Délmagyarország, 1999. május (89. évfolyam, 101-124. szám)

1999-05-07 / 105. szám

MÁJ. 7. PÉNTEK, 1999. MÁJ. 7. SZEGED 5 csörög a Pannon GSM O Kedves olvasóink! Közérdekű problémái­kat, észrevételeiket, tapasztalataikat Hollósi J Zsolt újságíró munkatársunkkal oszthatják meg, aki munkanapokon reggel 8 és 10 óra között, vasárnap 14 és 15 óra között hívható a 06-20-9432-663-as rádiótelefon-számon. Elveszett tárgyaikat kereső, illetve talált tár­gyakat visszaadni szándékozó olvasóink in­gyenes hirdetésben tehetik közzé mondandójukat. Hirdetésfel­vétel: 8 és 18 óra között a 06-80-820-220-as zöld számon, illetve személyesen a Sajtóházban és hirdetőirodáinkhan. Szatymazi sáv. Több szatymazi olvasónk is tele­fonált azzal kapcsolatban, hogy szerdán este az E5-ös főút őrházi leágazásánál a nádasba fordult egy kami­°n. A telefonálók szerint már évek óta hiába kérik az illetékeseket, hogy alakítsa­nak ki a veszélyes leágazás­nál egy balra soroló sávot. Pedig évente 6-8 súlyos baleset történik amiatt, bogy az E5-ösön nagy se­bességgel haladó járművek vezetői későn veszik észre a kanyarodókat. Ebben az esztendőben a mostani a negyedik kamion, ami a ná­dasban kötött ki. A szaty­maziak szeretnék, ha nem kellene egy tömegszeren­esétlenség ahhoz, hogy az akut balesetveszély meg­szűnjön. Rigó Mihály, a Közúti Igazgatóság főmér­nöke szerint igazuk van a telefonálóknak, ők is bal­esetveszélyesként tartják nyilván ezt az útszakaszt. Valóban szükség lenne bal­ra soroló sáv kialakítására, de erre egyelőre nincs pén­zük. Minden évben értéke­lik, elemzik a baleseti sta­tisztikákat, és a veszélyes­ségi sorrend alapján igye­keznek ezeket a csomópon­tokat átépíteni. Egy-egy ilyen „beavatkozásnál" azonban tízmillió forintos nagyságrendű költséggel kell számolni. Abszurd, de igaz: egy különösen súlyos baleset után előkelőbb hely­re kerülhet az útszakasz a veszélyességi listán. Intézkedés. Papp Zol­tán, a 15-ös választókörzet önkormányzati képviselője jelezte, hogy már szerdán levelet küldött a Közútke­zelő Kht.-nak a Mihálytelek és a Ságváritelep közötti út­szakasz rendbetételét kérve. Várható, hogy napokon be­lül eltűnik az út belátható­ságát akadályozó hatalmas gaz. Ma: közgyűlés • Munkatársunktól Ma reggel 9 órától ülést ,art a szegedi közgyűlés. A város gazdasági társaságai ­®8yebek mellett az SZKT, a ftodő és Hőforrás Kft., a Nemzetközi Vásár és Piac­f^rvező Kft. - számolnak tavalyi gazdálkodásukról. ema lesz a megyeszékhely villamosenergia-ellátásának és közvilágításának helyzete. Külön napirendi pontként szerepel az átszervezett óvo­dai körzetek vezetőinek pá­lyázati kiírása. A képviselői interpellációkat zárt ülés kö­veti, amelyen fellebbezések elbírálásával, személyi kér­désekkel foglalkoznak. Virágok a szalonban G- Horváth Rózsa szegedi a Sonia divatszalonban % Munkatársunktól Ion SZegedi Sonia divatsza­löntear régóta HE,YT AD KÜ" Iím , kéPzőművészeti kiál­hav A ruhák között a vá'togatják egymást ^menyek, a kerámiák és «obrok. A közönség má­ama,e-8élg G Horváth Rózsa het? fes,°* alkotásait néz­me8 a Béke utcai sza­- uie 'ónban. éveGfH,orváth Rózsa három Etm'°glalkozik festészettel. ,,g0n "dása szerint korábban a^-stett", vagyis Ken l V csak a fejé­c;ur,megakép'nem és bürJ 0nra A csa'ádja e'ős7 unszolására fogott WZ°Csetet a kezébe, kinek s°hasem tanult, a e8Ven»et keverés nélkül, a '"búsból vitte a SZon'a. A képein a virá­amatör festő képei között . (Fotó: Schmidt Andrea) gok és a mozdulatok domi­nálnak, alakok szinte soha nem szerepelnek. Előszere­tettel használja együtt a me­leg és a hideg színeket, hogy melyikből van több, az min­dig a hangulatától függ. Olyan is előfordult már vele, hogy az éjszaka során meg­álmodott témának kora reg­gel pizsamában azonnal ne­kifogott. Egy fél napon át ét­len-szomjan festett, az ecse­tet addig nem tette le, míg a festmény el nem készült. A nagymamája Kalocsán volt pingálóasszony, ezért igen sok képén fellelhető a régi népi motívumokra emlékez­tető virágábrázolások. A fes­tőnő négyéves unokája is szívesen forgolódik a „na­gyi" műtermében és közli, hogy tetszik-e neki a készülő kép vagy sem. • Iskolaügyben: zöld út az aláírásgyűjtők előtt A szegedi jegyző nem érti Mezey Róbert a bíróság döntése után hitelesítette és átadta a szülőknek az aláírásgyűjtő ívet. Szeged jegyzőjének az a magán­véleménye, hogy a bíró­ság rossz álláspontra he­lyezkedett, s sajnálatos­nak tartja, hogy nincs le­hetőségük jogorvoslatra. A Szegedi Városi Bíróság végzése értelmében a szegedi iskolabezárások kapcsán lehe­tőség van a helyi népszavazás kiírására - döntött a bíróság azt követően, hogy Szeged jegyzője elutasította az aláírás­gyűjtő ívek hitelesítését. Dr. Mezey Róbert jegyzőt az így kialakult helyzet értékelésére, s az önkormányzat álláspont­jának ismertetésére kértük. • Hogyan lehet összefog­lalni bíróság végzését? - Szerdán kaptam kézhez a végzést, melyben a bíróság ál­láspontja az volt, hogy mind­két kérdésben ki lehet írni a népszavazást. Indokolásként az szerepelt, hogy az önkor­mányzati törvény szervezeti és működési kérdésekre vonatko­zó szabályait szűken, kizáró­lag a közgyűlés működésére vonatkozóan kell értelmezni. A bíróság szerint az intézmé­nyek működése az önkor­mányzat érdekkörén kívül esik, s kifejtette azt is, hogy a gazdasági átvilágításra vonat­kozó rendet nem feltétlenül a szervezeti és működési sza­bályzatban kell rögzíteni, emi­att ez a terület sem tartozik ab­ba a körbe, amelyek ügyében nem lehet népszavazást kiírni. • Mi a jegyző álláspontja a végzéssel kapcsolatban? - Mint köztisztviselő ter­mészetesen tiszteletben tartom a bíróság döntését, és ennek megfelelően csütörtökön az aláírásgyűjtés kezdeményező­je átvette a hitelesített íveket. Magánvéleményem, hogy a bíróság teljesen tévesen értel­mezte az önkormányzati tör­vényt. Szakmai körökben ez a döntés nagyon nagy megütkö­zést keltett. Hasonló a helyzet például Oroszlányban, ahol a bíróság meghallgatást tűzött ki, Szegeden erre nem volt szükség. A jogalkotóknak kel­lene elgondolkozni azon a té­nyen is, hogy a városi bírósá­gon véget ér egy ilyen ügy, nincs fellebbezési lehetőség, holott még egy bolti tolvajnak is biztosított az, hogy akár évekig játjon a bíróságra. Mezey Róbert szerint a népszavazási procedúra legalább nyolcmillió forintot emészt fel a város kasszájából. (Fotó: Karnok Csaba) Per-patvar Nemcsak az irodalomra, hanem a jogfejlődésre is igaz, hogy az élet produkálja a legszebb, leginkább ta­nulságos helyzeteket. Valószínű, hogy a szegedi iskola­bezárások kapcsán pár év múlva jelentkeznek lelemé­nyes joghallgatók, s közlik, ők bizony ebből a témából szeretnének évfolyam- vagy szakdolgozatot írni. Egye­lőre nem tudni, hogy akadémikus lesz-e a kérdés: mi tör­ténik akkor, ha a nép érvényteleníti a közgyűlési akara­tot? Hiszen őszre már befejeződik a most sérelmezett átalakulási folyamat, lehetetlen lesz teljesíteni a népaka­ratot, nem beszélve arról, hogy a szavazás gyakorlatilag nem létező forintok szétosztásáról szól. A probléma valóban új, de már több városban is ha­sonló jellegű ügyek foglalkoztatják a közvéleményt. Mis­kolcon például a szegedihez hasonló eset nem jutott el a bíró szakba, Oroszlányban pedig a felek meghallgatásá­ról hozott határozatot a bíróság. Látnivaló, hogy nincs egységes bírói gyakorlat, hiányzik az úgynevezett prece­dens értékű ítélet. A jelenlegi kínálatból ugyanis nehéz volna kiválasztani, hogy melyik döntés a mintaértékű... A. L • Szakmai körökben azt is hallani, hogy vélhetően másképpen döntött volna a bíróság, ha az elutasítás­ban arra is hivatkozik a jegyző, hogy ez a kérdés a költségvetést érinti, s erről nem lehet népszavazni. - A törvényben az szere­pel, hogy nem lehet népszava­zást kiírni a költségvetésről, vagyis ez egy szűken vett ér­telmezés. Ez a kérdés pedig nem a költségvetés egészéről szól, hanem azt érinti, mint ahogy szinte mindegyik a döntésnek van köze a költség­vetéshez. • A határidők miatt a pro­cedúra körülbelül négy hónapig húzódik még, ak­kor pedig már kezdődik az új tanév. Mi történik ak­kor, ha a népszavazáson igen-nel voksol a polgárok többsége? - Ehhez az kell, hogy 30 napon belül összegyűljön a szükséges 13, illetve 26 ezer aláírás, a szavazás érvényes­ségéhez pedig közel 65 ezer szavazatra van szükség. A voksolók több mint felének kell igen-nel válaszolnia ah­hoz, hogy megváltoztassák a közgyűlés döntését. Ebben az esetben egy végrehajthatatlan döntés születik, hiszen a jelen­leg folyó procedúra nem érint a közgyűlési határozat hatá­lyát, vagyis az abban foglaltak szerint folyik a munka. A nép­szavazásig ez a folyamat fel­tehetően már visszafordítha­tatlanul lezárul. 9 Több olyan beadvány is van a bíróságon, melyben az ügyben érintett három szülő, illetve a szülői mun­kaközösség az iskolaszék­kel a közgyűlési döntés végrehajtásának felfüg­gesztését kérte. Ezekkel a beadványokkal számolnak? - A bíróság a mai napig nem függesztette fel a határo­zat végrehajtását, de tudni kell, hogy a beadvány szer­kesztői is felvetették, hogy ha a beiratkozásig nem történik meg a kérelmük elbírálása, akkor a kérésük lényegében okafogyottá válik. Ez a határ­idő már elmúlt, a beiratkozá­sok megtörténtek, a gyerekek átiratkoztak. Az önkormány­zat egyébként valamennyi ke­resetlevél vonatkozásában azt az álláspontot képviselte, hogy a megyei bíróság állapít­sa meg a hatáskörének a hiá­nyát, s utasítsa el a keresetle­veleket. Mi nem kaptunk még erre választ. Arató László A referendum abszurddá válhat A két megszüntetett is­kolában örülnek a megle­petésszerű bírósági dön­tésnek, de úgy vélik, a közgyűlési határozatot kellene felfüggeszteni ah­hoz, hogy egy esetleges népszavazásnak haszna legyen. A Szeged Városi Bíróság döntésének értelmében a helyi népszavazás kezdeményezői átvehették azokat a hitelesített íveket, melyeken 30 napon keresztül gyűjthetik a referen­dumot támogató aláírásokat. Amennyiben a szegedi válasz­tók több mint 20 százaléka, azaz 26 ezer polgár hiteles aláírásával látja el az íveket, a Csongor téri és a Gutenberg iskola bezárása ügyében az önkormányzat kötelezően ki kell írnia a helyi népszavazást. Az aláírásgyűjtési íveken a következő két kérdés fog sze­repelni: 1. Egyetért-e Ön az­zal, hogy Szegeden oktatási­nevelési intézmények átszer­vezésére, megszüntetésére csak szakmai és gazdasági át­világítás alapján, az átvilágítás eredményeinek nyilvánosságra hozatalát követően kerüljön sor?, 2. Egyetért-e Ön azzal, hogy a Gutenberg János Álta­lános Iskola és a Csongor Téri Általános Iskola és Gimnázi­um a jelenlegi helyén és válto­zatlan formában működjön to­vábbra is? A szülőkből álló szervezők abban bíznak, hogy könnyen összegyűjtenek akár 30 ezer aláírást is, számítva rá, hogy a hitelesítés során ezek egy része kirostálódik. A két érintett iskolában örömmel fogadták a bíróság döntését, a pedagógusok azonban nem látják optimistán a jövőt, mondván, ha a bezá­rások végrehajtását a bíróság nem függeszti fel (amire már korábban kérelmet adtak be), akkor az esetleges népszava­zás haszontalanná válik. A gyerekeket ugyanis áprilisban kötelezően át kellett íratniok a szülőknek, akik jórészt maguk néztek új iskola után és nem az önkormányzat által biztosí­tott új intézményt választot­ták. Ezek a szülők valószínű­leg nem szívesen folytatják a huzavonát, bár a Csongor téri iskolában a többség az átírat­kozásnál kettős nyilatkozatot tett, mely szerint átviszik a gyerekeket, de ha az iskola mégis megmarad, ők azt vá­lasztják. A helyzetet még bonyo­lultabbá teszi, hogy a két in­tézményt nemcsak megszün­tette, hanem az épületükbe másikat is költöztetett a már­ciusi közgyűlési határozat. A Kossuth Zsuzsa Szakközép­iskola és az Eötvös József Gimnázium költözése szer­dán délután már az oktatási bizottság napirendjén is sze­repelt, amikor a bíróságról megérkezett a hír. A bizott­ság egyébként joggal tár­gyalhat róla, mivel a köz­gyűlés határozata - annak ellenére, hogy az aláírás­gyűjtés elkezdődött - ér­vényben van. Az oktatási bi­zottság elnöke, Hargittai Ri­ta a népszavazási ügyre rea­gálva azt mondotta, a város pénzével játszik, aki a refe­rendumot kikényszeríti. Ez­zel szemben a két iskolában az önkormányzatot tartják felelősnek azért, hogy „még egy népszavazás költségén is ragaszkodik a presztízshez". Ha a végrehajtási eljárás és a népszavazási kezdeménye­zés egyaránt folytatódik, a procedúra végére a helyzet abszurddá válhat, hiszen két olyan iskoláról szólna a refe­rendum, amelynek az épületé­ben már két másik intézmény, más tanulókkal működik. Emellett az eredeti állapotot sem lenne könnyű visszaállí­tani, hiszen csak a Gutenberg Általános Iskolából összesen 38 más iskolába írattak át gye­reket, nem is beszélve a költ­ségekről, amibe az oda-vissza költöztetés és a népszavazás kerülne. forrás Közéleti Kávéház • Munkatársunktól A Baloldali Páholy estjét rendezi meg május 7-én 18 órától a Royal Szállóban a Közéleti Kávéház. A NATO­taggá vált Magyarország fel­adatairól és a nemzetközi biz­tonságpolitikai szervezetek szerepéről dr. Gyarmati Ist­ván nagykövettel dr. Jákó Gyula mérnök ezredes, a Sze­ged Helyőrség és Műszaki Dandár nyugalmazott pa­rancsnoka és dr. Kaszás Mi­hály ezredes, a Csongrád me­gyei védelmi bizottság titkára beszélget. Az est házigazdái: dr. Botka László, a Csongrád Megyei Közgyűlés külügye­kért felelős alelnöke és Kiss Tamás, a Baloldali Páholy képviselője. Kamarazenei fesztivál • Munkatársunktól Baranyai Anikó (hegedű) és Natalia Gorbunova (hárfa) ad hangversenyt május 7-én 17.30 órakor a kamarazenei tavaszi fesztivál keretében a Bartók Béla Művelődési Köz­pontban. Műsorukon Salcedo-, Durant-, Rossini-, Donizetti-, Saint-Saens, Rimszkij-Kor­szakov-, Debussy-, Ravel- és Iber-művek hangzanak el. Kiállítás • Munkatársunktál Galambos Tamás festőmű­vész alkotásaiból nyílik kiállí­tás május 7-én 16.30 órakor a Móra Ferenc Múzeum Hor­váth Mihály utcai képtárában. A tárlatot Kiszely Gábor (ró nyitja meg; bevezetőt mond: Nánay Szilamér képzőmű­vész. A kiállítás megtekinthe­tő: június 27-éig hétfő kivéte­lével naponta 10 és 17 óra kö­zött. Nagycsaládosok vetélkedője • Munkatársunktól A magyarok népművészete és az indiánok kézművessége címmel május 15-én, szomba­ton, délelőtt 9 órai kezdettel, műveltségi vetélkedőt szervez a nagycsaládosok részére a Toledo és Lucas Megyei Ba­ráti Egyesület, a Dél-alföldi Népművészeti Alkotóház és a Fészek Nagycsaládosok Egyesülete. A vetélkedőnek az Alkotóház ad otthont. Koczka Ferenc, a baráti egyesület elnöke lapunknak elmondta, hogy a gyermek­napra szervezett rendezvény annak a februári vetélkedőnek a folytatása, amelyet a Mit je­lent nekem Amerika? címmel tartottak az Eko-parkban, majd a Bábszínházban. Akkor a családok vetélkedtek (össze­sen 27 szegedi, szőregi, do­maszéki és mórahalmi 3, illet­ve többgyermekes család vett részt a tudásfelmérőn), most egyéni verseny lesz, amely­ben jelentkezők a magyar népművészetre, illetve az in­diánok kézművességre vonat­kozó (villám)kérdésekre vála­szolnak, továbbá sárkányké­szítésből és -röptetésből vizs­gáznak. Nem marad el ezúttal sem a szokásos „totó", ame­lyet a versenyzőknek megha­tározott idő alatt kell kitölte­niük. A zsűri elnöke dr. Ju­hász Antal egyetemi tanár lesz. A vetélkedőre szombatig lehet jelentkezni a 426-354 és a 313-433-as telefonon. K. P.

Next

/
Oldalképek
Tartalom