Délmagyarország, 1999. április (89. évfolyam, 76-100. szám)
1999-04-15 / 87. szám
CSÜTÖRTÖK, 1999. ÁPR. 15. SZEGED 5 csörög a Pannon GSM Kedves olvasóink! Közérdekű problémáikat, észrevételeiket, tapasztalataikat ezen a héten Újszászi Ilonával oszthatják meg. Ügyeletes újságfró munkatársunk hétköznap reggel 8 és 10 óra között, vasárnap 14 és 15 óra között a 06-20-9432-663-as rádiótelefon-számon hívható. Elveszett tárgyaikat kereső, illetve talált tárgyakat visszaadni szándékozó olvasóink ingyenes hirdetésben tehetik közzé mondandójukat. Hirdetésfelvétel: 8 és 18 óra között a 06-80-820-220-as zöld számon, illetve személyesen a Sajtóházban és hirdetőirodáinkban. OTP. Ketten is - Sz. A. és E. I. - úgy vélik, lassú, így nem ügyfélbarát az OTP. Az utóbbi napokban hosszú perceket kellett várni még akkor is, ha pénzt vitt oda az emberi lánya). Az ezért ingerültté vált egyik hölgyre becsmérlő megjegyzést tett a biztonsági ellenőr - kifogásolta a női „csörögös" . Elnézést kért az OTP nevében a szegedi igazgatóhelyettes, Lestárné Szikszai Julianna. A kígyózó sorok oka, hogy hétfőn tértek át egy új, számítógépes „ügyfélhívó rendszerre", melynek célja éppen az ügyintézés gyorsítása. Az új rendszer azonban az első két napon időnként akadozva működött, ám hétfőn 7 óra 45 perc és 17 óra között így is 1125 ügyfelet szolgált - a Tisza Szállóban működő fiókban. Jegy. Több hónap eltelte után, kedden reggel érkezett ismét városunkba J. S. ismerőse. Az utazó a tárcájában lapuló jegyet kilyukasztva szállt az l-es -villamosra. Az ellenőr kérésére átadta érvényesített jegyét, melyről kiderült: tavalyi, azaz 65, s nem 75 forint az ára. Szeged vendége következtetése: mivel nem tudott az árváltozásról, „hibáját" újabb jegy érvényesítésével korrigálja. Ezzel szemben az ellenőr, minősíthetetlen eljárás után, 1000 forintra megbüntette. E szóváltás és procedúra után azonban az ellenőr békén hagyta azokat a „gyanús külsejű alakokat", akik szintén a villamoson utaztak, s szemlátomást blicceltek. A történet hallatán Radics János, az SZKT közönségkapcsolatok irodájának vezetője elnézést kért, ha az ellenőr arrogánsan viselkedett, de - hangsúlyozta - kollegája jogszerűen járt el, közgyűlési rendeletet hajtott végre. A „gyanús külsejű" alakoktól pedig még egy ellenőr is félhet... Besurranok. Háromfős „banda" ólálkodik - például a Sándor utca környékén „csörgött" egy lakó. imiüOiftm »»»• A* élvuaal. ^^mmm • Válságköltségvetéssel kezdett Szeged alpolgármestere Elfogyott az értékesíthető vagyon (D a hét kérdése Füst nélkül kellemesebb!(?) Turóczy Krisztián, Illyés Endre és Pesztránszki Nikoletta. (Fotó: Somogyi Károlyné) A nemdohányzók védelméről alkotott és fopodott el törvényt a parfefnent. E törvény hatályba lépése után az *rre kijelölt helyek kivételével tilos dohányozni " tömegközlekedési lérmüveken, közintézmények olyan zárt légfetá helyiségeiben, ameVek nyitva állnak a s*olgáltatást igénybe yevök előtt, továbbá a Rendezvényeken. Füst Nélkül kellemesebb? kérdeztük a szegedi jóféléktől. Turóczy Krisztián III. orvostanhallgató: - A dohányzás ellen vagyok, mert egészségtelen, mert az ®mber szabad akaratát korláta, mert nehéz megolda% hogy olyan helyen „füs°'dgjön", ahol másokat nem ayar, s ezzel korlátozza az°k jogait, például a friss ^égőhöz. Nem helyeslem, ,a egészségügyi intézménydohányozhat az ott doljj zó, mert ezzel azt „üzeni", Propaganda túloz, mikor és veszélyes szenvedzást>ek tünteti fö1 a c'garettá" Illyés Endre, a Hódgép nyugdíjas kereskedelmi osztályvezetője: - Szerencsésnek mondhatom magam, mert a baráti körömben és a családomban senki nem dohányzik. Ennek ellenére helyeslem, hogy olyan törvény született, mely tiltja a munkahelyi, az iskolai dohányzást. Szükséges a szigorú jogszabály, mert azt talán be lehet tartatni! Nem helyes, ha valaki a káros szenvedélyével a másikat, a vétlent is zavaija és esetleg megbetegíti. Pesztránszki Nikoletta, pénztáros: - Bár cigarettázom, mégis elfogadom, hogy csak kijelölt helyeken lehessen majd dohányozni. Tudom, hogy a nemdohányzókat zavarja a füst - például egy étteremben. Ahol csak lehetett, én is dohányoztam, hiszen senki és semmi sem tiltotta. Szeretnék leszokni, de ez csak az akaraterőn múlik, nem hiszem, hogy jogszabály vagy gyógyszer segíthet. Világszerte korlátozzák a dohányzást, épp ideje, hogy mi is csatlakozzunk ehhez, az egészséget célzó „mozgalomhoz". Dr. Tímár László: az önkormányzatnak piaci szereplőként kell viselkednie. (Fotó: Schmidt Andrea) Szeged gazdasági alpolgármestere, dr. Tímár László válságköltségvetéssel, intézményi racionalizálással és működési hitelkerettel kezdte az 1999-es esztendőt, azaz nem sok oka lehet az elégedettségre, ó azonban megpróbál alkalmazkodni, előre nézni és piaci szereplővé kívánja tenni az önkormányzatot. Van véleménye a Plaza-épitkezésról, a Világ Utcájáról, a Régi Hungáriáról és a Centrum áruház mögött csúfoskodó telekről is. • Különböző számok keringenek az önkormányzati hitelállományról. Eladósodott várost örökölt az új gazdasági alpolgármester, vagy most fogyott el a pénz? - Időnként a valóságosnál nagyobb számok is elhangzanak, az viszont tény, hogy működési hitelt vettünk fel. Az igazság, hogy ezt már a korábbi önkormányzat is megtehette volna, de szükség esetén inkább hozzányúlt a lakásalaphoz, amit persze később visszapótolt. Az elmúlt ciklusban felvett fejlesztési célú hiteleket lehet kritizálni, hiszen ma már mások a prioritások. Egyenként meg lehetne nézni, hogy a villamosbeszerzés, a szennyvíztisztító, a Holt-Maros rehabilitációja, az újszegedi főgyűjtő megépítése, illetve a nagy volumenű panelfelújítások közül - hogy csak a legfontosabbakat említsem -, melyik, mennyire volt halaszthatatlan. Kérdés az is, hitelből kellett-e mindezeket finanszírozni? Ezzel együtt én a fejlesztési célú hitelek mellett vagyok, s természetesen nem örülök annak, hogy 400 millió forintos működési hitelkeretet kellett beállítanunk. Építményadó? 0 Nem túl veszélyes az, hogy már a dologi, személyi kiadásokra sem futja a kasszából? - A problémák egy része ütemkülönbségekből is adódik. Az önkormányzati intézmények dolgozóinak bérét a hónap elején kell fizetni, az állami támogatások azonban csak 15-e után érkeznek meg a számlánkra. Mely számlán egyébként a mai napon éppen nulla is lehet az egyenleg, s ha történetesen mínuszba megy át, akkor a működési hitelkeretből tudjuk teljesíteni az elodázhatatlan kifizetéseket. Ha az állandó bevételek és a támogatások nem fedezik a működési kiadásokat, akkor valamit tenni kell. A kasszát természetesen próbáljuk egyéb forrásból is feltölteni, eladjuk a Szeged Plaza telkét, de értékesíteni kell a Makkosházi körút üres területeit is. A Világ Utcájának szintén a közeljövőben kellene fizetni. Persze nincs már túl sok igazán értékes és gyorsan mobilizálható vagyontárgya a városnak, s tudni kell azt is, hogy az ingatlanértékesítésből még csak ezután befolyó pénzt már be is állítottuk a költségvetésbe. Amit nevezhetünk akár válságköltségvetésnek is, hiszen a hagyományos gazdálkodás folytatásával nem tudnánk új fejlesztésekbe fogni. • A helyi iparűzési adónál a maximális, tizenhét ezrelékes kulcs mellett döntött a közgyűlés. Elkerülhetetlen volt ez a maximum? - A tizenhét ezrelék valóban a csúcs, ám a helyi adókban még tgy is van tartalék. Például a jogszabály lehetőséget biztosít arra, hogy a lakáson kívüli helyiségekre, telephelyekre építményadót vessünk ki. Ha a maximális 900 forint helyett csak 500-at szednénk négyzetméterenként, akkor is hétszázmilliós bevételünk származna ebből az adónemből. A források ezzel tehát elvileg növelhetők, s ne feledjük, Nyugaton jellemzően a helyi adókból élnek az önkormányzatok. Persze nem is kell olyan messzire menni, a nálunk is nehezebb helyzetben levő Debrecenben évi 600 milliót gyűjtenek be az építményadóból, de a szomszédvárban, Hódmezővásárhelyen is bevezették már. Visszatérve a maximális helyi iparűzési adókulcsra, azért megindult a párbeszéd a cégek és a város között. • Ilyenkor mondja a főpénztáros, racionalizálni kell. Az iskolabezárások negatív visszhangja azonban kommunikációs hibát is feltételez. - Az oktatás nagyon érzékeny terület, de korántsem csak intézményi racionalizálásról van szó. Saját cégeinknek is a körmére nézünk. Körülbelül 6,5 milliárd forint fordul meg ebben a tíz cégben egy év alatt, s úgy gondolom, hogy ebből pénzt is kellene látnia a városnak. Vagy olyan fejlesztést, amit saját forrásból oldanak meg és nem a város pénzén. (Ilyen pozitív példa a dorozsmai nagybani piac jelentős fejlesztése, mert ezzel Szeged vagyonosodik.) Egy céget elsősorban a lakosság elégedettsége, a szolgáltatás színvonala minősít, de ez ma már nem elég. Keményedik a beszámolási kötelezettség, egy cégvezető viselkedjen úgy, hogy a városi tulajdonszeletnek valódi gazdája legyen. Végignézzük az egészségügyet, az oktatást, s bizony ez nem lesz mindig fájdalommentes. Piaci alapon 0 Ön többször hangoztatta, hogy a város csak a legszükségesebb esetben vesz fel fejlesztési hitelt, s inkább más finanszírozási ' formát keres. Milyen lehetőségek vannak? - Egyik megoldásra jó példa a közvilágítási reform. A Siemens fejleszti a közvilágítást, mégpedig energiatakarékos megoldással. A város 3-4 évig változatlan számlát fizet, s természetesen a plusz pénzzel törleszt, utána azonban már 30-40 százalékkal csökken az áramdíj. Az építkezéseket sem kell feltétlenül a lakásalapból finanszírozni - ez fedezetnek jó -, már a belvárosi házfelújítások kezdetén meg lehet hirdetni a bérleti jogot, azaz részben a jövőbeni lakó pénze is beépül. Szerintem az önkormányzatnak piaci szereplőként kell viselkednie. 0 Akkor beszéljünk a piacgazdaságról. Miért csúszik például a Szeged Plaza? Mi lesz a megújult Centrum mögött csúfoskodó telekkel, az öregedő Régi Hungáriával? - A Plaza-telekkel kapcsolatban tavaly januárban volt az előteijesztés, s idén februárban kötöttük meg a végleges adásvételi szerződést. Az építési engedély jogerőre emelkedése után fizetik majd ki a maradék 130 millió forintot. A probléma az Izabella híd város felőli lábánál kialakítandó csomópont, itt a szakhatósági engedélyezés csúszik. A Centrum Áruház mögötti telken egy belvárosi kereskedelmet kiegészítő alközpontot látnék legszívesebben, ez azonban pénz- és befektetőfüggő. A Régi Hungária szálló tulajdonosával tárgyalunk, a Quaestor azt szeretné, hogy ne kellejen óriási költséggel mélygarázst építenie. Tettünk már nekik ajánlatott, de nem sikerült megegyeznünk. • A Régi Hungáriával szemben a Világ Utcája nagyon is új, ám a korábbi sikertelen kommunikáció, a pénztelenség, a nemrégiben celebrált alapkőletétel ellenére is, tartogathat meglepetéseket. - Előszerződés van a sarki telekingatlanra, pontosabban előszerződést kellett volna kötnünk 1999 február 15-ig. A város most akár el is állhatna a szerződéstől, bár be kell vallani, mi is csúsztunk az Általános Rendezési Tervvel. A napokban tervezek megírni egy olyan levelet, melyben felszólítom őket a teljesítésre, s ha nem fizetnek, a város, úgymond, benyeli a foglalót és eladja a területet másnak. Érdeklődő máris akad. Nyolcvanmillió forint pályázati pénzt valóban nyert már ez a projekt, ami tulajdonképpen közösnek is nevezhető, hiszen ők írták a szellemi terméket, s mi, a város nyertük a pénzt a kongresszusi központ tervezésére. Sajnos, csúszik a szerződés aláírása, Brüsszel nem igazán preferálja a kultúra és a sport támogatását. A szerződést 90 nap alatt kellet volna aláírni, jó esetben ebből csak decemberre lehet tervezési megbízás. Világ Utcája 0 És akkor még mindig csak az elején vagyunk. Hol a vége? - Az egyik kulcskérdés, sikerül-e a kiállítási területre olyan pénzügyi vagy szakmai befektetőt találni, amelyik hajlandó a várossal közös társaságot létrehozni. Persze a Világ Utcájáról nálam sokkal többet tud az, aki hat éve dolgozik rajta. Az üzleti célú feltöltéssel nem állnak rosszul, persze ehhez először építkezni kell. A komolyabb bankhitelhez minimum 75 százalékos üzleti célú feltöltöttség kell, persze szerződésekkel alátámasztva. Kovács András forrás Martonyi a tudósklubban • Munkatársunktól Martonyi János külügyminiszter lesz a vendége a Szegedi Akadémiai Bizottság tudósklubjának ma délután négy órakor a bizottság székházában. A politikus kifejti nézeteit hazánk NATOtagságának és tervezett EUtagságának a határon túli magyarságra gyakorolt hatásáról. Református igehirdetés • Munkatársunktól Szerdától szombatig „A vakon született meggyógyítása" címmel igehirdetés-sorozatot tartanak az újszegedi református-gyülekezetben. (Szent-Györgyi Albert u. 6-8.) Az igehirdetéseken Adorján Kálmán, Széplaki Kálmán és idősb. Visky Ferenc szolgálnak. Szabadelvű társaság • Munkatársunktól Az Eötvös József Szabadelvű Társaság megalakulása utáni első rendezvényét ma, csütörtökön 16 órától az újszegedi Rendezvényházban (Közép fasor 1-3.) tartja. Az előadók - dr. Huszár László, büntetés végrehajtási őrnagy, kandidátus; valamint dr. Kacziba Antal nyugalmazott rendőrtábornok - és a vita azt a kérdéskört járja körbe, hogy a társadalom kriminalizáltságát csökkenti-e a büntetések szigorítása. Angol nyelvi verseny • Munkatársunktól Hetedik osztályosok részére rendezett angol nyelvi verseny a Weöres Sándor Általános Iskola. A verseny végeredménye: a tagozatos tanulók kategóriájában 1. Tóth Anett (Radnóti Miklós Kísérleti Gimnázium); 2. Sánta János (Móricz Zsigmond Általános Iskola); 3. Ássad Cyntia (Madách Imre Általános Iskola). A nem tagozatos diákoknál 1. Márkus Julianna (Gedói Általános Iskola); 2. Katona Zsolt (Makkosházi Általános Iskola); 3. Rozfonyi Csenge (Béke Utcai Általános Iskola). HOGY •» ÜZLETE SIKERES LEGYENI EXTRA KÖNNYŰ FŰTŐOLAJ Évek óta a piacon működő cég, extrakönnyű fűtőolajat kínál 66 Ft bruttó áron. Megrendelés: 06-30-9855-536 vagy 06-52-200-484. Tel ./fax REALSEC KISZOMBOR KÖZSÉG ÖNKORMÁNYZATÁNAK KÉPVISELŐ-TESTÜLETE pályázatot ir ki a korábbi Gólyafészek vendéglő bérleti jogának megszerzésére és hasznosítására. A pályázatot a polgármesterhez kell benyújtani 1999. április 23-ig. Az épület megtekinthető 1999 április 20-án, délelőtt 10 órakor.