Délmagyarország, 1999. június (89. évfolyam, 125-150. szám)

1999-06-16 / 138. szám

I 16 SZERDA, 1999. JÚN. 16. BELFÖLD 3 Stabil kör an I • Nyíregyháza (MTI) A térségi adóhivatal ada­té1 szerint húszezer fölött sta­rzi "M |lzálódott Szabolcs-Szat­lapoi "lar-Bereg megyében a vál­,en j»la"tozói körhöz tartozók szá­kent ®a A korábban tapasztalt ál­rakk? ando csökkenéssel szemben yházíí?2,Utóbbi évben 1,6 száza­ho{) kkal nőtt a Nyírségben az ,lon$ ®gytini vállalkozások száma, en láz Jelenleg több mint 21 ezer s meg szerepel 9 területi adó­t ne* igatóság nyilvántartásá­ó rrtel- an. A vállalkozók 65 száza­várba e?a főfoglalkozású, 23 szá­el G'1 a7a kiegészítő tevékeny­rakkó tégként, 12 százaléka nyug­milM ősként végzi munkáját. nutai" Aszfaltkeverő * Ab«sár (MTI) |k óránként 40 tonna ü?Ztalt előállítására alkalmas ATI) a ?m kezdte meg működését vezel El -6VeS megyel Abasáron. két 0' é ^sorban a Heves megyei tmúk°|á a Jászsági településeket 51 foli'té/1 az útépítéshez és -fel­bían oz nélkülözhetetlen tóyaggal. A 80 millió forin­t Hal orosj lA„. - munkahelyet ent Vasáron. je­•szág eksz Válságkezelés és H%ft .. ?yeSöí'Gyonk (MTI) O-sA nv 'obbek között a nagyará ásán® : Munkanélküliség miatt f'enleg tpi„„ j s feghá?ány°lna mC8ye CgyÍk programot hir­yosabb helyzetű vi­vá"ságkeTzráSÍ kÍStérSég' ééke kii® n ások'f - a rf 3l i 22 e vidékhez tartozó go ? Pnlés legsúlyosabb dzsp»| latinjainak megoldására, re 1"°' köb8Va,ósltását a központi Idi »f lm f 8vetés kereken 20 mil­iz Sa" ^ Mnnttal támogatja. A tá­yfó VJ rn^tasra Hegyhát önkor­lási f dj yza,ai és civil szervező­61 egyaránt pályázhatnak. Lesz Acélgyártás •^(mti, cs8y évtizeddel az utolsó "" 'siiiá?lás után- 2000 nynzán rgad"1; gyá!1. Megkezdődik az acél­mű/0' Stef as Ózdon - jelentette be eiöan Hincz, a két évvel ez­Gmh« német Max Aicher Ózd H- tulajdonába került »«f k 'gaz Acélművek Kft. vezér­\rerz.atúja. A privatizációs Ma?-, ugyan nem tartal­lzraí! é « az önálló acélmű meg­• ,iel . lCsénPi, 1 , i? :sek mtf paki«f Ida"'.4 tiszt? aZoefenek kötelezettségét, HoSZ|- gerrta - 3 rúd" és dróthen­>mie,anyau biztonságos alap­int tette 8 e"útása rákényszerí­yát. u]j 4o0 Crre a céget. Az évi 350­|-ke'? PeSséeZer tonna teljesítőké­köz0'1 mjn 8Í miniacélművet, vala­Mus lyaq,32 ehhez kapcsolódó fo­miO's? szá'jtifes acélművet Olaszor­' ke < *ás. , vásárolták; a beruhá­áb ,j jaa Mjes költsége meghalad­^ Millió német márkát. lesz' trák 51t eéf Az W »r tájj így* .efoiy" bírásági Végzés Y* (mti) Cr6sa gi végzés kötelezi e tagyzőjét, hogy hitele­Mép. ' népszavazás kez­:éa helyi 'ráw/^ésére" szolgáló alá­syűjtö sszüi 'veket, melyeket a ->tat á] ntetésre ítélt Berek mutikak.alanos iskola szülői boZzá uzössége nyújtott be fefezmí szül6k az oktatási s4gj á, "/ek szakmai-gazda­gé nén 8ttását szorgalma­tiyezéPszavazási kezdemé­?4t<W keresnek támo­,rásáh helyi referendum r°Me?e Z több mint tizenhá­Uyes Jr pécsi polgár érvé­^gató aláírására van • Tíz évvel ezelőtt történt Újratemették Nagy Imrét Tíz évvel ezelőtt volt a rendszerváltás időszakának egyik meghatározó politikai eseménye, 1989. június 16-án temették újra Nagy Imre egykori miniszterelnököt és négy mártírtársát, Gimes Miklóst, Losonczy Gézát, Maiéter Pált és Szilágyi Józsefet. Archív képünkön: a Hősök terén felállított ravatalnál (balról) Szűrös Mátyás, Medgyessy Péter és Szentágothai János, valamint (jobbról) Németh Miklós és Pozsgay Imre állt díszörséget. (MTI Telefotó) • Általános iskolák: 119 ezer végzős Pénteken kicsengetnek • Budapest (MTI) Pénteken az ország mintegy 3700 általános iskolájában és 1036 kö­zépfokú oktatási intéz­ményében szálai meg a vakációt jelző utolsó csengő, és ezzel több mint egymillió három­százezer diák számára kezdődik meg a nyári szünet - közölte az Ok­tatási Minisztérium. Az általános iskolák csak­nem ötvenezer osztálytermé­ben kerül fel a táblákra a va­káció szó után az utolsó fel­kiáltójel, és csaknem egy­millió elemista tölti majd szünidejét szeptember else­jéig. Nyolcadik osztályban mintegy 115 ezren fejezik be alapfokú tanulmányaikat. Eb­ből több mint ötezren egyhá­zi, mintegy hétszázan pedig alapítványi fenntartású isko­lákban végeznek. Az érettségizők számára már május 17-én befejeződött a tanítás. A középiskolák nap­pali tagozatának utolsó évfo­lyamain több mint 78 ezer di­ák maturált. Ebből harmincez­ren szakközépiskolákban, negyvennyolc ezren pedig gimnáziumban végeztek. Egy­házi iskolákban csaknem né­gyezer, alapítványi fenntartá­sú oktatási intézményben több mint 1600-an fejezték be ta­nulmányaikat. Az érettségizők számára azonban csak június 24-étől, a szóbeli vizsgák le­zárulta után kezdődik a vaká­ció. A továbbtanulókra újabb próbatételek várnak, ugyanis a szóbeli vizsgák csak július elején fejeződnek be. Vannak olyanok is, akik számára sikertelenül ért véget a tanév, esetükben augusztus­ban derül ki, hogy felsőbb osztályba léphetnek-e. Az Oktatási Minisztérium statisz­tikai jelentése szerint az el­múlt évben csaknem huszon­kétezer diák ismételt osztályt az általános iskolákban. Kö­zépfokú oktatási intézmé­nyekben pedig több mint ti­zenkétezren kezdték újra a si­kertelenül teljesített évfolya­mot. Számuk két év alatt a duplájára nőtt, ugyanis az 1995/96-os tanévben mind­össze hatezernyolcszázan buktak meg a középfokú ok­tatási intézményekben. Azok, akiknek nem sikerül az érettségi legkésőbb októ­berben próbálkozhatnak is­mét. Tavaly több mint két­ezerhétszázan maturáltak új­ból. • Budapest (MTI) A nettó átlagkereset 12,9 százalékkal emelkedett 1999. első négy hónapjában, ami reá­lértéken 3,1 százalékos emel­kedésnek felel meg az egy év­vel korábbihoz képest - közöl­te a Központi Statisztikai Hi­vatal kedden. Áprilisban a bruttó átlagkereset 73 ezer 33 forint, a nettó 47 ezer 898 fo­rint volt, ami 16,5 illetve 12,9 százalékkal magasabb az egy évvel korábbinál. Az év első négy hónapjában Nőtt a reálkereset a nemzetgazdaságban teljes munkaidőben alkalmazásban állók havi bruttó átlagkeresete 71 ezer 170 forintot tett ki, ami 16,6 százalékkal magasabb az előző év azonos időszakának átlagkereseténél. A versenyszférát 15,3 szá­zalékos, a költségvetés finan­szírozta területeket 19,5 száza­lékos keresetemelkedés jelle­mezte az első négy hónapban. A versenyszférában dolgozók 70 ezer 780 forintot, míg a költségvetési szervezeteknél alkalmazásban állók 72 ezer 180 forintot kerestek. A legjobban fizető gazdasá­gi ág a pénzügyi tevékenység volt, ahol 157 ezer 480 forint volt a bruttó átlagkereset janu­ár-áprilisban. A vegyiparban dolgozók 99 ezer 260 forintot, a villamosenergia-, gáz-, gőz-, vízellátás területén alkalma­zásban állók 91 ezer 390 forin­tot kerestek ebben az időszak­ban. A közigazgatás, védelem, kötelező társadalombiztosítás dolgozói 86 ezer 210 forintot, a bányászatban tevékenykedők 83 ezer 70 forintot kaptak. A legkisebb bruttó átlagke­resetet, 44 ezer 950 forintot a textiliparban és a bőrtermék­valamint cipőgyártás területén mérték. A vendéglátásban 46 ezer 410 forintos átlagkereset alakult ki. • Területfejlesztésről a Parlamentben Békefenntartók: egyhangú igen • Budapest (MTI) Torgyán József a parla­ment keddi ülésén a terü­letfejlesztésről és terület­rendezésről szóló törvény módosításának általános vitájában elmondta, hogy az elmúlt esztendőkben megkezdődött a decent­ralizáció, országos, me­gyei és kistérségi szinten megerősödött a területfej­lesztés, azonban az Euró­pai Unió regionális politi­kájával összhangban vál­toztatásokra van szük­ség. A törvénymódosítás célja a statisztikai régiók létrehozása. Torgyán József elmondta: az Agenda 2000 elnevezésű program keretében jelentős pénzügyi forrásokhoz juthat Magyarország a különböző te­rületfejlesztési programok megvalósításában. - A törvénymódosítás po­zitív hatással lesz a nemzet­gazdaságra, és továbbra is életképesek maradnak a me­gyei területfejlesztési taná­csok. Önkéntes alapon szer­veződhetnek majd a térségi tanácsok, és a törvénymódosí­tás nem érinti a Balaton Fej­lesztési Tanácsra vonatkozó rendeletet - közölte a minisz­ter. Torgyán József kijelentette: a tervezett törvénymódosítás nagy mértékben szolgálja a vidékfejlesztést, a termőterü­letek hasznosítását és védel­mét, valamint a magyar agrá­rium fejlődését. A miniszter pozitívumként értékelte, hogy a létrehozandó régiós területfejlesztési taná­csokban helyet kapnak a falu­gazdászok, a regionális ide­genforgalmi bizottságok tagjai és a megyei földművelésügyi hivatalok vezetői. Egyhangú szavazással tá­mogatta keddi ülésén az Or­szággyűlés Külügyi Bizottsá­ga mindhárom határozati ja­vaslatot, amely a koszovói bé­kefenntartáshoz történő ma­gyar hozzájárulást, illetve kül­földi fegyveres erőknek az or­szág területén humanitárius céllal történő áthaladását cé­lozza. Wachsler Tamás, a Honvé­delmi Minisztérium (HM) közigazgatási államtitkára képviselői kérdésekre vála­szolva elmondta: várhatóan július közepén indulhat pristi­nai állomáshelyére a KFOR­műveletben részt vevő, legfel­jebb 350 fős magyar zászlóalj. - Valószínű, hogy az ala­kulat a Románia-Bulgá­ria-Macedónia útvonalon jut majd el Koszovóba - közölte Wachsler Tamás. A magyar hozzájárulás költségeivel kapcsolatban az államtitkár kifejtette: a kor­mány még nem döntött arról, hogy a büdzsé általános tarta­lékából, vagy belső átcsopor­tosítással oldja meg a finan­szírozást. jegyzet Kétpólusú ünnep \Jigy Imre újratemetése a rendszerváltozás egyik jel­1 \ képe lett Magyarországon, s - mint a történelemfor­máló tetteket általában - ezt a jelképet is más-más okok­ból tekinti magáénak a magyar politika mezőnye. Az év­forduló tétje természetesen az, hogy kinek köszönheti a magyar társadalom a modern jogállamiság és a többpárti parlamenti demokrácia születését. Ha jobban figyeljük az utóbbi hónapok sajtóját, a kérdés nem is annyira banális, hiszen nemcsak az úgynevezett rendszerváltó pártok ideológusai sem értenek egyet az akkori politikai történé­sek súlyozásában, hanem a Horn-kormány ideje alatt az a baloldali vélekedés is felerősödött, hogy a demokrati­kus változás a reformkörös MSZMP politikusok (nemrég évfordulóztak ők is) müve volt, akik nélkül lehetetlen lett volna a békés átmenet. Az újratemetés tehát évek óta szimbolikus politikai üggyé vált, néhol háttérbe szorítva az újratemetés politi­ka fölött álló szimbolikáját is. Az 1956-ban a másik olda­lon álló Horn Gyula miniszterelnöksége alatt a hatalom a békés átmenet és a megbékélés méltatásával hajtott fe­jet a mártír Nagy Imre előtt, a tavalyi kormányváltás után azonban kétség sem férhet hozzá, hogy a magyar függetlenségért és demokráciáért harcolókra való meg­emlékezésen lesz a temetés hangsúlya. Annál is inkább, mert a fiatal Orbán Viktor politikai karrierje is a 301-es parcellánál kezdődött: a mai miniszterelnök volt az első politikus, aki hivatalos rendezvényen először követelte a többpártrendszert. A kétpólusú megemlékezés valószínűleg még sokáig je­len lesz a magyar közéletben. Talán addig, míg az 1956-os forradalom leverése után esett sebek végleg be­gyógyulnak, s a mindenkori hatalom megemlékezése nem vált ki egymásnak ütköző indulatokat a társadalom­ból. Ezek a sebek azonban -bóra globalizációval terhelt mindennapjainkban nem érünk rá gondolkozni rajta ­nagyon is elevenek még, s az egykori miniszterelnök mártírhalála csak nehezen tud minden magyar szabadsá­gért való küzdelmének egyforma szimbóluma lenni j^a Wfflm héíiigetelik "MODULBAU ex,ra kedvexMénnyel 149 Ft/nm-MI! Tel.: 491-022 Tel.: 466-092 • 1800-as mobiltender A Prímatel nyerte • Budapest (MTI) A DCS 1800-as tenderen győztes Prímatel konzorcium kiváló referenciákkal rendel­kezik, műszaki tervei kidolgo­zottak, üzleti stratégiája pedig színvonalas, olcsó szolgálta­tást tesz lehetővé - mondta Katona Kálmán közlekedési, hírközlési és vízügyi miniszter kedden, Budapesten sajtótájé­koztatón. A Prímatel konzorcium 48,5 milliárd forint koncesszi­ós díjat ajánlott a pályázat má­sodik fordulójában, s végül jó­részt az összeg nagysága dön­tötte el a győzelmet. Katona Kálmán azt nem árulta el, hogy a másik két pályázó mi­lyen összeget jelölt meg aján­latában. A miniszter közölte: a pályázati értékelés szempont­rendszere alapján a Prímatel kapta a legtöbb pontot. A mobiltender második fordulójában három konzorci­um vett részt: a brit Orange és az amerikai Callahan Associa­tes International által alkotott Orange Hungária, a francia­német CG Sat-Mannesmann Eurokom csoport, valamint az amerikai-német érdekeltségű AirTouch-Vodafone-RWE Telliance által létrehozott Prí­matel. A miniszter kihirdette azt is, hogy a DCS 1800-as tenderen belül a C-koncessziót a Pannon GSM Távközlési Rt., míg a B-koncessziót a Westel 900 GSM Mobil Távközlési Rt. nyerte. Mindkét cég 11 milliárd forint koncessziós di­jat fizet azért, hogy az 1800 megahertzen a Prímatel szol­gáltatásának megkezdését kö­vetően 12 hónap múlva, de legkésőbb 2001. március l-jé­től ők is szolgáltathassanak. Vallottak a rabiák • Gyár (MTI) Egy tucatnál több rablást követett el három győri férfi bő egy év alatt Győrött és a város környékén; elsősorban plébániákat, valamint egye­dülálló idős emberek lakását fosztották ki. A rendőrkézre került gya­núsítottak bűncselekményeik elkövetéséről a napokban részleges beismerő vallo­mást tettek - mondták el a Győr-Moson-Sopron Me­gyei Rendőr-főkapitányság keddi sajtótájékoztatóján. Hécz Miklós őrnagy közölte: a három hónapja előzetes le­tartóztatásban lévő 36 éves T. Á., 20 éves K. S. és 19 éves V. M. általában éjsza­ka lepték meg a rablásra ki­szemelt helyszíneket. Előfordult, hogy egy éj­szaka két település plébániá­ját is „meglátogatták"". A magukat álarccal leple­zd bűnözők a sértetteket ál­talában megkötözték. Min­denünnen pénzt vittek el, il­letve arany tárgyakat, medá­lokat, karórákat zsákmányol­tak. Ügyükben a vizsgálat tart.

Next

/
Oldalképek
Tartalom