsban, Münchenben, Rómában tanult, a párizsi világkiállításon díjat nyert. És így tovább... - Szeretek „térbeli" dolgokat létrehozni, nagyon jó érzés, amikor a korongozás, a kerámiázás során pillanatok alatt kialakul a kezemben a puszta anyagból a forma - így Garzó Gabriella. Két éve, a Gulácsy Galériában, a JATE-aulában már bemutatkozott a szegedi közönségnek önálló kiállítással, s a piarista gimnáziumban is láthatták már műveit. A művészcsalád legifjabb sarja, Garzó Márk ugyan még mindössze negyedik osztályos - a Zrínyi Ilona Általános Iskola tanulója -, de máris tudni lehet: tőle sem idegen az alkotókészség. Tanítónője, dr. Rieszné Májer Szilvia mondja: gyönyörű verseket ír - mi magunk is hallhattuk őket, valóban minden elismerést megérdemelnek ezek az alkotások -; a Szegedi Amatőr írók és Költők társaságának tagja Márk. Emellett szépen korongozik, és ez csupán a kezdet. Amely kezdet világosan jelzi: nem szakad meg a Tóbiás-Garzó családban a művészi vonal. Farkas Csóka Mindent a művészetért. Tóbiás Klára, Garzó Márk és Garzó Gabriella - a csodaszarvas-legenda szobormakettjével. (Fotó: Miskolczi Róbert) Retheó Attila: A határon túli diákokat ki kell mozdítani a saját világukbál. (Fotó: Schmidt Andrea)