Délmagyarország, 1999. május (89. évfolyam, 101-124. szám)

1999-05-05 / 103. szám

MÁJ. 5. SZERDA, 1999. MÁJ. 5. EGY SZÁZALÉK 17 11 *. LL c | • Csongrád az ország ötödik legfejlettebb megyéje iyí Jól állunk, de meddig? Mezőgazdasági terület: az agrárium csak 11 százalékkal járul hozzá a GDP-hez. (Fotó: Karnok Csaba) rí inforrö3 t irodai Szerin'* IV ir •- .llT ése megko^ dé Ter Hészetes érdeklő­b 5 él az emberekben, . °9y a térség, amelyben nek milyen gazdag, Mennyire fejlett és más |6rségekhez mérten mi­yen megélhetést, milyen * "körülményeket tud "y«jtani lakosainak. A •tohsztika sokáig csak a *u onféle termelési, for­mi' kereseti, ellátottsá­9' mutatószámok sorával „dott közelítő választ ad­ni neerre a kérdésre. A enizetgazdaságban egfigyelt aktivitás egyik de9a«ogóbb és legbeszé­GDpeíb Í«"emzöjét, a . r-t' vagyis a bruttó .. *ai terméket a Közpon­"T^sxtikai Hivatal csak qy . ny éve képes me­*ye' szinten is meghatá­,, A legfrissebb ­évre vonatkozó ­e9yei szintű adatokat a KSH° ,ETTE KÖZZÉ A A területfejlesztők, területi áltar^' tudományos kutatók szak '8encsak várt adatok a fieX1 k?rökön tül a krség deklrta jlödése iránt ér­,odest mutató olvasók szá­"ációkaatdna,k érdCkeS Ínf0r" kenetekatt:elgondolkoztató law"" 18meretes a GDP egy értéke a legalkal­feilnH mer«szám a megyék az or7Senek meg«élésére és elért f3,8 6gyes térségei által niegh -eKség sztnvonalának adonJ , ására- Az eltérő S t80k és 'ehetőségek ta­Sés'h ?kUlt e8yenlőtle" hgVelh _atasára átrendeződés leS fe " megyék TÉRSG'rangs°rában, E8YES e'öbbre\ ep,esek voltak Heppi- "emlni, másokat scl°zni, m(g mások ,ema radtak, elvesztették korábbi pozícióikat. A különbségek, a fejlődés­ben mutatkozó egyenlőtlensé­gek nem pusztán figyelmet ér­demlő, érdekes statisztikai adatok, mögöttük az egyes megyékben élő sok százezer lakos munkalehetőségeinek, kereseti lehetőségeinek, élet­viszonyainak színvonalkü­lönbsége, javulása vagy rom­lása húzódik meg. Nézzük, mit mutatnak az adatok szűkebb pátriánk szemszögéből nézve. A sajá­tos helyzete miatt az ország egyetlen megyéjéhez sem ha­sonlítható főváros mellett mindössze négy dunántúli me­gyében, az osztrák határszélen és a példaértékű fejlődést fel­mutató Fejér megyében maga­sabb az egy lakosra jutó GDP, mint Csongrádban. Ezzel az elmaradottabb kelet-magyar­országi megyék körében egy szigetszerűen kiemelkedő fej­lettebb térséget képez, mely még négy dunántúli megyét is megelőz. A kialakult kedvező hely­zet összetevői jórészt a múlt­ban keresendők. Csongrád hosszú ideje az ország legvá­rosiasultabb megyéje, székhe­lye az idők során a Dél-Alföld fontos egészségügyi, felsőok­tatási, kereskedelmi, pénzügyi központjává vált. Mindez a nemzetgazdaság legtöbb ágazatában magas fokú fejlett­ség kialakulásához vezetett és a közepes iparral, valamint az erős mezőgazdasággal együtt a megyék között az ötödik helyre volt jó. A megyében a GDP legna­gyobb tételét - több mint egy­negyedét - az ipar adja, ha­sonlóan mint az ország többi megyéjében. A mezőgazdaság - annak ellenére, hogy Csong­rád a legfejlettebb mezőgazda­Egy före jutó GDP országos átlag százalékában 117,1 h?4,4 9M 934 99^0 ^q ^ Csongrád 1994 1995 1996 1997 megye | Fehér megye A.! Helyezés a megyék sorrendjében (Bp. nélkül) • A Dunainvestbe olvadt három társaság Példaértékű brékercégfúzié • Budapest (MTI) Az Állami Pénz- és Tőkepiaci Felügyelet (APTF) jóváhagyását kö­vetően a Dunainvest Tőzsdeügynökség Rt.-be olvadt három brókercég: a Bankár Befektetési Rt., az AC Bróker Értékpapír­kereskedelmi Rt. és a Nelson Bróker Rt. Az összeolvadás után létre­jövő 1,5 milliárd forintos alaptőkéjű befektetési társaság várhatóan 13 ezer ügyfél, mintegy 28 milliárd forintnyi vagyonát kezeli majd. Az ügyfelek száma és a kezelt va­gyon tekintetében első lesz a hazai független, azaz nem banki hátterű értékpapír-ke­reskedő cégek között - mond­ta Debreczeni Kálmán, a Du­nainvest Rt. elnöke. Az AC Bróker Rt.-t és a Nelson Bró­ker Rt.-t a Dunainvest Rt., míg a Bankár Rt.-t a Dunain­vest tulajdonosai, Debreczeni Kálmán elnök és Ferenczi Pál­ma vezérigazgató vásárolták meg. Az elmúlt év egészében és az idei év első negyedében egyaránt 55 millió forint nye­reséget elérő Dunainvest nem vett fel hitelt az ügyletek meg­valósításához. A tranzakciók anyagilag nem terhelték meg jelentősen a céget - hangsú­lyozta Debreczeni Kálmán. A Bankár Befektetési Rt. tulaj­donosa, a Bankár Holding azért adta el a tavaly 80 millió forint körüli veszteséggel működő brókercéget, mert is­mét eddigi fő profiljára, a vál­lalati reorganizációra kíván koncentrálni - közölte Réthy Imre, a Bankár Holding társtu­lajdonosa. Az 1998-ban 50 millió forintos veszteséggel működő AC Bróker azért dön­tött a beolvadás mellett, mert tőkéje nem lett volna elég a szükségessé váló beruházá­sokhoz - mondta Kosik Attila, a brókercég fő tulajdonosa. A három beolvadó cég közül egyedül az öt vidéki fiókot üzemeltető, de tőzsdetagság­gal nem rendelkező Nelson Bróker Rt. zárta nyereséggel a tavalyi évet. A cég adózás előtti eredménye 1998-ban 86 millió forint, az idei első ne­gyedévben pedig 13 millió fo­rint volt. Brúder Balázs, a tár­saság társtulajdonosa kollégá­jához hasonlóan a versenyben maradáshoz szükséges beruhá­zások tőkeigényével indokolta cége beolvadását. Debreczeni Kálmán ígérete szerint a beol­vadó brókercégek ügyfelei alig vesznek észre valamit az egye­sülésből, hiszen a Dunainvest az irodákat és szinte a teljes al­kalmazotti állományt is átve­szi. Molnár István, az ÁPTF jelenlévő főcsoportfőnöke pél­daértékűnek nevezte a bróker­cégek fúzióját - rövid időn be­lül meg fog születni a hatósági jóváhagyás - mondta. sággal rendelkező hazai me­gyék egyike - csak 11-12 szá­zalékkal járul hozzá a GDP­hez. Talán meglepő, hogy az agrárium nagyságát még egy ágazat, az ingat­lanügyletek, bérbeadás, és gazdasági tevékenységet se­gítő szolgáltatás is megelőzi. A magas ipari részesedés ellenére Csongrád iparilag so­hasem volt fejlett, az ipar ré­szesedése a GDP-ben jelenleg is az országos átlag alatti, és az ipar jelenlegi szerkezete kevés dinamikus, fejlődőké­pes elemmel rendelkezik. Az 1990-es évek térségi fejlődésének legfőbb tényezői a befektetések, ezen belül a külföldi befektetések, az ipar­telepítés és a hozzá kapcsoló­dó gazdasági infrastruktúra voltak. Ezekből a főváros és a nyugati országrész részesült nagyobb arányban és ez a GDP megyénkénti alakulására is hatással volt. Csongrád megye az 1994 óta eltelt években nem tudott lépést tartani az ország gyors­abban fejlődő területeivel. Te­ret vesztett, mert nem sikerült ide vonzani megfelelő nagy­ságrendben külföldi ter­melőtőkét, nem települtek ide világcégek és a helyi politika sem ismerte fel a kitörési pon­tokat. Jól mutatja ezt egy olyan dunántúli megyével történő dinamikai összehasonlítás, melynek fejlettsége 1994-ben még alig haladta meg Csong­rádét, 1997-re viszont az ott megvalósult látványos iparfej­lesztés hatására a különbség igencsak megnőtt: míg me­gyénk egy hellyel hátrább ke­rült a rangsorban - Zala me­gelőzte - addig Fejér a gazda­ságilag legfejlettebb megyévé vált. Klonkai László (r; J„í mint gondolná (.Raiffeisen ( rtékszámla pgyft . "­Ai EUíHüir .'•ti r-t >t. 14^0-M •í-i-,2 f* • esenes v>sa t•<-;-• :\-<>w : 17X Oqiffoioon Oirokt i'iffi'grgfgr; SS Raiffeisen Bank

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom