Délmagyarország, 1999. április (89. évfolyam, 76-100. szám)

1999-04-03 / 78. szám

MOZAIK 15 ink Régóta mondják: a , ? mindenben otthonos tu­dósemberek ideje las­ie8 san lejáróban. A ma Leonardo da Vincije már K j vagy festene, vagy épí­sal tene. Manapság e fog­et' lalkozások elmélyült, r™ «ak a szakmájuknak ae" élö embereket kiván­!' nak- Feszegetik sokan, ' ho9y a mai Mona Lisa ie* bajának élethű ecsetelé­,nK se igencsak elvonná a ma mérnökének épité­szetre kívánatos idejét. ha" (Mint ismeretes, a híres iye Itáliai festő, a Mona Lisa megfestője egyben ko­, ranak kiemelkedő épi­Se- ,®»e volt.) Azért n.ncs teljesen veszve „annak a bizonyos fej­ál uzének a nyele"' zal hogy néhányaknak meg sikerül magukban on- összekötni két három " ; '"dományágat, mégpe­taZ d'9 ugy, hogy egyik ne- sem tor a másik rovásá­J MÍ ,öbb: 'öbbek 'T ...v®re való alkotás ab- szuletikl 50­ban Ismerünk szegedieket, t. » akik nem csupán a tanult tű­kor dományukban állnak helyt jot- kiválóan, hanem a művész­Jiy' ri áS. a zeneélet, és az iro­ges dalom dolgaiban is otthono­san mozognak. Szabó tanár el; ur nemcsak az itáliai kultúra i^&^nelem, a lukácsi filo­zófia ,smertkutatójai hanem da- városok épületek, tájak vá­ban szonra örökftője is egyben Sfnf Szó­rtok fustanart Jómagam futball ina-közben ismertem meg unt-Evek múltával derült csak tag] ki hogy Szabó tanár úr mú­ely Veszlélek is egyben. Ne™ ag'nemcsak a könyvbarátok, mo-hanem a szép képek kedve­lői is ismerhetik. Gyújtó és •«* alkotó. A minapi tárlatán, • Tanárember - itáliai tájakon Filozófus, a derű festője amelynek a Szegedi Ifjúsági Ház adott otthont, mondotta dr. Pál József - valamikori csapattárs, Olaszországot járt Itália- szakértő -, hogy Szabó múvész úrnak azért muszáj más helyekre is el­vinni a festményeit, mert otthon már betelt minden fala. (Az ünnepi megnyitón azért másról is szólott a Nemzeti Kulturális Örökség Minisztériumának helyettes államtitkára. A teljes szöveg a Szeged folyóiratban olvas­ható.) Magunk is meggyőződ­hettünk arról, hogy „az ide­gen falakra" aggatott képek állják a helyüket. Érdeke­sek, figyelemre érdemesek. Szabó Tibor képei - grafi­kái, tájrészletei - impesszi­onisztikusan realisztikusak. A festő-grafikus mondan­dója világos és jellegzetes. A porpasztell festményeken a sárga-zöld és lila színek érvényesülnek. Bátor kon­túrok harmóniája - monda­ná rá a képvilág igazi sza­kértője. Szabó tanár úr a kiállítás apropóján említette, hogy annakidején, a kezdetekkor, külföldi útjain kezdett fes­teni. Diákként került Fran­ciaországba, ott ismerkedett a művészet világával s már akkoriban úgy gondolko­dott, mint a fiatal Arany Já­nos, akiről a Családi kör ci­mú verse után tudjuk, hogy nemcsak szerette a verse­ket, nótákat, hanem: „Effé­lét csinálni maga is próbál­gat." Később főiskolai ta­nárként, kutatóként járta az itáliai tájat. Mivel arrafelé Dr. Szabó Tibor, a Juhász Gyula Tanárképző Főiskola tanára: - Megfestettem a kastélyt, ahol Liszt Ferenc és Gulácsy is járt. A konferenciák szabadidejében tájakat, műemlékeket örökítek meg. (Fotó: Gyenes Kálmán) szinte minden lépéskor va­lami világhírességbe „szo­kott botlani az emberiség," Szabó tanár urat is megfog­ták az „ántivilág" remekei. Az „Itáliai tájak" címet vi­selő képkiállítással - amely már nem az első a festő és grafikus életében - ennek egyéni színezetű lenyoma­tait tárja elénk. A szicliai tájon például tetten érhető a görög kultúra, bár 3200 méteres a szintkülönbség, amit egybeláttat velünk a „Szicíliai táj" című fest­mény. A természet játéka, a hegy, a sík összesímulása, a színek halmaza, a látásmód egységes, kiforrott egyéni­ségre vall. Róma, Capri, Padova, Velence, Firenze részei úgy, ahogy azokat a tanári konferenciák szabad­idejében a magyar tanárem­ber fölképezhette. Mert tudjuk, habár a mediterrán tájon mindig tobzódik a lát­nivaló, kép mégiscsak ab­ból lesz, amelyiket a mú­vész a saját érzésvilágán keresztülvezet. Amit szőlő­csipegetés közben megfi­gyel, amin a szobortalpon vagy éppen folyólépcsőn elméláz. És valamikor szé­pen megfest. Szabó tanár úr vidám, derűs múvész benyomását kelti. Eggyé állnak össze előttünk az általa látott li­lák, sárgák, zöldek. Az er­nyőfenyők, a ciprusok, a le­ánderek, az életük egy vi­rágzására ötven évig türe­lemmel váró agavék. Templomok, hidak, piacok, sarki bárok, úgy, ahogy ha Olaszországban járunk vé­letlenül, azokkal soha nem találkozunk, de mégis úgy őrizzük emlékünkben, mint­ha tényleg úgy lenne, ahogy azokat Szabó tanár úr láttat­ja. Ugyanis Szabó Tibor a csendet, a nyugalmat, a mozdulatlanságot, vagyis a bölcs ember derűjét hozza onnét. Nem mondja, de hall­juk: ,.Emberek, ne veszeked­jetek! Kicsik vagyunk a nagyvilági forgatagban, akár a virágjától életét vesztő, hegylábi agavé". Ha már ennyire belelendültünk - s miért is ne tennénk? - a más munkájának dicséretébe, mindenképp említenünk illik San Gimignano tornyairól készült kompoziciót, amely a nyolcadik századba vezet vissza bennünket. Az akko­riak tornyot emeltek a gaz­dagság tiszteletére. Ami a minden ötven évben uralmat váltó magyar embernek szin­te hihetetlen, a tornyok azóta is állnak. Arrafelé - ez már tényleg nem a képképző fel­adata, még csak nem is a szépet tanító tanáré, sőt a fi­lozófusnak se igazán fölró­ható - valami, valahogy másként működik, mint a sivárnak, egyhangúnak és lestrapáltnak tudott magyar alföldi tájon. De, hogy mi is szeretjük a szépet, vágyjuk e gazdag­ságot - a kiállítás adta bátor példáját. Amit, ugye, még­iscsak ember alkotott. Ta­nárember, aki többet lát és láttat a világból. Mindnyájunk örömére. Majoros Tibor ók. "Uj" Centrum Áruházat kapnak irEz.fv. e'ei®n a Skála Aruhcu, Kft. és a Cent­rumi Áruházak Rt. egye­S J*£ ÁV*L lé,reÍöt? az L CLAruh«'ánc Rt. Di­r*, é$ off*«iv éhes fejlesztéseket H? Ve9re « áruház­'anc e9ységeiben. é A 'k°rszerúsítések, újjá­Usáh sorrendjének alaku­Usaba„ döntő motívum, Jedv Pr-10ntást é'veznek a éuült f ad°ttsáSú- ki­X^'kturálisháttér­tőkelSeZ6,anemzetközi san fp iA^ k6 kerúlt, gyor­Ezcn i r®giók áruházai, í az úi - a'apJán kerül sor ^mVaá0lt SZegedl sára. 0,1132 megnyitá­Azju^ beruhá2,s te|_ smí-SSE ü ^^^'akftásara és az SsJtechnologlameghonos(tá_ lásám a2erendeZés meSáju_ • egyedi ^ 3ruvédelem és az r3S< ak,alakUáSá­Ai , sszeget. tér teriilete SOrán az eladó­!számolásáva;3[ak;árakfel­i méterrel nőtt J, neSyzct­ményeként ^f ered" I ^területe 3S30 I™1" méterre emelkedett" A^^6'" tésze,i munkáltok ^ matos üzemelő ~ fo'ya" és fél hönl f melle» - két igény­a s; zés teljes cseréje és az áru­készlet feltöltése történik meg. Az elkülönült osztályok helyett teljesen átlátható és átjárható „szintek" fogadják a vásárlókat. A vevők kényelmét szol­gálja, hogy - szinten belül ­bármely pénztárhelynél fizet­hetnek. Az árugazdálkodási rend­szer alapját a vonalkódos pénztárgépek jelentik. Az áruházban elektronikus áruvédelmi rendszer műkö­dik. Az átalakítás eredménye­ként, mintegy 30 százalékos forgalom-felfutást várunk. E cél elérése érdekében az április 8-i nyitásra, mintegy 350 millió forintos induló­készlettel készültünk fel. A ruházatban erőteljesen nő a márkás termékek ará­nya, amely egyben az irány­váltást is jelzi. A hölgyek a Gelco kabátjai és nadrágai, a Mona Lisa elegáns, a Steil­mann fiatalosan divatos, a Primera olcsón fiatalos öltö­zetei mellett megtalálhatják a Charmouse nőies kosztü­méit is divatszínekben. Az urak számára a márkák kö­zül a Roland és Baumler konfekciótermékei, a Sei­densticker és a Jean Chatel ingei, továbbá a Burlington pulóverei emelhetők ki. A farmerkínálatban a köz­kedvelt Levi's és a Mustang jelentik a márkabővítést. Új sport- és szabadidő­márkák képviseltetik magu­kat, mint a Nike és az Adi­das. Kínálatunkban újdonság­ként jelennek meg a hang­hordozók, s jelentősen bő­vül a könyvválaszték. Az illatszer 100 négyzet­méterrel megnövelt terüle­tén óra- és bizsuértékesítés is folyik. A kedvező vásárlási kö­rülményekhez a már jól be­vált szolgáltatások is hozzá­járulnak: - a Mister Minit - a valutaváltás - a virág- és ékszerérté­kesítés, valamint az újonnan nyíló kávézó. A bevásárló napok kere­tében - április 8-18-ig ­programokkal, akciókkal várja minden kedves régi és új vásárlóját a kívül-belül újjávarázsolt, teljesen kli­matizált. mozgólépcsővel ellátott szegedi Centrum Áruház. Immár hagyomány, hogy a megújult áruház - az áru­ház székhelyéül szolgáló város tiszteletére - Centrum Népszerűségi Díjat alapít. Ez évben először Szegeden az a személy nyeri el a díjat, aki „Szeged tudományos és kulturális életéért" a szege­diek demokratikus szavazá­sa alapján a legtöbbet tette. A díj a bevásárló napok zárónapján, ünnepélyes ke­retek között kerül átadásra. Szegeden a XX. század utolsó évében a XXI. szá­zad áruházát építettük „fel". (x) ÁRUHÁZLÁNC Rt. Agrárhitelek, kisvállalkozóknak Útba esik, jövet-menet • MTI-Press A takarékszövetkezete­ket a vidék bankjaiként ismerjük, hiszen az 1655 település közül - amelyen fiókjuk működik - 600­ban csak a takarékszerve­zet nyújt pénzügyi szolgál­tatást, több mint 2 millió ügyfél részére. Betétet ugyan a posta is gyűjt, de hitelügyleteket, számlave­zetést csak a takarékszö­vetkezetek vállalnak azo­kon a kistelepüléseken, ahol a bankoknak nem éri meg fiókot nyitni, a kis forgalom miatt. - Az elmúlt öt évben a taka­rékszövetkezetek integrálódtak - állítja Szőke András, az Or­szágos Takarékszövetkezeti Szövetség (OTSZ) ügyvezető elnöke/hozzátéve, hogy ez el­engedhetetlen feltétele a vidék­fejlesztéssel, ezen belül az ag­rárfinanszírozással kapcsolatos feladatok végrehajtásának. A takarékszövetkezetek a korszerű forint- és devizafo­lyószámla - vezetés mellett betételhelyezési és befektetési lehetőséget és különböző hitel­konstrukciókat kínálnak. Emellett számos kedvezmé­nyes kamatozású, központilag támogatott refinanszírozott hi­telt is közvetítenek. Azáltal is a vidék bankjai, hogy egyedül ők adnak mikro-, azaz ala­csony hiteleket az igénylők­nek. Akár 25-100 ezer forintos hiteleket is - szemben a többi bankkal, amelyek az 1 millió forint alatti hitelektől elzárkóz­nak. A takarékszövetkezetek ál­tal nyújtott agrárhitelek össze­ge 1998-ban 11 milliárd forint volt, mely 33,1 százalékkal több, mint egy évvel korábban. A Takarékbankkal együtt a ki­helyezett agrárhitelek összege elérte a 14 milliárd forintot, ennek kétharmad része mikro­hitel. Egy-egy hitel értéke át­lag 3,5 millió forint, szemben a 20 milliót is meghaladó orszá­gos átlaggal. Mindez bizonyít­ja, hogy a többi bank kevés, de nagyobb összegű hitelt ad ki, ezzel szemben a takarékszö­vetkezetek által nyújtott hite­lek elsősorban a kisebb beru­házásokat tervező családi gaz­daságok igényeit elégítik ki. Jelenleg 124 takarékszövet­kezet és a Takarékbank áll kapcsolatban az Agrárvállalko­zási Hitelgarancia Alapít­vánnyal, a hazai két nagy ga­ranciaintézmény egyikével. (A másik a Hitelgarancia Rt.) • Hogyan lehet Önöknél garanciához jutni? - kér­deztük dr. Ulrick Anikó ügyvezető igazgatót. - Hozzánk azok fordulnak, akiknek a hitelkérelméhez a bank elégtelennek ítéli a fede­zetet. Alapítványunk nem vé­gez önálló hitelbírálatot, - a hitelt felvevő vállalkozónak kell jelezni a banknál vagy a takarékpénztárnál, hogy garan­ciát szeretne igénybe venni. A garanciáért egyszeri díjat kell fizetni, melynek mértéke a ga­rantált hitel 0.5-3.5 százaléka. A hitelt megkapó gazdának az Alapítvány maximum 5 napon belül garantálja az igényelt hi­tel szerződés szerinti részét. • Mennyi hitelt nyújtottak eddig az idén és hol vették legnagyobb számban igénybe? - A takarékszövetkezetek­hez 1999. január 1-től március 2-ig beérkezett 188 kérelemből 46 esetben kértek garanciát 225 millió forint hitelhez. A vidéki vállalkozók óvatosab­bak városi társaiknál, mert az átlag 4.9 millió forint, jóval alatta marad az alapítványi 11,7 millió forint átlagának. A Tolna megyei, a Szabolcs­Szatmár-Bereg megyei és a Gyór-Sopron-Moson megyei vállalkozók voltak a legaktív­abbak, de a többi megyéből is viszonylag kiegyenlítetten ér­keztek a hitelgarancia kérel­mek. # Milyen típusú vállalko­zók kérték a segítségüket és mire? - Főként egyéni vállalko­zók (64 fő) és őstermelők (43 fő), de aktívak a kft-k (47 db) és a szövetkezetek (14 db) is. A legtöbb garanciát szántó­földi, illetve növénytermesz­tésre fölvett hitelhez vették igénybe, szám szerint 128 eset­ben. Az állattenyésztéssel kap­csolatos hitelgarancia kérelem kevesebb volt, mint a korábbi években, eddig csak 42 esetet tartanak nyilván. Ezenkívül az élelmiszertermeléssel, a keres­kedelmi szolgáltatással és a la­kossági szolgáltatással kapcso­latos hitelgarancia-kérelmeket lehet még megemlíteni - tájé­koztatott az igazgató. Természetesen nemcsak az agrárvállalkozók kaphatnak mikrohiteleket. Lehetőség van a nyugdíjpénztár, a lakás-elő­takarékossági szolgáltatások és a legmodernebb, külföldön is használható bankkártya igény­be vételére is. Üzleti partnerek számára a nyílt és zárt végű befektetési alapok is hozzáfér­hetők. Most készül egy kisvállal­kozói hitelcsomag közösen az Ipari és Kereskedelmi Kamará­val - tudtuk meg az OTSZ-nél. Hasonló tárgyalásaik vannak az Ipartestületek Országos Szövetségével is. A Magyar Gazdakörök Országos Szövet­ségével kötött együttműködési megállapodás szerint a családi gazdaságok, az értékesítő, a beszerző szövetkezetek és a gépkörök eredményes műkö­dését támogatják. Szorosabbra zátják a falugazdákkal a jelen­leg is meglévő kapcsolataikat. A gazdák hitelkérelmeinek, pénzügyi terveinek az elkészí­tését is segítik. A takarékszövetkezetek az elmúlt évtizedekben vidéken országszerte a helyi társadalom aktív szereplői lettek. Pénzügyi szolgáltatásaikon kívül ugyanis támogatói a helyi egyesületek­nek, iskoláknak, gyermekintéz­ményeknek, egészségügyi ala­pítványoknak. Tolna, Győr, Nógrád, Vas megyében például népdalköröket támogatnak. Óriási előnyük más bankokkal szemben, hogy a hitelek nyúj­tásakor helyben születik a dön­tés a helyi ismeretséggel, infor­mációkkal rendelkező munka­társak körében, akik ismerik az ügyfélkört, annak szorgalmát, körülményeit. Ezt Így jellem­zik: „A személy konkrét isme­rete többet ér, mint egy konkrét fedezet." Bíznak a takarékszö­vetkezetekben a helyi lakosok is, mivel fizetőképességük sta­bil és az egyedüli 100 százalé­kos magyar tulajdonú hitelinté­zetek. Ruxiicsko Mária

Next

/
Oldalképek
Tartalom