Délmagyarország, 1999. június (89. évfolyam, 125-150. szám)

1999-06-18 / 140. szám

N. IS|>ÉNTEK 1999 jún. lg. r# tforgi­át CSU­rt, hog •eindut íni ér södést­-aktái kfecse­ne étű zat eslt Ihetód • és tut­ik moll \m utó* ítettél ttsugf fejlődé fürdőt 1, hog táros, ' •se set» : MV), Ikiesést és min­íxilád KITEKINTŐ 7 5-11 A hivatal szava A múlt heti Kitekintőben írtuk, hogy a kisteleki Bajzá­kéknak még most sincs kimérve a földjük, pedig már lassan tíz éve tart a vele kapcsolatos hivatali munka. Antal József a Földművelésügyi és Vidékfejlesztési Minisztéri­um Csongrád Megyei Földművelésügyi hivatalának ve­zetője (röviden: megyei efemfőnök) sajnálkozását fejezte emiatt, de hivatalos papírokkal bizonyította, hogy Bajzá­iknak nincs érvényes papírjuk, amivel igazolnák, hogy ókét illeti a tanya mellé kért föld. Ezt mi is tudtuk, mikor Bajzákék ügyét Olvasóink elé túrtuk. (Aki még nem olvasta, a Délmagyarország múlt Pénteki, június 11. hetedik oldalán elolvashatja:„Torgyán félig szívott cigarettájaI Kisteleken: mindent egy lapra?" etmmel.) Éppen azt tettük szóvá, hogy manapság nálunk minden a szabályok szerint történik, s mégis el van balláz­Va majdhogynem minden. Egyesek nagyon jól járnak, míg mások csúnyán ráfizetnek épp a törvény szerinti elbírálás­A tegnapi személyes találkozón Antal József említette, k°gy az első tulajdonosok több mint 80 százalékát már be­jegyezték, részükre határozatot hoztak. Két éve 302, tavaly 432, az idén május 31-éig - nemrég választották megyei vezetőnek Antal Józsefet - 234 tulajdonos kapta meg a hi­vatalos papírt a tulajdon igazolására. Nem mindenki értett egyet a hivatallal, mert két éve 58-an, tavaly pedig 132-en fellebbeztek. De, hogy majdnem mindig a hivatalnak volt tgaza, mi sem bizonyltja jobban, hogy a pereik jórészét megnyerték. Erre szokták mondani: nincs olcsóbb egy jó szomszédnál, akivel hamar dűlőre lehet jutni a mezsgyét 'lletóen. Mivel a földosztó törvények úgy voltak rosszak, ahogy voltak, immár nincs mást tenni, mint bízni a józan (Paraszti) észben, s azokban, akik ennek szellemében hoz­"ak majd új törvényeket. Köszönti önöket: ; Szrnka János, Sándorfalva díszpolgára Szrnka János: Egész életemben igyekeztem becsülettel elvégezni a munkámat. (Fotó: Gyenes Kálmán) P^Jfe" « ünnepelt lenne* me9 a legiobban . «sé gratulációk halla­v a Szj^ ""ódon h,dta me9 /ásár '4S"'5' ,h09y ,Sándorfa|­talán ö,í*polgara lett. elévé' , pában napig' a kitüntető V s k'n, adása után is csak azt ikra f'e ia: nem érti' miért esett íeV ; e őreá a választás, amikor "A sZ®1I életében csak tanított. ottsáHS amindig bfs"le"!! ,vé_ ivítan'Uk munkáját, sandorfalvt­!VI : J ,Senerációit nevelve a Petőfi ik avijké ban Most díszP°,gár" rókzölő $, ni várja az új föladatokat. í' irág' tv6'''5' s j°bb ,enne a vl'ág' ba en oiyC"denkÍ °lyan tartással vé" -e a rá kiszabott munkát, zsolha'V1 ah°gyan azt Szrnka Já­s> Sándorfalva a közelmúlt­ír. ' te? díszP°'gárrá avatott lakója JL • Szrnka János Szarvasról verü't Szegedre, a JATE-n I gZett, majd Balástyán taní­tott, és 1958-tól '84-ig tanított Sándorfalván, ahol ma is él. Sándorfalviak százait tanította közel három évtizeden keresz­tül, egykor még a mostani pol­gármester, Darázs Sándor is Szrnka tanár úr katedrája mel­lett felelt. A díszpolgárságot igazoló oklevélen már régen megszáradt a tinta, Szrnka Já­nos azonban még mindig nem érti, hogyan eshetett éppen rá a választás, hiszen csak tanított. A sándorfalviak azonban tud­ják, miért éppen őt tüntették ki bizalmukkal. Kevés olyan em­bert ismernek ugyanis, aki olyan magától értetődő alázat­tal dolgozott volna, emberré nevelve a gyermekeket, mint Szrnka tanár úr. A 77 éves pe­dagógus másfél évtizedes nyugdíj után új feladatokra vár, ha valakinek szüksége lesz tapasztalataira. K. B. atóbb LástJőI S—mmrnmmmm r^m mi tm&Mím,^ iMUiimiü'fJA vmjMliim:®wiTmziffli wmtMww KISTELEK ÉS VIDÉKE TAKARÉKSZÖVETKEZET, Kistelek, Kossuth u. 9. Tel.: 62/259-011. KIRENDELTSÉGEI: Bsks, FA út 88. Tel.: 62/269-397. hüásty*, Felszabadult* u. 10. Tel.: 62/278-330. Csengele, Felszabadult* út 12. Tel : 62/286-031 Ópusztaszer, Komócsin Z. u. 24. Tel.: 62/275-188. Pusztaszer, KAzttisastg tér l/A. Tel.: 62/276-542. ÜLLÉS ÉS VIDÉKE TAKARÉKSZÖVETKEZET, üll*s, Fogarasl u. I. Tel.: 62/282-181. KIRENDELTSÉGEI: Bordtny, Felszabadulás u. 15/A. Tel.: 62/288-231. Forráskút. Új u. 1. Tel.: 62/287-156. öttBmös, Rúzsai u. 1. Tel.: 62/298-623 Pusztamérges, Tolbuhln u. 10/A. Tel.: 62/286-785. Rúzsa, F<J u. 2. Tel.: 62/285-154. ^ATYMAZ ÉS VIDÉKE TAKARÉKSZÖVETKEZET, ^•ymaz, Dózsa GY. u. 25-27. Tel.: 62/283-153. KIRENDELTSÉGEI: Sándorfalva. Alkotmány körút 21/A. Tel.: 62/251-254. Zsombó, Felszabadulás u. 104. Tel : 62/255-504. • A sándorfalvi tocsogó Özönvíz az Öz utcában? Esett szépen! - hall­juk, ha járunk egyet a faluban és megjegyzést teszünk az utcai csóna­kázóra vagy éppen az alkalmi kerti tórendszer­re. Sándorfalva külön­ben is olyan, mondják az ottaniak, alighogy el­tüsszenti magát valame­lyik szent, mindjárt tele­szalad a falu vízzel. Hát még az ilyen vizesnek induló esztendőben, mint az idei? A szentan­tali balástyai búcsú tá­ján Sándorfalva vízben áll. Naponta látjuk az özönvízi állapotok ural­kodását. Poshadunk Medárd bő esőáldásá­tól. Ha hinni lehet a Me­dárdi jóslatoknak: negy­ven napig nem is szá­míthatunk gyökeres for­dulatra. Ami viszont biz­tos: ha ilyen marad az idő, esik szinte óráról­órára: tönkre mennek a kerti vetemények, ki­pusztulnak a gyümölcs­fák. A felhőszakadásokkal tar­kított ítéletidő semmiképp sem hozott paradicsomi áll­apotokat Sándorfalvára. Nem kell még ácsolniuk Noé bárkáját, de az Akácfa és az Őz utca keresztezésé­ben, Tóth Ferencéknél már az ajtóig ér a víz. - Nemcsak felülről az égből, hanem alulról a földből is kapjuk - halljuk Etelka nénitől, ki a munkába induló Erzsébet lányától, Nagy Andrásnétól is felha­talmazást kapott, a vízözöni történtek visszaidézésére, mert jócskán volt eső errefe­lé is. - A szomszédba a padlón keresztül jött, térdig jártak benne. Kint volt az elnök is - sorolja Tóthné, hogy má­sutt még nagyobb a baj, és mondja, hogy a polgármes­teri részvétel se segített, se rajtuk, se másokon. Magukra maradtak. Emiatt nem ne­heztelnek, hiszen a hetvenes Óz utcai csendélet: Tóthék lapáttal. Magad, uram, ha... (Fotó: Gyenes Kálmán) vizesség idején se segített rajtuk a hivatal. Megértik, hogy a falu első embere se segíthet mindenkin, de még a vizes ügyeket intéző fiata­lember sem, aki mikor, ná­luk megpillantotta az utcai tengert, a tocsogóval vete­kedő kertet, a bejárati lépcsőre szemtelenkedő vi­zet, Tóthékat föl se írta, azt mondta: „ezt a maguk ere­jéből kell megoldani!". Meg is cselekedték, amit ilyenkor megkövetel a haza: lapát, ásó, szivattyú a lelke az ilyen vízcsatának. Ha ezek kéznél vannak, és munkára is foghatók, a remény rögtön tovább él, mint ahogy az a minap Tóthéknál is történt. Száraz kertről még nem be­szélhetünk, de már kisárkok csatlakoznak nagyba, ásó­nyomokban csörgedez (és onnét az utca közepére gyűl) a víz. • Miért nem viszi el a vi­zet a csatorna? - A nagykocsik kerekei hordták ki innét az utat ­mondja Etelka néni s mutat­ja hozzá az utcai lapost, aho­vá ha belemenne a ló, hasig érne annak a pocsolya. Tóth Ferencné említi, mikor ezt a helyet kiosztották házaknak, még az ötvenes évek elején, itt volt a faluszéle, most már erre is, arra is, meg amarra is az van, mert körbeépítkez­ték. Megtudjuk még a nyug­díjas özvegyasszonytól, hogy a hetvenes belvíz ide­jén a házuk sarkáig ért a víz, de most még nem tart ott, pedig több van, mint akkor volt s ez lehet, hogy a csa­tornázásnak köszönhető. Az Akácfa és az őz utca talál­kozásánál pillanatnyilag még a víz az úr. íme: - Esett éjszaka, esett újra, de annyira, hogy összedőlt a kisház, amibe fürdőszoba, konyha meg a szerszámos volt. Napról-napra kúszott feljebb a széle. A nagyház lépcsője alatt most békák kuruttyolnak. Az utca végén a lakásban volt benn a víz, kijöttek a tűzoltók, kiszi­vattyúzták, de hamar megtelt ismét. Vittek oda homokot, kéne ide is, de kinek van 3-4 ezer forintja egy kocsiért? Tízzel se lenne elég... • Oda a kert is! Vagy ez csak a látszat? - A tavaszon úgy látszott, érdemes bevetni. Krumplit tettünk bele, jó drága volt a magja, 90 forint kilója. Nem akart kikelni, jött a fiam és megnézte: anyuka, itt van ez, csak mind el van rohad­va. Elment a pénz, elment a krumpli. A szőlőt mi csaptuk el. Költsük rá a drága per­metet? A semmiért. Mind ki­pusztultak a gyönyörű ba­rackfáink. Szilvából még maradt néhány... • Akkor, miből lesz az idei kereset? - A nyugdíjas megél a jég hátán is.. Tréfára tréfa illik: • Ha átvészeli a vizet! És a tréfa ül. Hála Isten­nek! A Tóth család fejét még abból a fából faragták, amelyiken kis vizesség nem foghat ki. A Jehovák tanai, a szent könyvek adják ehhez az erőt. Lánya, egyik a négy közül, mondta, hogy az ő há­zuk is vízben, a disznók mo­csárban, nem tudnak bemen­ni munkára a Rétbe s ők már hírül se tudják olyan vidá­man fölfogni sorsukat, mint a mama. Étel mama már a bölcsek mosolyával él, meg­tapasztalta: a világ ekkora esőtől még biztos nem dől össze... Majoros Tibor Kell-e még a jé esö? Fazekas Balázs baksi nyugdíjas: - Mostanában már nem nagyon hiányzik. Esett eleget. Három nagy vizességet éltem meg 85 éves koromra. A negyven­négyest, a hatvanötöst meg a hetvenest. Hét év két hó­napot töltöttem a huszárok­nál, fiatalságomat Bodor­széken éltem, sógornőm most is ott lakik, sajnos már kicsit beteges, emlék­szem olyan jégesőre, ame­lyik 1926-ban volt, amikor akkora jegek estek, hogy az évesbornyúnak kiverte a szemét. Mitőlünk leszalad a víz, mert a Dongér szélé­nél, parton vagyunk, de a levelényi részen, a gazda­ság felé már nem kéne. Ott már nagy kárt tett a gabo­nákban. Bitó Imre balástyai gaz­dálkodó: - A homokföldek partosabb részei annyi vizet nyelnek el, amennyi leesik. Akik ültetnek, azoknak jól jön, mert kevesebbet kell locsolni. A balástyai föl­deknek a heti egyszeri csa­padék kimondottan jót tesz. A gabonákra viszont már nem kellene, mert a szemek kifejlődtek, érés előtt in­kább meleget kívánnak, nem vizet, és akinek a föld­je gabonát terem, az nyil­ván, hogy nem óhajtja az esőt. Az idén nagyon sok esett, és megmutatkozott, hogy a vízelvezető csator­nák nem érnek semmit. Gazdátlanok, elhanyagol­tak. Csak azért vannak, hogy bosszúságot okozza­nak. Pölösné Rovó Zsanett, szatymazi anyuka: - Ame­lyik terület bírja a vizet, oda kellene, amelyiken már áll, oda nem. A föld fekvése ha­tározza meg. Békéscsabán végeztem a főiskolát, lát­tam, hogy föld és föld kö­zött mekkora lehet a kü­lönbség. Ha most ott lak­nék, biztos azt mondanám, hogy nem kéne már eső, de itt élünk a férjemmel meg a kislányommal a szatymazi homokon, az anyámék föld­jén, ide bizony az érvényes, amit az elején mondtam. A laposba, a krumplinak már elég, de például a cukkínit, ha nem esne: locsolni kelle­ne. Úgyhogy az én fölfogá­som szerint a terület hatá­rozza meg, hogy mennyi szükséges. • Ópusztaszer: Hunniális a jövö héten! A honfoglalók tiszteletére rendezik az idén is a hunniá­list, a hónap utolsó hétvégé­jén, Ópusztaszeren. A Nem­zeti Történeti Emlékpark ha­gyományos rendezvényén, a Szer-Tartás"-on históriás ünnepet tartanak, június 26­án, szombaton. A szervezők által megadott műsor szerint reggel tárogatómuzsika szól majd az Árpád-emlékmű és a monostordomb körül. Éke­zik majd a Bodrog-közi fu­tárposta, és táncosok csapa­ta. Árbócára kúszik a ma­gyar zászló a megnyitó ün­nepélyes pillanataikor. A kézművesek és mesterembe­rek bemutatójával a jósda is üzemel a skanzenben és a piactéren. Honfoglaláskori ételek, italok bemutatóját, a táncosok fellépését, pajzán énekeseket, lovasok, íjá­szok, vadászmadarászok be­mutatóját láthatják majd az érdeklődők. A játszóházi, táncházi muzsika közben ajándékokat is sorsolnak. A munkálkodó érdemeit elis­merő, megköszönő érmek, oklevelek és áranygyűrűk átadására is sortkerítenek a rotunda Honfoglalás termé­ben. mm Algyö • Munkatársunktól Ma, pénteken délelőtt ki­lenc órától képviselő-testületi ülést tartanak Algyőn. A va­gyonátadás elhúzódása miatt az önkormányzat egy ideig nem rendelkezhetett a pénzei­vel, de ennek ellenére min­denfajta tevékenységét elvé­gezte. Többek között rendben zajlik a szemétszállítás, a köz­világítás és a buszközlekedés is működik - derül majd ki az első beszámolóból. Algyőn is nagy gondot fordítanak a gyermekek védelmére, így a tavalyi és az idei év első öt hónapjára szánt segélykeretet szétosztották a rászorulók kö­zött. Az algyői sportkör négy szakosztályból, labdarúgás­ból, négypróbából, valamint tömegsport jellegű testépí­tésből, illetve kézilabdából áll. Az idén az algyői focisták végeztek az első helyen a me­gyei I. osztályban, így jövőre az NB Ill-ban folytathatják a szereplést, az önkormányzat és a szponzorok biztosítják az anyagi hátteret. A Településü­zemeltetési Kht. is ismerteti az idei feladatait, így többek között szó lesz a belvíz elszi­vattyúzásáról, a parkosításról és az útpadkák kijavításáról. Csengele • Munkatársunktól Megjelent a Csengelei Krónika legfrissebb száma. A lapban beszámolnak a csenge­lei benzinkutas gyilkosának elfogásáról. A polgármester, Sánta Ferenc levelét is köz­lik, melyben köszönetét fejezi ki a tettes kézre kerítésében résztvevő rendőröknek, pol­gárőröknek. Egy érdekes le­velezőlapról is olvashatnak a Krónikában. A házassági jó­kívánságokat tartalmazó lap egy léggömbön érkezett a 1600 kilométerre lévő német­országi Áchimból és a falu határában egy fán akadt fenn. Ezenkívül az újság beszámol még az iskolások és az óvodá­sok gyermeknapi rendezvé­nyéről, illetve az aratás és ka­zalkészítés helyes módjáról. A falugazdász rovatban az ál­latokat és a növényeket vesz­élyeztető betegségről adnak tájékoztatót, a gyógytornász pedig a lúdtalp kialakulásáról és gyógyításáról ír. A Króni­kából nem hiányozhatnak most sem a megszokott rova­tok, így a sport, a Visszate­kintő és a hirdetések. Zákányszék • Munkatársunktól A zákányszéki Kis Újság júniusi számában dr. Kovács József polgármester tájékoz­tatja a lakosságot a község­ben épülő új telefontorony­ról. A lap ismerteti a különfé­le mezőgazdasági munkákra vonatkozó tűzrendészeti sza­bályokat. Mind az óvodában, mind az iskolában a ballagás foglalkoztatja leginkább a gyerekeket és szüleiket. Az újság közli a ballagók fény­képét és nevét. Most érik a legtöbb gyümölcs, ezért fon­tos a növények védelme, a lapban olvashatnak a legtöbb növényvédő szer hatásáról, alkalmazásáról. A háziorvos a mozgásszervi betegsé­gekről ír, a néprajzkutató pe­dig a kalászból készült búza­csigákról, csillagokról és egyéb dísztárgyakról. A lap beszámol az idén hatodik al­kalommal megrendezett óvo­dai szülők báljáról és részle­tes ismertetőt közöl a telepü­lésről induló buszok menet­rendjéről.

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom