Délmagyarország, 1999. május (89. évfolyam, 101-124. szám)

1999-05-19 / 115. szám

íáj. 'SZERDA, 1999. MÁJ. 19. BELFÖLD 3 A röviden A millennium fok ## folyamatos 2U ünnep" százalöji Keszthely (MTI) a;t a v, Nem egyetlen nagy ren­zazalek Üezvénynek vagy események ncyo'2°ranak' hanem a nemzet fo­. Iy®atos ünnepének tartjuk a • í-í ®101' ezért azt kelle­í megmutatni, hogy minden 7021 Repülésnek a saját öröksége, nar c$Wtenelme a legfontosabb ­a//ev7angsülyozta a Keszthelyen 0 keddit Terencián Kováts Flórián, a millenniumi kormánybiztosi -^cfllí f „ ág vezetője. Elmondta: felkért szakemberek július 'eje'g felkeresik a tervekkel 1 , /emkezeu 1100 települést, ,aÍSnaX "lényeZVe segítve el­<me, TPZel«eik megvalósítását, ja viss^" \d:^ TntU,lék erömü -t. a lőrinci (MTI) S JLeLf alaP°zási munkálatok n M I -eZtévd 3 helyére emelték ;rS4üfe&öműűj2o,)tonna 24nSiTr:rsúgáztT nritaföv* ,ervek szennt már «ü '2 !£ meg is kezdi a villa­7^ fca/m-termelést. Az új n f^L®* zai villamos ener­; is4am x Zemzavar. vagy az nyínSO* ^ 'ehessen kapcsolni, ijere lávio fedett éréi .B! ,0r9«lom ' .to„ a élelmiyfíat0d0tta kiskereske­1 ^azev fel0m növekedése ovói^"3 a m°m hónapjában Lv^tatis,, r. meg a Központi aVo^nSS H'Vatal gy«rsJe­°r CAüttaton . ' amelyet kedden ?T^ fö mv°?Zesen 796 n^'iárd tóv ^öz t^ Január és március rre^ékk l'Í yÓ áTOn száza­a :$«ehasonlító áron íufi egu Za haladta meg ^a£ rVel k°rábbit. A for­aÍ Í^Ca nCxemráltságát jelzi, 2 WzSléSy6áras f-galom ,0 lÉ^Éu 'továbhl 10szá" Da .,.„éendelk1'országos hálózattal íf anyag i^Nösorbanüzem­'egü Végy/'/ á'elmiszer-jel­M* me' fogla . kereSkedelem­Nézetei °ZÓ gazdasági Jtekuz,etei* S-n (MTI) :y/n>>0&t épü a D és V fotSí^'P-'i Szerelő és ns P0" ; Parkh 32 esztergomi k X Ss v"állA mügyar-né­cele" s fVar Suznk n zas a Ma­SyŐ!UACb£pkociikke­. ^ae^áselsöütemé­T<>ét e fém 7500 „égy­-Cel ' Jn gyZetm » eSy 4g0 m!lCr alapterületű <>>W°k épül, s azt kö­^-^H/^ítik ki mind a tel mind ' kl mind a tel­^SlSjárnda írnokot annak yezetbarr, tecbn°lógia kör­m m»die SCm hulladék. / n m Pedin Sem hulladék. ni SZÜlte uí' Az első ütem 0 JÉ l eniK m'ntegy fél­WT SS6' jl" munkaié­A>esMMT.) , ke" nent K c • Büntetőper Czeizel Endre ellen Emberkereskedö genetikus? • Budapest (MTI) Tagadta bűnösségét Czei­zel Endre orvos, genetikus kedden a Fővárosi Bírósá­gon abban a büntetőperben, amely ellene és nyolc társa ellen indult „emberkereske­delemmel foglalkozó szer­vezet keretében elkövetett családi állás megváltoztatá­sának" vádjával. A vádirat szerint a Czei­zel Endre által vezetett Csa­ládtervezési Központ Gáti Mariann Amerikában élő magyar származású ameri­kai állampolgárhoz irányí­totta a terhességmegszakí­tás, illetve örökbefogadás ügyében hozzá forduló asszonyokat. A kismamák - többnyire roma származásúak - Gáti Mariann költségén Ameriká­ba utaztak, ott megszülték és azonnal örökbe adták gyer­meküket, ezért cserébe több­nyire ezer és nyolcezer dol­lár közötti összeget kaptak. Czeizel Endre vallomá­sában hangsúlyozta, csak se­gíteni akart a hozzá fordu­lóknak. Először Magyaror­szágon próbálták örökbe ad­ni a gyermekeket, de az ügyben szereplő személyek esetében ez nem sikerült. Bárándy Péter védőügyvéd és Czeizel Endre a bíróság folyosóján. (MTI Telefotó) A privatizáció folytatódik, de • Budapest (MTI) A kormány filozófiája tiszta: a privatizáció foly­tatódik - jelentette ki Gansperger Gyula, az Ál­lami Privatizációs és Va­gyonkezelő (ÁPV) Rt. el­nök-vezérigazgatója ked­den az Országgyűlés Költségvetési és Pénzügyi Bizottságának ülésén. Az elnök-vezérigazgató tá­jékoztatást adott a magánosí­tás helyzetéről és az állami tu­lajdonban maradó vagyonnal kapcsolatos elképzelésekről. Beszámolóját a testület elnö­ke megalapozott tájékoztató­nak minősítette, hozzáfűzve: a meghatározó kérdésekkel kü­lön-külön foglalkozni kell. Gansperger Gyula elmondta: noha az előző kormányzat a privatizáció lezárását 1998 végére tervezte, tavaly az év második felében még mindig nagy mennyiségű, privatizál­ható vagyon volt állami kéz­ben. Egyes tranzakciókat későbbre kellett halasztani, mert nem voltak kellőképpen előkészítve - ilyen volt az Antenna Hungária Rt. esete. Az 1998. évi tevékenységet jelentősen befolyásolta az is, hogy az Alkotmánybíróság méltányolta az önkormányza­tok gázközmű-vagyonnal kapcsolatos igényét, amely­nek kifizetésére az ÁPV Rt. a költségvetéstől 50 milliárd fo­rint értékben kapott államköt­vényt. Váratlan fordulat volt a Postabank és a Magyar Fej­lesztési Bank konszolidációja is. Az ÁPV Rt. tevékenységé­ben 1998-ban növekvő sze­rephez jutott a vagyonkezelés, amelynek hangsúlyos eleme a reorganizáció lett. Erre 13,4 milliárd forintot költöttek ta­valy. Gansperger Gyula hangoz­tatta: a következő időszak fel­adata privatizálni azokat a va­gyonelemeket, amelyeket a törvény lehetővé tesz. Ugyan­akkor koncepcionális kérdés a vagyonkezelési elvek kimun­kálása. Az ÁPV Rt. szervezeti átalakítást hajtott végre a fel­adatok módosulásának meg­felelően. Átalakultak a tranz­akciós részlegek, hiszen mi­közben az eladásokkal egyes területek megszűntek, gyara­podott a portfolió: ide kerül­tek a bankok, és az ÁPV Rt­nek megbízásból értékesítenie kell a társadalombiztosítási vagyont is. A jelenlegi elképzelések szerint kifejezetten a tartós ál­lami vagyon kezelésére rész­leget hoznak létre, amely később leválhat a privatizáci­ós szervezetről. Gansperger Gyula az idei bevételi és kiadási tervet óva­tosnak minősítette, rámutatva: az értékesítéseknél ki akarják várni a megfelelő pillanatot. Az idén az ÁPV Rt. 117 mil­liárd forint bevételt tervez, ebből 95 milliárd forintot ér­tékesítésekből. A bevételek jelentős része az első fél év­ben realizálódik. A szervezet bevételeit várhatóan el is köl­ti, hiszen teljesíti költségveté­si befizetési kötelezettségeit, reorganizál, a maradékot pe­dig a tartalékalapba helyezi. Az elnök-vezérigazgató jelez­te: várhatóan ez év második felében elkészül a 2001-2002­re vonatkozó privatizációs koncepció, amelyről a kor­mány fog állást foglalni. Kérdésre válaszolva Gans­perger Gyula szólt arról, hogy az ÁPV Rt. átvizsgálta a szerződések jelentős részét, egyes esetekben felszólították a vevőt vállalt kötelezettségei­nek teljesítésére, illetve be­számolót kértek. - Vitás kérdések vannak, de az ÁPV Rt. nem mozog kényszerpályán - fogalmazott Gansperger Gyula. Elmondta azt is: őszig el­készül a kárpótlási jegyek technikai-számviteli el­lenőrzése, addig a szervezet nem tervez kárpótlási jegy részvénycserét. A gázközmű­kötvényről kifejtette: addig nem jelent terhet a költségve­tés számára, amíg nem hasz­nálják fel; a közművagyon új­ra felmérésére még csak most választják ki a tanácsadót. Az MVM Rt. privatizáció­ját firtató kérdésre az elnök­vezérigazgató úgy válaszolt: elképzelhető egy olyan variá­ció, amelyben az MVM-hez tartozó teherelosztót függetle­nítik, az Országos Villamos Távvezeték Rt. pedig díjazá­sért szállít a piac sze­replőinek. A tb-vagyon érté­kesítésével kapcsolatban Gansperger Gyula elmondta: lehetőség szerint minden át­adott vagyonelemet meghir­detnek, hogy teljesíteni tudják az elvárt 53,7 milliárd forintos bevételt, ám amennyiben érté­kesítési nehézségek támad­nak, az ÁPV Rt. jelezni fogja a kormánynak. Január elsejétől: újra gyed • Budapest (MTI) A kormány 2000. ja­nuár 1-jétöl kezdődően ismét bevezeti a gyer­mekgondozási díjat (gyed) - derült ki ked­den, a kormányszóvivői tájékoztató előtt az új­ságíróknak kiosztott anyagból. Az ellátásra azok a szülők lesznek jogosultak, akik két év alatti gyermeket nevelnek a saját háztartá­sukban és megfelelnek a pénzbeli társadalombiztosí­tási ellátásokra való jogo­sultság feltételeinek. Ez azt jelenti, hogy a szülőnek egyrészt az ellátás igénylé­sekor is biztosítottnak kell lennie, másrészt az igény­lést megelőző két éven be­lül legalább 180 nap bizto­sítási jogviszonyt kell iga­zolnia. Gyed címén a kormány javaslata szerint a korábbi kereset 70 százaléka állapít­ható meg, az ellátás havi összege azonban nem ha­ladhatja meg a minimálbér kétszeresét. A gyed - ha­sonlóan a táppénzhez vagy a terhességi gyermekágyi segélyhez - adóköteles jö­vedelem lesz. A folyósítás időtartama nyugdíjra jogo­sító szolgálati időnek minősül, amiért a költség­vetés az ellátáson felül to­vábbi 21 százalék nyugdíj­biztosítási járulékot fizet a nyugdíjbiztosítónak. A biz­tosítottra eső 9 százalék nyugdíjjárulékot az ellátás­ban részesülőnek kell meg­fizetni. Az intézkedés eredmé­nyeként a jövő évben várha­tóan 100 ezer fő lesz jogo­sult gyed-re, az ellátás költ­ségvetési forrásigénye vár­hatóan mintegy 36 milliárd forint lesz. Ez év október l-jétől - a bankkártyaszerződés megú­jításával - a kártya eltűné­sének bejelentésétől fogva a bankkártya kibocsátója állja az esetleges kárt - közölte Borókai Gábor kormány­szóvivő a kabinet keddi ülé­sét követő sajtótájékoztatón. Elmondta, hogy a fo­gyasztóvédelem jelenleginél jobb érvényesítését szolgáló kormányrendelet azt céloz­za, hogy biztonságosabb rendszert építsenek ki a bankkártyák használatával kapcsolatban. Borókai Gá­bor megjegyezte: jelenleg több mint 3 millió bankár­tya van forgalomban Ma­gyarországon. A kormány 2002-ig összesen 118 milliárd forin­tot kíván fordítani környe­zetvédelemre. A kormány­szóvivő Imondta, hogy a kormány által elfogadott ez évi intézkedési terv a Nem­zeti Környezetvédelmi Programhoz kiemelt célként kezeli a szennyvíztisztítást, a levegőtisztaság védelmét és a hulladékgazdálkodást, de teret kap benne a gazda­ság versenyképességének növelése is. jegyzet Zsonglőrök A játékszabályok szerint a beruházásokat a minden­kori tulajdonosnak, a kórházak esetében az ön­kormányzatoknak kell finanszírozni, s az egészségbiz­tosító pénzét nem erre használni Az csak a betegek el­látására fordítható. Ám, mit tegyen a kórház, ha tulaj­donosa nem teljesíti törvényben előírt fenntartói köte­lességét? Azt teheti, a betegei érdekében, hogy mégis a másik rubrikába nyúl, azaz a tb-pénzhez. Ha nem teszi, akkor nem tudja maradéktalanul biztosítani a betegel­látást. Mert, mi történik akkor, ha egy viszonylag kis­összegű műszervásárláshoz kell azonnal pénz, vagy ha a beteg feje felett kilyukad a tető? Meg kell valamiből venni, csináltatni, nem másért, mint a betegért, hisz ha nincs műszer, őt nem tudják vizsgálni, ha lyukas a tető, az ő ágya ázik. Ezek a most megvádolt Csongrád me­gyei intézmények, ha tették, ezért nyúltak a tb-pénzé­hez, s fordították olyanra, amit a jogszabályok ugyan tiltanak, a helyzet, a pénzszűke azonban kikényszerít. Nem drága autócsodákat vásároltak a tb-büdzsét fosz­togatandó, mégcsak nem is lakást vettek a vezetőknek, esetleg szállodaköltségre szórták a egészségbiztosító pénzét. Egyetlen esetben sem károsították a betegeket, hanem azok javát akarták. Ezek a vezetők egy köztudottan alulfinanszírozott egészségügyi közegben zsonglőrködnek nap mint nap azért, hogy teljesítsék alapvető feladatukat, a gyógyí­tást. Ezek az intézmények arra kényszerülnek, hogy bérbe adják helyiségeiket, vállaljanak mosást külső cégeknek, főzzenek diétás ebédet megrendelőknek, s az így összeszedett saját bevételből is, a sokszor siral­mas körülményeken javítanak. A vádlottak padjára utalt Csongrád megyei gyógyintézményeknek nincs adósságuk, nem szorulnak állami konszolidációra, mint sok más magyar kórház, •kitüntetni kellene ezeket, nem főbűnösnek, vagy in­mA. kább bűnbaknak kikiáltani. Lehet, hogy az a vét­kük, hogy Csongrád megyében vannak. J /cd­xjActcJU^, BRAMAC­MODUL BAU Tetöcserepek rendkívül kedvező áron! Tel.: 491-022 Tel.: 466-092. Munkahelyteremtő támogatások • Budapest (MTI) Új munkahelyek teremté­sének, valamint munkahe­lyek megőrzésének támoga­tására írt ki pályázatot a Gazdasági Minisztérium, s e célra idén 700 millió forintot szánnak - mondta Szendré­nyi Péter, a tárca foglalkoz­tatás-fejlesztési főosztályá­nak vezetője keddi budapesti sajtótájékoztatóján. Az új támogatási formák­kal alapvetően a foglalkozta­tási szempontból leghátrá­nyosabb helyzetben lévő tér­ségekben, illetve a szénbá­nyászati szerkezetátalakítás­sal érintett területeken meg­valósuló fejlesztéseket kí­vánják elősegíteni. A támogatás összege egy munkahelyre, illetve egy fő továbbfoglalkoztatására 100­500 ezer forint, a szénbányá­szati szerkezetátalakítás te­rületein maximum 750 ezer forint lehet. • EU-csatlakozás Mi lesz az anonim betétek sorsa? • Budapest (MTI) A Pénzügyminisztérium­ban kedden nem kommen­tálták azokat az információ­kat, amelyek szerint a tárca politikai államtitkára hétfőn egy szűk körű bankkonfe­rencián kijelentette: Ma­gyarország mentességet kér az Európai Uniótól az ano­nim betétek megszüntetése ügyében. A Világgazdaság egyik vezető cikke szerint Varga Mihály e szakmai rendezvé­nyen elmondta: legkésőbb 2000 végéig kidolgozzák az új anonim betétek, vagyis a nem névre szóló megtakarí­tási formák, főleg a takarék­betétkönyvek megszünteté­séről szóló jogszabályt. Ez azonban az államtitkár sze­rint csak hazánk EU-csatla­kozása után lépne életbe. A már meglévő régi anonim betéteket illetően az ország a csatlakozás után is még 10 évi mentességet kérhet az uniótól. A gazdasági napilap sze­rint az államtitkár azt is kö­zölte, hogy a kabinet egyik múlt heti ülésén már döntött is a kérdéskörről. Az ano­nim betétek ügyében - a megalkotandó jogszabály előtt - figyelembe veszik azt is, hogy az Európai Unióval szemben sikerül-e Ausztriának érvényesítenie saját álláspontját. Ausztria ugyanis bizonyos értékhatár alatt az EU-tagsága ellenére sem kfvnája megszüntetni a régi anonim betéteket.

Next

/
Oldalképek
Tartalom