Délmagyarország, 1999. május (89. évfolyam, 101-124. szám)

1999-05-14 / 111. szám

. MÁJ. 14, PÉNTEK, 1999. MÁJ. 14. HAZAI TÜKÖR 7 A SZ GYULA oző Főiskola rési Intézete 000. tanévi igógus bképzési kképzési imfüzete jelent. jrmáció gramfüzet :rhetö 54-540-es ;fonon. Matinésok • Munkatársunktól i,Szegedi kincskeresők (Visszatekintés a múzeumi ®atinék 20 évére)" címmel nyílik kiállítás május 14-én '6 órakor a Móra Ferenc Múzeum II. emeleti kiállítótermében. A tárlatot dr. Ványai Eve alpolgármester és dr. Vörös Gabriella megyei múzeumigazgató nyitja meg, közreműködnek: Illés Imre (trombita), Tóth György (trombita), Martonosi Mihály (harsona), Antal Roland (harsona) és Burkovics Péter (tuba). Az ünnepség után a rendezők születésnapi találkozóra várnak minden egykori matinést. 9MDAI OH ALTATÁS: 11-819 1 2. lyai 55 o ; 111 Bt ni •< _J tfl s> a zZ * P 49 900 Ft/fí n 22 900 Ft/fí n 39 900 Ft/fí Szicília. Korzika, utak. i. Oroszlán u. I. -426-005. * Május végi ünnep Szegeden Magasban a boroskupák , Akárcsak tavaly, idén ls "égy napig tart a Szérhenyi téren a bor ünnePtó az V. Szegedi Borfesztivál. Május 27-30-a köl©tt, mindennap délelőtt órától este 10-ig, tátoghatják az érdeklődők © központi sétányon felállott borsátrakat és páviánokat. Az immár orszáhírű rendezvénynek a üsza-partiakon kívül sok kakmabeli és „pusztán ©*teklődő borbarát" vendege lesz, legalábbis az eddigi előrejelzések ezt kgallják. Papp Csabától, © fesztivál egyik (bórádat ban járatos) fő szervezőjétől, a rendezvény k'állítóiról, a műsorokról ©f >nás fontos tudnivalóul kértünk tájékoztatást. ís márkaképviselője t hirdet saira, lk kiváltására. I >LOR£ 'ezö áron tk haszonvasal ilvényt, I, U, T acél" élt. fenyőrönköt stb' ;as áron rólunk vasémhulladékol'd. Cserje sor 4. -633. 62/461-831 YÓÚJFALUf LÉPŐNKÖN elekben is sárolhat rmelőtől LÖD ÁRONk sőtermókek: vok padlófűtő); ktőcsövek perforált rforált); s lefolyócső® legek: m/kg , ián, 0,5-10 kg-®! takarófóliák nókeink minőségűek. 0 9002 gblztosítás ® Tavaly összesen 42 kiálRtó jött el a szegedi rendezvényre. Ez 23-mal több vt>lt az előző évinél. Mi a helyzet idén e téren? , ~ Némi emelkedést jegyeznünk a kiállítók mostani számát illetően, de gyakorlatiig csak néhánnyal lesznek °bben, mint tavaly. Ez azt is lz°nyítja, hogy akik egyszer e|jöttek a szegedi Széchenyi .erre, nem csalódtak, és idén ,sn,ét elhozzák termékeiket. ® Vannak-e új jelentkezők? • ~ Igen, jöttek új termelők |s; Néhányan, a korábbi kiállíközük viszont csak azért ern tudtak ismét megjelenni l egeden, mert ebben az ro°P°ntban nagyon sok „borendezvény van az ora8c>an, s oda már korábban "gérkeztek. ? Egy évvel korábban az Ek borásza címet viselő "emelők közül négyen is m_egjelentek a Széchenyi ,eriplatánok alatt. Idén? - Most egy ilyen kitüntető v^1 viselő borász, Polgár a tan, vesz részt kiállítóként, tobbjek pedig borkeresm d°jük által mutatják be terceiket. • Hány fajta bort kóstol'"ak meg a szegediek? rös~ f omfajta bor lesz: voHos és rosé- - mondta rász -°gva az egyébiránt bo,)Cj .tegzettségú szervező, aki •ten" a Délmagyarország ügyvezető igazgató-főszerkesztőjének a személyi titkára. Majd így folytatta: - Ha azzal a logikával közelítjük meg a kérdést, hogy a 45 kiállító legalább 3-fajta bort hoz magával, akkor könnyű kiszámítani, mennyi nedű között válogathatnak a borkedvelők. 9 Milyen műsorok és kísérő rendezvények lesznek idén a fesztivál alatt? - A bor mellé színes, hangulatos programokat tervezünk. Főleg zenés műsorok lesznek, s ezekben neves szórakoztató együttesek és előadók lépnek majd fel. A programok része lesz például a Szent Vince Borrend tagjainak látványos felvonulása, vagy az alföldi hegyközségek Csongrád megyei nemzeti tanácsa által szervezett borverseny eredményének ünnepélyes kihirdetése. Erre egyébként a második napon, pénteken kerül majd sor. Lesznek kézművesek a fesztiválon, akik kiállítják majd áruikat és természetesen árusítják is azokat. Papp Csabától azt megtudtuk, hogy egy tavalyi közvélemény-kutatás szerint a szegedi borfesztivál a leghangulatosabb rendezvények sorában a szegedi sörfesztivál és szabadtéri játékok mögött az előkelő harmadik helyen szerepelt. A megkérdezett szegediek egyébként a borünnep mögé rangsoroltak olyan ismert rendezvényeket, mint a Szent István-napi ünnep, a május elsejei majális, a veterán autók találkozója, a majális stb. A felmérésből az is kitűnt, hogy a borfesztiválról egyre többet tudnak a szegediek, mégpedig a Délmagyarországból, s csak azután következnek az ilyen „kategóriák", mint: barát és ismerős, plakát, rádió, tévé és egyéb hírforrás. A szervező titkár szerint idén, ha az időjárás is kegyeibe fogadja a szőlőlé ünnepét, akkor minden eddiginél több látogatója lesz ennek a rendezvénynek. Az előzetes érdeklődés ugyanis az említetteket támasztja alá. 9 Kedvenc bora? - hangzott az utolsó kérdésünk. - A szőlőből készült... Klsimro Ferenc hqt1 P Gst"ba: A közönség igényének megfelelő, tátos rendezvényt szervezünk a Széchenyi téren. (Fotó: Schmidt Andrea) • Algyő az ötödik sebességre kapcsol? Lendület az égő aranytól Ha a faluban sétálunk, az egyéni teljesítményből fakadó jómód tűnik föl egy-egy házon, utcarészleten, de Algyő összképén még nem látszik, hogy a Szegedtől alig több mint egy éve leváló városrész a megye egyik leggazdagabb települése lett. Tavaly 400, az idén 800 millió forintból gazdálkodhat - 5300 algyői örömére - a helyi önkormányzat. A nemrégiben elfogadott költségvetési rendeletből a 2002-ig látható tervcsomag, s egy virágzó Algyő képe rajzolódik ki. A „gazdagság" viszonylagosságáról, a visszanyert önállóság előnyeiről és lehetőségeiről is szólt Algyő polgármestere, dr. Piri József, mikor egy ,.költségvetési sétára" kértük. Már az esztendő végére látható lesz a fejlődés, ami az önállóságból, a jó pénzügyi adottságokból fakad. Ugyanakkor nem új beruházások azonnali megkezdéséről döntöttek az algyői képviselők, mert először arról kell gondoskodniuk, hogy a település üzemeltetéséhez szükséges intézményhálózatot felújítsák. Példaként említette a polgármester az Egészségházat, amelyet annyira elhanyagolt állapotban kaptak meg Szegedtől, hogy 30 millió forintra kell tervezniük az épület teljes felújítását. De az önállóvá lett település önkormányzatára vár például a csapadékvíz elvezető árkok, az utak rendbetétele is. Legfontosabb tennivalónak a szennyvízcsatorna-építést tekinti a testület. További előkészítést nem igénylő, ezért idén megvalósítható a községháza bővítése; a temető körül parkolók kialakítása; folytatódik a kohósalakos utak építése, hogy idén már ne legyen egyetlen sáros utca se Algyőn; a kohósalakos és csatornázott utcák egy részére pedig aszfalt burkolat kerül. Szeretnék elérni, hogy a kábeltelevíziós hálózat idén már az egész települést leDr. Piri József: - Az ötesztendős faluház körül alakul ki Algyő új központja. (Fotó: Schmidt Andrea) fedje. A közvilágítás korszerűsítése is indokolt, hiszen jelenleg 650 ezer forint a közvilágítás havi díja, pedig a fele lehetne, ha energiatakarékos berendezések kerülnének a régiek helyére. A már elhatározott beruházások, fejlesztések nagyságrendje 111 millió forint, a céltartalék 316 millió, tervezésre 27 millió forintot költhetnek. Legfontosabb tennivalónak a szennyvízcsatorna építést tekinti a testület, ami több éves program. A falu központi terét két ütemben fogják kialakítani. A Faluház bővítését szintén: a Móra Ferenc Színház miatt foglalkoztató termekkel, illetve egy gazdasági résszel. Szeretnék, ha a Prímagáz üzemhez a települést elkerülő út épülne, tervezése folyamatban van. De azt is, ha a Sándorfalváig húzódó, egysávos, de kitérőkkel épített Lénia út is megvalósulna. Sportcsarnok építési tervük alapja, hogy a Mol Rt.-tői kívánják megvásárolni az erre alkalmas teriiletet. A megvásárolni szándékozott barakktábor területének előközművesítésére előirányzatot tartalmaz, így hozzáláthatnak az ottani építési telkek kialakításához is. Algyő az ötödik sebességre kapcsolhat. Az önkormányzati kasszába idén befolyó 470 millió forintnyi helyi iparűzési adó döntően a Mol Rt.-től származik, kisebb arányban más, gazdasági tevékenységet végzőktől. Ez valójában félmilliárdos árbevételt jelent, mert kiegészül az elérhető kamatokkal és az ingatlaneladásból származó bevételekkel. S persze fontos az átengedett bevétel (a személyi jövedelemadóból a településen maradó rész és a gépjárműadó kétötöde), valamint az állami hozzájárulás is. Szerencsésnek mondható Algyő, hiszen a legnagyobb bevételt hozó cég, a Mol Rt. központosította és új szempontrendszer szerint osztja meg az iparűzési adót. Míg a Mol Rt. a bányászati tevékenységből származó bevétele után az általa művelt terület települési önkormányzatai között az általa fizetett iparűzési adót korábban a bányatelek-arány alapján osztotta meg, addig most, az új metodika szerint az olajipari létesítmények értéke, és az önkormányzathoz kapcsolódó foglalkoztatottság aránya alapján. E változtatás Algyő esetében azzal a következménnyel járt, hogy a község korábbi iparűzési adójának háromszorosát kapja a Mol Rt.-től. E fordulatot igazságosnak nevezi dr. Piri József polgármester, mert Algyő „terhelése" már adott az ipari létesítmények súlyától, az új adómegosztási szisztéma ehhez igazodó, arányosnak mondható. Adottságait jól kamatoztatva lendületbe jön Algyő. Köztudott, hogy a Mol Rt. szénhidrogén bányászattal összefüggő tevékenysége jelentős. Az is sajátosság, hogy a községnek szinte teljes közigazgatási területe iparosodott, jó a közművek és az ipari infrastruktúra kiépítettsége. De ösztönzik is az új vállalkozások letelepedését. Kedvező az itteni adórendelet, mert 4 millió forint árbevételig teljes mentességet biztosít. Ugyanakkor él a kedvezmény: az új és 50 millió forint költségnél nagyobb beruházások 3 évig 30 százalékos adómentességet élveznek. E kedvező adópolitika elősegíti az iparvállatok megtelepedését, amit jelez, hogy az itteni vállalkozások száma is bővült. Algyőn több mint harminc vállalkozó fizet nagymértékű iparűzési adót. Az anyagi kondíciók várhatóak voltak - zárja le a „pénzkérdést" a polgármester, aki szerint a hatáskör, a felelősségteljes tárgyalóképesség, vagyis az önállóság íze az, amit most Algyőn jólesően kóstolgatnak. Ú. I. • Dialógus a civil Magyarországért Mire megy a pénz? Szegeden a mostani, háborús helyzetben sokkal nagyobb szerepet, feladatot kellene kapniuk, illetve vállalniuk a civil szervezeteknek - nyilatkozta lapunknak Várszegi Dóra. A Miniszterelnöki Hivatal Civil Kapcsolatok Főosztályának vezetője a napokban tartott előadást a Forrás Szállóban a Dialógus a civil Magyarországért című konferencián. Várszegi Dórával az előadása előtt beszélgettünk. • Egy társadalmat jól jellemez a civil, nonprofit szervezeteinek működése, vagy éppenséggel működésképtelensége. Milyen szerepet töltenek be ma Magyarországon a civil szervezetek? - A rendszerváltás óta közel hatvanezer civil szervezet alakult Magyarországon. Szerintünk a bejegyzett szervezeteknek körülbelül a fele működőképes. A nonprofit szervezetek egyébként nagyon nehéz helyzetben vannak, mert hazánkban még nincs annak kultúrája, hogy ezeket a szerveződéseket a vállalkozói középréteg, a polgárság tartsa el pénzbeli adományokkal. 9 így aztán a civil szervezetek finanszírozása még mindig jelentős részben az államtól függ. - Igen. A probléma csak az, hogy .az-állami támogatás összege igen kevés. A civil szférának évente körülbelül 60 milliárd forint jut a központi költségvetésből, ami az állami büdzsé 1,2 százaléka. Ennek az összegnek azonban nem szabályozott úgymond a kijutási szisztémája. Nem lehet látni, hogy hogyan és mire használják fel a pénzt a civil szervezetek. Mivel nincs visszacsatolási rendszer, nem lehet tudni, hogy arra használták-e fel a pénzt, amire kérték, elérték-e egyáltalán a támogatással a céljaikat, illetve segített-e nekik a pénz az előrelépésben. • A dolgok tehát nem ellenőrizhetőek és mérhetőek. Nem ez az egyik oka annak, hogy az állam nem fordít több pénzt a civil szektorra? - Biztosan ez az egyik oka. A másik pedig az, hogy nincsen elegendő pénz. Ha jobb gazdasági helyzetben lenne az ország, akkor feltehetően a civil szféra is nagyobb támogatást kapna. Ma már nagyon sok olyan állami feladat van, amit a civil szféra is elláthatna, csak nem tudjuk, melyek azok a szervezetek, amelyek olyan erősek, hogy képesek lennének állami, illetve önkormányzati feladatokat is átvenni. • Milyen területeket, feladatokat vehetnének át a civil szervezetek? - Dolgozhatnának az oktatás, környezetvédelem és a kultúra területén, de foglalkozhatnának szociális kérdésekkel is. Szegeden például a mostani, háborús helyzetben sokkal nagyobb szerepet, feladatot kellene kapniuk, illetve vállalniuk a civil szervezeteknek. Pécsett az önkormányzat kötött egy megállapodást a civil szervezetek egy nagyobb csoportjával, amelynek keretében az utóbbiak különböző önkormányzati feladatokat kaptak. Persze ezek elvégzéséhez 60 millió forintot és megfelelő infrastruktúrát is biztosított az önkormányzat. Ez olyan példaértékű kezdeményezés, amely erősítheti a civil szféra és az önkormányzat kapcsolatát. Reméljük, hogy ezzel mások is élnek majd. A mi felelősségünk a jogi és finanszírozási feltételek megteremtése, de mint kormányzati szerv szolgáltatási funkcióval is bírunk, hiszen információkkal kell ellátnunk a civil szférát. A lényeg, hogy interaktív legyen a kapcsolat. Sx. C. Sx. Mesemondók versenye • Munkatársunktól Két kategóriában rendezte meg a városi „Hetedhét országon túl" népmesemondó versenyt a Hunyadi János Általános Iskola Petőfi épülete. A versenyen az alábbi eredmények születtek: a harmadik osztályosok között 1. Horváth Vivien (Gutenberg Általános Iskola, felkészítő tanára: Nagy Zsolt); 2. Pakai Krisztina (Tabán Általános Iskola, Dobor Ágnes); 3. Király Bernadett (Kossuth Lajos Ált. Isk., Házy Zsoltné) és Kotlár Tamás (Makkosházi Ált. Isk., Laczkóné Szolár Andrea). A negyedik osztályosok kategóriájában: 1. Virág Hajnalka (Odessza II. Ált. Isk., Dobosné Szúnyogh Katalin), 2. Bank Éva (Kodály Téri Ált. Isk., Nyolczas Erzsébet) és Horváth Judit (Jerney Ált. Isk., Móra Éva); 3. Csendes Veronika (Bálint Sándor Ált. Isk., Tóth Gyuláné) és Ágoston Péter (Napos Úti Alt. Isk., Gáspár Istvánné).