Délmagyarország, 1999. május (89. évfolyam, 101-124. szám)

1999-05-06 / 104. szám

CSÜTÖRTÖK, 1999. MÁJ. 6. BELFÖLD 3 Jelen röviden Torgyán Szegeden • Munkatársunktól A Csongrád Megyei Ag­rárkamara meghívására hol­nap, pénteken a megyébe lá­togat dr. Torgyán József föld­művelésügyi miniszter. A program kiemelt pontja az az agrárfórum, amelyet Szege­den, a Megyeháza nagyter­mében tartanak 10 órai kez­dettel. Ezen Torgyán József a magyar agrárhelyzet jelenéről és jövőjéről, valamint a vi­dékfejlesztésről tart előadást. Ezt követően a miniszter kér­désekre válaszol. Bezárt szállás • Kiskunhalas (MTI) A határőrség bezárta a Kiskunhalason működő, ide­iglenesen kialakított közössé­gi szállást, mivel annak mű­szaki állapota nem biztosítot­ta a rendeltetésszerű haszná­ltat. A szálláshely bezárását Kiss Kálmán vezérőrnagy, a határőrség megbízott orszá­gos parancsnoka rendelte el ­a belügyminiszter intézkedé­se alapján -, az állampolgári J°gok országgyűlési biztosá­"ak ajánlását elfogadva. Az eddig Kiskunhalason lakó külföldi állampolgárokat a határőrség által működtetett más szállásokon helyezték el. „Pokoli torony" • pécs (MTI) Heteken belül eldől az or­SZag és egyben a világ legma­gasabb lakatlan lakóházaként a Rekordok Könyvébe is be­jegyzett pécsi „magasház" tórsa. A hasznosításra vállal­kozó társaság benyújtotta a szükséges építési engedély 'rdnti kérelmét. Eddig már ké« vállalkozó társaság is "•sszariadt e feladat nagysá­Sától. A jelenlegi vállalkozó tőkeerejét illetően is aggá­yok merültek fel a városban, de az építési engedély kérel­mezése most eloszlatta a ké­e'yeket. A kedvező fordulat az utolsó órában történt. Az ablak és ajtó nélküli épület ütőszerkezete olyan mérték­,en rosszabbodott, hogy az ®Pu'et felújításával kezdődő hasznosítás valóban halaszt­hatatlan. Belső infrastruktúra • Nyíregyháza (MTI) Az idén megkezdődik a j yíregyházi Ipari Park belső "'fastruktúrájának kiépítése, j* 107 hektáros terület határá­8 a tulajdonos önkormányzat ar kiépítette a szükséges Közművek vezetékrendszerét, o'ytatásként, december vé­lek8'-20 hektárny' építési te­v( út"> gáz-, elektromos-, elv -éS szennyvízhálózata is 3ítóÜ1- A munka mintegy kftn m'llió forint beruházási Községének fedezetét részben 7Jal 'orrásból, részben pályá­a" uton nyert támogatásból teremtik elő. Deszka­templom • Miskolc (MTI) Az 1938-ban épült és az v. december 3-áról 4-ére tóadó éjszaka, gyújtogatás telt f gett' majd az ismé" 1 telepítés után az elmúlt D arnaP felszentelt miskolci uszkatemplom történetét • 'utalja be a Fából és deszká­' című reprezentatív kiállí­könyv, amelyet szerdán mutattak be Miskolcon. • Kulcsszerepben az Állami Számvevőszék Megbízhatósági nyilatkozat, bövülö hatáskör np H? BBmBWBglfck 1' H Éiii ^.. * JRP CJ mte •kap gjjflPf * JRP CJ mte Boros Imre tárcanélküli miniszter. Kovács Árpád és Áder János a munkaértekezleten. (MTI Telefotó) • Budapest (MTI) Az Európai Unió a Phare twinning-prog­ram keretében több mint egymillió euró ­mintegy 400 millió fo­rint - pénzügyi támoga­tást nyújt Magyaror­szágnak a kővetkező kétéves időszakban, a pénzügyi ellenőrzés mo­dernizálására - közölte Kovács Árpád, az Állami Számvevőszék (ÁSZ) el­nöke, a szervezet szer­dai országos munkaér­tekezletén Budapesten. Elmondta, hogy az EU pénzügyi ellenőrzésre vo­natkozó joganyagának átvé­telét és a fejlesztés koordi­nálását a kormány megbízá­sából a számvevőszék vég­zi. Az ASZ-elnök beszámolt arról is, hogy a tíz éve alapí­tott magyar számvevőszéket az ikerintézményi program keretében kifejtett tevékeny­ségében Nagy-Britannia 650 éves múltra visszatekintő Nemzeti Számvevőszéke se­gíti. A közszféra és ezen be­lül az államháztartás gazdál­kodását, illetve annak szabá­lyozását értékelve Kovács Árpád üdvözölte, hogy a költségvetésben több terüle­ten bevezették a programfi­nanszírozást. Kifogásolta ugyanakkor, hogy az állam szerepvállalá­sának, funkcióinak új körül­ményekhez igazodó rende­zése, a finanszírozás ennek megfelelő átalakítása - mint mondta - nehézkesebben haladt, mint szükséges. - Itt a nagy ellátó rend­szerekre, az oktatásra, a tár­sadalombiztosításra, az in­tézményi gazdálkodás kor­szerűsítésére és a közfelada­tokat ellátó alapítványok kö­vetelménytámasztást nélkü­löző támogatására gondolok -jelezte az ÁSZ-elnök. Kovács Árpád kijelentet­te: az ÁSZ működése törvé­nyi feltételeinek javítása ér­dekében szükség van arra, hogy a testület hatásköre az úgynevezett megbízhatósági nyilatkozat adásával bővül­jön, amely a számadások tel­jes körűségének és valódisá­gának igazolására szolgál. - Az EU-val kapcsolatos pénzügyi elszámolások el­lenőrzését és igazolását elő­segítő kezdeményezés az Országgyűlés Számvevőszé­ki Bizottságának indítványa­ként kerül majd a parlament elé - jegyezte meg az elnök. Áder János, az Ország­gyűlés elnöke - aki részt vett a munkaértekezleten ­megerősítette: mielőbb szükséges megteremteni a lehetőségét annak, hogy az Állami Számvevőszék ha­tásköre bővüljön a megbíz­hatósági nyilatkozat kiállítá­sával. - Az Állami Számvevő­szék a jövőben is kulcssze­repet játszik a fontos társa­dalompolitikai célok megva­lósításában - fogalmazott a házelnök. • Budapest (MTI) Nem szokás az, hogy egy parlament visszavon­ja az adott szavát - fo­galmazott Orbán Viktor miniszterelnök szokásos szerdai rádióinterjújában a koszovói válsággal kapcsolatos országgyűlé­si határozatról szólva. Hozzátette: nem értené a világ, ha a bennünket nem veszélyeztető felajánlást és közreműködést sem lennénk hajlandóak vállalni. - Katonai helyzetben, ilyen furcsa félháborús hely­zetben, ha valaki a kormányt támadja, ha valaki megállapo­• Orbán Viktor a magyar repülőterek használatáról A parlament nem vonhatja vissza adott szavát dásból hátrál ki, akkor nem a kormányt gyengíti, hanem va­lójában az ország védelmi ké­pességét gyengíti meg - je­lentette ki a kormányfő. - Ha valaki a tűzzel játszik - szerintem most a legna­gyobb ellenzéki párt ezt teszi, amely már fenyegetheti a bé­kés és nyugodt polgári építke­zést - az veszélyes - fűzte hozzá. A menekültekkel kapcsola­tos értelmiségi felhívásról szólva Orbán Viktor közölte: mindenki azt várja tőlünk a világon, hogy ha Magyaror­szág irányába nagy tömegben menekültek érkeznek, akkor ezeket a menekülteket szá­mukra való tekintet nélkül be tudjuk fogadni. - Készen is állnak ezek a befogadó helyek az ország déli határain, kijelöltük azo­kat a szállásokat, amelyeket szükség esetén menekültek rendelkezésére tudunk bocsá­tani - mondta a miniszterel­nök. Megjegyezte: Magyaror­szág a kilencvenes évek so­rán, a délszláv válságok ide­jén a lehető legtisztességeseb­ben és legbecsületesebben járt el, ez idáig minden más nyu­gat-európai országnál lénye­gesen nagyobb terhet vállalt humanitárius és erkölcsi meg­fontolásokból. • A bizottság szerint törvénysértés történt Suchman Tamás és a Mátrai Erőmű • Budapest (MTI) Súlyos politikai felelős­ség terheli azokat, akik részt vettek a Mátrai Erő­mű Rt. privatizációjában, hiszen a társaság eladása nagy valószínűséggel a törvényesség átlépésével járt - közölte Lázár Mózes (Fidesz), az ügyet vizs­gáló országgyűlési albi­zottság elnöke szerdán Budapesten, sajtótájékoz­ta-tón. Az elnök az Országgyűlés Gazdasági Bizottságán belül működő, kifejezetten az erő­mű privatizációjának vizsgá­latára létrehozott albizottság jelentését ismertetve elmond­ta, hogy az esetleges törvény­telenség bizonyítása további vizsgálatot igényel, amely már meghaladja a testület le­hetőségeit. Az albizottság minden­esetre azt javasolja, hogy az Állami Számvevőszék elnöke végeztessen utólagos ellenőr­zést a Mátrai Erőmű privati­zációjával kapcsolatban. Az erőművet megvásárló RWE Energie AG és az Energie Versorgung Schwa­ben ÁG konzorciumnak, va­lamint az érintett magyar szervezeteknek, így az Álla­mi Privatizációs és Vagyon­kezelő Rt.-nek (ÁPV Rt.) azt javasolja a bizottság, hogy az egyeztetések során találjanak kölcsönösen elfogadható megoldást. Az albizottság el­nöke „ügyetlen titkolózás­nak" minősítette ahogyan az úrintettek az erőmű eladását kezelték, s megjegyezte: 1996 elején még lehetett vol­na rendezni a problémát. Ám ekkor az ÁPV Rt. és Such­man Tamás akkori privatizá­ciós miniszter, valamint a Magyar Villamosművek Rt. vezetői csak egymásra mulo-" gattak, és senki nem vállalta a felelősséget. jegyzet Utótagos okoskodás C udar idők járnak mostanában a dili határszélen élő rossz alvókra. Éjszaka, hajnalban, ágyukban forgo­lódva a Jugoszlávia felé, vagy onnan visszatérő repülőgé­pek moraját hallgathatják. Nem éppen álomba ringató zaj. A mélyebben búgók a bombázók, amik (talán „amik?") Németországból indulnak bevetésre, a maga­sabban sivítok pedig az őket kísérő vadászgépek. Az ál­mosságot elhessentik a hangok. Persze, mert közben jár az ember agya. Biztos, jól van ez így? Kellően meggon­dolta a NATO, hogy mibe vág bele, alaposan előkészítette azt? Számolt vele, hogy Koszovónak a fele már teljesen kiürült? Tudta, hogy Milosevics nem adja egykönnyen, pontosabban, nagyon drágán adja? Egyáltalán, mi lesz ennek a vége? Finoman szólva: rosszul jött ki a lépés, meg sem szá­radt a tinta a NATO-tagságunkat hitelesítő dokumentu­mon, máris indultak a légi csapások a szomszédos Jugo­szlávia ellen. Ez nevezhető pechnek, meg sok egyébnek, de ez van. Az ország szeretne már túl lenni az egészen, szeretné elrendezettnek tudni a koszovói válságot, ami púp a hátán. Természetesen nem csak neki Ha valaki, akkor éppen Kovács László, az MSZP elnö­ke, az előző kormány külügyminisztere nagyon jól tudja, hogy mekkora erőfeszítésbe került a NATO-tagság, vala­mennyi parlamenti párt támogatta, teljes egyetértésben. Sikerült is, az első körben csatlakozhattunk a szövetség­hez a volt szocialista országok közül Ezzel kötelezettséget vállaltunk. És bizony abba az is beletartozott, hogy adott esetben - és most ilyen adódott - a NATO-gépek használ­ják a hazai repülőtereket, uram bocsá', innen indulnak támadásba. Az igaz, hogy nem lehetne embert találni keskeny e hazában, aki örülne ennek. De az sem lenne tisztességes, ha most kifarolnánk. Az MSZP ugyanis azt javasolja - mert ki gondolt egy-két évvel ezelőtt arra, hogy ilyen helyzet bekövetkezik?-jelszóval -, hogy a par­lament ne engedélyezze a NATO-gépek innen indítandó támadását, miként az esetleges szárazföldi csapásokét sem. Orbán miniszterelnök azt válaszolta, nem szokása egy országgyűlésnek, hogy visszavonja adott szavát. r ényleg nem lenne elegáns, gusztusos. És az sem len­ne az, ha a koszovói helyzetből (pártpolitikai tőkét akarnának kovácsolni a szocialisták. (a • Temes megyeiek Szegeden Közös cégeket alapítanak Temesvári gazdasági napokat tartanak a Csongrád Megyei Keres­kedelmi és Iparkamará­nál - a program tegnap kezdődött és ma, a késő délutáni órákban fejező­dik be. A mintegy húsz romániai cég képviselői azért érkeztek Szegedre, hogy üzleti ajánlatokat tegyenek a helyi cégek­nek. A Temes megyeiek sajtótá­jékoztatóján tegnap, szerdán előbb a vendéglátó dr. Szeri István, a CSMKIK, majd Emil Mateescu, a Temes Megyei Kereskedelmi, Ipari és Agrár­kamara elnöke beszélt a két kamara közötti együttműkö­dés történetéről, a magyar és a román cégek üzleti kapcsola­tairól. A CSMKIK (azaz az akkori magánjogi kamara) és a Temes megyeiek kapcsolata a nyolcvanas évek elejére nyúlik vissza, szinte a legré­gebbi és a legszorosabb az összes külföldi kamarai „köte­lék" közül - mondta dr. Szeri István. Amióta Románia CEF­TA-tagország lett, ugrásszerű­en megnőtt a magyar-román árucsere-forgalom (1998-ban meghaladta a 800 millió dol­lárt). Ma a Csongrád megyében bejegyzett 1500 vegyes válla­latból a legtöbb, mintegy 500 magyar-román érdekeltségű. A cél az, hogy a magyar be­fektetők még tovább erősít­hessék pozícióikat az odaát a legfejlettebbnek számító me­gyében, Temesben. Miután mindkét kormány a kiszombo­ri határátkelő mielőbbi meg­nyitása mellett foglalt állást, remélhetően hamarosan az üz­letemberek és a termékek útja is lerövidülhet. A mostani találkozó kerete­it az Európai Unió Phare Cre­do Programja finanszírozza (mint ahogy a határokon át­nyúló magyar-román együtt­működés egyéb programjait is). Mindkét kamara 1997 óta folyamatosan pályázik és ve­szi igénybe ezt a sajátos támo­gatási lehetőséget. Ennek so­rán hoztak létre közös munka­csoportot a határokon átnyúló tevékenységek koordinálása érdekében, szerveztek közös vásárokat, szakmai tovább­képzéseket, üzleti információ­cseréket, s megjelentetik a Te­mes-Csongrád Régió üzleti katalógusát is a vállalkozók céginformációival. A Csongrád megyeiek 1998 decemberében mutat­koztak be legutoljára Temes­váron - most a Temes megye­iek teszik ugyanezt Szegeden. A gazdasági napok program­jában olyan előadások is sze­repelnek, mint a magyarorszá­gi és a romániai adózás, a cég­alapítás ismertetése, valamint a romániai privatizáció hely­zete. F. K.

Next

/
Oldalképek
Tartalom