Délmagyarország, 1999. május (89. évfolyam, 101-124. szám)

1999-05-13 / 110. szám

99. MÁJ. 1: CSÜTÖRTÖK, 1999. MÁJ. 13. BELFÖLD 3 >nywásár Elöszezon IÓ (MTI) • Siófok (MTI) újabb Márai-« Kedvezményes üdülési szági kiadását,! lehetőségeket kínálnak irökségét is bemut május 10-étől június 30-ig lelphi a szerdán mt belföldi családoknak a Ba­I. Torinói Könyvi laton „fővárosában", Sió­amelyen összes' fokon. Az akció nem tit­adó prezentálja fii kolt célja a belföldi turiz­it. A milánói kia mus iránti érdeklődés fel­hasonló sikert v< keltése. A kezdeménye­Sándor másik reá zéshez Siófok tíz szállodá­mint amilyet A grfja, egy kempingje, hat uta­mkig égnek aratl zási irodája és hat étterme zul Le braci (Pa csatlakozott. Arra vállal­mmel megjelent I koztak, hogy a következő It év egyik kiemeli hat hét során az ilyenkor almi eseménye vszokásos árakhoz képest szágban és még t legalább 40 százalékkal idási statisztikák (kevesebbet számláznak a Ivarosban üdülő belföldi jcsaládoknak. Az érdek­lődők országszerte részle­tes felvilágosítást kaphat­nak a Tourinform irodái­ban. an halad. Imerikai inepség" s (MTI) !U számára ,,naf telt" jelent majd Tésztagyáravató újjáépítésé, ebben a Tizenötöknek H • Dunakeszi (MTI) zonos nyelven k< a mezőgazdaság me­iük és persze elóígerősödése elsősorban az ározó szerepet kíélelmiszeripar fejlesztésé­ík a koszovói válsföek gyorsításával érhető megoldásában - jel, hiszen a magasabb fo­ki Yves-Thibault jkú feldolgozottság növeli az EU pénzügyek! a termékek értékét - jelen­úztosa. Sajnálatát (tette ki Torgyán József amiatt, hogy „poHDunakeszin, a százszáza­1 messze nem tükijlékosan magyar tulajdon­iz, hogy az EU tagjban lévő Mary-Ker Kft. b anyagi támogatóítésztagyárának avatóján. ,i helyreállításnál A 600 millió forintból tásként élte meg'megépült tésztagyár egy ói repülőtér újjáéfmost beállított francia capcsolatban, hogf gépsorrai évi 18 ezer ton­irozó európai pén na, külföldön is eladható Jfeszítések dacára termék előállítását teszi ás amerikai ünnellehetővé. Az üzemben száznyolcvanan dolgoz­jnak. Halott a síron ItOltdl* Orosháza (MTI) Egy sírhantra borult nő bolttestét találták meg Orosházán, az alvégi te­hetőben. Az eljárás során fény derült arra, hogy a bal ott S. L-né, és nagy va­'ószínűséggel öngyilkossá­jgoszláv katona ve|got követett el. Az asszony kilétét és a halál körülmé­nyeit kideríteni hivatott rendőrségi államigazgatási eUárás azt is föltárta, hogy lz 50 éves nő, aki nemrég öltözött a Békés megyei városba, s a lakásán bú­csúlevelet is hagyott, egy en lényegében a N< ozzátartozója sírján hunyt ísok beszüntetését s' 3. a nyomozók gyanúja elismerő szavakkal • .Zerint gyógyszerrel vég­időröket a Szerbia ,4 Zett magával us rendjének és terül' ^ k védelmében", illet* ói „terroristákkal víj A dél felé tartó répá­in leszámolás" sori 'ófo r# :tak nyilvánosságra 140 szerb rendőr ét a koszovói fegyt liktus tavaly febru ása óta. ztonság Napja alkl Vfilan Milutinovi ök kedden Belgrádb szerb belügyminisrí Jöttségét. Milutinovi • Gépfegyverrel vigyáztak a postarabiára Akciófilm a Belvárosban müBKü Kommandósok gyűrűjében a baseballsapkás vádlott-gyanúsított. (Fotó: Schmidt Andrea) Rendkívüli rendőrségi készenlét mellett tegnap pár órára Szegedre szál­lították az inárcsi posta­rablás egyik gyanúsí­tottját, akit más ügy mi­att a Szegedi Városi Bí­róság két év szabadság­vesztésre ítélt. Bizonyára sokan riadtan kapták fel a fejüket azok kö­zül, akik tegnap délután egy óra körül a Kossuth Lajos sugárúton jártak, vagy a Szé­chenyi tér környékén sétál­tak. Óriási szirénázás köze­pette ugyanis kék lámpát használó rendőrautó-konvoj érkezett a bíróság épülete elé. Két autó szakszerűen le­zárta a villamossíneket, a többi járműből fegyveres rendőrök ugráltak ki, a bejá­rathoz pedig odagördült egy rabszállító autó. Az akciófil­mekbe illő jelenet során a megdöbbent járókelőket le­parancsolták a járdáról, s közben gépfegyverrel, pisz­tollyal pásztázták a lassan gyülekező tömeget. Aztán, amikor már kellően kíváncsi volt a nép, kinyílt a rabszál­lító autó ajtaja és egy fekete baseball-sapkát viselő fiatal­embert kísértek a bíróság épületébe. Pár perc múlva a rendőrök eltették a fegyvere­ket, s némelyikük ivott egy korty kristályvizet a nagy iz­galomra. A tömeg pedig ta­lálgatta, ki lehetett a titokza­tos idegen? Eközben egy vélhetően rendőrségi filmes valamennyi bámészkodó ar­cát videóra rögzítette, de nem kerülte el a figyelmét az sem, hogy hamarosan nagy értékű autók tettek tisztelet­köröket a bíróság épülete körül. Jó néhány telefon után si­került kideríteni, hogy mi okozta a nagy felhajtást. A rabszállító kocsiban Mezei Lajos ült, aki vádlottként ér­kezett Budapestről Szegedre, ugyanis orgazdaság gyanúja miatt indítottak ellene eljá­rást, s hirdettek ítéletet teg­nap. A férfi azonban nem ezért volt olyan fontos: Me­zei Lajos egyike azoknak, akiket azzal gyanúsítanak, hogy részt vettek a több ha­lálos áldozatot követelő inár­csi postarablásban. A hírek szerint a rendőrség olyan in­formációt kapott, hogy a vádlottat a Szegedre szállítás során fegyveresek el akarják rabolni. Mindezt nem sike­rült hivatalos forrásból me­gerősíteni: a megyei főkapi­tányság, az ORFK, a BRFK és a Készenléti Rendőrség különböző szintű sajtós be­osztottai nem tudtak felvilá­gosítással szolgálni az ezek szerint valóban szupertitkos akcióról. Annyit megtudtunk, hogy Mezei Lajost több mint egyórás tárgyalás során két év szabadságvesztésre ítél­ték. Az ügyészség szerint a vádlott orgazdaként három lopott autót „segített" kül­földre, a bíróság azonban ítéletében kifejtette: a vád­lott nem tudott arról, hogy az autók lopottak voltak, ezért bűnpártolás miatt ma­rasztalták el. Az ítélet nem jogerős. A szirénázó konvoj dél­után visszaindult a főváros­ba. Arató László Orbán Viktor és a jugoszláv válság • Budapest (MTI) Amíg a fizetési mérleg hiánya éves kivetítésben nem lépi túl a 2,5 milliárd dollárt, nem szükséges rendkívüli lépéseken gon­dolkodni - közölte Orbán Viktor miniszterelnök szo­kásos szerda reggeli rádió­interjújában. A folyó fizetési mérleg elsó negyedéves.hiányával kapcsolatban elmondta: nincs szükség irányváltás­ra, még csak kiigazításra sem. - A dolgok jó irányba mennek, a magyar gazda­ság összességében jó ered­ményeket és szép perspek­tívákat mutat - fogalmazott Orbán Viktor. A magyar politikusok Vajdasággal kapcsolatos nyilatkozatait érintve Or­bán Viktor megjegyezte: nem Budapestnek a dolga, hogy megmondja, mi a Délvidéken, a Felvidéken, vagy éppen az Erdélyben élő magyarok érdeke. Jelezte, hogy a vajdasági magyarok az autonómia nagyon erős formája mel­lett kötelezték el magukat. - Nekünk az a dolgunk, megpróbáljunk a leghatha­tósabb formában a segítsé­gükre lenni, hogy el is ér­jék ezt a céljukat - fűzte hozzá. Lányi Zsolt felvetéséről szólva Orbán Viktor úgy fogalmazott: nekem az a dolgom, hogy amikor úgy érzem, ami történik, az már veszélyezteti Magyaror­szág érdekeit, akkor ezt kellő erővel kifejezésre is juttassam, de hogy a vitát, a közös gondolkodást, vagy egy-egy álláspont be­mutatását megakadályoz­zam, arra sem jogom, sem lehetőségem és végered­ményben szándékom sincs. jegyzet Segíteni M iniszterelnökünk nem csűri-csavarja a mondandó­ját, hanem kertelés nélkül, világosan fejti ki, mindeközben arra is figyel, hogy a diplomácia játékszabá­lyainak messzemenően megfeleljen. Ezt most annak apro­póján vetem papírra, hogy Orbán Viktor tegnapi rádiós szereplésében külön kitért a koszovói válságra, azon belül pedig a vajdasági magyarok helyzetére. A kormányfőnek véleményt kellett mondania arról, az utóbbi napokban sokat emlegetett témáról, amelyet Lányi Zsolt kisgazda országgyűlési képviselő, pártjának egyik al­elnöke vetett fel, jelesül, hogy a Vajdaságnak a háború befejezése után önálló államként kellene prosperálnia... Nos, az ilyen, és a korábban emlegetett „visszarendezési"­vélemény, nem kis gondot okoz - az éppen aktuális mi­niszterelnöknek, no meg, a határon túli magyarság iránt felelősséget érző valamennyi politikusnak. Mert indokol­hatja bárhogyan a kisgazda honatya a nyilvánosság elé tárt kijelentését, annak - a mostani politikai és háborús miliőben - csakis negatív kicsengése lehel. S 6, mármint a teóriát gyártó politikus, kényelmesen hátradőlhet a fotel­jében, nem lesz különösebb bántódása (legfeljebb a véle­ményével kevesen értenek egyet), de a csaknem 300 ezer délvidéki magyarnak mindenképpen árt! Ha megy Milo­sevics, ha marad, az ilyen szélsőséges kijelentések nem maradnak nyom nélkül az ott élőben. Hála Istennek, ed­dig nem érte különösebb atrocitás a vajdasági magyarsá­got (ha az ablakok beverését, a házaikra festett uszító feli­ratokat, vagy az autóbuszokon magyarul megszólalók le­hurrogását nem tekintjük annak). De az ilyen jóakaratú „segítséget" ők nyilván köszönik, nem kérnek belőle. O rbán miniszterelnök határozottságára pedig szükség lesz az elkövetkező időszakban. Annál is inkább, mert „leghathatósabb formában" (ahogyan ő fogalma­zott), akkor vagyunk az immár csaknem egy évtizede ál­landó lelki terror alatt szenvedő, napjainkban pedig légiri­adóval és bombázásokkal együtt élő magyarok segítségé­re, ha nem mi mondjuk meg, hogy ők mit szeretnének... Csökken az infláció • Budapest (MTI) Az év eddigi folyamatai az inflációra vonatkozóan meg­felelően alakultak, az év egé­szére 9 százalékos, decem­berre az egy évre visszate­kintő infláció 8 százalékos lesz - mondta Surányi György, az MNB elnöke szerdán sajtótájékoztatón, Budapesten. Az MNB úgy ítéli meg az év eddigi folya­matai alapján, hogy a GDP-re vonatkozó kilátások is a 4-5 százalékos sávban várhatók, bár a jegybank a GDP bővü­lését inkább a 4 százalékhoz közelebbi szintre várja. • Postabank-részvényekre Ötforintos ajánlat • Budapest (MTI) A magyar állam öt forintot kínál fel a részvényeseknek az öt forint névértékű posta­banki törzsrészvényekért, il­letve elsőbbségi részvénye­kért - közölte a Pénzügymi­nisztérium szerdán. A részvényesek, akik a visszavásárlást kérték, május 19-éig kapják meg a vételi ajánlatot tartalmazó válaszle­velet. A közlemény szerint a magyar állam azért döntött az ötforintos forgalmi érték mellett, mert a bank tőkele­szállításakor a részvények névértékét a bank belső érté­ke alapján határozták meg. bátorságukért. ali< zúgása közepette s 9 tűnt, fel valakinek ' b*e9eden kedden este „ a k°romnegyed tizenegy­£knel a! - to7a dörr; "— a horgosiak • Tudósítónk a horgosi bombázás helyszínén járt Ezután milyen éjszakák jönnek? ©és kánic ami 'ara magát a hábo­t megbeszélései u* fiit jelentette. Tálünk alig ott a térségben álH f|*enhárom kilométerre NATO-csapatokbj a NATO gépei lebom­ánokat befogadó ri»j ©**ták a Szegedet Sza­iborokba. Albán2 ©adkóval összekötő va­ai után a NATO fáj Horgoson áthaladó dán néhány órás iá s*akaSzát és a fölötte rkezett a macedón 1 ©hve|ö közutat. A helyi­Szkopjéba. k nem értik, hogy lehet r találkozott a Ma® ^»onai célpont a híd, állomásozó mint® >e|ynek semmi köze NATO-katonával,v ©kovóhoz. iro Gligorov állami cso Georgievszki1,1 nőkkel, Nikola KÖ1 :lmi és Alekszanű ' külügyminiszteri* ír ellátogatott a nj1 :dóniai cegranei 11,1 borba is, ahol t* ezer albán menel® lik. glg 8y idős házaspár mesél („ kör, akik csak reggel ér­sültek a rombolásról - Azt kük, hogy megint csak a l,PU13k hangrobbanását 'VarT JUL nem is vettük komo­n az egészet - mondják ^Syaij nyugalommal. Is­r°söm viszont nem is tit­kolja idegességét, hiszen a károkon kívül beszélni sem engedik őket. Megfelelő tá­volságból tudjuk csak meg­nézni a rendőrök által szigo­rúan őrzött objektumot, amely tegnap estig járműve­ket szolgált. A háború szele akkor csa­pott meg igazán, amikor egy betört kirakatú bolt épen ma­radt üvegén egy hirdetmény az elsötétítés rendjét szabá: lyozza. E szerint májusban este hét órától hajnali fél ötig nem segítheti semmiféle világosság a bombázókat. Mellette részletes magyará­zat arról is, mikor és milyen jelekkel hozzák a lakosság tudomására a légiriadót és az általános mozgósítást. A horgosi utcákon dél­előtt alig látni valakit az egyik sarki kocsmában is szokatlan csend van. A ma­gyar újságíróval azért szóba állnak, de statáriumot firtató kérdésemre ők is bezárkóz­nak. Az üres Marilyn reszto­ran előtt idős bácsi tolja bi­ciklijét, csomagtartóján tűzi­fa. Számomra'ez olyan, mintha gyerekkori háborús filmjeim elevenednének meg. Kérdéseimre alig ka­pok választ, a helyi elöljáró a kárbecslőkkel tart helyszí­ni szemlét, utána a szabadkai rádió kérdezi a most már joggal háborúsnak nevezett viszonyokról. Találomra kopogok be egy házba, ahol nem örülnek nekem. Illetve örülnének, de hát más is láthatta belépése­met hozzájuk és a helyi pol­gárőrök távcsővel figyelnek mindent. Magyar vagyok, ők is azok, ne hozzak rájuk bajt - kérik finoman. Orwell vi­lága jut eszembe, s nem aka­rom, hogy számon tartsák azokat, akik szóba állnak ve­lem. Becsapni sem akarok senkit, ezért inkább csönd­ben sétálok és figyelek. Az állomáson észreveszem azt a hét hatalmas vasúti tartályt, amelytől rettegnek a horgo­siak. Úgy tudják, hogy ezek­ben valamilyen vegyi anyag van, amelynek robbanása Szegedig röpítené községü­ket. Az eredeti tizenötből ed­dig nyolcon sikerült túladni­uk, de hogy a másik hét mi­kor kerül lakott területen kí­vülre, arról fogalmuk sincs. Addig viszont ismét jön­nek a bombázók, biztosan kedden este is azokat akar­ták megsemmisíteni - vélek­szik H. Ferenc, aki alig öt­száz méterre lakik a tartá­lyoktól, s ugyanennyire a le­bombázott hídtól. - Épp az ablak előtt cigarettáztam, amikor megláttam a túzcsí­kot az égen. Rögtön utána erős füttyöt hallottam, majd jött a durr. A házunk fala megrepedt, a környéken pe­dig alaposan átrendeződtek a cserepek - mondja Feri bá­csi aki szerint ezt még túlél­né, de hogy a fia még min­dig lenn valahol háborúzik, azt aligha bírja kivárni. A lebombázott híd dél­utánra őrizetlen maradt, el­mentek a rendőrök. A biz­tosítás hiányát kihasználva egyre sűrűbb sorokban ér­keznek a kíváncsiskodók. Idős férfiak jönnek biciklivel és csak hangosan hümmög­nek. Tini lányok szépen ki­öltözve és rengeteg gyerek ­mint a vurstliban. - Akár fa­gyit is elkezdhetnének árul­ni, mondja mellettem egy ja­vakorabeli férfi, és mérge­sen távozik. A látvány való­ban megdöbbentő. Most először látok élesben hőtől és erőtől kicsavarodott ök­lömnyi vasakat, negyven-öt­ven méterre repített, több mázsás betondarabokat. ­Majd a barázdába bújok előlük - viccel egy közelben kapálgató bácsi, de az egész olyan kényszeredettnek tű­nik. Az a mosoly is elég gro­teszkre sikerül, amellyel egy negyvenes asszonyság nézi a repeszdarabokkal játszadozó nyolc év körüli fiúcskát. Lackó felháborodottan uta­sítja vissza kérdésemet, ő bi­zony már nagyfiú és nem félt az este. Az egész jele­netsor egy álombeli, meg­komponált giccs-sorozatnak tűnik - legalább is számom­ra. A hídroncs egyik fele hi­ányzik, a kirobbantott rész szanaszét hever a síneken és a környéken. Ujjnyi vastag drótvasak merednek az ég felé, némelyik végén kőda­rab libeg. Azt már csak a visszaúton veszem észre, hogy hány ház ablakáról hiányzik az üveg. A korábban felkeresett kocs­ma is kiürült, beszélgető­partnert sem találok az ut­cán. Nem a félelmet érzékel­tem tegnap Horgoson, ha­nem az értetlenséget és a fáj­dalmas csodálkozást. Egy nappal a vasúti felüljáró le­bombázása után kezd belo­pózni a fejekbe a miért?, a lelkekbe pedig a szótlanság. Ezek után milyen éjsza­kák jönnek? V. I. P.

Next

/
Oldalképek
Tartalom