Délmagyarország, 1999. április (89. évfolyam, 76-100. szám)

1999-04-26 / 96. szám

HÉTFŐ, 1999. ÁPR. 26. BELFÖLD 3 Kuncze Gábor a költségvetésről • Budapest (MTI) Az SZDSZ megalapozat­lannak tartja a kormány által előterjesztett jövő évi költség­vetési irányelveket - közölte szombati budapesti sajtótájé­koztatóján Kuncze Gábor, a Párt országgyűlési képvi­selőcsoportjának vezetője. A politikus szerint az adóked­vezmények körének szűkítése és az új adónemek bevezetése egyrészt a társadalom legsze­gényebb rétegeit sújtaná, más­részt pedig a megtakarítási kedvet csökkentené, ami rosszabb helyzetbe hozná a gazdaságot. Egészségügyi privatizáció • Siófok (MTI) A háziorvosi rendszer, illet­ve az alapellátás privatizáció­ját 70 milliárd forintos kor­mánygarancia alapozza meg ­jelentette ki Gógl Árpád egészségügyi miniszter szom­baton Siófokon, a Falusi Kör­zeti Orvosok Országos Szö­vetsége által szervezett fóru­mon. A miniszter hozzátette: a jövő évi költségvetésben több mint 500 milliárd forintot ter­veznek az egészségügy támo­gatására, amely már önmagá­ban is garanciát jelenthet az átalakulás forrásigényei szem­pontjából. Meggyőződése ­mondta -, hogy az egészség­ügyi ellátórendszer biztonsá­gát szolgálná a privatizáció. E feladat felgyorsítása érdeké­ben kormánybiztost bíztak meg a koordinálással. Károlyi Gáspár Múzeum • Gönc (MTI) Múzeum alapításával és ál­landó bibliakiállítás rendezé­sével tiszteleg Károlyi (Káro­H) Gáspár (1530-1591), a "agy magyar református bib­liafordító emléke előtt az aba­úji Gönc, illetve az 1995 óta működő Pro Memória Károlyi Gáspár Alapítvány. Az író, bibliafordító Károlyi a múzeu­mának helyet adó térségben ­Göncön és Vizsolyban - volt felkész, amikor 1590-ben köz­readta a teljes magyar nyelvű szentírást, amit azóta Vizsolyi Biblia néven ismerünk. Szélé Jövésének Könyve • Kőszeg (MTI) Kőszegen, a Jurisics vár dísztermében ünnepélyes ké­rőiek között bejegyezték az 'dei szőlőhajtásokat az úgyne­Vezett Szóló Jövésének Köny­vbe. A városban 1740-től f°gva mutatják be a borosgaz­dak április 24-én, Szent yörgy napján a város polgár­niesterének a szóló hajtásait, j^lyek fejlettségéből követ­keztetni lehet a várható ter­mesre. Egri döntés • E9er (MTI) Az egri önkormányzat fel­hívásban figyelmeztette a vá­ros polgárait arra, hogy nem ehet eladni az önkormányzati lakasok bérleti jogát. A felhi­vaff32 erre vonatkozó hiideté­'S.ek feltűnő mértékű gyarapo­dásai látva adták ki a város­A hatályos lakástörvény szerint egyedül az önkor­"janyzat dönthet úgy, hogy el­1a bérleti jogviszonytól és "lasnak adja bérbe a lakást. lakáscsere is csak az ön­kormányzat engedélyével le­hetséges. • Médiakonferencia a tudományegyetemen A téves hírek kára Kovács László, Balázs Mihály, Róka Jolán, Havas Henrik, Póda Jenő és Geroge Gerbner a konferencia megnyitóján. (Fotó: Gyenes Kálmán) Hazánk európai uniós és NATO-csatlakozásá­nak a médiában való be­mutatásáról, valamint a jövő század korszerű új­ságírásáról fejtették ki véleményüket elméleti és gyakorlati szakemberek a hétvégén Szegeden megrendezett szakmai tanácskozáson. - Ezzel a konferenciával hagyományt kívánunk terem­teni a kommunikációs szak­emberek számára, hogy rend­szeresen kicserélhessék véle­ményeiket - jelentette ki dr. Róka Jolán tanszékvezető docens annak a kétnapos konferenciának a megnyitó­ján, amelyet a József Attila Tudományegyetem médiatu­dományi tanszéke rendezett a hét végén. A „Média az ez­redfordulón" című szakmai tanácskozáson a média vilá­gának elméleti és gyakorlati szakemberei, valamint az új­ságírás és kommunikáció ok­tatásával foglalkozó intézmé­nyek hallgatói vettek részt. A péntek esti plenáris ülésen dr. Balázs Mihály bölcsészkari dékán beszédében nagy je­lentőséget tulajdonított an­nak, hogy a JATE vállalko­zott médiaszakemberek kép­zésére. Az ülésen előadást tartott Kovács László volt külügyminiszter, aki a külpo­litika és a média viszonyáról beszélt az érdeklődőknek. Szerinte a médiának a külpo­litikai hírek bemutatásával az emberek közérzetére és biz­tonságérzetére kell hatnia. A politikus úgy vélte, a sajtó túlságosan érzékenyen reagál minden olyan kijelentésre, amely megkérdőjelezi ha­zánk 2002-ben történő csatla­kozását az Európai Unióhoz. - A 2002-es dátumot a csat­lakozásra való felkészülé­sünk végső időpontjaként kell kezelni a médiának, és nem mint a felvételünk határ­idejét - hangsúlyozta az egy­kpri külügyminiszter. A ko­szovói válsággal kapcsolat­ban Kovács László felhívta a média képviselőinek figyel­mét arra, hogy ne tegyenek közzé ellenőrizetlen híreket, mert felesleges pánikot kelt­hetnek. A téves hírek közzé­tételének káros hatását Póda Jenő is kiemelte beszédében. A miniszterelnöki hivatal főtanácsadója azt bizonyította a jelenlévőknek, hogy a mé­dia biztonságpolitikai té­nyező, hiszen mindenki ta­pasztalhatta a jugoszláviai konfliktus kapcsán, milyen következményekkel jár az egyoldalú, megalapozatlan tájékoztatás. A konferencián jelen volt a magyar szárma­zású és az Egyesült Államok­ban élő médiakutató, George Gerbner is. A pennsylvaniai egyetem professzora elsősor­ban a média társadalomra gyakorolt hatásairól szólt az érdeklődőknek. - A ma szü­lető gyerekeknek nem a csa­lád, nem az egyház, nem a közösség mesél, hanem a te­levízió - mondta a pro­fesszor. Szerinte ennek ­egyebek mellett - az a veszé­lye, hogy a tévés reklámokon felnövő gyerek nem szerez tudomást a szegényekről, mert őket csak ritkán mutatja be a média. A konferencia másnapján, szombaton két szekcióban tartottak előadásokat a meg­hívott vendégek. Az egyik­ben hazánk európai uniós és NATO-csatlakozása kapcsán fejtették ki véleményüket ­egyebek mellett - a média és a politika kapcsolatáról, a ki­sebbségek médiában való megjelenítéséről, a regionális televíziók szerepéről, illetve arról, hogyan mutatja be a NATO jugoszláviai háborúját a magyar média. A másik szekcióban, amelyben a jövő század korszerű újságírása volt a téma, szó esett az elektronikus médiában meg­jelenő iokalitásról és véle­ményszabadságról, a magyar sajtóban tapasztalható globa­lizációról, a sajtó szabadságá­ról és a kereskedelmi rádió­zásról. A tanácskozást kö­vetően a tíz különböző felsőoktatási intézményből érkezett mintegy kétszáz hallgató az újságírással, rá­diózással és televíziózással kapcsolatos feladatokat oldott meg értékes díjakért a szom­bat délutáni vetélkedőn. Hegedűs Szabolcs • Antal László szerint nem a bankár a bűnös FF Felfaltuk" a Bokros-csomagot Jöttek tavaly az új ja­nicsárok, és meghirdet­ték a hétszázalékos gaz­dasági növekedést. Antal László közgazdász, a Bokros-csomag egyik szülőatyja azt mondta erről Szentesen, a vállal­kozói szalonban tartott hét végi találkozón: ha a kormánynak hét, akkor neki nyolc. Szerinte a ka­binetnek fel kellene vál­lalnia a pótköltségvetést. A Bokros-csomag egyik szülőatyjának mutatta be Antal Lászlót a vállalkozói szalon közönségének a szen­tesi Nádas étteremben rende­zett hét végi találkozón a közéleti fórum szervezője, dr. Gombos András. A neves közgazdász, bankelnöki ta­nácsadó vállalta a titulust, mint ahogyan magát a cso­magot is. Meg persze a volt pénzügyminisztert, Bokros Lajost is, akiről elismeréssel nyilatkozott. A világméretű pénzügyi válság lehetséges következményei című elő­adásában azt fejtegette: 1990 és 1996 között látványosan fejlődött a magyar gazdaság. Ezután már lazult a szigor, mert közeledtek a választá­sok. Nem volt nagy balhé, csak kicsit lazábbra vettük a rendszert - fogalmazott An­tal László. Az elmúlt évben romlott a helyzet. - Jöttek az új jani­csárok, és meghirdették a hétszázalékos gazdasági nö­vekedést - hangoztatta. Hoz­zátette: „Amikor én elolvas­tam, hogy nekik hét, azt mondtam, akkor nekem nyolc." A bankelnöki ta­nácsadó szerint most megin­dult egy öngerjesztő folya­mat. A jelenlegi helyzetet „meglepetés deflációnak" nevezte, hozzátéve: a kor­mány inog. Lassan az ellen­kezője megy végbe, mint ami a Bokros-csomag hatá­sára történt. Az elhíresült csomag nélkül Antal László szerint katasztrófa követke­zett volna be. Magyarországon szinte „átpörgött" a világgazdasági válság - állította. Tény ugyanakkor, hogy újabban csökken a külföldi befek­tetők bizalma, bár a kelet­európai „lágerben" még mindig mi vagyunk a legjob­bak. A koszovói válság el­lenére is talán ki tudunk kec­meregni a bajból - mondta. A kormány a gazdaság 5-6 százalékos növekedéséről beszél most, míg Antal László 3,5-4 százalékot em­leget. Még három győzelmi bejelentést tehet a kabinet az előadó szerint. - Sajnálom magunkat, kicsit ingerült va­gyok - nyugtázta. A hallgatóság kérdéseire válaszolva elmondta: Bok­rosnak az volt a hibája, hogy nem tudta felmérni, hány fronton képes harcolni. An­tal László szerint aki egye­temre jár, az extra juttatást kap, s ezért fizessen. Az ún. rászorultság elvét a szalon vendége találta ki a szegé­nyek támogatására. Egyetér­tett azzal, hogy a Horn-kor­mány több gesztussal tarto­zott volna a választópolgá­roknak. De a gazdaságpoliti­kában nincs helye a kísérlet­nek - hangoztatta. Hozzáté­ve: egyszer volt, ám ők meg­buktak. Valójában a Bokros­csomag bukott meg, amelyet az utóbbi két év ,.felzabált". Antal László meggyőző­dése: rossz pályán járunk most, ezért szigorú gazda­ságpolitikára lenne szükség. A pótköltségvetést szerinte fel kellene vállalnia a kor­mánynak. Abban reményke­dik, hogy a nyár végén egy „csendes fordulat" követke­zik be. Nem a bankárokat kell szidni a botrányokért. Ha egy cég képtelen vissza­fizetni a hitelt, a zűrzavar a pénzintézetnél jelentkezik ­magyarázta. S akkor a ban­kok a „hunyók", minden modern gazdaság így műkö­dik. Az nem baj, hogy sokat keresnek a bankelnökök, hi­szen ók állandó feszültség­ben élnek. Ráadásul a fejük­kel felelnek, ha hibáztak. Neveket is sorolt, mert ő e társaság teljes cseréjét látja. A világ megújult, s hogy tisztességes lesz-e, azt nem tudom - mondta Antal Lász­ló. Balázsi Irán múlt IfTl'fJll Wrigrfc btUtjíij ri s akkor a legény kifogyott jól begyakorolt károm­í!j kodásaiból, megunta, hogy vad őrjöngését még egy célzott pofonnal sem jutalmazta senki. Ezért hát agyament dühében fölkapott egy „Megállni tilos!", sze­lídebb időkben közlekedésrendészeti funkciókat ellátó táblát, és a rendőrök közé dobta. Majd mint aki jól vé­gezte dolgát, visszasétált barátainak körébe, és nyálfrö­csögtetős szitkozódással folytatta heti rendes tombolá­sát. Ha valaki olyan szerencsés, hogy egyetlen alkalom­mal sem látta azt a képsort, amelyben fent említett táb­ladobáló vitézünk játszotta a főszerepet, most tőlem megtudhatja: elmúlt hetünkön több tucatszor is közvetí­tették a televíziós csatornák azokat a képsorokat, ame­lyek a Ferencváros-Újpest labdarúgó-mérkőzést megelőző utcai csatát elevenítették föL Milliók nézhet­ték végig, milyen teljesítményre képesek a kődobáló (IX.) kerületi bajnokság legjobbjai, hogyan kell szurko­lótáborokat elzárni egymástól, majd lovasrohamot vezé­nyelni, amikor fölmerül a kétség: talán mégiscsak ke­vés lesz a rendhez a gumibotos elefántpuszi. A meccset (pályán és stadion előtt...) egyébként ápri­lis 17-én, szombaton játszották. így aztán joggal kérdez­hetik, miért is szánok én főszerepet az elmúlt hetünket fölidéző „Múlt időben" rovatunkban a ferencvárosi barbárkodásnak? Én pedig mindössze egyetlen magya­rázatot tudok előkotorni - mert a mérkőzést követő na­pokban láthattuk: van egy ország Közép-Európában, amelynek polgárai - legyenek azok politikusok, rendőrök, az igazságszolgáltatásban alkalmazott köz­tisztviselők, vagy a televízió képernyője előtt szörnyül­ködő családapák - nem tudnak mit kezdeni az erőszak­kal. Hacsak a teli tüdőből elvégzett sopánkodást nem tekintjük megoldási lehetőségnek. Mert mi is történt az Üllői úti vandálkodást kö­vetően? Vasárnap megszólalt például egy miniszterünk (Torgyán József), aki többször is hangsúlyozta: ő bi­zony rendőrségi túlkapásra gyanakszik, bár a történte­ket nem látta. De rendelkezik egészen megbízható bará­tokkal, akik valós képet festettek a stadion mellett lezaj­lott csatáról. S miközben a kisgazdapárt és a Ferencvá­ros első embere parlamenti vizsgálóbizottságot követelt, a Magyar Labdarúgó Szövetség vezérkara (amely azt se tudja, hogy most éppen föl vagyon-é függesztve, vagy nincs...,) hallgatott. Viszont nagy örömünkre már hétfőn pontos statisztikák láttak napvilágot arról, hogy ez a gumibotos huligánkergető immár a tizedik volt az újpesti és ferencvárosi drukkerek újkori háborújában anélkül, hogy bárkit is huzamosabb időre rács mögé dugtak volna. rreddre jogban jártas szakértők is megvívták saját kis M\. meddő szócsatáikat Fradi-meccs ürügyén arról, hogy hol is rejtezik a jogos védelem határa, mikor üthet a rendőr, s mikor szerveződhet oszlató ékbe, mennyivel humánusabb (de legalábbis törvényesebb...) valakit gu­mibottal csépelni, mint rendőrbakanccsal vesén rúgni Szerdára kiderült, hogy a kordonok közé szorított szur­kolók dühödt karlendítéseikkel mégsem cukrászdába invitálták rendőreinket habos kakaót szürcsölni S mire ránk köszöntött a csütörtök, már pontosan tudta az or­szág népe: a futballhuliganizmus újabb „csodája" is csak három-négy napig tartott. A düh elpárolgott, a focihuligánok a szombathelyi Fradi-follépésre igyekezvén már töretlen munkakedvü­ket bizonyítván egy benzinkút boltját verték szét. így az­tán ma már legfeljebb csak annyit kérdezünk egymás­tól: vajon miért éppen a focipályák környékén remé­lünk nagyobb rendet, amikor a hétköznapi vandaliz­must még egy lakótelepi játszótér libikókájánál sem tudjuk megfékezni? Mert bizony erőnk ehhez is kevés. Vagy láttak már olyan bátor embert, aki rá mert szólni utcáink barbárjaira, amikor azok körmönfont agyafúrt­sággal szedték darabjaira a hinták alkatrészeit? Hallot­tak már olyan ítéletről, amelyben padokat feszegető, a kirakatüvegeket összezúzó suhancokra mérték ki a bör­tönbüntetést? Egyáltalán oda tudunk-e figyelni ilyen csenevész bűnökre, amikor egyik vállalkozót robbant­ják a másik után, motoros bérgyilkos géppisztolytűzzel köszön be a luxusautó szélvédőjén, s azon vitázunk, hogy a külföldi maffia-e az erősebb, vagy honi gazfic­kóink? G yanítom, erre már nem is marad erőnk. Inkább örülünk annak, hogy kamasz kölykünk sérülé­sektől mentesen hazaért a diszkóból, ahol már évek óta nem jegyszedők, hanem kigyúrt izmaikat mutogató biz­tonsági emberek őrzik a rendet. Örülünk, mert egy technikai zseni kitalálta a kivehetős autósrádiót, így ko­csinkat havonta csak egyszer törik föl az autóparkoló­ban. S mivel vidámkodni ebben a harcias világban is csak kell, elmúlt hetünkön megünnepeltük a Föld nap­ját. Sárgolyónkat köszöntöttük, amit még csak derékig öntött el a szemét, a Földet, amit naponta tonnaszám kínoznak a bombák. S ahol azért egyszer szebb is, nyu­godtabb is lesz az élet. Akár még egy Fradi-Újpest meccsre is elvihetjük gyerekeinket. Talán már jövőre, hiszen a ferencvárosi rendőrkapitány megígérte: a kö­zönség biztonsága érdekében a következő rangadóról már nem hiányoznak a vízágyúk sem... ( Z&ttins

Next

/
Oldalképek
Tartalom