Délmagyarország, 1999. május (89. évfolyam, 101-124. szám)

1999-05-06 / 104. szám

1ÁJ. 6. I CSÜTÖRTÖK, 1999. MÁJ. 6. SZEGED 5 ipok gállapo­t munka egállapo­n főváro­st megin­áni lapok ettek. Az us tizedi­re. (1924) »k ami uj ts­yik részt­dolkozás rdésekre, mennyire a munkát. :on, hogy tisztában ;y árakban, ani, mind n terjesz­rv kereté­1. (1949) nunkabér­ízalékkal negyed­dolgozó lagos bére ítőiparban forint volt íjaiban. A részesedés sszege az építőipar­alt. (1974) • Kájli lulugyi: fekete virág Roma majális zponttal dség ilokat, hogy tervezhesse­rán" - mond­ezredes, a Hadkiegé­cság vezetője, mai szolgálat­örülbelül 300­fogadnak, ám at a hadsereg­ktuáció miatt osan meghatá­lyev András, a iont igazgatója kiegészítő pa­között szerző­is fontos a . Egyrészt e kedik a pálya­korrekciós ta­ásrészt a mun­edményessége nem mellékes, ' munkahely pont kínálatá­déses katonai évtől öt évig lehet megál­felvettek jo­alapvetően hivatásos kato­O. K. K. igydíj eban várják a háztartási gé­zések, eszkö­éskultúra, mű­rmékek, lakás ndezések, fel­ellékek, búto­késztermé­ök, játékok, háztartás­ik, népmű­csoportjá­okat június Ma Magyarországon cigánynak lenni nem jó. A körülmények, a feltéte­lek, az előítéletek miatt, melyek oly mértékben sújtják a cigányokat, tagy helyzetük szinte ki­látástalan. E szavakkal ajánlotta a közönség fi­gyelmébe tegnap a roma majálist Hajdú Géza, a Ci­gány Oktatási Egyesület egyik vezetője. „Szálkák a világ szemében és a történelem margóján." E mondatot Rostás Farkas György egyik verséből idézték a roma majálison, ahol a cigá­nyok értékeiket mutatták meg, hogy ezzel is elősegítsék e nép elfogadását. Mert színe­sen varázslatos világ az övék (is)! Ebből adott ízelítőt a ro­ma majálison megnyitott, F. Tóth Zsuzsanna, a Szolnok megyei Bakonszegről érkezett grafikus és festőművész mun­káit fölvónultató tárlat, ezt vil­lantotta föl a Móra iskola Káj­lulugyi, vagyis Fekete virág nevű cigány táncegyüttese. De erről szólt a vers és az ének is ~ a roma majálison, melyet Dél-alföldi Bibliotéka Könyv­tár és a Nemzetiségi Könyvtár rendezett. A nemzetiségek találkozója v°lt a tegnapi roma majális. A köztünk élő kisebbségeket szolgálja az ilyen rendezvény, de a Nemzetiségi Könyvtár is. ETábor utcai intézmény 1995 óta gyarapodik, gyűjtőkörébe a megyében és Szegeden élő nemzeti és etnikai kisebbsé­gek nyelvén íródott művek tartoznak - tudtuk meg Ábra­hám Verától, a Nemzetiségi Könyvtár vezetőjétől. A könyvtár állománya 4215 kö­tet, melyből a legtöbbet, 1580-at a szerbek, legkeve­sebbet, 25-öt, a horvátok tud­hatnak magukénak. Ugyanak­kor kilenc kisebbség képvisel­teti magát. A cigányokról szó­ló vagy cigányul írt könyvek száma 118, de 32 vietnámi ki­advány is megbújik ott. E ki­sebbségeket szolgáló intéz­mény munkáját jól ismerik a megyében, szoros a kapcsola­tuk például Ambrózfalva, Deszk, Csanádalberti, Pitva­ros, Magyarcsanád, Nagyér könyvtárával, mert e helyeken nemzetiségi könyv is található a polcokon. A Nemzetiségi Könyvtár látogatói mégsem csak a kisebbségiek. A nem­zeti vagy etnikai kisebbségek­ről tanuló diákok is gyakran megfordulnak a Tábor utcai könyvtárban. E sokfunkciós intézményt a Csongrád Me­gyei Közgyűlés tartja fönn, de ez a forrás csekély, pénzt kü­lönböző pályázatokkal szerez­nek a könyvek vásárlásához és a rendezvények megtartásá­hoz. Mert a könyvtár minden évben 10-12 rendezvényt szervez. Ezek között egy volt a roma majális. A Nemzetisé­gi Könyvtár - a Bibliotékával közösen - így is szolgálja a nemzetiségek közötti összefo­gást. Ú. I. • Jótékonysági akció „Segíts az * Munkatársunktól A Magyar Posta „Segíts az álatokon! címmel jótékonysá­gi akciót hirdet Bács-Kiskun, Békés és Csongrád megyében. A földrészek állataival foglal­kozó bélyegek legújabb, Ázsia élővilágát bemutató sorozata blokkja mától kerül forga­'omba. A bélyegeket megvá­sárlók a szegedi és a kecske­méti vadasparkot, illetve a Kö­rós~Maros Nemzeti Park déva­ff ványai túzokrezervátumát tá­mogatják. A jótékonykodás mellett nyerni is lehet a bélye­gek megvételével. Ha vásárló a bélyeget ráragasztja egy for­manyomtatványra, ráírja az adatait, majd bedobja a három megye postahivatalaiban elhe­lyezett gyűjtőládák valamelyi­kébe, egy kis szerencsével akár fényképezőgépeket, társasjáté­kokat és vadasparki belépőket is nyerhet. Elmarad a kamarakoncert * Munkatársunktól Krausz Adrienne zongo­"aművész betegsége miatt el­marad a Filharmónia kama­"abérleti sorozatában ma es­tére a konzervatórium nagy­termébe meghirdetett kon­cert. A hangversenyt a Fil­harmónia előreláthatólag jú­nius elején pótolja. • „Háborús" idegenforgalom: se ki, se be! Lőttek a szegedi szállodáknak? Szállodai anziksz: a hotelportások is vendégre várnak! (Fotó: Karnok Csaba) Az elmúlt években sem verte ki a biztosíté­kot a szegedi idegenfor­galom nagysága, most pedig a szomszédos há­ború miatt egyenesen tragikus méreteket kezd ölteni a szállodák ki­használatlansága. Nem­csak külföldi, de hazai turistacsoportok is sorra mondják le a szobafog­lalásokat. Az utazási irodáknál több nyugat­dunántúli iskolai csoport mondta vissza az elmúlt hetekben a nyár elejére tervezett tanulmányi ki­rándulást. A szegedi szállodások úgy véle­kednek, több százmilliós kár éri városunk idegen­forgalmát az idén. Felületesen értesült fővá­rosiak azt híresztelik, hogy Szeged szállodái teli vannak menekülttel, s a hotelportá­sok nem győzik számolni a pénzt. Ezzel szemben az a tény, hogy csak a bombázá­sok első napjaiban volt a vá­rosban néhány telt házhoz közeli foglaltság, azóta a kihasználtság drasztikusan csökkent. Április második felében tavaly a szegedi Forrás Szállóban valamivel több mint negyvenszázalé­kos volt a telítettség, s ez az idén tlz százalékot zuhant. A hotel igazgatója egyértelmű­en a szomszédos háború ro­vására íija a vendégek elma­radását. Ha tovább tartanak a bombázások, akkor a kül­földiek teljesen elkerülik a délvidéket - mondja. Nem is csoda, hiszen még a fővá­rosból sem mindenki mer Szegedre jönni, pláne itt aludni. Még rosszabb a helyzet a határ mentén. A röszkei For­ró Fogadóban gyakorlatilag szinte nem is kellett ágyat vetni mostanság vendégnek. Az ötös út teljesen kihalt, s nincs mit szépíteni a dolgon, egyszerűen nincs vendég. - Hetek óta nem tudunk szobát kiadni - mondja For­ró István fogadós. - Utoljára a lengyel televízió munka­társai aludtak itt, Belgrádból hazafelé menet. Ráadásul a kilátások sem túl biztatóak: a Maty-éri versenyek elmaradása miatt sorra mondják le a fogadó­ban lefoglalt szobákat. Forró úr abban bízik, hogy találko­zóhely lehet hamarosan a fogadó: a külföldön dolgozó szerb vendégmunkások zö­me ugyanis férfi, ók át sem merik lépni a határt. így az­után megeshet Röszkén az, ami évtizedekkel ezelőtt a Balatonnál, ahol a szétszakí­tott német családok adtak randevút egymásnak. A sze­gedi belváros patinás szállo­dája, a Royal is „háborús se­beket" kapott: 15 millió fo­rint az eddig visszamondott szobafoglalás miatti bevétel­kiesés. Egyetlen hónap alatt 12 százalékkal csökkent a forgalom. - Még az augusztusi nap­fogyatkozásra sem mernek eljönni az emberek - mond­ja Németh István, a szállodát üzemeltető Eurasia Kft. ügyvezetője. - Ha holnap véget érne a háború, a sze­gedi szállodák sebei akkor is jelentősek lennének. Leg­alább két-három év, mire ki tudjuk heverni a kiesést, s visszacsalogatni a turistákat. A Royal egyébként az el­múlt években a tranzitforga­lomból élt: az északról délre tartó üzletemberek előszere­tettel szálltak meg itt. Ez a forgalom most teljes egészé­ben kiesik - sajnos, úgy tű­nik, jó hosszú időre. - Olyan rendezvényeink maradnak el a háború miatt, mint egy nemzetközi kong­resszus, ahová huszonhat or­szágból jöttek volna. Az új­vidéki bombázás után azon­nal lemondták az egész ren­dezvényt. Több amerikai, dán, né­met és olasz utazási iroda törölte programjából a délvi­déket, és így egy időre a szegedi szállodákat is. - Akadnak olyan külföldi irodák, amelyek minden ma­gyarországi programot fel­függesztettek erre a szezonra - állítja Roczkov György, az Alföld Tours ügyvezetője. Az irodánál több Győr­Sopron megyei iskola mon­dott már vissza tanulmányi kirándulást. A szülők ugyanis a szomszédos bom­bázások miatt féltik gyerme­keiket. Az Alföld Tours for­galma legalább húsz millió forinttal csökken az idén, el­sősorban a Szegeden és kör­nyékén tervezett, ám a hábo­rú miatt lemondott sportren­dezvények miatt. - Nemcsak a beutazás el­maradása okoz jelentős ká­rokat, de a szegediek sem mernek kimozdulni. Az ed­dig kedvelt görög utak telje­sen leálltak. Senki sem mer kockáztatni, hiába adnak egyre nagyobb engedménye­ket a görög vendéglátók. Utazási szakemberek sze­rint Szeged akár milliárdos károkat is szenvedhet, ha el­húzódik a szomszédos hábo­rú. Ami ugyanis az idegen­forgalom jelene, az könnyen lehet a gazdaság más terüle­teinek jövője. Rafai Gábor lehet helyi nép­k*«Jvazás a szegedi isko­"tazórások ügyében. Mi­jjjón az elmúlt héten dr. Róbert jegyző ls*zautasította a referen­lehetőségét, a Sze­Városi Bíróság teg­QP arról értesítette az ér­ceiteket, hogy a felleb­®*é$ nyomán megváltoz­sQtTa a döntést. Ha a kellő ..."•"ú aláírás összegyü­• Helyi népszavazás dönthet az iskolabezárásokról Gyűjthetik az aláírásokat "k. 01 ügyben helyi nép­Sl«vazást kell kiirni. A Szegedi Városi Bíróság egváltoztatta a szegedi ön­Tmányzat jegyzőjének hatá­rt, és az április 29-én be­ütött fellebbezés nyomán t SV döntött, hogy a Csongor zár CS 3 Gu,enberg iskolák be­heiaSanak "gyében elrendeli a „ yi népSZavazás kezdemé­gyü',-Sére irány"10 aláírás­unk (V hitelesítését. A min­bfró " Váratlan"l éró döntést a a f J 8 azza' indokolta, hogy néJ U kérdésekben a helyi szavazás kiírása - dr. Me­zei Róbert jegyző véleményé­vel ellentétben - nem ütközik az önkormányzati törvénybe. A város jegyzője azzal utasí­totta el a kérdések hitelesíté­sét, hogy az önkormányzati in­tézmények átszervezése a kép­viselőtestület hatáskörébe tar­tozó szervezeti és működési ügy, így nem írható ki róla népszavazás. A bíróság szerint viszont a jogszabályi tilalom csupán a képviselőtestület sa­ját szervezeti és működési rendjének meghatározására vonatkozik, az önkormányzati intézmények szervezetére nem, vagyis az iskolákkal kap­csolatos képviselőtestületi döntés nem tartozik a népsza­vazási tilalom alá. A bíróság azt is indoklásul hozta fel, hogy a közoktatási törvény szerint a gazdasági­szakmai átvilágítás - ellenté­tes törvényi rendelkezés hiá­nyában - nem csupán szerve­zeti és működési hatáskörben tehető meg általános ér­vénnyel, így ez a kérdés sem áll összefüggésben a képvise­lőtestület hatáskörébe tartozó szervezeti-működési kérdés­sel. Mint ismeretes, az ügyben két szülő, a Csongor téri iskola képviseletében Nyári Ferenc, a Gutenberg iskola részéről pedig Hegedűs Ágnes fordult az önkormányzathoz azzal, hogy a bezárt iskolák ügyében népszavazást írjanak ki. A ci­vil kezdeményezést az SZDSZ városi szervezetének sajtótájé­koztatóján jelentették be ápri­lis elején, az elutasított nép­szavazási kérelem fellebbezé­sének ügyvédje pedig dr. Mol­nár Zoltán ügyvéd, az SZDSZ városi elnöke volt. Mivel a végzés ellen továb­bi fellebbezésnek nincs helye, a szervezők elkezdhetik gyűj­teni a népszavazáshoz szüksé­ges aláírásokat, erre 30 nap áll rendelkezésükre. Ha a város választásra jogosult polgárai­nak 10 százaléka (azaz 13 ezer szavazó) beleegyezik, az ön­kormányzat közgyűlésének mérlegelnie kell a referendum kiírását, ha viszont összegyű­lik 20 százaléknyi aláírás, a népszavazást kötelezően ki kell írni. Az aláírásoknak ter­mészetesen hiteleseknek kell lenniük, ami azt jelenti, hogy a támogatóknak szegedi állandó lakhellyel kell rendelkezniük, illetve személyi igazolvány­számukat is adniuk kell a ne­vük és lakcímük mellé. Az aláírásokat a választási bizott­ságnak kell hitelesítenie, erre 30 nap áll rendelkezésre, majd újabb 30 napos határidőn belül a közgyűlés meg kell tárgyalja az ügyet. A referendumot tisztán saját költségvetésből kellene megrendezze a város: ilyen célra központi költségve­tésből nem vehető igénybe forrás. Becslés szerint a nép­szavazás több millióba fog ke­rülni, de a bíróság döntése után az önkormányzat nem te­het mást, mint eleget tesz a vá­lasztók akaratának. A döntéssel kapcsolatban dr. Ványai Éva alpolgármester bonyolult jogi procedúrának nevezte a folyamatot, kiemel­ve, hogy a referendumhoz a szavazók legalább 20 százalé­kának hiteles aláírása szüksé­ges. Ha ez megvan, az érvé­nyességhez a szegedi válasz­tók 50 százaléka plusz egy fő kell megjelenjen, az eredmé­nyességhez pedig a szavazatok több mint fele szükséges. Az alpolgármester szerint ha min­dez bekövetkezne, bonyolult helyzet állna elő, hiszen a pro­cedúra 4 hónapot vesz igény­be, addigra pedig elkezdődik a következő tanév és a most át­íratott gyerekek az új helyen kezdik meg a tanulást. Ezen kívül megtörténnek az intéz­ményi átszervezések is, és ad­digra a Gutenberg Általános Iskola épületét elfoglalja a Kossuth Zsuzsa Szakközépis­kola, a Csongor térre pedig az Eötvös Gimnázium költözik. A referendum lehetőségéről a közgyűlés pártjai külön ál­lásfoglalásra készülnek, a leg­nagyobb ellenzéki frakció, a szocialisták köréből azonban úgy tudni, hogy míg az esetle­ges népszavazás indítékával egyetértenek, magával a refe­rendummal kapcsolatban ta­nácstalanok, lévén mire a pro­cedúra lezajlik, az iskolák be­zárása visszafordíthatatlanná, a referendum pedig okafo­gyottá válhat. Fanok JöihI forrás Professzorok emlékcsarnoka • Munkatársunktól Az Évfordulós emlékcsar­nok című kiállftás-sorozaton tegnap újabb, ma már nem élő, korábban a József Attila Tudományegyetemen oktató professzorok emléktárgyait helyezték el az egyetem köz­ponti könyvtárának folyosó­ján. A száztíz évvel ezelőtt született Csekey István jogász 1931-tól 1940-ig a szegedi egyetem politikai tanszékét vezette, az 1938-39-es tanév­ben a jogi kar dékánja volt. Szegeden töltött évei alatt az alföldkutató bizottságnak és a Dugonics Társaságnak is aktív tagja volt. A huszonöt évvel ezelőtt elhunyt Párducz Mi­hály régész a szegedi tudomá­nyegyetemen szerzett diplo­mát, majd 1930-tól az egye­tem régiségtani intézetében oktatott. 1946-tól a Magyar Nemzeti Múzeum régészeti osztályának vezetője, 1960-tól pedig a Magyar Tudományos Akadémia régészeti kutató csoportja népvándorlás kori részlegének élén állt. A szkíta és a szarmata-hun népek régé­szeti emlékeivel, és ezek föl­tárásával foglalkozott. A száz­tíz évvel ezelőtt született Sík Sándor költő, irodalomtudós gazdag életpályája során 1929 decemberétói 1944-ig a szege­di Magyar Kir. Ferencz József Tudományegyetem irodalom­történeti tanszékét vezette. Tavaszi fesztivál • Munkatársunktól Somorjai Péter ad marim­ba-hangversenyt május 6-án 17.30 órakor a Kortárs Művé­szeti Galériában a kamaraze­nei tavaszi fesztivál kereté­ben. Az est műsorán elhang­zik J. S. Bach: Csellószvit, Keiko Abe: A cseresznyevirág álma, Minoru Miki: Time for marimba és Schmit: Yellow after the rain. Egyházzenei hetek • Munkatársunktál A Szegedi Egyetemi Ének­kar és az Universitas Szimfo­nikus Zenekar ad közös hang­versenyt május 6-án 19 órakor a szegedi egyházzenei hetek programsorozatának kereté­ben. Műsorukon M. Reger, Christian Bach, Halmos László, T. L. da Victoria, J. Ryelandt, Bárdos Lajos, L. G. Viadana, J. Haydn- és F. Schubert-művek hangzanak el, közreműködnek: Vértes Judit (zongora), Vizsolyi Lí­via (fagott), valamint Szécsi Edit, Megyesi Zoltán és Altor­jai Tamás (ének). Az est során Száz Krisztina, Kohlmann Pé­ter, Cser Ádám és Gyüdi Sán­dor vezényel. Ablakunkbál • Munkatársunktól Ma, csütörtökön 19 órakor ismét jelentkezik a „Mi abla­kunkból" című magazin a Te­lin tévén. A műsorban Németh Lajos területfejlesztési iroda­vezető és Rácz Zoltán beszél a régió beszállítói programjáról. A flóber- és légfegyverek tar­tását, használatát Hajtman Eduárd, a Harmónia vadász­bolt vezetője ismerteti. Podol­csák András parancsnok pedig a szegedi repteret mutatja be. Dr. Kohán József bőrgyógyász tavaszi bőrápolási és kozmeti­kai tanácsokkal látja el a néző­ket. A „Dialógus a civil Ma­gyarországért" konferencia eseményeit dr. Ványai Éva al­polgármester foglalja össze.

Next

/
Oldalképek
Tartalom