Délmagyarország, 1999. május (89. évfolyam, 101-124. szám)

1999-05-22 / 118. szám

2 KÜLFÖLD SZOMBAT, 1999. MÁIZOMBAT, 1 kommentár Egyházi belügy \jem véletlen, hogy a román politika körei egyönte­l V tűén pozitívan értékelik II. János Pál bukaresti útját. A látogatás jól jött az országnak, amely a nem­zetiségi problémák kedvezőtlen hatását minden politi­kai eszközökkel megpróbálja ellensúlyozni. A pápa ro­mániai útjára egy évtizeden át úgy vártak a főleg Er­délyben élő katolikusok, hogy az Bukarest mellett Ko­lozsvárra, esetleg Nagyváradra, de legalábbis Gyula­fehérvárra vezet majd. Ez az erdélyi látogatás nyoma­tékot adott volna a mai napig megoldatlan egyházzal kapcsolatos gondoknak, főként, hogy ezek jó része azért tabu, mert az erdélyi magyarokkal függ össze. A román belpolitika azonban még nagyobb hálával tartozik a pápának, amiért látogatásával közelebb hoz­ta a görögkeleti és a görög katolikus egyház vezetőit, Teoctist pátriárkát és Todea bíborost. Mint ismert, a görög katolikus egyház azután alakult meg, hogy 1690-ben Erdély a katolikus Habsburg-birodalom részévé vált és az ortodox románok egy része elismerte a pápa primátusát. A keleti minták szerint tovább fej­lődő ortodox egyház a Kárpátokon túli Romániában a ma is érezhető keleties kultúrát erősítette, míg a nyu­gati katolikus egyetemekre eljutó görög katolikus ro­mán értelmiség a román nép latin eredetének felfede­zésével és hangsúlyozásával a Nyugathoz húzott. Bár a román nemzeti öntudatban igen nagy szerepe van a latinitásnak, a kommunista Románia látványosan sza­kított a görög katolikus egyházzal, arra kényszerítve híveit, hogy az ortodoxokhoz csatlakozzanak. A görög katolikusok templomait ekkor adták át az ortodoxok­nak, aminek következményeként 1989 óta éles és meg­oldatlan viták folynak a két román egyház között. A nnak tehát, hogy II. János Pál pápa romániai lá­togatásán nem ment el Erdélybe, részint az volt az oka, hogy e diplomáciai jellegű úton a két román egy­ház megbékítését tűzte ki. Vatikán nem titkolt szándé­ka, hogy az egyetemes keresztény szempontból ünnepi évfordulónak számító kétezredik évre közelebb kerül­jön egymáshoz a keleti és a nyugati egyház. Igaz, ebbe a képbe nem nagyon illettek bele az erdélyi katoliku­sok. A nyugati-keleti keresztény közeledés román bel­ügy lett, amit Constantinescu elnök a két egyházi ve­zető kitüntetésével most ki is aknáz. u>Lsl (dkclhf J Zomborban nincs nyugalom • Belgrád (MTI) Csütörtök éjszaka a NATO bombázta a Jugo­petrol vállalat üzem­anyagraktárát, és a Belg­rádtól délnyugatra fekvő Lipovica erdejében is tá­madott célpontokat. Az üzemanyagraktárban tűz keletkezett, amelyet né­hány óra alatt megfékez­tek - közölte a Tanjug. A Beta hírügynökség jelen­tése szerint a belgrádi üzemanyagraktárot ért rakétatámadás következ­tében kitörtek a svájci nagyköveti rezidencia ablakai. Az épületben ép­pen fogadást tartottak. A svájci rezidenciáról sebe­sültekről nem érkezett je­lentés - írja a Reuters. Az AP úgy tudja, hogy a csütörtökre virradóra egy belgrádi kórházat ért támadás­ban megrongálódott a ma­gyar, a norvég, a spanyol és a svéd nagyköveti rezidencia, valamint szerb tömegtájékoz­tatási eszközök szerint a pa­kisztáni és az izraeli nagykö­veti rezidencia, továbbá a líbi­ai nagykövetség épülete is. Egy polgári személy meg­halt és többen megsebesültek, amikor a NATO gépei tám­adást intéztek a vajdasági Zombor ellen - jelentette pénteken a Tanjug. Csütörtö­kön röviddel éjfél előtt egy sor erőteljes robbanás hallat­szott a városban - közölte a jugoszláv hivatalos hírügy­nökség. A NATO a Naftagas olajipari vállalatnak a város ipari negyedében található Porig rombolt meteoállomás A NATO-bombázások egyik legutóbbi célpontja a Szabadka melletti Palics és környéke volt. A palicsi meteorológiai állomást földig rombolták a támadó gépek. (MTI Telefotó) • Román főpapok kitüntetése Todea és Teoctist raktára ellen is támadást inté­zett. • Pristina (MTI) Koszovói szerb források szerint tizenkilenc személy életét vesztette és legalább ti­zen megsebesültek, amikor a NATO pénteken délelőtt két hullámban is légi csapásokat mért a szerbiai tartományban fekvő Istók város börtönére. A NATO a Belgrád-Nis autó­pályán lerombolt egy hidat. Mint a félhivatalos pristi­nai szerb sajtóközpont és a Tanjug hírügynökség közölte, tizenkilenc személy - rabok és fegyőrök vegyesen - vesz­tette életét az istoki börtönre mért légi csapások következ­tében. Az atlanti szövetség más koszovói célpontokra is légi csapásokat mért. Szerb közlés szerint a főként albánok lakta tartományra másfél óra alatt mintegy 25 rakéta hullott, köztük az istoki Dubrava ipa­ri üzemre, a Pristinától dél­nyugatra fekvő Dobrevo tele­pülésre és a Zubin Potoktól nyugatra elterülő Mokra hegyre. A közép-szerbiai cél­pontok közül a NATO dél előtt négy rakétát lőtt ki a Belgrád-Nis autópályán fek­vő, s Velika Plana közelében a Jaszenica folyón átívelő hídra. Az egyszer már bom­bázott építmény a folyóba omlott. Az atlanti szövetség ezzel egyidőben két rakétát lőtt ki a Bresje mellett a Du­nán átívelő vasúti hídra. A Belgrádtól mintegy 60 kilo­méterre keletre fekvő Szend­rőn találatok érték a Jugopet­rol helyi olajtárolóját. • Bukarest (MTI) A legmagasabb román ál­lami kitüntetést adományoz­ta Teoctist pátriárkának, a román ortodox egyház fejé­nek és Alexandru Todea gö­rögkatolikus bíborosnak Emil Constantinescu román államfő. A Románia Csilla­ga érdemrendet pénteken, az ortodoxok és a görögkatoli­kusok által közösen ünnepelt két szent - Szent Konstantin és Szent Helena - napján ad­ták át a kitüntetetteknek. A kitüntetéssel a román államfő „a pápa bukaresti lá­togatásával megkezdett út elismerését és folytatásának ösztönzését kívánta hangsú­lyozni" - közölte Rasvan Popescu elnöki szóvivő. Po­pescu hangsúlyozta, hogy Todea bíboros esetében az államfő külön is elismeréssel kíván adózni annak az em­bernek, akinek a kommunis­ta rendszer idején elviselt szenvedéseit II. János Pál pápa Péter apostol kínszen­vedéseihez hasonlította. Alexandru Todea, Foga­ras és Gyulafehérvár görög­katolikus érseke a román kommunista rendszer idején 16 évet börtönben, 27 évet pedig kényszerlakhelyen töl­tött. 1985-ben titokban meg­választották a romániai gö­rögkatolikus egyház vezető­jének, majd később kinevez­ték mitropolitává. A pápa 1990-ben megerősítette eb­ben a tisztségében, rá egy évre pedig Rómában bíbo­rossá avatta. Milosevics Dél-Afrikában? • Moszkva (MTI) Szlobodan Milosevics ju­goszláv államfő Dél-Afriká­ban keres magának menedéket - írta a Kommerszant Daily. Az orosz gazdasági körök na­pilapja úgy értesült, hogy Bor­isz Jelcin orosz és Nelson Mandela dél-afrikai elnök csütörtöki telefonbeszélgetése során nem a kétoldalú kapcso­latokról, hanem Milosevics menedékjogának kérdéséről esett szó. Az orosz lap úgy vé­li, hogy Dél-Afrika kész me­nedékjogot adni a jugoszláv elnöknek, s ezt jelzi az is, hogy Mandela már több napja próbálkozott kapcsolatba lép­ni az orosz államfővel. A Kommerszant Daily idézte Milán Panics volt jugoszláv MAGYAR SZOCIALISTA PÁRT Országgyűlési Képviselőcsoport 1358 Budapest, Széchenyi rkp. 19. Nyílt levél Rákos Tibor, Balogh László, dr. Bartha László, Vincze László, Farkas Sándor, dr. Rapcsák András, dr. Dán János, dr. Martonosi György, dr. Szabó Attila, Pancza Istán Csongrád megyei kormányzati képviselőkhöz! Tisztelt Képviselőtársaink! Sajnálattal tapasztaltuk, hogy Önök, kormánypárti képviselők, immár második alkalommal akadályozták meg, hogy az Országgyűlés a magyar lakosság jelentős részét érintő fontos kérdéseket megtárgyalhasson. Ér­dekelne bennünket, hogy vajon megbeszélték-e válasz­tópolgáraikkal, hogy az Országgyűlés ne foglalkozzon az ár- és belvízkárok rendezésével. Ne foglalkozzon azzal, hogy az Önök választókerületében is egyre ke­vesebben lesznek majd képesek megfizetni a gyógy­szerárakat. Ne foglalkozzon azzal, hogy a közalkalma­zottak, köztisztviselők nagy csoportjai nem, vagy alig kaptak béremelést, így - a növekvő adóterhek miatt ­jelentős azoknak a száma, akiknek ma kevesebb pénz kerül a borítékba, mint amennyit tavaly kerestek. Tudjuk, hogy ezekre a kérdésekre nincs ésszerű, elfo­gadható válaszuk, ezért legutóbb - megcsúfolva az or­szággyűlési képviselők jogairól és kötelességeiről val­lott alkotmányos elveket, - már el sem jöttek az ülésre. Tisztelt Kormánypárti Képviselők! A választópolgároknak magyarázattal tartoznak. Budapest, 1999. május 20. Magyar Szocialista Párt Képviselőcsoportja kormányfő szavait, aki szerint „a belgrádi rendszer napjai meg vannak számlálva, s Mi­losevicset háborús bűnösként állítják bíróság elé, habár le­hetséges, hogy Líbiában vagy Dél-Afrikában menedékre ta­lál". Az orosz lap szerint a belgrádi vezető szándékait lát­szik alátámasztani, hogy a bombázások kezdetén Milose­vics éppen Nelson Mandelát javasolta békeközvetítőneks aki azonban ezt más elfoglalt­ságaira hivatkozva elutasítot­ta. S amikor az EU összeállí­totta a 300 nevet tartalmazó jugoszláviai feketelistáját, amelynek előírásai szerint e szerb vezetők bankszámláit is zárolni kell. Baunok Találkozzunk ma a Széchenyi téren!!! Ha standunkon ezt a hirdetést kitöltve leadja, egy hétvégét nyerhet az 1999. év autójával a Ford Focus-szaL Név: Cím: A 6728 Szeged, Dorozsmai út 48. Tel./Fax: 62 463-333 Nyitva: Szalon H-P S^-IS00, Szo S^-U00 Műhely H-P S^-W, Szo 8"-13,» Kulcs* W***W miniszter*1*®" (MTIJ Grszágos Dióvi • Moszkva (MTI) ^alakítását kezdei Borisz Jelcin, a ltank_öt legjelentő: zásoknak megfeletóilDf%. és a legnag beiktatta a május" dióexportőr céj menesztett Primak® ?G»den Kft. - tá mány kulcsminiszW MTl-t Simon A szerint Igor Ivanov láván határában 15 totta a külügyini"1®*' úgynevezett Igor Szergejev m?'] Legfőbb célju védelmi és Pavel J«nnelés egység, nyinnyikov az ig^tó?® lermelés ös: tárcát. Első minis1®"0 eredményeké nök-helyettessé N)* meghódítása a n Akszenyenkót, a A magyar vasútügyi minisz" nagy előnye, f vezték ki. A belügr®anyosakhoz ki tot Vlagyimir Rusaj'**/érmést adnak ta. Szergej Sojgu, af "Kenti hozamú védelem ügyeiben,»'lon"át elérheti, kívüli helyzetek f4 sában illetékes m>' "Orda Vá ugyancsak visszakap, cáját. >®rda (MTI) Elsvárdán megn HERZOF^GAZDASÁ elkö,zö4~f • Riga (MTI) ^'JÁBAN 41 ma; Román Herzog'^mutatkozik szövetségi elnök * "állítók az or Goethe Intézet megyéből érkezn val pénteken befejez1™0" ajánlkozik ves hivatali idejének Csernovc külföldi látogatásig dfszvendége, zog 1994. júliusa a magyar vá szer volt hivatala' lkapnak hiv. külföldön, és ezek , asl a Kárpáta állami látogatást tejt-Tj1"müeges gaZi ját vasárnap választjfo A határ túlc a berlini Reichsta«l£P®i centrum k szövetségi elnök I"; A yés időszaka június 3" ÖVEZED le. • Brüsszel (MTI) A fél I"YSZ, evszázadi A világ ország*' kitelepít nemzetközi intéz"1, "" magyar, összesen 1,05 miH'^ érintettjei tárt ajánlottak fel BSe| gyházán Hercegovina űjjáéf ^ >'őtt a fe| a rekonstrukciós P'VVF'^g, Imé utolsó évére, 199* jJJ^Wes. Na) nemzetközi közössé!Taksonyi Brüsszelben TARTOTT^ l°hb száz i felajánlási konfetfa szabói kat. A bejelentett tö^^gyeszékh 1 milliárd dollárra' T á( j^rint 1031 sen 5,1 milliárd kLyfregyhá; emelkedett az újj3^ ^'JMg több költségvetése l9Wtr27° körüli 1999. között. FLOTTAK tárnái. Adárefo'^^k és Prága (MTI) A^JJ?" <M A cseh parlam*" lő h napj; háza megszavazta ".Jen^r1 "endez ""en7l alá azt i megszavazta ^ mi rendszer módosítás? ^ "jWefa natkozó kormány* ei>et a a'á képzeléseket, mely? soln^tóltóg rint a jövedéki Jel>riű -S a mékek adóját EME'%^ Urrepü|(­a jövedelem- és t<5% ft ."*g a v déki adó kulcsát cs"?í e májú: nék Csehországba" ,,l)(keznek. évtől. A jövedelem* »i élni ső kulcsa eszerint lékről 32 százai LÉID? ICMU1 j2. I j A séklődne, de példá"1^ alkal L„ KEREI zin literje csaknem' rónával (mintegy "u tal) drágulna, az eljtól sek szerint csak aZ pétől. S vta fel az ; "ALÁN •5RS Sm. Hús.k"'^ urán F0"**^­• Kijev (MTI) j Orosz uráncsemFi bői álló bandát ve" be az ukrán rendéi Magyarországgá' j Kárpátalján ­t a Hafclújí -L«AWRVÁTH «ÓJA AT°M I pénteken az ukrá" minisztériumban. ttft. •ÚJA. A úti m halato, Haj N RÍ an- ' "Stnep, 1,2 millió dolláréi F^k. yod eladni. I

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom