Délmagyarország, 1999. június (89. évfolyam, 125-150. szám)

1999-06-17 / 139. szám

RÚN. 17 CSÜTÖRTÖK, 1999. JÚN. 17. KAPCSOLATOK 11 olvasószolgálat Ezt a rovatunkat olvasóink írják. Az olvasói leveleket a szerzók mondanivalójának tiszteletben tartásával, szerkesztett formában jelentetjük meg. Az itt közölt írások szerzóik magánvéleményét tükrözik. LEVÉLCÍMÜNK: DÉLMAGYARORSZÁG SZERKESZTŐSÉGE, SZEGED, SAJTÓHÁZ, PF.: 153. 6740. TELEFON: 481460 Tisztelet a pedagógusoknak! Nem véletlenül került a "tisztelet" kifejezés a címe> s nem csak a pedagógusnap apropóján! Önöknek, tisztelt pedagógusok, Valóban jár a tisztelet, külöUósen a mai világban. Ma nem csak megélni ne"ez - hinni is. Hinni egy j^akmában, egy hivatásban, hinni a gyerekekben, hinni a Jóvő generációban - s önök naP mint nap ezt tanúbiz°nyságát adják ennek a hitnek* Értékeket, értelmet, szeretetet, jóságot igyekez"elc fölmutatni, és átadni sodró lendületű, keserves és ""étlen világunkban. Ha a Vadalom és a politika egéSZe nem is értékeli ezt, sőt "éha a gyerekek sem - mi Szülők biztosan tudjuk, mi m'ndent kell önöknek naPonta megtenni a jövő emséiért. Köszöntjük önöket! . Köszöntjük személy sze"nt Anci nénit, dr. Szalay Jozsefnét, a Madách Általá"°s Iskola tanító nénijét, sok-sote kisember világának, világlátásának alakításét, formálásáért. Köszönet a sok jó szóéit, az emberségért, s a sok évi fáradhatatlan pedagógusmunkáért, ötletgazdaságért, az újra- és újraéledő játékosságért - s legfőképp a gyermeki lélek tiszteletéért. Köszönet az elnéző, mindig becéző tekintetért, s a szigorú jóságért! Kedves Ancika! Most, hogy elválsz a négy éve gondozásodra bízott gyermekektől, engedd meg, hogy mi, a Madách iskola 4/b. osztályos nebulóinak szülei, köszönetet mondjunk munkádért, mellyel sok családot segítettél. Megadtad azt a figyelmet, gondoskodást és megértést gyermekeinknek, melyet mi oly sokszor elmulasztottunk! Köszönet érte! S köszönet minden hozzád hasonló pedagógus munkájáért - s nem csak a pedagógus nap táján! Tisztelettel: a Madách Imre Általános Iskola 4/b. osztályos tanulóinak szőlei Móra-osztály a Rózsából Az egykori Rózsa Ferenc 'mnáziurnban 40 évvel ezcsendült fel először a Ballag már a vén di, ••• Lassan már történelemi , '958-ban nyitotta meg /"Púit Újszegeden a gimnáum, melynek első ballagó Sztályát a Ságvári Endre ^"ünázium hat párhuza°s, végzős osztályának dijaiból állították össze. . Osztályfőnökünk, Kolláti J^n tanár úr belénk oltotMóra Ferenc iránti tisztee<, így született meg a ^óra-osztály". Érettségi a'kozónkon meleg hanemlékeztünk név^ufcról, születésének 120. fordulóján, s a rendhagyó I ztályfőnöki órán, - mey<;n sajnos öt „cimboránk" *r nem vehetett részt eghatottan emlékeztünk e8yütt töltött szép időkre, ifjúságunk boldog perceire. A szeretett alma matert elhagyva fehér asztal mellett pergettük az elszállt évek gyöngyszemeit, s búcsúzóul megegyeztünk abban, hogy ezután — még szorosabbra fűzendő a baráti szálakat - évenként találkozunk. Ezúton szeretnénk köszönetet mondani a Csonka János Műszaki Szakközépiskola vezetésének, valamint a Botond Étterem vezetőinek és dolgozóinak, hogy hozzájárultak egy szép, hangulatos érettségi találkozó sikeres lebonyolításához. Szeretett osztályfőnökünknek hálás szívvel kívánjuk, hogy változatlan szellemi és fizikai frissességben töltse velünk a következő találkozókat is! A „Móra Ferenc osztály" öreg diákjai AESTO Aofüjún. 21. apartmanban ^®J»jún. 24. apartmanban odoszjún. 22. aparthotel n "Woszjún. 22. **** szálloda, íp. 38 900 Ft-tól 45 900 Ft tói 59 900 R 99 500 Ft 9 600 Ft-tóVcsalád 49 900 Ft/lő 169 900 Ft/család 59 900 Ft-tól s, - Polichrono családi nyaralás Jósban 13 nap/10 éj fjyolország/Costa Azahar jF1 25-jöl 4. busz, félpanzió jún. 22., 24. szálloda, fp. ^népszerűbb tengerparti ajánlataink: Horvátország. Olaszország. ^"szigetek, Egyiptom, Ciprus. Törökország ^eh/iskolák 5 nyelvterületre Pl.: Study Tours. üngvisil, Big Ben A QUAESTOR GARANCIA UTAZÁSÁRA IS! © ^sroR iRAvn 6720 Szeged, Deák F. u. 34. Tel.: (62) 424-565 • A hét fotója Használjuk a fejünket! Nem csak a papírforma, maga a játékos is fölborulhat. Néha pedig az egész csapat fejre áll - cirkuszi akrobatacsoportok életében ez mindennapos eseménynek számit. Persze, nem tudhatjuk, mi áll a fejrefordulás hátterében. Hirtelenjében több lehetőség is számba (fejbe) jöhet. Lehet, hogy a kézilabdás vetődve csapott agyon egy szúnyogot, amely a kapu mellett, a padlón lebzselve leste áldozatát. Vagy teljes súlyát latba vetve szorítja vissza a helyéről kinyagdult parkettalécet. Esetleg az indiános könyvekből ellesett módszerrel hallgatózik: jön-e már az ellenfél? Netán ily módon szemrevételezi egy csinos hölgynéző bokájának karcsú vonalát. De nem lehetetlen, hogy - okosan kihasználva a szünetet - jógafekvésben (fordított testhelyzet) szundít egy keveset. (Fotó: Gyenes Kálmán, szöveg: Nyilas Péter) Gyermeknap a klinikán A szegedi gyermekklinika köszöni mindazok közreműködését, akiknek jóvoltából kellemes, önfeledt gyermeknapi délutánon vehettek részt a klinika kis betegei. Köszönjük a Tempó Taxi, a Kati cukrászda, a passzázs sori Képesbolt, a Nagyáruház emeleti játéksarka, a Zrínyi Ilona Általános Iskola diákjainak, valamint a Markovits Bori színművésznő vezetésével föllépő, deszki iskolásokból álló színjátszó csoport segítségét. A gyermekklinika pedagógusai: dr. Vargáné Gazsó Györgyi dr. Túri Sándor Áznak túrások Szomorú vagyok a Mars téri túróárusok helyzete miatt. A virágosok és zöldségesek tető alatt, a túróárusok kint a napon, ha esik az eső, ott áznak a kis zacskók, s bennük a romlandó tejtermék, amit megvásárolunk és megeszünk. Miért nem jelölnek ki olyan helyet a túróárusoknak, ahol védettek a naptól és esőtől? Úgy gondolom, az egészségünk védelme miatt is fontos lenne meghozni ezeket az intézkedéseket. Név és cím a szerkesztőségben Mindennapi kenyerünket... n fi A parasztcsaládok életük nagyobbik részét termőföldjeiken töltik. így volt ez mindég, s így van manapság is. Kora tavasztól késő őszig a kenyér és más élelem, illetve a jószágoknak való takarmányok termelésével foglalkoztak. A tavalyi kukoricaföldbe kenyérgabona került, amihez jól előkészítették a talajt. Homokos részeken alaposan megtrágyázták, majd mélyen szántották. így érte a téli hó. Olvadás után, ahogy az idő engedte, homokon is, feketeföldön is elvetették a magot. Századunk derekán még magam is vetettem búzát nyakamba kötött „karácsonyi abroszból", vagyis, alig karnyújtásnyira az az idő, amiről gyakran úgy beszélnek (és írnak, felületes kutatók), mintha évszázados múlt fedné e gyakorlatot. Vetés előtt kékköves mészoldattal kellett csávázni a magot, hogy minden mag egészséges kalászt hozzon. A kikelt búza és rozssorok között a föld „édösgyeröke" (a gaz) erősödött a kelő gabona kárára. Ezért kellett „acatolni" (söprűnyélbe erősített törött kaszaheggyel gaztalanítani). Aki ezt nem tette, az büntette a későbbi „marokszedőt", akinek az „acattüsök" szúrta szedés közben a karját. A Márk napi (április 24.) „búzaszentelés" már a lassan-lassan szárba induló gabonát éri, amely alkalommal egy-egy falu népe, a saját határában lévő gabonatáblák szélén imádkozott pap irányítása mellett azért, hogy jégverés és egyéb természeti károk ne éijék a kenyérnek valót, de a többi veteményt, és a gyümölcsösöket sem. Június dereka tájára (úgy Szent Antal, június 13.) körül ér „viaszérésbe" a gabona. Ez időre a gazdák előszedték és megkalapálták a kaszákat. Előkerült a „marokszedő fakuka", később a gyári vas „sarló", a „tehénszarvtokmány", később a fémtokmány, amiben kis vízben a „kaszakövet" tartották. A nagy és fontos munkára, amely akár két hónapon át is eltartott, előszedték a félretett sonkát, a szalonnát, azt a „cserép butellát", amelyikben az aratás reggelein pálinkát vittek. „Frustok előtt, éhomra kortyintottuk." Aratáskezdéskor az egész család kiment, hogy részesei legyenek a szinte ünnepélyes eseménynek. A gabonatáblába mind belementek, és együtt mondották el a Miatyánkot. Ezt követően az apa leszakított egy szép kalászt, tenyerei között szétmorzsolta, és miután mindenkinek adott egy-egy búzaszemet, ő is lenyelt egyet, amiben mindegyikük követte. Mindezt természetesen levett kalappal (az asszonyok letérdelve) végezték, utána pedig a gazda nekieresztette a „mérgesigyeközetet" (a kaszát) a tábla egyik sarkának. Rendenként fogyott az álló gabona, majd nyárson sült szalonnát és hagymát ettek „frustokra" (reggelire), amire nagyon jólesett az ásottkút tiszta vize. Ebédet sok helyen a nagymamák főztek, s vagy gyalogszerrel, vagy egylovas kocsin vitték az aratóknak. Vacsorát már otthon ettek, ami után - természetesen alapos mosakodást követően mielőbb lefeküdtek, mert másnap hajnalban megint mentek kifelé. Lassan szárba kerül a kasza alá érő kenyérgabona. Most kombájnok várják az aratás kezdését; végérvényesen múlté lett a „kiskaszás aratás", amikor is verejték szentelte a kenyeret. Ma már csak idős emberek őrzik emlékükben a hajdani „kiskaszás aratást". S bár unokáiknak - ha van érdeklődés és idő rá - szívesen beszélnek róla, már semmiképp sem kívánják vissza: sem azok, akik a maguk ura-gazdái lehettek, sem azok, akik „részes aratókként", netán „sommásokként" keresték a mindennapi kenyeret. Jól emlékszem, hogy ügyes kezű asszonyok, de férfiak is, milyen csodálatos búzafonatokat - „búzacsigát", „boronát" - készítettek, amelyekkel a tisztaszobát díszítették, amint a sublót fölé, másutt szentképek mellé akasztották. Akár a hagyományos, akár a mostani aratás az egyik legfontosabb és legnehezebb gazdasági munkák közül való. Minden kaszacsapás, minden kombájnos verejtékcsöpp a mindennapi kenyérért volt/van. Hajtsunk hát fejet a régiek hajnaltól napáldozatig való aratásainak emléke, és a mostani aratók előtt, akik révén a mi asztalunkra is juthat a sokszorosan megszentelt kenyérből, az „ÉLET"-bői. II]. I,ele József Móra-nap Iskolánkban minden tanévben szervezünk egy olyan napot, amelynek programját diákjaink kívánságai szerint állítjuk össze. A tanulók szórakoztatása mellett az is célunk, hogy növendékeink hasznosan és kellemesen töltsék el a délelőttöt. Az idei nap műsorában helyet kaptak korábban bevált, és népszerű, ugyanakkor hagyományteremtő programok is. Most is osztatlan sikere volt a horgászversenynek, a tanár-diák foci- és kosárlabdameccsnek, a karatebemutatónak és az asztalitenisz-versenynek, valamint az IQtesztnek és a szomszéd iskola fodrásztanuló lányai készttette frizuráknak. Újdonság volt a „Mit tudok az Európai Unióról?" című vetélkedő, hagyományteremtőnek szántuk a „Móra Toldija2 erőnléti versenyt, a szkanderbajnokságot. sakkvetélkedőt és a bográcsos pörköltfőzést. Említést érdemel a grafiti-verseny, a németországi tanulmányútról készített élménybeszámoló, valamint a rendkívül népszerű vitálkapacitás-mérés. a vegyészbemutató, és a híres szegedi sportolókkal folytatott beszélgetés. A Móra-nap megrendezését a Pick Szeged Rt., a Carschool Autósiskola, a Hermann Ottó Horgászegyesület, a Robzon Sportbolt, a Baker 2001 Kft., a 624. sz. Ipari Szakmunkásképző Iskola, a Széchenyi István Gimnázium és Szakközépiskola, a Szetruck Kereskedelmi Kft. a Valvóimé Olajszerviz, az SKF, és az Aksi-Ker Kft. támogatta. Köszönjük segítségüket. Miklós Mátyásné, a Móra Ferenc Szakközépés Szakmunkásképző Iskola igazgatója Ötvenéves találkozó Amikor 1949-ben, mint a Szegedi Állami Klauzál Gábor - ma Radnóti Miklós nevét viselő - Gimnázium VII1/B. reálosztályának növendékei érettségiztünk, elhatároztuk, hogy az 50. érettségi találkozónk előtt a mai végzősökkel együtt, újból elballagunk. A javaslattevő Busa Ferenc (Öcsi) már nem jöhetett el... Gál Béla, a gimnázium igazgatója mellénk állt, s támogatta kérésünket. Nem kis izgalommal vártuk ezt a napot. Minden várakozásunkat meghaladó fogadtatásban részesültünk. Elsős diákok külön műsorral köszöntöttek bennünket, ballagótarisznyát kaptunk, virág kíséretében. Vincze István igazgatóhelyettes úr nagy érdeklődéssel hallgatta iskolai élményeinket. Volt miről mesélni, mert mi még nyolc évig jártunk a gimnáziumba. Fátyolos szemmel lépdeltünk az első csoport után, bejutva az igazgatói és a tanári szobába is, ahol a tanári kar felállva várta a mai és egykori ballagókat. Az Ifjúsági Házban rendezett ünnepségen is részt vehettünk, majd a Belvárosi temetőben koszorúztunk. Együttlétünk örömét fokozta, hogy a közös ebéden a feleségek mellett két tanár úr is megjelent, dr. Huhn Péter és dr. Zsámbéki László, akik később a felsőoktatásban tevékenykedtek. A többiek sajnos már nem jöhettek. Tiszteletet érdemelnek ők is. Osztálytársaink: Ákos, Náci, Öcsi, a beteg Attila, és a távol élő Laci - nagyon hiányoztatok. Kószó Jenő