Délmagyarország, 1999. április (89. évfolyam, 76-100. szám)

1999-04-15 / 87. szám

CSÜTÖRTÖK, 1999. ÁPR. 15. SZEGED 5 csörög a Pannon GSM Kedves olvasóink! Közérdekű problémái­kat, észrevételeiket, tapasztalataikat ezen a héten Újszászi Ilonával oszthatják meg. Ügyeletes újságfró munkatársunk hétköz­nap reggel 8 és 10 óra között, vasárnap 14 és 15 óra között a 06-20-9432-663-as rádiótele­fon-számon hívható. Elveszett tárgyaikat ke­reső, illetve talált tárgyakat visszaadni szán­dékozó olvasóink ingyenes hirdetésben tehe­tik közzé mondandójukat. Hirdetésfelvétel: 8 és 18 óra között a 06-80-820-220-as zöld számon, illetve személyesen a Sajtóház­ban és hirdetőirodáinkban. OTP. Ketten is - Sz. A. és E. I. - úgy vélik, lassú, így nem ügyfélbarát az OTP. Az utóbbi napokban hosszú per­ceket kellett várni még akkor is, ha pénzt vitt oda az em­beri lánya). Az ezért ingerült­té vált egyik hölgyre becs­mérlő megjegyzést tett a biz­tonsági ellenőr - kifogásolta a női „csörögös" . Elnézést kért az OTP nevében a sze­gedi igazgatóhelyettes, Les­tárné Szikszai Julianna. A kí­gyózó sorok oka, hogy hétfőn tértek át egy új, szá­mítógépes „ügyfélhívó rend­szerre", melynek célja éppen az ügyintézés gyorsítása. Az új rendszer azonban az első két napon időnként akadozva működött, ám hétfőn 7 óra 45 perc és 17 óra között így is 1125 ügyfelet szolgált - a Tisza Szállóban működő fi­ókban. Jegy. Több hónap eltelte után, kedden reggel érkezett ismét városunkba J. S. is­merőse. Az utazó a tárcájá­ban lapuló jegyet kilyukaszt­va szállt az l-es -villamosra. Az ellenőr kérésére átadta ér­vényesített jegyét, melyről kiderült: tavalyi, azaz 65, s nem 75 forint az ára. Szeged vendége következtetése: mi­vel nem tudott az árváltozás­ról, „hibáját" újabb jegy ér­vényesítésével korrigálja. Ezzel szemben az ellenőr, minősíthetetlen eljárás után, 1000 forintra megbüntette. E szóváltás és procedúra után azonban az ellenőr békén hagyta azokat a „gyanús kül­sejű alakokat", akik szintén a villamoson utaztak, s szemlá­tomást blicceltek. A történet hallatán Radics János, az SZKT közönségkapcsolatok irodájának vezetője elnézést kért, ha az ellenőr arrogánsan viselkedett, de - hangsúlyoz­ta - kollegája jogszerűen járt el, közgyűlési rendeletet haj­tott végre. A „gyanús kül­sejű" alakoktól pedig még egy ellenőr is félhet... Besurranok. Háromfős „banda" ólálkodik - például a Sándor utca környékén ­„csörgött" egy lakó. imiüOiftm »»»• A* élvuaal. ^^mmm • Válságköltségvetéssel kezdett Szeged alpolgármestere Elfogyott az értékesíthető vagyon (D a hét kérdése Füst nélkül kellemesebb!(?) Turóczy Krisztián, Illyés Endre és Pesztránszki Nikoletta. (Fotó: Somogyi Károlyné) A nemdohányzók vé­delméről alkotott és fo­podott el törvényt a par­fefnent. E törvény ha­tályba lépése után az *rre kijelölt helyek kivé­telével tilos dohányozni " tömegközlekedési lérmüveken, közintéz­mények olyan zárt lég­fetá helyiségeiben, ame­Vek nyitva állnak a s*olgáltatást igénybe yevök előtt, továbbá a Rendezvényeken. Füst Nélkül kellemesebb? ­kérdeztük a szegedi jó­féléktől. Turóczy Krisztián III. orvostanhallgató: - A dohányzás ellen vagyok, mert egészségtelen, mert az ®mber szabad akaratát korlá­ta, mert nehéz megolda­% hogy olyan helyen „füs­°'dgjön", ahol másokat nem ayar, s ezzel korlátozza az°k jogait, például a friss ^égőhöz. Nem helyeslem, ,a egészségügyi intézmény­dohányozhat az ott dol­jj zó, mert ezzel azt „üzeni", Propaganda túloz, mikor és veszélyes szenved­zást>ek tünteti fö1 a c'garettá" Illyés Endre, a Hódgép nyugdíjas kereskedelmi osz­tályvezetője: - Szerencsés­nek mondhatom magam, mert a baráti körömben és a családomban senki nem do­hányzik. Ennek ellenére he­lyeslem, hogy olyan törvény született, mely tiltja a mun­kahelyi, az iskolai dohány­zást. Szükséges a szigorú jogszabály, mert azt talán be lehet tartatni! Nem helyes, ha valaki a káros szenve­délyével a másikat, a vétlent is zavaija és esetleg megbe­tegíti. Pesztránszki Nikoletta, pénztáros: - Bár cigarettá­zom, mégis elfogadom, hogy csak kijelölt helyeken lehes­sen majd dohányozni. Tu­dom, hogy a nemdohányzó­kat zavarja a füst - például egy étteremben. Ahol csak lehetett, én is dohányoztam, hiszen senki és semmi sem tiltotta. Szeretnék leszokni, de ez csak az akaraterőn mú­lik, nem hiszem, hogy jog­szabály vagy gyógyszer se­gíthet. Világszerte korlátoz­zák a dohányzást, épp ideje, hogy mi is csatlakozzunk ehhez, az egészséget célzó „mozgalomhoz". Dr. Tímár László: az önkormányzatnak piaci szereplőként kell viselkednie. (Fotó: Schmidt Andrea) Szeged gazdasági al­polgármestere, dr. Tímár László válságköltségve­téssel, intézményi racio­nalizálással és működési hitelkerettel kezdte az 1999-es esztendőt, azaz nem sok oka lehet az elégedettségre, ó azon­ban megpróbál alkal­mazkodni, előre nézni és piaci szereplővé kívánja tenni az önkormányza­tot. Van véleménye a Plaza-épitkezésról, a Vi­lág Utcájáról, a Régi Hungáriáról és a Cent­rum áruház mögött csú­foskodó telekről is. • Különböző számok ke­ringenek az önkormány­zati hitelállományról. El­adósodott várost örökölt az új gazdasági alpolgár­mester, vagy most fogyott el a pénz? - Időnként a valóságosnál nagyobb számok is elhangza­nak, az viszont tény, hogy működési hitelt vettünk fel. Az igazság, hogy ezt már a korábbi önkormányzat is megtehette volna, de szükség esetén inkább hozzányúlt a lakásalaphoz, amit persze később visszapótolt. Az el­múlt ciklusban felvett fejlesz­tési célú hiteleket lehet kriti­zálni, hiszen ma már mások a prioritások. Egyenként meg lehetne nézni, hogy a villa­mosbeszerzés, a szennyvíz­tisztító, a Holt-Maros rehabi­litációja, az újszegedi fő­gyűjtő megépítése, illetve a nagy volumenű panelfelújítá­sok közül - hogy csak a leg­fontosabbakat említsem -, melyik, mennyire volt ha­laszthatatlan. Kérdés az is, hi­telből kellett-e mindezeket fi­nanszírozni? Ezzel együtt én a fejlesztési célú hitelek mel­lett vagyok, s természetesen nem örülök annak, hogy 400 millió forintos működési hi­telkeretet kellett beállítanunk. Építményadó? 0 Nem túl veszélyes az, hogy már a dologi, szemé­lyi kiadásokra sem futja a kasszából? - A problémák egy része ütemkülönbségekből is adó­dik. Az önkormányzati intéz­mények dolgozóinak bérét a hónap elején kell fizetni, az állami támogatások azonban csak 15-e után érkeznek meg a számlánkra. Mely számlán egyébként a mai napon éppen nulla is lehet az egyenleg, s ha történetesen mínuszba megy át, akkor a működési hitelkeretből tudjuk teljesíteni az elodázhatatlan kifizetése­ket. Ha az állandó bevételek és a támogatások nem fedezik a működési kiadásokat, akkor valamit tenni kell. A kasszát természetesen próbáljuk egyéb forrásból is feltölteni, eladjuk a Szeged Plaza telkét, de értékesíteni kell a Mak­kosházi körút üres területeit is. A Világ Utcájának szintén a közeljövőben kellene fizet­ni. Persze nincs már túl sok igazán értékes és gyorsan mobilizálható vagyontárgya a városnak, s tudni kell azt is, hogy az ingatlanértékesí­tésből még csak ezután befo­lyó pénzt már be is állítottuk a költségvetésbe. Amit ne­vezhetünk akár válságkölt­ségvetésnek is, hiszen a ha­gyományos gazdálkodás foly­tatásával nem tudnánk új fej­lesztésekbe fogni. • A helyi iparűzési adó­nál a maximális, tizenhét ez­relékes kulcs mellett döntött a közgyűlés. Elkerülhetetlen volt ez a maximum? - A tizenhét ezrelék való­ban a csúcs, ám a helyi adók­ban még tgy is van tartalék. Például a jogszabály le­hetőséget biztosít arra, hogy a lakáson kívüli helyiségekre, telephelyekre építményadót vessünk ki. Ha a maximális 900 forint helyett csak 500-at szednénk négyzetméteren­ként, akkor is hétszázmilliós bevételünk származna ebből az adónemből. A források ez­zel tehát elvileg növelhetők, s ne feledjük, Nyugaton jel­lemzően a helyi adókból él­nek az önkormányzatok. Per­sze nem is kell olyan messzi­re menni, a nálunk is nehe­zebb helyzetben levő Debre­cenben évi 600 milliót gyűjtenek be az építménya­dóból, de a szomszédvárban, Hódmezővásárhelyen is be­vezették már. Visszatérve a maximális helyi iparűzési adókulcsra, azért megindult a párbeszéd a cégek és a város között. • Ilyenkor mondja a főpénztáros, racionalizál­ni kell. Az iskolabezárá­sok negatív visszhangja azonban kommunikációs hibát is feltételez. - Az oktatás nagyon érzé­keny terület, de korántsem csak intézményi racionalizá­lásról van szó. Saját cégeink­nek is a körmére nézünk. Kö­rülbelül 6,5 milliárd forint fordul meg ebben a tíz cég­ben egy év alatt, s úgy gon­dolom, hogy ebből pénzt is kellene látnia a városnak. Vagy olyan fejlesztést, amit saját forrásból oldanak meg és nem a város pénzén. (Ilyen pozitív példa a dorozsmai nagybani piac jelentős fej­lesztése, mert ezzel Szeged vagyonosodik.) Egy céget elsősorban a lakosság elége­dettsége, a szolgáltatás szín­vonala minősít, de ez ma már nem elég. Keményedik a be­számolási kötelezettség, egy cégvezető viselkedjen úgy, hogy a városi tulajdonszelet­nek valódi gazdája legyen. Végignézzük az egészség­ügyet, az oktatást, s bizony ez nem lesz mindig fájdalom­mentes. Piaci alapon 0 Ön többször hangoztat­ta, hogy a város csak a legszükségesebb esetben vesz fel fejlesztési hitelt, s inkább más finanszírozási ' formát keres. Milyen le­hetőségek vannak? - Egyik megoldásra jó pél­da a közvilágítási reform. A Siemens fejleszti a közvilágí­tást, mégpedig energiatakaré­kos megoldással. A város 3-4 évig változatlan számlát fizet, s természetesen a plusz pénz­zel törleszt, utána azonban már 30-40 százalékkal csök­ken az áramdíj. Az építkezé­seket sem kell feltétlenül a la­kásalapból finanszírozni - ez fedezetnek jó -, már a belvá­rosi házfelújítások kezdetén meg lehet hirdetni a bérleti jogot, azaz részben a jövőbe­ni lakó pénze is beépül. Sze­rintem az önkormányzatnak piaci szereplőként kell visel­kednie. 0 Akkor beszéljünk a pi­acgazdaságról. Miért csú­szik például a Szeged Pla­za? Mi lesz a megújult Centrum mögött csúfos­kodó telekkel, az öregedő Régi Hungáriával? - A Plaza-telekkel kapcso­latban tavaly januárban volt az előteijesztés, s idén febru­árban kötöttük meg a végle­ges adásvételi szerződést. Az építési engedély jogerőre emelkedése után fizetik majd ki a maradék 130 millió fo­rintot. A probléma az Izabella híd város felőli lábánál kiala­kítandó csomópont, itt a szakhatósági engedélyezés csúszik. A Centrum Áruház mögötti telken egy belvárosi kereskedelmet kiegészítő al­központot látnék legszíveseb­ben, ez azonban pénz- és be­fektetőfüggő. A Régi Hungá­ria szálló tulajdonosával tár­gyalunk, a Quaestor azt sze­retné, hogy ne kellejen óriási költséggel mélygarázst építe­nie. Tettünk már nekik aján­latott, de nem sikerült meg­egyeznünk. • A Régi Hungáriával szemben a Világ Utcája nagyon is új, ám a koráb­bi sikertelen kommuniká­ció, a pénztelenség, a nemrégiben celebrált alapkőletétel ellenére is, tartogathat meglepetése­ket. - Előszerződés van a sarki telekingatlanra, pontosabban előszerződést kellett volna kötnünk 1999 február 15-ig. A város most akár el is állhat­na a szerződéstől, bár be kell vallani, mi is csúsztunk az Általános Rendezési Tervvel. A napokban tervezek megírni egy olyan levelet, melyben felszólítom őket a teljesítésre, s ha nem fizetnek, a város, úgymond, benyeli a foglalót és eladja a területet másnak. Érdeklődő máris akad. Nyolcvanmillió forint pályá­zati pénzt valóban nyert már ez a projekt, ami tulajdonkép­pen közösnek is nevezhető, hiszen ők írták a szellemi ter­méket, s mi, a város nyertük a pénzt a kongresszusi központ tervezésére. Sajnos, csúszik a szerződés aláírása, Brüsszel nem igazán preferálja a kultú­ra és a sport támogatását. A szerződést 90 nap alatt kellet volna aláírni, jó esetben ebből csak decemberre lehet tervezési megbízás. Világ Utcája 0 És akkor még mindig csak az elején vagyunk. Hol a vége? - Az egyik kulcskérdés, si­kerül-e a kiállítási területre olyan pénzügyi vagy szakmai befektetőt találni, amelyik hajlandó a várossal közös tár­saságot létrehozni. Persze a Világ Utcájáról nálam sokkal többet tud az, aki hat éve dol­gozik rajta. Az üzleti célú fel­töltéssel nem állnak rosszul, persze ehhez először építkez­ni kell. A komolyabb bankhi­telhez minimum 75 százalé­kos üzleti célú feltöltöttség kell, persze szerződésekkel alátámasztva. Kovács András forrás Martonyi a tudósklubban • Munkatársunktól Martonyi János külügy­miniszter lesz a vendége a Szegedi Akadémiai Bizott­ság tudósklubjának ma dél­után négy órakor a bizottság székházában. A politikus ki­fejti nézeteit hazánk NATO­tagságának és tervezett EU­tagságának a határon túli magyarságra gyakorolt hatá­sáról. Református igehirdetés • Munkatársunktól Szerdától szombatig „A vakon született meggyógyí­tása" címmel igehirdetés-so­rozatot tartanak az újszegedi református-gyülekezetben. (Szent-Györgyi Albert u. 6-8.) Az igehirdetéseken Adorján Kálmán, Széplaki Kálmán és idősb. Visky Fe­renc szolgálnak. Szabadelvű társaság • Munkatársunktól Az Eötvös József Szabad­elvű Társaság megalakulása utáni első rendezvényét ma, csütörtökön 16 órától az új­szegedi Rendezvényházban (Közép fasor 1-3.) tartja. Az előadók - dr. Huszár László, büntetés végrehajtási őr­nagy, kandidátus; valamint dr. Kacziba Antal nyugalma­zott rendőrtábornok - és a vita azt a kérdéskört járja körbe, hogy a társadalom kriminalizáltságát csökken­ti-e a büntetések szigorítása. Angol nyelvi verseny • Munkatársunktól Hetedik osztályosok ré­szére rendezett angol nyelvi verseny a Weöres Sándor Általános Iskola. A verseny végeredménye: a tagozatos tanulók kategóriájában 1. Tóth Anett (Radnóti Miklós Kísérleti Gimnázium); 2. Sánta János (Móricz Zsig­mond Általános Iskola); 3. Ássad Cyntia (Madách Imre Általános Iskola). A nem ta­gozatos diákoknál 1. Már­kus Julianna (Gedói Általá­nos Iskola); 2. Katona Zsolt (Makkosházi Általános Is­kola); 3. Rozfonyi Csenge (Béke Utcai Általános Isko­la). HOGY •» ÜZLETE SIKERES LEGYENI EXTRA KÖNNYŰ FŰTŐOLAJ Évek óta a piacon működő cég, extrakönnyű fűtőolajat kínál 66 Ft bruttó áron. Megrendelés: 06-30-9855-536 vagy 06-52-200-484. Tel ./fax REALSEC KISZOMBOR KÖZSÉG ÖNKORMÁNYZATÁNAK KÉPVISELŐ-TESTÜLETE pályázatot ir ki a korábbi Gólyafészek vendéglő bérleti jogának megszerzésére és hasznosítására. A pályázatot a polgármesterhez kell benyújtani 1999. április 23-ig. Az épület megtekinthető 1999 április 20-án, délelőtt 10 órakor.

Next

/
Oldalképek
Tartalom