Délmagyarország, 1999. május (89. évfolyam, 101-124. szám)

1999-05-20 / 116. szám

6 KULTÚRA CSÜTÖRTÖK, 1999. MÁJ.ÍSÜTÖRTC A „szegedi Oscar": a Dömötör-díj jelöltje A • DM-információ A színház elózó és jelenlegi vezetőinek véleményét, javaslatát is meghallgatva egy társadalmi kuratórium választotta ki tizenegy kategóriában azt a három-három művészt, akinek a neve felkerült a május 29-i nagyszínházi gálaesten kiosztandó Dömötördíj szavazólapjára. Az alábbi összeállításunkban a jelöltek alakításait a megjelent kritikák - vagy ha ez nem volt lehetséges -, néhány soros pályakép segítségével igyekeztünk a teljesség igénye nélkül feleleveníteni. A Délmagyarországban és a Délvilágban közzétett szavazólapokon olvasóink május 25-éig adhatják le voksaikat. A szavazólapokat a színházban és a Kárász utcai jegyirodában elhelyezett urnákba lehet bedobni, illetve postán is eljuttathatók a következő címre: Szegedi Kulturális Kalauz, 6720 Szeged, Arany János u. 7. A díjat megalapító Pálma Reklámstúdió a beküldők között egy kétszemélyes, a nagybörzsönyi Szent Orbán fogadóba szóló hétvégi kirándulást, valamint a gálára öt darab kétszemélyes belépőt sorsol ki. I. Legjobb férfi színészi alakítás: 1. Andorai Péter (Amerikai Elektra) „...miközben Elektra könyörtelen és kérlelhetetlen Ítélethozó és -végrehajtó, Ezra Mannon Andorai Péter alakításában leginkább frusztrált apa és féij, akit alaposan elnyomtak már az ősök és a családi tradíció, és aki épp frusztrációját menekíti egy merev és tekintélyelvűnek maszkírozott viselkedésmódba. Valójában szerencsétlen flótás - akit persze ettől még nem fog jobban szeretni a felesége, Christine." (Színház) 2. Jakab Tamás (Kabaré) „Végre újra méltó feladatot kapott a konferansziét alakító Jakab Tamás, aki a legendás Joel Grey szerepét egyéni színekkel, groteszk humorral játssza. Mint igazi játékmester, mindvégig jelen van az előadásban, a „majomduettben" és a többi kabarészámában görbe tükröt tart elénk." (Délmagyarország) 3. Seress Zoltán (Platonov) „Seress Zoltán finom eszközökkel nagyszerű alakítást nyújt. Platonovja reménytelen figura; halálpontosan látja önmagát és mindazt, ami körülveszi. Elveszett ember, aki nem tud mit kezdeni az életével. Bonyolult személyiségében Don Juan-i és hamleü jegyek keverednek." (Délmagyarország) II. Legjobb női színészi alakítás: 1. Bacsa Ildikó (Kabaré) „Sally Bowles szerepében a merészen szexi Bacsa Ildikó nem törekszik az utánozhatatlan Liza Minnelli koplrozására, mégis - ugyan egészen másképpen - egy bohém ösztönlényt formál." (Délmagyarország) 2. Czifra Krisztina (Amerikai Elektra) „Telihay Péter rendezésében Elektra alakja és szerepe eltér a hagyományos értelmezéstől, amennyiben „bekebelezi" mindazt a gonoszságot s már-már patologikus gyűlöletet, amelyen többnyire Ezra Mannon s esetleg Adam Brant is osztozni szokott vele. Juronics Tamás balettprodukciója, a Tojáselmélet. (Fotó: Nagy László) Mire szavazzunk? Tk lapok óta megjelenik a Délmagyaror1Y szagban az a szavazócédula, amellyel a színházbajárók voksolhatnak: ki kapja meg az újonnan alapított színházi dijat, amelyet a város legrégibb műemlékéről Dömötör-díjnak kereszteltek. Az alapító a Pálma Reklámstúdió, a hét éve havonta megjelenő Szegedi Kulturális Kalauz kiadója. Május 29-én adják át először a „szegedi Oscar-díjakat" a színházban, nagyszabású gálaműsor keretében, s ezentúl minden esztendőben megtartják a közönségszavazást és a díjátadó ceremóniát. Az évadok végén eddig is osztottak díjakat, a közönségszavazatok alapján is és belső színházi értékelés alapján is. Ezeket művészetpártoló szegedi intézmények és gazdasági szervezetek finanszírozzák, s ez a mecenatúra évek óta közmegelégedésre működik. A díjaknak rangja van. Annak ellenére, hogy nem körítették eddig túl nagy ceremóniákkal az átadásukat: az évadzárókon virágcsokrok kíséretében nyújtották át a művészeknek a mecénások képviselői Az új díjnak mégis csak örülhet mindenki: művészek és közönségük, színházi emberek és színházbajárók. Mindazok, akiknek bármilyen forrásból tudomásuk van ennek a művészeti ágnak a természetéről Arról, hogy miféle szellemi és fizikai erőkifejtést kíván az esténkénti fellépés színésztől, énekestől, táncostól Hogy mennyiféle szakma és szakember összeműködése kell egy előadás létrehozásához. Arról, hogy miért nem lesz soha üzemszerűen működő, szimplán színpadi terméket gyártó hely egy színház, holott ugyanolyan pontos és fegyelmezett munkát kíván, mint valamely gyár. Mert többet kér, mint szakmai tudást és fizikai képességet. Életeket kér. Hiteles átváltozásokat, folytonos önfeladásokat. Áldozatokat. 5

Zokás mondani hogy ezt pénzben nem lehet megfizetni így is van. Tény, hogy az a különös képződmény, amit sikernek nevezünk, az hajtja-élteti a színházi embereket. Ennek része minden szakmai- és közönségelismerés, tapsban, díjban, sírásban meg nevetésben, hangos bravózásban és elmélyült csöndekben megnyilvánuló visszajelzés. És tessék elhinni: ilyen szempontból szinte mindegy, miféle az összbenyomásunk arról, milyen volt ez a szezon. Mert mindegyik évadban, mindegyik előadásban megtörténnek személyes áldozatok - színpadon és a kulisszák mögött egyaránt. Jó dolog, hogy ezután a régiek mellett az újjal a Dömötör-díjjal is - észrevehetjük ezt. Sulyok Erxsébet A díjazottak Herczeg Tamás üvegszobrász Dömötörtornyot mintázó kisplasztikáját vehetik majd át. (DM-fotó) Míg Elektrát - akit Czifra Krisztina kellő és illő tartással, súllyal, valamint hangsúlyos gesztusokkal már-már klasszicizál, leszámítva az utolsó részben történő átváltozást, amikor is néhány jelenet erejéig a színésznőnek módja nyílik figurát játszani jelentés helyett, s ezt milyen elevenen meg is teszi! (Színház) 3. Tímár Éva (Amerikai Elektra) „Rettenetesen nehéz színpadon kifejezni a kettősséget: egyugyanazon emberben a hétköznapit és a démonit. Ahogyan Ttmár Éva megtalálja a maga finom eszközeit ehhez - tanítani kellene. Minden szereplő fegyelmezetten követ egyfajta végletesen lecsupaszított, szikár, testbeszéd-jellegű játékstílust; ez kétségtelenül alkalmas lehet a magatartási szabályok között vergődő ösztönlények belső feszültségének érzékeltetésére. De csak ha „átjön" valóban a belső vibrálás ereje, mint Tímárnál." (Délmagyarország) III. Legjobb operaénekes: 1. Altorjay Tamás (Sevilla, se borbély) Altoijay Tamás a Szegedi Nemzeti Színház operatársulatának egyik legtöbbet foglalkoztatott énekese, ebben az évadban is gyakran hallhattaláthatta a közönség: Szikora János Don Giovanni-produkciójában Leporello, a Nabuccóban Zakariás, a Bánk bánban II. Endre király, a Toscában a sekrestyés szerepét játszotta. Nemrégiben Donizetti koncertszerűen bemutatott operájában, a Marino Falieróban a címszereplő szólamát énekelte. Kovalik Balázs Sevilla, se borbély produkciójában Bartolo szerepét alakította. 2. Réti Attila (Nabucco) „Nabucco Verdi operájában Babilónia királya, Szikora értelmezésében inkább egy dzsigoló és egy agresszív terroristavezér keveréke. Narancssárga nadrágban, csillogó zakóban, selyemsállal és tekintélyes aranylánccal a nyakában Réti Attila énekelte a premieren. A fiatal baritonista mindvégig győzte hangerővel, intenzitással a szólamot, stílusos éneklése különösen az első felvonás fináléjában tetszett, amikor a figura vérszomjas vadságát, kíméletlenségét hangsúlyozta." (Délmagyarország) 3. Timothy Bentch (Don Giovanni) „Don Ottaviót többnyire pipogya, akarattalan bábnak szokás láttatni. Az előadásból nem világos, mi a rendezői szándék vele. A darab kezdetén még hevesen ölelgeti Donna Annát, később azonban megszeppent iskolásfiúvá szelídül. Timothy Bentch hallhatóan küzd a magyar szöveg kiejtésével, ám éneklése kiforrott, telve éterien tiszta, őszinte és magasrendű Urával. Ottaviója a figura ellentmondásossága ellenére is komoly érték." (Délmagyarország) IV. Legjobb operaénekesnő: 1. Farkasréti Mária (Nabucco) A jeles énekesnőnek alighanem ez az egyik legjobb szerepe: megcsillogtathatta virtuóz koloratúra-készségét, az oktávnál nagyobb váratlan ugrásokban muzikalitása segítette, jól érvényesült melegebb lírai tónusokra is alkalmas, ugyanakkor drámai erejű szopránja. A rendezőnek a női főszereplő figuráját sikerült a zenével legjobban szinkronba hoznia, remek ötlet például. ahogyan a recitativót követő, szerelmi vágyakozásról szóló áriájában Abigél konyakba fojtja bánatát. (Délmagyarország) 2. Keszei Borbála (Lili bárónő) „Tehetséges, fiatal művészeket találtak a főszerepekre. Noha a Lili bárónőt alakító, hamvas és roppant csinos Keszei Borbála éneklése a magasabb hangoknál olykor erőtlennek, bizonytalannak tűnt, nem kétséges: idővel igazi primadonnává érhet." (Délmagyarország) Az áprilisban a Fővárosi Operettszínházban megrendezett Operettfesztiválon Keszei Borbála elnyerte a legjobb primadonnának járó díjat. 3. Szonda Eva (Sevilla, se borbély) „Óriási meglepetés a Rosinát játszó Szonda Éva, akit eddig többnyire veretes, klasszikus szerepekben, komoly művészként ismerhettünk meg, most pedig kiderül róla, hogy az abszurd bolondozás nagymestere. Ráadásul akkor is professzionális énekes, ha több méter magas parókában, kopaszon, ugrabugrálva vagy lépcsőzés közben kell megszólalnia." (Délmagyarország) V. Legjobb táncos: 1. Kopeczny Katalin (ApresMoi) Budapesten született, a szegedi Tömörkény István Művészeti Szakközépiskola táncművészeti szakán tanult, már akkor dolgozott az Imre Zoltán vezetésével működő Szegedi Balettel. 1992-ben szerződött a balettegyütteshez, majd Imre Zoltán távozása után Budapestre ment, ahol három évig szabadúszóként táncolt. Budapesten részt vett több kortárs koreográfus mesterkurzusán. 1996-ban visszaszerzódött a Szegedi Kortárs Baletthez, azóta a legtöbb produkcióban szerepel. 2. Nemes Zsófia (A helyzet) Budapesten született, öt éven át ritmikus sportgimnasztikázott. 19 évesen kezdett táncolni, először jazzt, majd modem táncot tanult hazai és külföldi oktatók (Raza Hammadi, Joe Alegado, Roberto Galvan, Carlos Orta, Frenák Pál stb.) kurzusain. 1991 és 1995 között a Sarbo Táncszínház tagja volt, majd szabadúszó táncosként különféle projectekben vett részt. Táncolt többek között Méhes Csaba, Fekete Hedvig, Bodor Johanna, Bozsik Yvette darabjaiban, de saját pflAénet játszódik kat is létrehozott már 'arország) óta táncol a Szegedi K*2. Menczel Rc Balett produkcióiban, v-darabok) 3. Sárközi Attila tfj„Az otthonossá Moi) se keríti hatalm; Várpalotán született 'tikor megpiiian ban a szegedi VrtV színpadát: T< Művelődési Ház csopotöző két Csehov kezdett néptánccal fogbm, A Manóbar ni, majd a Szeged Tánctérben megten tes tagja lett. 1983-í«ntézise látható Állami Balett Intézet oflton Pavlovics t tagozatán tanult. l987_tá lsmert cvikkei Imre Zoltán vezette S#kete zongora, a Baletthez szerződött jj, a vasszékek óta a Szegedi Kortárs ^pasz fatörzs js egyik vezető táncniúvé??i helyén. A dl együttes szinte vala>zen más: a i produkciójában szerep ndent beborító Pirosságát a m VI. legjobb rende^tara, békés tei 1. Angyal Mária (Me cserélték E JLDÉZÍK;BIZ°N) .Angyal Mária bü^enttl án a sa( zel, világosan vezeti ^rjakov profe, it, s jó érzékkel találja^ vörös fotelje helyes arányokat az "Hpttörszág) ban. Gyakran cl<>fod\, ' Rózsa Istv a darabbal, hogy a ^ nem tud ellenállni a Pf/Amikor a né nek, és túllihegi a P"™1 először me szálat. Angyal Mári' ^"mentalitás mabb megoldást válas^0 architektor vesebb olykor több eh* ámul és biza vetve patikamériegen Wj? Rózsa Istv; ózva, intelligens eleg^,^" mestermi adagolja a feszültséged "v'teleZók is das eszme bem"13 l s- boltívek* iLe/ 5 ("tme: (Délmagyarország) e8yszerűsi 2. Kovalik Balázs T^ny, ^ api la, se borbély) helye „A sevillai borból ^rtfott fa]fe egyszerűen szegedi Hí). 1 légkört : kor sem az, ha a te'eVf a8yarorszá mulasztja rögzíteni, iy. teszik közkinccsé, *zL. L«gjob tatják meg minél több .j • nek az országban. A V «enedek j borbély ellenpélda- * n°rhé|y, ezentúl hiába mondja?/? • 2 elöadá. itt nem lehet, kép^J^p.gyerm összehozni egy re"** t01'al S2(t adást, mert nincs ^ T®PIo"k is ember, nincs KW®»|LH > jeli dék, próbaidő, "e0Jbé u' megteremteni a közös ;»T aialta VQ feltételeit. Van. lron„/'egig é (Népszabadság) FONCSOK \lóo tartjá nov) 3. Telihay Péter |kR;a a kez< 1 Ja.naPsára Jk rendezés több l^l-Igazi pontból is figyelelIVbadsá't n> Részletesen lehetne A 8) a vertikális-horizoot^yzet) °'nár padi térszervezés %jftí0Inál. -> tűzijátékkal is opeifa £su sos világítást vagy aikon bejátszások stílus"5 ^ s j ba legfontosabb azon^l <«ban Telihay Péter érz^ ^i^zer ceptorokkal fogfe^ Telihay ceptorol szándékait, sah Itta m ®r a<85! D0ZLK PFÖZ ve mutatja meg 3 szánalmas életé? mor, lassú és unal diát rendezett, har*^ szórakoztatva elgojrtó tragikomédiát- " groteszkbe haji" 1 ? kacagunk, fesze" mer, kérdéseik-j^K^ kérdései is. t1^ szág) VII. I>egjebb vező: LCsfcC.yörgy^ „Az ötletes, P^J működő színp3" A György díszle^ zráját dtcsert. a „hí felosztott be'50. tór. építette fel a m3'3^ színpadát. Frtúft-tf hallját és kiadó 5 , külső gyűnfe * f lépcsős, kandela^jifl peron, amely** .„Itt vasúti kocsit es^ pj, ségesüzletét fcrf^ um bárja, a laka5 ^ ^f pillanatok «!•• ^ pördülnek- A _ t j '1 gördülnek. • „ C*»K JELZÉSSZER^ fekete lokál ^-f fényűzőbb is bdj, íj rögtön az atmoszféra'.