Délmagyarország, 1999. április (89. évfolyam, 76-100. szám)

1999-04-29 / 99. szám

CSÜTÖRTÖK, 1999. ÁPR. 29. EURÓPA-KAPU III. • Hét régió, százötven kistérség Közigazgatási rendszerváltás? • Budapest (MTI) Várhatóan felgyorsul Magyarországon a regionalizáció, a fejlett európai országokhoz való felzárkózás egyik feltétele, mivel a kormány elvi állásfoglalása alapján hét régió kialakítását terjeszti az Országgyűlés elé még az első félévben a földmüvelésügyi és vidékfejlesztési miniszter. A statisztikai-tervezési-fejlesztési, más néven programrégiókban elkészült fejlesztési programokkal már a jövő évben meg lehet célozni az EUhoz csatlakozni kívánó országok számára elkülönített egymilliárd euró összegű előcsatlakozási forrást, 2002-től kezdődően pedig öt év alatt 1600 milliárd forint segítheti a magyar felzárkózást. Igénybevételének feltétele a jó program mellett a 15-25 százalék saját erő, amelynek előteremtésében a regionális fejlesztési tanácsok játszanak majd nagy szerepet. Ez utóbbiak összetételét, a monitoring szervezet kialakítását törvény szabályozza majd, a régiók programkészítő munkaszervezetének székhelyét azonban a régióban részt vevők határozzák meg. Az ország közigazgatásiterületi rendszerét, a jelenlegi háromszintű közigazgatási modellt - amelynek alapja a területi, azaz megyei önkormányzat és a kormány - úgy kívánják megváltoztatni, hogy a hangsúly a kistérségeken és a régiókon legyen. Szakemberek szerint ez az elképzelés közigazgatási rendszerváltást jelentene. Az Európai Unióban a regionális szintű területi egységeknek kettős funkciójuk van. Egyfelől segítik a régiók közötti különbségek mérséklését, másfelől biztosítják a települések közötti kapcsolattartást. Vagyis a helyi területi egységek közötti különbségeket úgy csökkentik, hogy megszervezik a körzeti, területi szolgáltatásokat. Az Európai Unió 1991-ben egységes területi-statisztikai regionális fendszert dolgozott ki. A Pénzügyi alapok elosztásánál, a célterületek meghatározásánál ezt a rendszert alkalmazza. Magyarországon a területfejlesztésről szóló törvény, valamint az országos területfejlesztési koncepció kialakította az uniós normáknak megfelelő tervezési-statisztikai egységeket. Magyarországon ma 3131 települési önkormányzat és 150 kistérség van. A középszintet a 19 megye és a főváros, valamint a hét tervezésistatisztikai régió alkotja. A megyék és a régiók - mint statisztikai egységek - pályázati és állami forrásból pénzt tudnak szerezni. Nem kétséges azonban, hogy az európai gyakorlat szerint a régiónak ennél több feladata van, például a helyi gazdaságfejlesztésben, az innovációban, a foglalkoztatás-politikában, az infrastruktúra-fejlesztésben. A régiókat közigazgatási egységként kell kiépíteni úgy, hogy államigazgatási feladatokat vegyenek át. Amíg az önkormányzati régiók létre nem jönnek, a megyék megtarthatnák önkormányzati funkciójukat. Hosszabb távon azonban a megyéknek kiegyenlítési-felzárkóztatási szerepet kellene betölteniük a települések és a kistérségek között. Ehhez területi kiegyenlítő forrást kell biztosítani számukra. A jelenlegi modell közigazgatási egységként határozza meg a települési önkormányzatokat. Ez úgy változhat meg, hogy ahol ez racionális, a helyi önkormányzatok helyett a kistérségek kapjanak közigazgatási funkciót, ennek sok előnye lenne. A modern közigazgatás a megyék mellett a kistérségi igazgatást és az önkormányzati társulást tekinti előrelépésnek. Magyarországnak is ebben az irányban kell elmozdulnia. A kistérségek központja egy-egy város lenne, de ez nem jelentené a régi járási tanácsok újjáélesztését. Nincs reális akadálya annak, hogy az új rendszert legkésőbb 2001-től bevezethessék, mert a közigazgatási modellváltás szükségszerűségét valamennyi politikai résztvevő elfogadja. * A bővítés vesztese a mezőgazdaság? Kevesebbel kapnak újak régiekkel azonos bánásmódban részesítené őket. Az azonnali teljes integráció olyan sokba kerülne az EU-nak, hogy abba a 15 mostani tagállam nem menne bele. A tagjelölteknek viszont senki nem akatja megmondani, hogy csak 2007 után jöhetnek - véli a Die Presse. így csak a berlini megoldás marad: Lengyelország, Csehország, Magyarország, Szlovénia, Észtország és Ciprus - az eddigi tagfelvételekkel ellentétben - nem egy lépésben, hanem lépésről lépésre kerül be az unióba. Először politikai beleszólást kapnak, aztán néhány évvel később kiterjed rájuk is az EU-költségvetés hatálya, majd később mezőgazdaságilag is integrálódhatnak. A cikkíró hozzáteszi, hogy akkor még meg sem említette a környezetvédelemben, az ingatlanforgalomban és a munkaerőmozgásban várható átmeneti időszakokat. • Bécs (MTI) , Az új tagokra az uniós !°gokat csak sok év alatt, *js lépésekben terjesztik és a tagjelölt országok Mezőgazdasága számára különösen rosszak a kilátások. Ez a Die Presse "•^•élt lap varsói tudósitajának benyomása. A cikk azzal érvel, hogy a csatlakozási alapot nem terjesztik ki a tagjelöltekre, és az unióba törekvő országokat átmeneti rendelkezéssel megakadályozták abban, hogy 4U07-ig hozzáféljenek az EU költségvetési pénzeihez és 'gazodhassanak a közös agrárpolitikához. Azok az országok tehát, amelyek 2002-től csatlakoznak az EU-hoz, kü!°n költségvetést kapnak, egy Kicsiny struktúraátalakítási pappal és egy még kisebb mezőgazdasági alappal - véli 'ap. Sokkal kevesebbet kapaz újak, mint ha az EU a • Bűnös hanyagság után koncentrálás Középpontban: a vidék Átvilágítja Magyarországot az Európai Unió, mielőtt véleményt alkot mint lehetséges tagországról. De a 32 téma köré csoportosított tárgyalás végére mi is szembesülünk önmagunkkal: fölkészülésünk érdekében mit csinálunk jól, mit rosszul, taggá válásunkkor milyen szabályok teljesítése alól kérünk átmenetileg könnyítést. Az átvilágítás jól halad, nehézség mutatkozik viszont a fölkészülésünk támogatására hivatott uniós pénzforrások elköltésében. Többek között e „bűnös hanyagság" okairól, a csatlakozás utáni helyzetünkről is kérdeztük Boros Imrét, az EU felzárkózási alapokból érkező támogatások kezeléséért felelős tárca nélküli minisztert szegedi tárgyalásai után, a makói kistérség polgármestereivel való találkozója előtt. O Mennyire fölkészült „vidék-Magyarország" az uniós csatlakozásra? - A vidékfejlesztés ügye, a regionalizmus terén nagy a lemaradásunk! Ennek oka, hogy '96, a területfejlesztési törvény parlamenti megalkotása óta, annak érvényesítése érdekében szinte semmi nem történt. Például nem véglegesítették a régiókat, a regionális programokra biztosított Phare-pénzeszközöket nem használták föl sem '96-ban, sem '97-ben. Pedig a 10, legfejletlenebb megyére (ezen az oldalon 6, a Dunántúlon 4 megyére) több pénz van a Phare-programban, mint amennyit egy-egy meBoros Imre: A vidék nagyobb uniós pénzforrásra számíthat, mint amennyit a kormány területfejlesztésre adhat. (Fotó: Schmidt Andrea) gye a területfejlesztésre a kormánytól kaphat. Ezt az előzó kormányt jellemző magatartást bűnös hanyagságnak nevezem. • Mennyit vesztettünk a vidékfejlesztés elhanyagolásán? - Összegben ez megyénként és évente körülbelül 3-4 millió euró, azaz az említett két évben egy-egy megye 600-tól 1 milliárd forintig terjedő összegtől esett el, amit most nekünk kell megpróbálni visszahozni az országba. Azt szeretnénk, ha 2000-ben már beemelnék ezeket a regionális terveket a Phare-ba, illetve az ágazatspecifikusan megfogalmazott ISPA-ba és SAPARDba is. • A Dél-Alföld nem tartozik a tíz, legfejletlenebb megye közé. Az itt kialakult együttműködési formák hogyan minősíthetők? - Ez a régió és Szeged jól fogja föl szerepét, az itteni elképzelések jól harmonizálnak a környező megyék érdekeivel is. Itt is arra biztatom a kistérségeket, hogy infrastrukturális ügyekben, például a szennyvízkezelés megoldásában, ne egy-egy falu, hanem egy nagyobb térség jól finanszírozható projekt-csomag keretében tervezzen. O Mikorra születnek meg Magyarországon a régiók? - A területfejlesztési törvény módosítása még e tavaszon a parlament elé kerül. O Az ország Szerbiával és Romániával határos vidéke számára mit hoz az uniós tagság? - E terület lesz az unió schengeni határszakasza. melyen rengeteg áru fog belépni az EU-ba. Óriási beruházásnak számít e schengeni határ megépítése is. Ha a helyi oktatási intézmények készülnek e változásra, a várható kulcspozíciókra helyi és nem „import szakembereket" kell majd állítani. Azt is az itteni előnyök közé sorolom, hogy a határon túli, nem uniós országok vállalkozásai ebben az övezetben fognak telephelyet létesíteni. De azt is, hogy innen ki lehet szolgálni a délebbre fekvő területek igényeit, amit mutat, hogy Szeged máris kereskedelmi, pénzügyi központ. Továbbá: a kormányzati ciklus végére idáig ér az E5-ös út, s tapasztalható, e fó közlekedési útvonal különösen vonzza a befektetőket. Szeged, a régié centruma Phare támogatást igénylő, kiemelt szegedi projektek: I. Szeged-Temesvár vasútvonal, Tisza-híddal; II. nyugati feltáró út; III. M43-as főút, Tisza-híddal. • Munkatársunktál Az ország negyedik legnagyobb városa, az E75 és az E68 nemzetközi útvonalak kereszteződésében, a jugoszláv határtól 15, a romántól 50 kilométerre lévő Szeged közigazgatási, kereskedelmi, pénzügyi, gazdasági és tudományos, kulturális szerepe alapján is a dél-alföldi régió, illetve a Duna-Tisza-KörösMaros Eurorégió központja. Az adottságokból fakadó szerepre milyen tervekkel készül Szeged? A határ menti együttműködést támogató pénzforrások segítségével, illetve a nemzeti program alapján az Európai Unió Phare-programja keretében megvalósítható projektek közül Csonka Gábor, a szegedi önkormányzat stratégiai alpolgármestere kiemelte a közlekedési infrastruktúra fejlesztésének terveit. Ezek közül is a legfontosabb: a vasúti Tisza-híd megépítése, mellyel rehabilitálni lehetne a Szeged-Temesvár közötti vasúti kapcsolatot. Az ország, a régió és Szeged számára is stratégiai fontosságú a temesvári vasútvonal fejlesztése. Ha Szegednek az e században tönkretett hagyományos vonzáskörzetével helyreáll a vasúti kapcsolata, akkor eurorégiós szinten indulhat meg a fejlődés, s az EU is nyer egy új, balkáni irányú korridort. A mindössze 6 kilométer hosszú nyugati feltáró út kiépítésének indoka, hogy „felfűzzön" a város gazdasági potenciálját jelentő több létesítményt: Öthalmi Ipari Park, volt orosz laktanya; 5. számú főút; Szegedi Logisztikai Szolgáltató Központ; Ro-La terminál; repülőtér, Maty-ér tervezett nemzeti sportcentrum; szegedi országos közforgalmi kikötő; déli tartalék iparterület; tervezett déli közúti Tisza-híd. E feltáró út előnye, hogy az autópályát nem érintő kistérségi forgalmat egyenletesen elosztaná a sugárutak között, s a lakókörnyezet állapota is javulna. Az E68, azaz az M43-as számú út Románia felé biztosít kapcsolatot, s a Szegedtói Nagylakig tartó területen hat települések érdeke, hogy e nagy tranzitforgalmú út egy új közúti Tisza-htd megépítése után új nyomvonalra terelődjék, s elkerülje a városokat, falvakat; illetve erősítse az eurorégiós kapcsolatokat. A kormány által jóváhagyott országos logisztikai szolgáltató központ hálózat jelentős eleme lesz a tervezett Szegedi Logisztikai Szolgáltató Központ. Ez is hozzájárul, hogy Szeged tudatos fejlesztéssel az ország legfontosabb déli kapujává tud fejlődni. Környezetvédelmi szempontból elengedhetetlen, de külső támogatás nélkül lehetetlen megoldani szennyvízelvezetés hálózatának bővítését, a szennyvíztisztító építésének folytatását Szegeden. A régióközpont szerepre való készülés eleme az is, hogy kongresszusi központ építését tervezi Szeged. Phare -program • DM/DV-információ A Phare az Európai Unió tagállaminak anyagi támogatása, amely a közép-kelet európai országok társadalmigazdasági átalakítását, az európai integrációra való fölkészülését segíti. A Phare program 1989 végén indult, jelenleg 13 országra terjed ki. A Phare kormányzati programokat finanszíroz, vagyis a segítségnyújtás fő területeire, „prioritásaira" a kedvezményezett ország kormánya tesz javaslatot. A segítségnyújtás vissza nem térítendő támogatást jelent, melynek formája lehet szakértői segítség, képzés, tanácsadás, eszközök, berendezések szállítása, beruházások finanszírozása. A „program" megnevezés a Phare rendszerében fejlesztési tervet jelent, amely általában egy évnél hosszabb időszak alatt valósul meg. A Phareforrásokhoz nemzeti programok, határmenti együttműködési programok, több országot támogató programok és horizontális programok keretében juthat Magyarország. 2000 után • DM/DV-információ Az ezredforduló a Phare programok jellegében újabb fordulópontot hozhat. Még nem kikristályosodott az elképzelés, de várható, hogy szerepe kiegészítő jellegű lesz, azok a csatlakozást segítő projektek kerülhetnek bele, melyek nem tartoznak a közlekedés, a környezetvédelem, az agrár- és vidékfejlesztés témakörébe. A tagjelölt országok számára ugyanis 2000. január 1. után két új támogatási eszköz jelenik meg. Az egyik a SAPARD támogatási alap, melynek célja, hogy elősegítse az agrárgazdaság és a vidéki területek fejlesztését, valamint az EU közös agrárpolitikai jogrendszerének átvételét. A másik az ISPA támogatási alap, melynek célja: a környezetvédelem és a közlekedési infrastruktúra fejlesztésének támogatása. Növénybeviteli tilalom az EU-ba • Budapest (MTI) Az EU-tagországok növényegészségügyi hatóságai felhívták a magyar illetékesek figyelmét arra, hogy az utasforgalomban részt vevők sokszor kísérelnek meg beviteli tilalom alá eső növényeket az EU-tagországokba csempészni - tájékoztatta a Földművelésügyi és Vidékfejlesztési Minisztérium az MTI-t. Szigorú növényegészségügyi előírások szabályozzák a növények, illetve a növényi termékek bevitelét az Európai Unióba: még útipogygyászként is tilos bevinni gesztenye izolált kérgét, burgonya vetőgumót, ültetésre szánt burgonyát, gumóképző fajainak és hibridjeinek egyedeit, továbbá a szótő növényt, a termés kivételével, a citromféléket és hibridjeit a termés és a magvak kivételével, a telepítésre szánt, fűfélék családjába tartozó évelő dlszfüveket, azok magvainak kivételével. A növényegészségügyileg ellenőrzésköteles növények, növényi termékek úti poggyásznyi mennyiségű bevitelét is az árut kísérő növényegészségügyi bizonyítvány meglétéhez kötik az uniós hatóságok.