Délmagyarország, 1999. április (89. évfolyam, 76-100. szám)

1999-04-29 / 99. szám

Európa könnyei JT» gyenes derekú, sima arcú, idős ember ül velem Mid szemben a békéscsabai befogadó állomás karanténjában. Menekült. Délvidéki magyar. Ötven-egynéhány éves, gondolom, aztán kiderül, hogy 68 múlt a napokban. A születésnapját a menekült szálláson „ünnepelte". Senki sem tudott róla, nem ajándékozták meg, nem emelte senki a poharát az egészségére, még egy baráti kézszorítást sem kapott. Neki is alig jutott az eszébe, mondja, és maga elé mered. Most más dolgok foglalkoztatják... Ha egy ilyen idős ember elhagyja szülőföldjét, akkor már nagy baj lehet. Az is van. Az egy hónapja kezdődött NATO-bombázások óta nagyon sok fiatal, középkorú, meg idős ember hagyta hátra hajlékát, otthonát, hogy mentse az életét. Mert ki venné kezébe különben azt a kis batyut, amit ilyenkor az ember magával visz, ha nem erről lenne szó? Itt, a Vajdaságban, azért veszik kezükbe az emberek a csomagot, mert félnek az atrocitásoktól, délen, a koszovói albánok pedig azért, mert szisztematikus népirtást végeznek közöttük a szerbek. Mellesleg úgy történik ez a XX. század végi genocídium, hogy a hadra fogható férfiakat vissza tartják, csak a nőket, a gyerekeket és az idős, elaggott embereket engedik át a határon. Az Észak-atlanti Szövetség gépei tovább bombáznak nagy vehemenciával, a politikusok többet adják egymásnak a kilincset napjainkban, mint korábban egy év alatt, a szerencsétlen emberek százezrei pedig vagy elpusztulnak, vagy elmenekülnek szülőföldjükről. Európa népei ezt nagy megbotránkozással veszik tudomásul. Felháborodnak a tévében látott förtelmes képeken, amelyek a gyámoltalan menekültek tábori életét mutatják be. Egyesek meg is könnyezik a látványt. Azután gyűjtenek nekik élelmet, ruhát, takarót. S ebben ki is merül a sajnálkozásból, a részvétből fakadó humánus tevékenységük. (Igaz, most, mit is tehetnének mást?) A menekült is ember, hallottam a közelmúltban egy összejövetelen. Fel is kaptam a fejem. Azután a szónokló - elszólását helyreigazítandó - azt próbálta bizonygatni, hogy a menekültek is értéket képviselnek. Hát, igen. Ha arra gondolok, hogy mondjuk Einstein, Thomas Mann, Bartók Béla, Szilárd Leó, Werner von Braun, sokáig Alekszandr Iszajevics Szolzsenyicin is menekült volt, akkor bizony egyet kell értenem azzal, hogy a menekültek értékteremtő egyedként is szerepelhetnek a befogadó társadalomban. QI zámomra, s nyilván mindannyiunk számára, az O lenne azonban a megnyugtató, ha az embereknek nem kellene elhagyniuk a szülőföldön teremtett otthon melegét, és másutt teremteni értéke(ke)t. Európa részvéte, könnyei és adományai, ideig-óráig, könnyítenek ugyan a sorcsapás áldozatain, de ilyen állapotban ezek az emberek nem tudnak soha többé igazán alkotni Sem a gyárakban, sem a mezőn, sem a hivatalokban. Sehol. tV Uj NATO-stratégia • Munkatársunktól A bizonytalan világban •^egmaradt a hatékony 's kollektív védelem s*ükségessége, de a NAT0-nak minden lehetőséit ki kell használnia arra is, hogy hozzájáruljon 01 egy és oszthatatlan, Sxabad Európa építéséhez 7. foglalja össze a NATO lövőjét meghatározó "Joptényezöket a szövetig Washingtonban elfogódott stratégiai koncepciója. A NATO tizenkilenc tagállamának vezetői a nyolc évvel ^lött, római csúcstalálkozón öletett stratégiai koncepciót a<kak át a múltnak. A koncepc'ó a NATO egész működését me8határozó dokumentum, j^kat a körülményeket, célk'Mzéseket, működési elemeket tartalmazza, amelyek a követség alaptevékenységét tej'emzik, meghatározzák és lrányítják. A NATO működéSe és önmaga számára kitűzött teljai ugyanis a biztonsági környezet változásával párhuZamosan alakulnak. A stratéH'ai koncepció a történelmi ^hozásokat veszi figyelembe. s az új biztonsági környezette2 igazodó NATO tevékenyegét határozza meg. . A Washingtonban - váratua"ul keletkezett rövid vita (u n ~ jóváhagyott dokumenm az elmúlt tíz évben megbe - komplex kockázatokról Szé1, kiemelve az elnyomás, f etoikai konfliktus, a súlyos Wzdasági nehézségek, a poli01 rend összeomlása és a tömegpusztító fegyverek terjedése jelenségét. Egyetlen országnak sem engedhető meg, hogy fenyegetésekkel vagy erővel megfélemlítsen vagy elnyomjon egy másik nemzetet. Kockázati tényezőként említi a koncepció a NATO-n kívüli nukleáris erők létezéséi. A NATO külső és belső változásokon ment keresztül az elmúlt években - állapítja meg a dokumentum, aláhúzva a volt szovjet államokkal, a semleges országokkal és a mediterrán térséggel létesített partneri viszonyt, illetve párbeszédet, a legutóbbi bővítést, az új parancsnoki szerkezetet, illetve az önálló európai arculat kifejlődését a szövetségen belül. A koncepció szerint az ENSZ Biztonsági Tanácsának van elsődleges felelőssége a nemzetközi béke és biztonság fenntartásában, és a BT kulcsszerepet játszik az euroatlanti térség stabilitásának és biztonságának alakulásában is. A szövetség szerint a térség biztonságának javításához a transzatlanti kapcsolatok megőrzésével, a hatékony katonai erő fenntartásával, a sikeres válságkezelés képességével, a tagságra pályázók előtti nyitottsággal és a minél szélesebb körre kiterjedő párbeszéddel lehet hozzájárulni. A NATO a háborús konfliktustól való elrettentéshez szükséges minimális szinten fenntartja atomfegyver-készletét is - a koncepció nem zárja ki, hogy a NATO elsőként használja e fegyvereket. &wmki Curópa-kapu • Menekültügy A Délvidék és a háború Csendélet a békéscsabai befogadó állomáson. Az elöl üló idás ember 68 évesen hagyta el a Délvidéket. (Fotó: Schmidt Andrea) Egy hónapja központi beszédtémánk a jugoszláviai háború: a bombázások, a Vajdaságból érkező baljós előjelű hírek, és természetszerűleg a menekültek sorsa. Az albánoké és a magyaroké egyaránt. Itt, a déli végeken, bennünket elsősorban a vajdasági magyar menekültek sorsa foglalkoztat, lévén, hogy az újonnan kialakult politikai és háborús helyzet őket (is) életveszélybe sodorta. Az alábbiakban e kérdéssel kapcsolatosan idézzük országgyűlési képviselők, menekültügyi hivatalnok és a vajdasági magyarok itteni egyesületének vezetőjének véleményét a mostani helyzetről. Soha nem látott érdeklődés mellett zajlott a napokban az szegedi lakossági fórum, amelynek témáját a délszláv térségben kialakult helyzet képezte. Dr. Csapody Miklós és Balogh László országgyűlési képviselők, dr. Erdélyi István, a Menekültügyi és Migrációs Hivatal főigazgatóhelyettese és Nagy Abonyi Attila, a Vajdasági Magyarok Demokratikus Közössége szegedi tagozatának elnöke volt a fórum vendége. A közönség feltűnően aktív részesévé vált ennek az összejövetelnek, s mint kitűnt, nem véletlenül. Tudniillik a háborús helyzet kiváltotta délvidéki feszültség, amely elsősorban az ott élő magyarokat készteti menekülésre, itt, nálunk csapódik le. A Vajdaságból hozzánk érkezők ugyanis nem jelentkeznek a menekült táborokban, vagy ahogyan hivatalosan nevezzük őket: befogadó állomásokra, hanem rokonoknál, ismerősöknél húzzák meg magukat. Ideig-óráig. Mert a befogadó család leginkább az „első háború" idején, tehát 1991-ben hozzánk menekült délvidéki, aki ugyan egzisztenciát teremtett magának és családjának, de azért nem áll még olyan jól, hogy egy másik családot, vagy csak néhány személyt is eltartson... Kiszámíthatatlan helyzet Dr. Csapody Miklós, a Magyar Demokrata Fórum országgyűlési képviselője szerint a jelenlegi állapotok annyira kaotikusak, hogy napokra előre sem lehet „megjósolni", miként alakul majd a háborús helyzet. A koszovói albánok ellen elkövetett atrocitásokat szinte tehetetlenül nézi a világ, annak ellenére, hogy a NATO kitartóan bombázza a jugoszlávok vitális létesítményeit, beleértve a hadi célpontokat is. Mi magyarok legfőképpen azért aggódunk, hogy bekövetkezik-e egy hasonló humanitárius katasztrófa a vajdasági magyarok körében is? Balogh László, szintén Jórumos" országgyűlési képviselő. Ő a bombázásokat követően már járt Jugoszláviában, pontosabban Szabadkán, ahol találkozott Kasza Józseffel, a Vajdasági Magyarok Szövetségének elnökével, a város polgármesterével. Mint mondja-, az ottani magyarság, beleértve vezetőit is, nagyon nehéz helyzetbe került azáltal, hogy hazánk, az Észak-atlanti Szövetség tagjaként, részt vesz a szomszédos ország elleni akcióban. Ennek ellenére az ottani magyarok méltóságteljes viselkedése, kitartása és életigenlése minden elismerést megérdemel. Egyelőre nem hallani nagyobb atrocitásokról, tehát nagy általánosságban nincs veszélyeztetve a délvidéki magyar népesség. A szegedi honatya véleménye, hogy ilyen nemzeti összefogásra, amilyen most megnyilvánul a menekültekkel kapcsolatosan, máskor is szükség lenne. Voltaképpen csak most tudatosodik bennünk igazán, hogy határainkon túl élő testvéreinkről is gondoskodnunk kell. Hivatalos és nem hivatalos adatok Dr. Erdélyi István, a Menekültügyi és Migrációs Hivatal főigazgató- helyettese számszerűen is beszélt a menekült kérdésről. Ezek szerint a bombázások óta mintegy ezren kerestek nálunk menedéket. Közülük 400 magyar, 350 albán, 157 szerb és 93 az egyéb nemzetiségű. A magyarokat illetően azonban a közölt adatok semmiképpen sem lehetnek mérvadók, hiszen sokan, még a március 24-ét követő naptokban átjöttek és rokonoknál, ismerősöknél, vagy panziókban húzták meg magukat, remélve, hogy néhány nap múlva vége lesz az őrületnek. (Mellesleg, ugyanígy történt ez 1991-ben is...) A befogadó állomások kapacitása azonban véges, bár térségünkben is van több olyan létesítmény, amelyet alkalmassá lehetne tenni menekültek befogadására. Ha lenne körülbelül 73 milliónk erre a célra. A Hivatalnak azonban nincs. Idei költségvetése ugyanis nem haldja meg a tavalyit... A diákok sorsa Nagy Abonyi Attila, a délvidéki magyarok szegedi egyesületének vezetője a napokban találkozott Pintér Sándor belügyminiszterrel és tájékoztatta őt a térségünkben tapasztalható helyzetről. Külön kitért a Vajdaságból az alföldi régió városaiba érkező diákok elhelyezésének problémáira. Mint mondotta, a belügyminiszter úr nagy megértést tanúsított a gondok iránt és ígéretet tett, hogy a legrövidebb időn belül megfelelő intézkedéseket foganatosítanak - elsősorban a hivatalok ügyéntézésében -, hogy a délvidéki diákok beiskolázását, s az ezzel kapcsolatos járulékos költségeket is valamiképpen fedezzék. Nagy Abonyi Attila szerint az elmúlt időszakban mind többen keresik fel keddi összejöveteleiket a Bolyai utca 1 l-ben, ahol a menekültek információkat cserélnek, és tájkoztatást is kapnak további sorsukat illetően. K. F. • Brüsszel (MTI-EAH) A jugoszláviai katonai beavatkozás gazdasági hatásai szinte egész Európát érzékenyen fogják érinteni. A légicsapás és a humanitárius programok költségei (még ha az utóbbiak csak töredékei is az előzőnek) a válság közvetlen terhei, amelyek elsősorban Nyugat-Európára hárulnak. A másodlagos vagy közvetett következmények azonban az egész kontinensen érezhetőek lesznek. Mint például Norbert Walter, a Deutsche • Mennyibe kerül a NATO-hadmüvelet? Az „elmaradt haszon" Bank főközgazdásza felhívja a figyelmet, a menekültprobléma és az újjáépítés fékezi majd az európai gazdaság növekedését. „Az elmaradt haszon " problémája azokat a nyugati cégeket sújtja, amelyek az elmúlt hónapokban közép- és délkelet-európai beruházásokat készttettek elő, ám a háború hatására törölni vagy elhalasztani kényszerültek terveiket. A Jugoszláviával szomszédos államok komoly infrastrukturális (pl. fuvarozási) gondokkal szembesülnek, amelyek csökkentik vonzerejüket-. A délkelet-európai országok még az 1990-es évek első felének válságait sem heverték ki, a boszniai háború és a Jugoszláviát sújtó embargó következményei egyértelmű nyomokat hagytak maguk mögött. Az ígért segítség, a Bosznia újjáépítésében remélt részvételhez fűzött várakozások nem váltak valóra. Az Európai Unió soros német elnöksége által asztalra tett „stabilitási csomagterv" inkább politikai jellegű, gazdasági hatásai legfeljebb hosszabb távon mutatkoznak majd meg. Ebben a tekintetben érdemes megemlíteni a ííkülügyminiszter által javasolt délkelet-európai pénzügyi alapx>t, amelyet felkarolni látszik az Európai Újjáépítési és Fejlesztési Bank (EBRD). Elórebocsátva, hogy a nemzetközi pénzpiacon nincs hiány befektetésre váró tőkében, a beruházási, illetve megtérülési kockázat vállalására már sokkal kevesebb a jelentkező. Az Európai Parlament Magyarországról • Brüsszel (MTI-EAH) Az Európai Parlament plenáris ülése jelentést fogadott el a hat, már tárgyaló jelölt ország előkészületeinek állásáról. A képviselők egyúttal felszólították az Európai Bizottságot és a Miniszterek Tanácsát, hogy - az ősszel esedékes második évi országértékelés mellett - a kétoldalú joganyag-összevetés lezárultával határozzák meg a csatlakozási tárgyalások további konkrét menetrendjét, utalva annak lehetséges végére is. A plenáris ülés e napirendi pontjának megvitatásán részt vett Hans van den Broek, az Európai Bizottság bővítési kérdésekért felelős tagja is. Magyarország esetében Habsburg Ottó, az Európai Parlament és Magyarország társulási vegyes bizottságának elnöke készített jelentést, hangsúlyozva, hogy Magyarország minden tekintetben a jelölt országok élén jár. A politikai intézményrendszer stabil, az egymást követő kormányváltások zökkenőmentesen zajlottak, a demokrácia láthatóan meggyökeresedett. Az összességében igen kedvező véleményhez Van den Broek a bizottság részéről még annyit tett hozzá, hogy a vártnál lassabb az EU-joganyag átvétele a környezetvédelemben, és elmaradások vannak az állami támogatások átláthatóságának és ellenőrzésének érvényesítésében is. Kell a szövetség • Brüsszel (MTI) A holland lakosság 85 százaléka úgy ítéli meg, hogy az Észak-atlanti Szerződés Szervezetére (NATO) a hidegháborús idők után is szükség van. Egy, a hét végén kiadott közvélemény-kutatás szerint az alapító szövetségi tagországban ma csupán 1 százalék tartja teljesen szükségtelennek a NATO-t. A lakosság 56 százaléka szerint a NATOnak ezentúl főleg válságkezeléssel és békefenntartással kell foglalkoznia. Huszonnégy százalék szerint a szövetség fő feladata ezentúl is területének védelme, míg 11 százalék a humanitárius akciókat véli a fő feladatnak. Jubiláló tanács • Munkatársunktól Az európai integráció kronológiájában fontos dátum 1949. május 5., ugyanis e napon Londonban született meg az Európa Tanács, melynek székhelye Strasbourg lett. E testület létrehozásának tervét az európai egység koordinációs bizottsága által megszervezett hágai kongresszus (1948. május 8-10. között) fogadta el, az Egyesült (demokratikus) Európa kialakítására hozott határozattal egyetemben. A fél évszázada fönnálló szervezet, az Európa Tanács elsősorban emberi jogokkal, kulturális és szociális ügyekkel foglalkozik. Euró barométer • Brüsszel (MTI-EAH) Az Eurobarometer felmérése szerint az EU támogatottsága már a harmadik egymást követő alkalommal mutat növekedést. Tavaly ősszel az európaiak 54 százaléka tartotta saját országa EU-tagságát jó dolognak. Ez valamicskével magasabb arány, mint 1998 tavaszán, mikor a megkérdezettek 51 százaléka támogatta országa EU-tagságát. Az EU népességének körülbelül a fele érzi úgy, hogy országának hasznára vált a tagság.