Délmagyarország, 1999. május (89. évfolyam, 101-124. szám)

1999-05-13 / 110. szám

6 HELYI TÜKÖR ======* CSÜTÖRTÖK, 1999. MÁJ. 13CSÜTÖR Országos Dézsa-siker • Munkatársunktól Tápiógyörgyén tartották az országos olasz nyelvi versenyt, amelynek eredményeképpen a Szegedi Dózsa György Általános Iskola összesítésben elnyerte a legeredményesebb iskola címet, íme a szegediek helyezései élőbeszéd, 5-6. osztály: 2. Vékony Dávid, 3. Tóth Zoltán. 7-8. osztály: 2. Bezdán Csaba. Szövegértés - 5-6. o.: 3. Tóth Zoltán. Vers- és prózamondás: 1. Pasztuhov Zsuzsa, 2. Hegedűs Ágnes, 3. Tutrai Ilona. Nyelvtani totó - 5-6. o.: !. Vékony Dávid, 2. Lupsea Éva, 3. Sánta Viktória. 7-8. o.: 1. Takó Zsuzsa, 2. Pasztuhov Zsuzsa, 3. Kemendy Tímea. Színjátszásban az 5/a osztály (Kovács Nóra, Monok Júlia, Nagy Tamás, Pávó Réka, Rózsa Viktor, Sándor Anett, Sohajda Viola, Szabó Enikő, Terhes Éva, Varga Ádám, Vukov Tamara) a 2. helyet szerezte meg. A Dózsa-csapat felkészítő tanárai: Ábrahám Anna, Kispál Judit és Radekné Márki Anna. Naplegenda • Munkatársunktól A Naplegenda Társulás mutatkozik be május 12-én 20.30 órakor a régi zsinagógában az Alterra Kortárs Előadóművészeti Központ rendezvénysorozatának keretében. A világkörüli zenei utazás címe: „Földrészek zenéje". „Legyen az ügyfelünk!" • Munkatársunktól Ma, csütörtökön 19.15 órakor ismét jelentkezik a Szegedi Városi Televízióban a „Legyen az ügyfelünk!" címet viselő, szolgáltatói magazinműsor. Az adásban a cég újdonságairól és érdekességeiről számol be a Magyar Vízügyi Kivitelezési Kft., a Szegedi Vízmű, a Szetáv Kft. és a hollandiai tapasztalatokat szerzett Szegedi Környezetgazdálkodási Kht. képviselője. A 45 perces műsorban több játékkal várja a nézőket Kisistók Tímea szerkesztő-műsorvezető. Molnár-dixie • Munkatársunktál A szegedi Aranykorona étteremben (Victor Hugó u. 6.) működő Molnár Dixieland Klubban ma este 7-11 óráig várják a könnyű dzsessz kedvelőit. • A varázslásokra egy kő a belépő Magevö Tollasbéka kolóniája , «i. , lA l li ilili ^fe. il tiTfefcn , fí Szalma Valéria szabadtéri múzeumot Dolgozott fazonfércelöként, nadrághajtóka-vasalóként és kertészként. Most őskori cserépedényeket reprodukál és skanzent épít egy zsombói tanyán. A harminchárom éves Szalma Valéria, javas nevén Magevó Tollasbéka - csodabogár. Nála jártunk. Szalma Valéria világéletében renitens gyermek volt. Az iskoláért nem rajongott, de nem azért, mert rossz tanuló volt, csak unalmasnak találta. A lányokat nem kedvelte, Így aztán kizárólag fiúkkal játszott. Már amikor nem ült fenn az almafán kezében egy könyvvel, merthogy olvasni nagyon szeretett és szeret ma is. Valéria kilencesztendős volt, amikor a család kiköltözött Petőfitelepről a zsombói tanyára. A kislány számára a pusztai csatangolások jelentették a legnagyobb szabadságot és boldogságot. Testvéreivel számtalan helyet fedezett fel a tanyavilágban. Ez az idilli kép tizenkét esztendős korában tört szét, amikor visszakerült Szegedre, egy kollégiumba. A jó nevű belvárosi általános iskola elvégzése után a szentesi dísznövény-kertészeti szakközépiskolában tanult tovább. Valéria itt érezte meg igazán, hogy más, mint a vele egykorúak, más, mint a szülei, s nem akar úgy élni, ahogyan az édesanyja és az édesapja. A tizenéves lány mindent kipróbált: szavalóversenyre járt, atletizált, belépett az ifjú gárdába. Ha nincs matematika, akkor talán az iskolát is elvégzi. De volt matematika, s három átbukdácsolt év után otthagyta a sulit. Tizenhét esztendősen elment a Szegedi Ruhagyárba, ahol először fazonfércelőként, majd nadrághajtóka-vasalóként dolgozott. Alig múlt tizennyolc, amikor megszülte első gyermekét. A lányanya azt gondolta, hogy a csemetéje kitölti majd azt az űrt, ami gyermekkora óta lakozik benne. A piciben megtalálja élete értelmét, célját, sőt a kislánnyal saját helyét is kijelöli a világban. Mindez nem így történt. Bár közben világra hozott még egy kislányt és egy kisfiút, a családanyaság rossz házassága miatt kútba esett. Egymaga maradt a tanyán kettő-, négy- és hatesztendős apróságaival. Nagy magányában verseket írogatott. Közel száz költeményt vetett papírra, amelyek egytől egyig társtalanságáról és fájdalmáról szóltak. Ez a gyötrődés talán az őrületbe kergette volna, ha 1993. április 6-án nem állít be hozzá Jocó. Magony Józsefet - aki egyébként az említett nap óta az élettársa - előtte sohasem látta. Józsefet, mint később kiderült, Valéria édesanyja küldte a tanyára, mondván: tökéletesen összeülik a lányával. A próféta szólt belőle. Valéria és József úgy megtalálták egymást, mint zsák a foltját. A víz-gázszerelő József hobbiként kutatta és kutatja a történelmet, ásványtant és néprajzot. Valéria 1995-ben rajta keresztül jutott el a Szekszárd melletti Regölybe, ahol kedvet kapott az agyagozáshoz. Majd később az őskori cserépedények reprodukálásához, amelyek készítési módjával kapcsolatosan minden fellelhető dokumentumot begyűjtöttek, s a fotográfiák és a korabeli leírások alapján Szalma Valéria nekiállt az ivópoharak, csanakok, csöbrök, hombárok és kultikus jellegű tárgyak gyártásának. Mindemellett Valéria és József egy őskori skanzent is építenek a tanyán. Az Éria Colónia névre keresztelt szabadtéri múzeum a tervek szerint augusztus 11-én, déli 12 órakor nyílik meg. Akkor, amikor páratlanul ritka természeti jelenségnek, a teljes napfogyatkozásnak lehetnek tanúi az itt élók. A földsánc, a lakógödör, a földbe vájt égetőkemencék, a fazekasműhely és a jurta már áll. Utóbbit már csak csatakkal (kévébe kötött, náddal és sással vegyes fűvel) kell szigetelni. Nyárig már csak a kézi malmot és a sütőkemencét kell megépíteniük. A szabadtéri múzeum objektumainál, csakúgy mint az edényeknél, a korabeli építési módot használják. A skanzen sámánisztikus-kultikus központként is működik majd, ahol a barbár ünnepeken varázslásokat tartanak, énekelnek és táncolnak. Ezeken az eseményeken Szalma Valéria Magevő Tollasbéka néven bűvös javas képességeit mutatja be. A belépő egy kő, amely örökös tagságot is jelent. Azért kő, mert az megtartja az énekes-táncos ünnepségek pozitív rezgéseit. Valéria túljutott élete nehezén, előtte a pálya. Mint mondja, meg sem áll Amerikáig. Az első lépést már megtette. Szeretne bekerülni a magyar származású, Amerikában élő Carolyn Bárdos könyvébe, aki a világ fazekasművészetéről ad ki egy kötetet. Szabó C. Szilárd • Enigma-kárvallottak, egy csapatban Kétszázmillió forint a tét Nemrégiben megalakult Szegeden az Enigma Invest Értékpapír-kereskedó és Befektetési Szolgáltató Rt. hitelezői választmánya. A kisbefektetők azért fogtak össze, hogy érdekeiket érvényesítsék, közös erővel próbálják meg visszakopni a pénzüket, ami képviselőjük szerint nem tűnik reménytelen vállalkozásnak. A szegedi brókercsődök közül kétségkívül a legviharosabb, a befektetők szempontjából pedig a legdrámaibb az Enigma csődje, hiszen vezetői eltűntek az országból, jelenleg is nemzetközi körözés alatt állnak, számítógépes nyilvántartásukat pedig megsemmisítették. Az Enigmával kapcsolatban eddig mindig csak rendőrségi körökből származó információkat tett közzé lapunk is, nem foglalkoztunk azzal, mi lesz a kárvallottak sorsa. Holott az ügy polgári jogi része jóval bonyolultabbnak ígérkezik. A jelenleg felszámolási eljárás alatt álló Enigma áldozatai azonban összefogtak, május első hetében megjelentek a megalakuló hitelezői választmány első ülésén, s a továbbiakban megpróbálják érdekeiket érvényesíteni. A hitelezők öttagú választmányt választottak, amelynek elnöke dr. Major Mária ügyvéd lett (őt korábban már a befektetők egy csoportja megkereste azzal a kéréssel, hogy képviselje az érdekeiket). A választmány ülésén előbb Szondi György felszámolóbiztos tájékoztatta a hitelezőket arról, hogy a Fővárosi Bíróság 1998. december 25-i kezdő időponttal rendelte el az Enigma Invest Rt. felszámolását (a hirdetmény a Cégközlönyben 1999. február 4-én jelent meg). A felszámolási eljárást különben az Állami Pénz- és Tőkepiaci Felügyelet (ÁPTF) kezdeményezte 1998. november 25-én, s felügyelőbiztost rendelt ki az Enigma élére. A felszámolás megkezdését követően 167 hitelező jelentett be igényt több mint 211 millió forintra. A jelenlegi helyzet az. hogy mivel az adósokról és a hitelezőkről szóló nyilvántartások eltűntek, még zárómérleg sem készíthető a tevékenységről. A MÉB Rt.-nél, valamint a Keler Rt.-nél értékpapírszámlán elhelyezett részvények 1999. április 28-i forgalmi értéken a fennálló hitelezői követelések - a ma még nem pontosan ismert felszámolási kiadásokat is belekalkulálva 30-35 százalékát fedezhetik. (Sajnos, a befektetők kezében lévő dokumentumok nem tekinthetők egy pénzügyi elszámolás alapját képező nyilvántartásnak.) Elképzelhető, hogy befektetésük jelentősebb részéhez is hozzájuthatnak az emberek mondta el lapunknak dr. Major Mária ügyvéd. Felmerülhet ugyanis az ÁPTF, valamint a Befektetésvédelmi Alap (BEVA) felelőssége is. Az APTF-é azért, mert korábban is felfigyelhetett volna arra, hogy a rt. alapításához szükséges 100 millió forint csak egy napig „tartózkodott" a banki számlán. Az ügyben feltétlenül előrelépés, hogy lezárult egy korszak, lezárult a hitelezők, kárvallottak jelentkezésének határideje. Most már a jövőre kell koncentrálni - véli dr. Major Mária arra, hogy mit lehet tenni, valamint arra, milyen „mögöttes" felelősséget lehet a későbbiekben bíróság előtt megállapfttatni. Fokot* Klára • Határon túli magyarok a felsőoktatásban Sokan önerőből tanulna! A határon túlról hazánkba érkező magyar diákok annak ellenére vállalják, hogy magyarországi felsőoktatási intézményben tanulnak, hogy nagy részük semmilyen állami vagy intézményi támogatásban nem részesül. Azoknak, akik nem kapnak ösztöndíjat, a tanulással járó minden költséget maguknak kell fedezniük. A hazai felsőoktatási intézményekben megközelítőleg ötezer határon túli magyar hallgató folytat tanulmányokat, közülük azonban csak mintegy 1500-an kapnak állami ösztöndíjat, a többiek önköltséggel tanulnak. A magyarországi egyetemekre és főiskolákra a határon túlról érkező magyarok ugyanolyan felvételi eljárással jelentkezhetnek és kerülhetnek be, mint az itthoni diákok. A magyar állam azonban csak azoknak nyújt ösztöndíjat, akik erre pályáznak a szomszédos országokban működő ösztöndíj tanácsoknál. Az oktatási minisztériumon belül működő határon túli magyarok titkárságán úgy tájékoztatták lapunkat, hogy évente mintegy 360 pályázót részesítenek ösztöndíjban. Sokan azonban úgy jelentkeznek, hogy nem adnak be pályázatot, és ha felveszik őket, akkor a tanulással járó összes költséget maguknak kell fedezniük, ők talán abban bíznak, hogy az intézmény vagy valamelyik alapítvány nyújt némi támogatást számukra. Az állami ösztöndíjas határon túli magyar diákok a havi hétezer forintos normatíván kívül tanulmányi eredményüktől függően kiegészítő ösztöndfjban is részesülnek, amely átlagosan tizenegyezer forintot tel ki. Ezeket a juttatásokat Márton Áron Kollégium 1 lyósítja a hallgatók számi ra. A szervezet azzal is pd bálja csökkenteni a halig tők kiadásait, hogy szoci; alapjából évente több alki lommal egyszeri támogat nyújt az arra pályázókra Ezenkívül valamennyi áll mi ösztöndíjas hallgatót fe veszik a felsőoktatási inté mények kollégiumaiba. A szegedi és a többi dé alföldi felsőoktatási inté: ményekben közel hétszí határon túli magyar hallgaí tanul. A József Attila Tud< mányegyetemre százötví olyan diák jár, akik a Má ton Áron Kollégiumon ki resztül kapnak ösztöndíja A Szent-Györgyi Albert O vostudományi Egyete graduális képzéseibe összesen 49 határon tú magyar diák vesz részt, ki zülük 38-an a Vajdaságbó heten Erdélyből, hárman Felvidékről, egy diák pedi Kárpátaljáról érkezett. A j« goszláviai háborús esem' nyek miatt egyre több vaj dasági orvos- és fogorvo! tan-hallgató kéri átvételéti szegedi orvostudomány egyetemre. Jelenleg hét ál jelentkezési kérelem vár bírálásra. A döntés során gyelembe veszik az állat polgárságot, valamint a hogy hány hallgatónak mikortól tudnak ösztöndíj: nyújtani. A Juhász Gyul Tanárképző Főiskola nap pali tagozatos hallgatói k<i zül hetvenöten érkeztek a ország határain túlról, a lej többen, 49-en Romániába A központi támogatások" túl a főiskolán az 1990-8 évek elején létrehozott Jí hász Gyula Alapítvány, i letve a Főiskolások a Sz< gedi Universitasban Alapi vány pályázataival segíti határon túli diákokat. Hegedűs Szabói* P. Sáni (Fotó: N Ha valí gánknak a a totójáték bínja, az ) an P. Sánc tova közel ki hétről vény(eke Sokszor ír nagy nyeri az utolsó | dig becsú várt eredr tékvezeté nem felej ezelőtt tel azzal já: fosztotta csabai bíri a Szómba meccsen í 1. Feren 2. Zalae 3. Győr 4. Gázsi 5. Bochi 6. Duisfc 7. E. Fr; 8. Nürn 9. Schal 10. Bari i 11. Bolo£ 12. Saler 13. Vene +1 mi 14. Fiore Továbbtanulás a Vajdaságból A Vajdaságból hazánkba érkezett magyar fiatalok felsőfokú továbbtanulásának lehetőségeiről tájékoztatták az érdeklődőket a Juhász Gyula Tanárképző Főiskola hallgatói önkormányzatának tagjai kedden a Vajdasági Magyarok Demokratikus Közösségének szegedi irodájában. Akár külföldön, akár Magyarországon teszi le valaki az érettségit, lehetősége van arra, hogy hazai felsőoktatási intézményben tanuljon tovább - hangzott el azon a beszélgetésen, amelyen a Vajdaságból érkezett magyar fiatalok felsőfokú továbbtanulási lehetőségeiről tájékoztatták a jelenlévőket a Juhász Gyula Tanárképző Főiskola hallgatói önkormányzatának tagjai. A Magyarországon érettségizettek viszont könnyebb helyzetben vannak, mert ők ugyanúgy kaphatnak ösztöndfjat, mint a magyar állampolgárságú diáktársaik. A többiek csak akkor jutnak támogatáshoz, ha a határon túli magyar ösztöndíj tanács elfogadja pályázatukat, és úg) nevezett állami ösztöndíjj: segíti magyarországi t" vábbtanulásukat. A főisk2 Iára mindenkit felvesznek függetlenül attól, hol éref ségizett -, aki eléri a felv' teli ponthatárt. A továb' felsőfokú tanulmány" folytatásában azonban n' hézséget okozhat, hogy! másik országban megsz" zett diplomákat sem Jug' szláviában, sem Magyar"1 szágon nem fogadják el. A hazánkban érettség zett, és a főiskolára felv" diák többféle támogatási* részesülhet. Kaphat tan* mányi ösztöndíjat, amely' köztársasági ösztöndíjas" esetében 19 ezer forint is 8 het, igényelhet szociál1 vagy lakhatási támogató illetve nyelvpótlékot. A kok pénzügyeit a hallga1' önkormányzat képvisel' intézik, az állami ösztön1'1 jasok esetében az Csere János Szakkollégi* folyósítja a támogatást. ^ anyagi juttatásokon kívül, határon túli hallgatók is * szesülhetnek kollégiumie látásban havi 3000-3500 rintért. H.P ^jékoi • Munkai . A Vérté: dezték me; futók utár versenyét. utas sportt Vladalon, lányoknál az ifjúsági mea, Lás; Krisztina, valler Fei V|'vta ki a róPa-bajnc vétel jogát Az SZ2 tányzői is kül>. a H< • Munk< A közi ték meg egyetemi 8o« bajno fojét. Itt Vetkező e el: Fiúk. • P'3 JG' Gábor I LSCk Zo í0/ 4x4 JGYTF l "alászev 9ies Áro ,500 m: akadály: m: •••4. (JATE/K