Délmagyarország, 1999. április (89. évfolyam, 76-100. szám)

1999-04-08 / 81. szám

CSÜTÖRTÖK, 1999. ÁPR. 8. BELFÖLD 3 Friss déli erök • Szombathely (MTI) Friss erőkkel váltják fel a déli határszakasz őrzésének erősítésére rendelt határőr alakulatokat - közölte Krisán Attila, a Határőrség szóvivő­je. - Nincs szó a határvéde­lem fokozásáról, a korábban megerősítésként a déli határ­szakaszhoz vezényelt egysé­geket váltják le. Elsősorban a ayugati országrészben szol­gálatot teljesítő határőr erőket •rányítanak át - mondta. A szóvivő hozzáfűzte: az egysé­gek mozgásban vannak, így létszámukról, szolgálati he­lyükről nem adhat bővebb felvilágosítást. Víztisztító • Mezöcsát (MTI) Kilencven millió forintos költséggel épült, napi 1800 köbméter teljesítményű víz­üsztító művet avatott szerdán Mezőcsáton Hajós Béla, a Közlekedési Minisztérium helyettes államtitkára. A hét­ezer lelkes délborsodi város­ban 1970 óta van már vezeté­kes ivóvíz, csakhogy magas mangán- és vastartalma miatt ennek fogyasztása nem volt 'gazán egészséges. A tisztító beruházási költségeinek 80 százalékát az állam fedezte, a biányzó összeget pedig a víz­művet üzemeltető Borsodvíz teremtette elő. Méjmétét • Pécs (MTI) Magyarországon először műtötték más módon már °Perálhatatlan daganatos má­•lat úgy, hogy az idős nőbeteg 'estéből kivett szervet lehű­lték, s azután távolították el be'őle a rákos szöveteket. A ecsi Orvostudományi Egye­'em transzplantációs köz­pontjában sikeresen végre­hajtott első különleges műtét­rdl az operációt végző orvos­esoport vezetője, Kalmár a8y Károly adjunktus szá­llt be azon a transzplantá­konferencián, amelyet a él-dunántúli kórházak inten­'ív osztályain dolgozók szá­déra tartottak Pécsett. huszonnégyen összefogtak • s*akony (MTI) Közös szemétlerakót épít­tizenhét Vas és hét Győr­°son-Sopron megyei tele­lés Szakony és Csepreg .a'árában. A beruházás kivi­J^'ezése a Phare-CBC 160 'Uió forintnak megfelelő tá­lalásával, 60 millió forint 'támogatás igénybevételé­éi és 30 millió forint saját r° ^fordításával, 2000 jú­"'üsában fejeződik be. A 11 Ijk'áros területet júliusban Jak át a nyertes vállalkozó­akinek valamivel keve­. bb mint egy év áll rendel­é?*ésére a munka elvégzésé­Diákköri konferencia y®SíPrém (MTI) ^ j"egkezdődött az országos ten°many°s diákköri konfe­s ma kémiai és vegyipari v diójának ülése szerdán a rQ SzPrémi Egyetemen. A há­^"apos rendezvényre ti­föj e8y hazai egyetemről és f iáról, va'amint három intaraink°n túli felsőoktatási t6iCZlnényből - Kolozsvár­ig!' Tmnesvárról és Újvidék­hogy ékeztek a hallgatók, • A honvédelmi bizottság elnöke szerint Nincs veszély a végeken Lányi Zsolt búcsút int a nagyszéksósi iskolában táborozó határőröknek. (Fotó: Miskolczi Róbert) •smertessék és megvi­. * Pályamunkáikat. Lányi Zsolt, a parla­ment honvédelmi bizott­ságának elnöke - a tes­tület ülését követően ­tegnap délután villámlá­togatást tett Csongrád megyében. Mórahalmon a határőrség kirendelt­ségén tájékozódott, a nagyszéksósi általános iskolában táborozó ha­tárvadászokat is meglá­togatta, majd a röszkei határátkelőn találkozott a sajtó munkatársaival. - Arra voltam kíváncsi, hogy a határ mentén milyen a lakosság hangulata, a ha­tárőrség, a honvédség, a rendőrség, a polgári szerve­zetek, az önkormányzatok miként tudnak együtt dol­gozni - magyarázta Lányi Zsolt, az Országgyűlés hon­védelmi bizottságának veze­tője, amikor jövetele céljáról érdeklődtünk. Saját szemé­vel szeretett volna meggyő­ződni, milyen a helyzet az ország azon déli települése­in, amelyek legközelebb he­lyezkednek el a jugoszláviai NATO-csapás célpontjai­hoz. A felderítéssel foglal­kozó katonáktól megtudta, hogy a másik oldalon ugyan tapasztalhatók csapatmozgá­sok, de azok kimondottan védelmi jellegűek. A szakér­tők véleménye egybecseng: Magyarországnak semmi­lyen veszélytől, támadástól, provokációtól nem kell tar­tania. Rákérdeztünk a honvé­delmi bizottság tegnapi ülé­sének fő témáira. Az elnök elmondta, hogy a tanácsko­záson zárt ajtók mögött tár­gyalták a Honvédelmi Mi­nisztérium és a vezérkar in­tegrációjának ügyét. Szó esett a napirendi pont kere­tében a hadsereg korszerűsí­téséről, a hatáskörök pontos meghatározásáról, költség­vetési kérdésekről. Termé­szetesen kiemelten kezelték a koszovói eseményeket is. A honvédség felderítő pa­rancsnoka értékelte a hely­zetet. A felderítési adatokat elemezve megerősíthető: semmi olyat nem észleltek a szakemberek, ami orszá­gunkra bármilyen veszélyt jelenthetne - hangsúlyozta. Reményét fejezte ki, hogy a rend Koszovóban mielőbb helyre áll, és akkor építő munkával tudunk segíteni az ottaniaknak. A Kiskunhalasi Határőr Igazgatóság vezetőivel foly­tatott megbeszélés végén ­amelyen már az újságírók is részt vehettek - Lányi Zsolt kifejtette, hogy a média fele­lőssége óriási ebben a hely­zetben, és tapasztalhatók fe­lelőtlenségek is. Elégedetlen a sajtóval? - szegeztük a kérdést a bizottsági elnök­nek. - Nem, ám a televíziók egyes műsoraival vannak gondok - válaszolta. Még a közszolgálatinál is előfor­dul, pláne a kereskedelmiek­nél, hogy embereket behív­nak, akik veszik maguknak a bátorságot és mindenfélé­ket nyilatkoznak a jugoszlá­viai eseményekről. Ez élet­veszélyes. Csupán a szak­embereket lenne szabad kér­dezni, mert ők tudják, mennyit szabad mondani, mi tartozik a lakosságra. Teljesen elképesztő, hogy egymásnak ellentmondó, za­vart idéző vélemények hangzanak el, amelyek bi­zonytalanságot keltenek az emberekben. Ez nem játék, itt életekről van szó. Embe­rek szenvednek, halnak meg. Ne akarjanak egyesek ebből Monica Lewinsky­ügyet, szenzációt gyártani. Ez nem vicc. A sajtónak most különösen mértéktartó­nak és tisztességesnek kell lennie - vélekedett Lányi Zsolt. V. Fekete Sándor Jók a pannon mezőgazdaság esélyei • Budapest (MTI) A magyar mezőgaz­daság reális célként tűz­heti ki az uniós csatlako­zás időpontjára a 4,5-5 milliárd dolláros export­teljesítményt - hangoz­tatta Tamás Károly, az FVM közigazgatási ál­lamtitkára. Az É+L Kongresszus- és Kiállítás Szervező Kft. „Az agrárgazdaság lehetőségei és esélyei az átalakuló gazdasá­gi környezetben" című kon­ferenciáján felszólaló állam­titkár úgy vélte: A magyar agrárium jelenlegi mintegy hárommilliárd dolláros ex­portja mintegy 50 százalék­kal marad el a lehetőségek­től. Ezen elsősorban a jobb marketing munkával lehet segíteni. Kifejtette, hogy az exportteljesítmény javításá­hoz elengedhetetlen a minő­ségi elvárások magasabb szintje, de a termelés mennyiségi növelése is. Az államtitkár szerint nemcsak a külpiacokon kel­lene több magyar árut érté­kesíteni, de belföldön is. Mint mondta: az agrárium termelésének mintegy 70 százalékát adja a belföldi fo­gyasztás. Ezért a mezőgaz­daság és az élelmiszeripar számára rendkívül fontos a hazai értékesítés növelése is. Ez pedig nem lehetséges csak a vásárlóerő, és a fize­tőképes kereslet növelésével. Annak érdekében, hogy a termékek eladhatósága ja­vuljon, a tárca megduplázta az Agrármarketing Centrum idei költségvetését. A köz­hasznú társaság így kétmilli­árd forinttal segítheti a ma­gyar áruk bel- és külpiaci ér­tékesítését. Tamás Károly bevezető előadásában utalt arra is, hogy az idén várhatóan mintegy 500 ezer tonna búza juthat majd exportra, ám a kukorica exportálható mennyisége is jelentős lesz. Jelezte, hogy több kereskedő középtávú szerződéseket kí­ván kötni a magyar termé­nyek értékesítésébe. • A spanyol miniszterelnök Budapesten Könnyű átmenet? • Budapest (MTI) A NATO hivatalos ál­láspontja szerint az etni­kai tisztogatásnak kell véget vetni Koszovóban, ezért nem elegendő az, hogy a jugoszláv és a szerb vezetés egyoldalú­an tüzszünetet hirdet ­hangsúlyozta Orbán Viktor miniszterelnök szerdán Budapesten, spanyol partnerével, Jó­sé Maria Aznarral foly­tatott megbeszélését kö­vetően. A sajtótájékoztatón a ma­gyar miniszterelnök leszö­gezte, hogy Magyarország nem állíthat fel kvótát, ha­nem - mivel szomszédos or­szág - minden Jugoszláviá­ból érkező menekültet be kell fogadnia. Hozzátette, hogy Magyar­országnak a Jugoszlávia északi részéről meginduló menekültek befogadására kell felkészülnie. Elmondta, hogy jelenleg néhány száz Jugoszláviából érkezett menekült van Ma­gyarországon, de számuk fo­kozatosan emelkedik. Jósé Maria Aznar úgy ítélte meg, hogy az albán nemzetiségű menekülteket a Koszovóhoz közeli térségekben lenne cél­szerű ellátni. Mint mondta: ez megkönnyítené majdani visszatérésüket. Spanyolország támogatja, hogy Magyarország a legrö­videbb időn belül csatlakoz­zék az Európai Unióhoz: az új tagországok felvétele az unió számára nemcsak kihí­vás, de óriási lehetőség is ­jelentette ki Jósé Maria Az­nar spanyol miniszterelnök szerdán spanyol és magyar üzletemberek előtt Budapes­ten. Elmondta: biztos abban, hogy átmeneti időre lesz szükség a magyar gazdaság alkalmazkodásához. A mi­niszterelnök szólt arról is, hogy meggyőződése szerint Magyarország komoly lehe­tőségeket tartogat a spanyol vállalkozók számára, éppen ezért kormánya támogatja az itteni spanyol beruházások növelését. jegyzet Fríed Herdere \Tegyvenhét esztendős volt immár Fried István, 1 \ amikor 1981-ben a JATE összehasonlító iroda­lomtörténeti tanszékének másodállású adjunktusa lett, miközben főállásban továbbra is Budapesten maradt, s az Országos Széchényi Könyvtárban dolgozott. A ké­sei és strapás egyetemi kezdést viszonylag gyors elő­menetel követte mind a bölcsészkari szamárlétrán, mind a tudományban: Fried István 1987-ben nagy­doktor lett, egy év múlva pedig tanszékvezető egyetemi tanár. Nehéz a dolga annak, aki összehasonlító irodalom­történettel foglalkozik, mert ami másnál hiba, hogy figyelmét szétszórja, és egyszerre húsz könyvet olvas, az az összehasonlító irodalomtörténésznél épp az összponto­sítás jele, s nagy erénye, hogy egyszerre negyven szemmel tud olvasni és tíz kézzel lapozni, tízzel pedig jegyzetelni, hogy amikor Ady Endre a századfordulón Baál istenhez imádkozott, mit írt, mit tartott fontosnak akkor horvát, szlovák, román és osztrák kortársa... Az eszmék útjának, a nemzeti és a nemzetek fölötti szándékok rendszerének és kavarodásának nagy isme­rője a komparatista; tudománya bölccsé teszi, ez a bölcsesség látszik is Fried tanár úr savanyú és megbo­csátó mosolyában, amelyet most a Herder-dij ítészei is észrevettek végre. Nagy dolog, hogy a díjat, amely gyakran politikai teljesítményhez is kötődik, ezúttal békés tudós ember kapja meg - anyagi erővel súlyosít­va a dicsőséget. Kell is, hiszen a komparatistának annyit kell olvasnia, mint négy-öt irodalomtörténész­nek együttvéve. Ennek következtében egy-egy tanul­mánnyal, könyvvel sokkal többet dolgozik, mint a kol­légái, de a több munkával is csak annyit keres - leg­jobb esetben - mint ők. M ájus 4-én a bécsi díjkiosztón Fried István jó tár­saságban lesz. A román Mircea Dinescu való­ban korszakalkotó egyéniség, s a szarajevói Dzevad Karahasan ugyancsak jó író. Kár, hogy a nagyközön­ség nem, hanem kizárólag a komparatista ismeri őket. • Kelet-európai kulturális kapcsolatok Szegedi professzor a díjazottak között • Hamburg (MTI) Fried István irodalom­történész az egyik kitünte­tettje a hamburgi Alfréd Toepfer Alapítvány idén már 36. alkalommal kia­dott Herder-díjának. A 30 ezer márkával járó kitüntetést kelet-európai művészek és tudósok má­jus 4-én a bécsi egyetemen veszik át. A Budapesten élő Fried István a szegedi József At­tila Tudományegyetem összehasonlító irodalomtu­dományi tanszékének pro­fesszora. A többi díjazott: Szvet­lana Alekszijevics publicis­ta Minszkből, Vera Bitra­kova-Grozdanova régész Szkopjéból, Mircea Dines­cu román költő, Ferdinánd Milucky pozsonyi építész, Henryk Mikolaj Gorecki zeneszerző Katowicéből, valamint Dzevad Karaha­san szarajevói író. Az 1964-ben alapított Herder-díjat évente ítélik oda a kelet-európai kultu­rális kapcsolatok ápolásá­ért és fejlesztéséért, vala­mint a kelet-európai orszá­goknak az európai kultúrá­hoz való hozzájárulásának elismeréseként. Magyar Ifjak Világfóruma • Budapest (MTI) A Magyar Ifjak Világfó­rumának (MIV) az a leg­fontosabb feladata, hogy a Magyarok Világszövetsé­géhez (MVSZ) tartozó kö­rülbelül 100 ifjúsági szer­vezetet összefogja és tájé­koztassa az aktuális progra­mokról - mondta el Sógor Csaba, a szervezet elnöke szerdán, a szövetség aznap kezdődött küldöttgyűlésé­nek szünetében. A világ minden tájáról mintegy 100 fiatal érkezett Budapestre, hogy részt ve­gyen a MIV kétnapos ta­nácskozásán. Sógor Csaba szólt arról: a jövőben javítani kell a szervezeten belüli csoport­munkán, továbbá cél az is, hogy az egyesülés nagyobb anyagi támogatást kapjon az anyaszervezettől, az MVSZ-től. A MIV-et 1997 áprilisá­ban azért hozták létre, hogy a Magyarok Világszövetsé­gének munkájában a fiata­labb nemzedék is részt ve­gyen - mondta el köszön­tőjében Sógor Csaba elnök. A tanácskozás első nap­ján az egyes régiók elnökei számolnak be kétéves mun­kájukról, másnap kulturális műsorok szerepelnek a programban.

Next

/
Oldalképek
Tartalom