Délmagyarország, 1999. június (89. évfolyam, 125-150. szám)

1999-06-17 / 139. szám

6 KULTÚRA CSÜTÖRTÖK, 1999. JÚN. U CSÜTÖI Gregor triumfált Belgiumban Egy ilyen előadást látva-hallva az olasz publikum szétverné a hazat. A genti flamand operalátogató azonban hűvös, mindössze két­szer tapsolt Rossini Ha­mupipőkéjének felújítá­sa alatt - az egyik taps Magnifico második fel­vonásbeli áriáját kö­vetően volt. Belgiumot a régi zene hazájaként tartjuk számon, így számomra meglepetés volt e produkció, Guy Joos­ten szellemes, mulatságos ötletekkel teli rendezése. Tökéletes kidolgozottság ­Gregortól tudom, hogy a felújításra öt hetet próbál­tak! —, annyira tökéletes, hogy a teljes spontaneitás hatását kelti. Nagyszerű a címszereplő — ha Laura Polverelli egy-egy magas hangja nem lenne kissé éles, világsztárt emlegethet­nék, általában nagyon erős az ensemble-teljesítmény. Az est motoija Gregor Jó­zsef volt, tökéletes hangi kondícióban, a tőle meg­szokott gyönyörű szöveg­mondással. Változatlanul nem vagyok képes felfogni, hogy csinálja, hogy egész este nem vesz levegőt ­vagy legalábbis ezt nem észrevenni. Don Magnifico egyébként is egyik legjobb szerepe, tudjuk ezt a pesti, a szegedi előadások óta, de játéka még kidolgozottabb, árnyaltabb lett. Pont annyit ripacskodik, amennyit kell, jönnek a „gregoros" apró nüánszok, a közönség fel­felhördül. S egy apró mo­mentum, talán anekdota lesz majd belőle: első fel­vonásbeli áriájának végen annyira élethűen kapkodott a nyakához, rángatta gallér­ját, hogy a színpadi ügyelő betelefonált, csak nincs tényleg rosszul? A Flamand Opera Cenerentolája — ahogy nálunk ferdítik: Ha­mucipőkéje - nem Benelux fapapucs, hanem sistergő­pezsgő-sziporkázó happe­ning. Hogy ez így van, ab­ban a rendezőnél, az éneke­seknél is nagyobb szerepe van egy apró termetű öre­gúrnak. Alberto Zedda, a világ első számú Rossini­karmestere dirigált. Lajos napló r*« MA PAPP ZOLTÁN, a 15-ös választókerület képviselője fogadóórát tart az 1999. évi képviselői alap felhasználá­sáról 17-18 óráig a szentmi­hályi Móricz Zsigmond Művelődési Házban. DR. TÍMÁRNÉ HOR­VÁTH MAGDOLNA, a 25­ös választókerület (Tápé) képviselője fogadóórát tart 14-16 óráig a tápéi ügyfél­szolgálaton (Honfoglalás u.). DR. T1CHY-RÁCS CSA­BA, a 14-es választókerület (Alsóváros) képviselője fog­adóórát tart 18-19 óráig a Dobó Utcai Általános Isko­lában. HOLNAP DR. ZLEHOVSZKY ILONA, a Munkáspárt jog­tanácsosa 13-15 óra között ingyenes jogi tanácsadást tart a Munkás Művelődési Otthonban (Fő fasor 9.). Film készülhet Kató Sándor első könyvéből Porond az élet Többjelentésű Kátó Sán­dor színművész könyvhét­re megjelent első köteté­nek címe. Idézi szülőföld­jét, a Székelyföldet, az Ozsdola mellett folyó Po­rond patakot, de porond a szorító is, ahol Balkán baj­noka ökölvívó mérkőzése­it vívta, és porond végül a színpad is, ahol lassan há­rom évtizede játszik. A könyvből egy nemzetiségi létből induló háromszéki fiatalember kalandos és tanulságos törtenete bon­takozik ki gyerekkorától a sportkarrieren át a szí­nészpályáig - mindez egyéni ízű humorral, anekdotázó történetmesé­léssel olvasmányossá sze­lídítve. 9 Az utóbbi időben egyre több színész ragad tollat; hogyan született meg a Po­rond című kötete? - Sokáig egyáltalán nem foglalkoztam írással, még leve­let is csak ritkán fogalmaztam. Még a Ceausescu-éra közepén, 1979-ben Bogdán Laci bará­tom írt egy cikket Hol vagytok ti régi játszótársak címmel a Megyei Tükör című lapba ­ma már Háromszéknek hívják -, amiben tizenhárom barátról szólt, akik szétszóródtak a vi­lágban. Ennek folytatásaként a Hitelben is megjelent egy fel­kavaró írása 1992-ben, s rész­ben az ő gondolataira, kérdé­seire válaszul született meg a könyvem. • Sok, ma már mosolyt fa­kasztó korabeli dokumen­tummal egészítette ki írá­sát, és saját életéből is el­mesél olyan dolgokat, ame­lyekről általában hallgatni szoktak. - Sohasem tagadtam, hogy az ökölvívást tizenhárom éves koromban a brassói Dinamónál kezdtem. A klubban katonatisz­tek, szekusok között sportol­tam, akik maguk közé valónak fogadtak el. A történetben per­sze nem ez a legfontosabb. Van egy fejezet, ami egy kucsmáját kereső bokszolóról szól. Ez a kucsma számomra tulajdonkép­Kátó Sándor: Az ökölvívás és a honvesztés lélektanát jól ismerem. (Fotó: Gyenes Kálmán) pen a haza és az anya elveszíté­sét jelképezi. Igaz történet, az élet produkálta. Több filmren­dező is érdeklődött iránta, jó irodalmi alapanyagnak gondol­ják egy forgatókönyvhöz. Egyelőre úgy tűnik, Tordy Gé­za és Korcsmáros Gyuri bará­tommal forgatnánk belőle egy filmet. Gyurival a szegedi szín­házban sokat dolgoztam együtt, Gézával pedig a 80 huszár for­gatásán barátkoztunk össze. Elsősorban a filmcsinálás tech­nikai részében segítenének, mert az ökölvívás és a honvesz­tés lélektanát én ismerem. Már el is készítettem ezzel kapcso­latban egy pályamunkát, azaz a szinopszis megszületett, most várjuk az elbírálását. Más film­ötlet is született írásom alapján: erdélyi származású, New York­i színészbarátom, Técsy Sándor - aki néhány éve Woody Allén egyik filmjének társ-forgató­könyvírója is volt - egy krimit írt belőle, amelyben még a Stasi és a KGB is szerepel. Jópofa dolog lenne, bár én inkább művészfilmet forgatnék. Nem sok értelmét látom, hogy egy amerikai stílusú, tucat bűnügyi történetet csináljunk. 9 Mi volt a szándéka az írással? - Kiútkeresést, életcélkere­sést jelentett. Három évvel ezelőtt, szabadkai színész ko­romban kaptam meg a Hitel egyik számát, benne Csoóri Sándor Határsértés súlyos gondokkal című esszéjével, amiben feltette a kérdést: miért ennyire műveletlenek az erdé­lyi magyar fiatalok. Napokig gondolkodtam rajta, hogy mi­ért is igaz ez. Véletlenül a ke­zembe kerültek erdélyi magyar folyóiratok az ötvenes-hatva­nas évekből, amelyekből egyértelműen kiderült, hogy már a Ceausescu-éra előtt az erdélyi magyar értelmiség na­gyon keveset tett azért, hogy a következő generációk szelle­mileg jobb helyzetbe kerülhes­senek. Tanulságos ma elolvas­ni az '56-os forradalom elleni felhívásukat, vagy épp azt az írást, ami A dzsungel könyvét az imperializmus mételyének bélyegzi... ' • Milyen műfajú könyv a Porond? - Életrajzi létértelmezés ­azt hiszem, Agócs Sándor ba­rátom megfogalmazásában benne van minden. Mozaik­szenten tevődik össze, a borí­tón szereplő fényképek az éle­tem egyes állomásai: az ozs­dolai iskola mellett azon a Bandi lovon ülök, amiről a könyvben is írok, ökölvívó korszakomból is látható egy felvétel, szerepel egy fotó a 80 huszár forgatásáról, de látható egy a romániai forradalom napjaiból is. És persze Csoóri Sándor is ott az egyik képen, akinek a kötetet ajánlottam. B Az utóbbi másfél évben színészként, rendezőként, irányttóként az Algyői Mó­ra Ferenc Népszínházzal jegyezte el magát Most mi­re készül a társulattal? - Heltai Jenő A Tündérlaki lányok című darabját szeret­nénk bemutatni. Július végén Szlovéniában turnézunk, utána szülőföldemre, a Felső-Há­romszék vidékére visszük Ör­kény darabját, a Tótékat. Ok­tóber 6-án pedig Lendván mu­tatjuk be A kőszívű ember fia­it. A 2000. esztendőre szeret­nék egy Szent Istvánról szóló darabot ími. Segítségemre van ebben Kardos Mihály atya, az algyői plébánosunk is. A törté­net I. László uralkodása idején játszódik, amikor István ki­rályról szentté avatása kapcsán pro és kontra elhangoznak az érvek. • Erdősávval, parkosítással lehetne védekezni A szállópor a tüdőbe jut Első hallásra nem tűnik túl veszélyesnek, mégis igaz, hogy Szegeden a szállópor az egyik legsú­lyosabb környezeti szennyezés. A levegőben keringő apró szemcsék ugyanis nem szűrődnek ki az orrban vagy a ga­ratban, hanem egyenesen a tüdőhólyagocskákba kerülnek. Közismert, hogy Szeged poros város. Azt viszont keve­sen tudják: a Szegedre jel­lemző szállóporral nem az a baj, hogy elcsúfítja a környe­zetet, vagy egyszerűen rontja a levegőt. Hanem, hogy a 10 mikronnál nagyobb szemcse­méretű ülepedő porral szem­ben ezek a 3 mikronnál kisebb szemcsék nem szűrődnek ki az orrban vagy a garatban, ha­nem a tüdőhólyagocskákba jutnak és rakódnak le. Itt pe­dig, a légzőfelületet csökkent­ve, irritálva károsíthatják a tüdőt. Ráadásul a porszemek felületén könnyen meg­kötődnek és a tüdőbe jutnak a szennyező, fertőző anyagok, például a nehézfémek, sziliká­tok. A közlekedés por­szennyezése az allergiás meg­betegedések kiváltásában is szerepet játszik. - Elsősorban természet­földrajzi okokkal magyarázha­tó, hogy Szegeden miért na­gyobb a szállóporszennyezés, mint más városokban - mond­ja Gyapjas József, az Alsó-Ti­szavidéki Környezetvédelmi Felügyelőség (Atiköfe) igaz­gatója. - Az országnak ez a te­rülete meglehetősen mélyen fekszik, a hosszú, nyári, aszá­lyos időszakokban pedig a ta­laj kiszárad és könnyebben porzik. Ráadásul a város körül igen nagy a mezőgazdasági művelésű területek aránya. A szántóföldek pedig - gondol­junk csak a júliustól parlagon álló búzamezőkre - az elsődleges forrásai a szálló­pornak. A városon belül a nyáron kiszáradó, növényzet­tel nem borított, elhanyagolt területek és az aszfaltburkolat nélküli föld-, vagy salakkal borított utak gondoskodnak a por utánpótlásáról. Ezek miatt a kertvárosi övezetekben sem élvezhető a tiszta levegő. Ter­mészetesen a közlekedés, a katalizátor nélküli autók is je­lentősen hozzájárulnak a le­vegőszennyezéshez, kisebb részben pedig az ásványolaji­par és a füstgázt kibocsátó légszennyezők a felelősek ­foglalja össze az igazgató azo­kat az okokat, amelyek miatt környezeti szempontból is igaz, hogy Szeged poros vá­ros. Az okokból egyenesen kö­vetkezne a megoldás is - ha lenne rá pénz. A városon be­lül le kell aszfaltozni a földu­takat, parkosítani, ápolni és öntözni kell a be nem épített területeket. Csökkenteni kell az autózást és ki kell vonni a forgalomból a katalizátor nél­küli járműveket. Biztos javu­lást jelent majd a Szegedet el­kerülő út és a harmadik híd megépítése. A városon kí­vülről érkező szállópor ellen az uralkodó széliránynak megfelelően telepített er­dősávval lehet védekezni. Az erdő a legjobb szűrő: a fák között lelassul a szél, a por és koromszemek pedig meg­kötődnek a növények törzsén, levelein. Ráadásul ez a termé­szetes szűrő minden esőzés­kor megtisztul, és újra készen áll a por „fogadására". A sík területen telepített erdősáv hozzávetőleg huszonötszörös famagasságnak megfelelő tá­volságig fejti ki hatását, vagy­is 200-600 méterig. A luc- és erdeifenyő sávok évente 30­35 tonna port képesek meg­kötni hektáronként, a bükkö­sök ennek kétszeresét. Már egy 250 méter széles erdősáv is jelentősen csökkentené a városban a szállópor-szennye­zést. - A szállóporral kapcso­latban éppen az a probléma, mint általában a környezetvé­delemmel - mondja Gyapjas József. - A káros hatások és azok költségei nem jelentkez­nek azonnal, így a lakosság nem veszi kellően komolyan a veszélyeket, a politika pedig nem szívesen vállalja fel a környezetet védő, megle­hetősen drága és csak később megtérülő beruházásokat. Azért természetesen nem le­het megbüntetni valakit - bár Nyugat-Európában erre is van példa -, hogy nem gondozza az előkertjét, s ezáltal porral szennyezi a levegőt. A megol­dást inkább a megfeleld szem­lélet, gondolkodásmód jelen­tené - mondja az Atiköfe igazgatója. Parlamenti pogácso r ímár György kisgazda honatya azzal a kéréssel for-\ dult a parlament elnökéhez, hogy azok a képvi­selők, akik nyolc óránál hosszabb ideig vesznek részt1 parlament munkájában, a T. Ház számlájára, azfit, (számukra) ingyért kapjanak a büfében tepertős pogá­csát Áder János házelnök a kérést elutasította, megítélést szerint a képviselői tiszteletdíjból telik tepertős pogácsára­A kisgazda honatya felvetése bizonyára nem vélet­len; ilyenkor ugyanis, ballagások idején valószínűiéi kultúrpszichológiailag megnő az ember vágya a hamu­ba sült illetve a tepertős pogácsák iránt P.S* Molnár Gyula, az „örökös madarász' Dr. Molnár Gyulát örökös tagjának válasz­totta a huszonöt éve megalapított Magyar Madártani és Természet­védelmi Egyesület. A muzsikusként, ornitoló­gusként, tanárként és természetfotósként egyaránt ismert dr. Mol­nár Gyulát a madarak védelmével töltött évti­zedekről kérdeztük. 9 Alapító tagja a madár­tani egyesületnek? - Csak a véletlenen múlt, hogy nem lehettem ott az alapítók között. Akkoriban nevelőtanárként dolgoztam, délutánonként, esténként benn voltam a kollégium­ban, így nem járhattam el a madarászok üléseire. Ezért csak kevéssel megalapítása után léphettem be az egyesü­letbe. 9 Mióta érdeklik a ma­darak? - Már kisgyerekként is nagyon szerettem a madara­kat, tízéves koromtól pedig rendszeresen végeztem meg­figyeléseket. A Fehér-tóra 1957-ben, Beretzk Péter vitt el először. Büszke vagyok rá, hogy haláláig jó kapcso­latot tartottam vele. O már nem érhette meg az egyesü­let megszületését, mert egy évvel korábban, 1973-ban meghalt. De túlzás nélkül mondhatjuk, hogy ó nevelte föl a szegedi ornitológus gárdát. 9 Miért tartották fontos­nak a madarászok, hogy egyesületbe tömörülje­nek? - Egyrészt az információ­hiány miatt: a lelkes madará­szok nem tudtak egymás munkájáról, csak késve érte­sültek fontos eredményekről. Másrészt (és ez volt a súlyo­sabb ok) a „terepmadará­szok" döbbenten látták a pusztulás jeleit. A mezőgaz­dasági szántóterület növelé­se, az erdők felelőtlen irtása következtében ijesztő mér­tékben fogyatkoztak a mada­rak, ezen felül fajszámuk is csökkent. Rádöbbentünk, hogy tennünk kell valamit, s úgy gondoltuk, együtt ^ rozottabban léphetünk föl 9 Mi volt az egyesú1' első jelentősebb sikert­- A kerecsensólyom-® delmi program. Alig ®3' minc párra csökkent az áW mány, mert nyugati süly"4 szok megbízásából cse1 pészték ki tojásokat és fi1 kat. Akkoriban csakn® annyit fizettek egyetlen recsensólyom-tojásért, egy Volkswagen ára. Al! dó figyelőszolgálatot s; veztünk a ritka és védett i® darak megmentésére. SáC! kat vertünk a fészkelő n lyek közelében, és ketüj egymást váltva, távcsöve'" gyelték a fészket. A tojáH fiókarablók elképesztő t®" kökkel próbálkoztak: eí szer még a szomszédos et" is fölgyújtották, hogy elcSj ják helyéről a fészekfigyfjj De a kitartó munka meg®® ta gyümölcsét: húsz év százhúszra nőtt a kerecs? sólyom-párok száma. » azért is örvendetes, i®e egyes föltevések szeri®'' kerecsensólyom azon"3 honfoglaló magyarok tu®1 madarával, így számú®1" különleges értékkel bír. j 9 Hány tagot számlál * az egyesület? - A számok szép egy^ esése, hogy huszonöt év » közel huszonötezer főre a létszám. Szívesen lát®" minden jó szándékú ern®" a szakma irányítói tne» helye van nálunk anna® . idős néninek is, aki ott® " Ár A Mars te merítve egész pály előretolt él hogy bele eigit...!" j vevőt. Pár magasság Zárja kör rogyadozv Produkció képességéi Mire a: eigit szoroi Sakkor ágy, mint egyetembe » szólt va "agyi hiáb Ebből i távon fej­Pillanat al • Várói A város ?khialitásc °"óspontjó •"•kratál* St*9«di sz< petéje, < S « pár •« Nagy ! jWksi fra *0«atón Mi«dhárc Probléma S k"d Oyhöszolg *'ciója éi """nkáján* 90 - tagle kapót jplönvél e,holcráci . Az iskol ^szervezést , Pszavazás tan,„.,„ai| eteti a kertjébe szokott A darakat. Bíztató jel, tagságunk többsége fiatal , 9 Önt az egyesület f kös tagjának válási' tök. Hogyan fogadta " tüntetést? - A .hivatalos" elisi®e® is fontos (ebben is részei® . hetett, tavaly miniszteri J tüntetést kaptam), de egy vil szervezet megbecsü' l más: az szívből jön, ®' mögötte politikai vagy csolati érdek. Természete"' nagyon jól esett, hogy tű*. émj nyolták életem madárve1 tt évtized* Nyilas lemmel töltött évtizedefö^ Madarász, tanár, természetfotós, zenész , hivatások, betűrendben. (Fotó: Schmidt Andrő° szei Vezetés é , Uem lehe 'eket körű Rálapozó S- Az e ^okrácia • A 14 eze ""Politikai vezeté: ;JUul a p .,asztásáh riilbelül ki >kás é az >érö h odabc mell >n is. r' mégii "étű"6™ fel* Sze8« )/es«ési t S «er ft^y el - ma d ,UKnÍk a f frthatjá: *e8eden. Seresen J*gedi Ö n add'g R'

Next

/
Oldalképek
Tartalom