Délmagyarország, 1999. április (89. évfolyam, 76-100. szám)

1999-04-15 / 87. szám

2 KÜLFÖLD CSÜTÖRTÖK, 1999. ÁPR. 15. Ti tó utána 00 M

i lesz a háború után? Ez az a kérdés, amelyen sem a NATO, sem a Jugoszlávia elleni légicsapásokban résztvevő nagyhatalmak vezetői nem gondolkodtak a támadás megkezdésekor, mert erre nem volt idejük, az események gyorsan peregtek. A NATO úgy ment bele ebbe a fegyveres konfliktusba, hogy nem tudta, mi lesz azután. Mára viszont egyre inkább közelednek a nagyhatalmak és világszervezetek vezetőinek álláspontjai a békéről. Valamennyien alapfeltételnek tekintik, hogy Milosevics szüntesse be fegyvereseinek tevékenységét Koszovóban, és vonja ki csapatait a tartományból. Abban is egyetértenek, hogy az otthonaikból elűzött albán nemzetiségű lakosoknak meg kell teremteni a lehetőséget a hazatéréshez nemzetközi fegyveres erő felügyelete mellett. Ez a haderő a tervek szerint nemcsak az albánok visszatelepítésében asszisztálna, hanem azi követően - egyelőre bizonytalan ideig - Koszovó biztonságát is felügyelné. Ennek az erőnek az összetételéről azonban még nincs egyetértés az Egyesült Államok és Oroszország között. Márpedig a politikusok nagy része szerint Moszkvát nem lehet kihagyni a rendezésből. A balkáni térség helyzetét úgy kell rendezni, hogy az hosszú távon utat mutasson az ott élő népeknek. Szerencsére senki nem akarja Szerbiát a „betonba döngölni", az ugyanis csak tovább fokozná a feszültséget, amely később ismét robbanással fenyegetne. Az egymás után napvilágot látó különböző béketervek között olyanról is lehetett hallani, amely a rambouillet-i megállapodást is túlhaladva, Koszovó egy-két éves ENSZ protektorátus alá helyezését követően konföderációs államberendezkedést képzel el Jugoszláviában. A világ politikusai azt nem akarják, hogy Koszovó függetlenné váljon vagy Albániához csatlakozzon. A konföderáció viszont azt jelentené, hogy a Belgráddal közös pénz- és külügy mellett mindenben a pristinai parlament és kormány dönthetne. Tja ilyen államberendezkedés valósulna meg, akkor M~1 Milosevicsnek végig kellene néznie, hogyan születik újjá az, amit ő korábban lerombolt. Hiszen Koszovó -és a többi jugoszláviai tartomány - Tito alatt létező autonómiáját az összezsugorodott ország jelenlegi elnöke számolta feL Jelcin elleni vádemelés • Moszkva (MTI) Az orosz alsóház megváltoztatta korábbi döntését, és több órai vita, valamint négyszer megkísérelt szavazás után végül májusra halasztotta a Jelcin elnök ellen emelt vádak megvitatását. Az öt vádpont vizsgálatát május 12-15. között kezdi meg az orosz alsóház. A frakcióvezetők korábban a balkáni válság miatt támogatták az eljárás megkezdésének elhalasztását, s ezzel a belpolitikai stabilitás biztosítását erre az időszakra. Negyven tonna • Zágráb (MTI) Jugoszlávia 40 tonna vegyi lövedéket halmozott fel, amelyet bevethet a NATO esetleges koszovói szárazföldi intervenciója ellen - állítja legfrissebb számában a Glóbus című zágrábi hetilap. Az újság szerint Jugoszláviában 1958-ban indították meg a vegyi fegyverkezési programot, amelynek keretében 1992ig a hercegovinai Mostarhoz közeli Potoci település haditechnikai intézetében yperit (mustárgáz) és szarin kísérleti gyártásával, tüzérségi gránátok és sorozatvető-lövedékek vegyi anyagokkal való feltöltésével foglalkoztak. Az intézetet 1992-ben a Csacsak melletti Lucsani Milán Glagojevics gyárába telepítették át. 6720 Szeged, Kölcsey u. 8. Tel.: (62) 420000 • Találkozott Lukasenko és Milosevics Jelentések a balkáni háborúból • Belgrád, Washington, London (MTI) Szlobodan Milosevics jugoszláv elnök kész elfogadni, hogy az ENSZ vagy más nemzetközi szervezet színeiben fegyvertelen, polgári megfigyelők állomásozzanak Koszovóban. A megfigyelők kizárólag olyan országokból érkezhetnek, amelyek nem vesznek részt a Jugoszlávia elleni NATO-légicsa pá sokban - jelentette be szerdán Alekszandr Lukasenko fehérorosz elnök, miután Belgrádban tárgyalt a jugoszláv államfővel. ,A jugoszláv vezetés határozottan elutasítja egy katonai, félkatonai vagy rendőri akció lehetőségét" Koszovóban, amelyben NATO-tagállamok vennének részt mondta Lukasenko. Lukasenko az első államfő, aki a NATO légi csapásainak kezdete óta Belgrádba látogat. A fehérorosz elnök az orosz-belorusz unió legfelsőbb tanácsa elnökének minőségében érkezett a jugoszláv fővárosba. A jugoszláv parlament hétfőn megszavazta, hogy a délszláv ország csatlakozik a két keleti szláv állam 1997ben létrehozott uniójához. • Amerikai védelmi minisztériumi illetékesek - egyelőre név nélkül nyilatkozva - úgy vélekedtek, hogy valóban tömegsírra utal a koszovói Velika Krusa közelében légifelvételeken megfigyelhető frissen felásott földsáv. A Humán Rights Watch emberi jogi szervezet április 3-án közölte hat szemtanú beszámolójára hivatkozva, hogy a szóban forgó településen jugoszláv fegyveresek 40 albán férfit agyonlőttek. Az amerikai kongresszus egyelőre nem tervezi, hogy szavazásra bocsássák a szárazföldi erők esetleges bevetésének engedélyezését - közölték a törvényhozás vezető tisztségviselői. Trent Lott, a szenátus többségi, republikánus csoportjának vezetője szerint Clinton elnök mindeddig nem is teijesztett elő ilyen irányú kérelmet, és még van idő alaposan megvitatni a kérdést. A szárazföldi bevetéshez mindenesetre szükség lenne a kongresszus jóváhagyására - tette hozzá Lott. Amerikai kormányzati illetékesek közlése szerint mintegy kétezer tartalékosra vonatkozhat William Cohen amerikai védelmi miniszter várhatólag hamarosan előterjesztendő behlvási engedélykérése. A légierőnek lenne szüksége a jelenleg rendelkezésre álló létszámon felül jól képzett tartalékosokra, főként a légi üzemanyag-utántöltést végző repülőgépek szakszerű kezelőire. (Wesley Clark tábornok, az európai NATOerők főparancsnoka további 300 katonai légi járművet kért a Jugoszlávia elleni légi csapások intenzívebbé tétele érdekében.) Belgrádban néhány perccel éjfél előtt megszólaltak a légoltalmi szirénák. A légiriadót szerdán reggel, helyi idő szerint 7.05 perckor fújták le. Szerdán hajnalban a NATO-gépek Újvidékre, Jugoszlávia második legnagyobb városára is csapást mértek. A Tanjug jelentése szerint a Belgrádtól 200 kilométerre délre lévő Uzsice ellen szintén támadást hajtottak végre, valamint bombázták Pribojt és Nova Varost is. A három város által határolt háromszögben a NATO-gépei éjfél körül támadták a Bisztrica vízi erőművet a Lim folyónál. A közeli, Belgrádot a montenegrói kikötővárossal, Barrai összekötő vasútvonal kis mértékben megrongálódott. Áldozatokról nem érkezett jelentés. A brit kormány értesülése szerint Ratko Mladics, a boszniai szerbek egykori katonai vezetője jugoszláv félkatonai erők élén Koszovóban van - közölte George Robertson brit védelmi miniszter. Robertson a koszovói albán lakosság ellen folyó etnikai tisztogatás legújabb hátborzongató fejleményének nevezte, hogy a háborús bűnökkel vádolt Ratko Mladics tábornok, a boszniai szerbek hadseregének katonai vezetője a boszniai polgárháború idején, ismét aktívan tevékenykedik, ezúttal a dél-szerbiai tartományban. Emlékeztetett arra, hogy a hágai nemzetközi törvényszék előtt népirtásban való közreműködés vádjával elfogatóparancs van érvényben Ratko Mladics ellen 10 ezer férfi legyilkolása miatt Szrebrenicában 1995 nyarán. Robertson egyben elmondta, hogy értesülések szerint 1991 novemberi, vukovári mészárlásért felelős Arkan kapitány új fegyveres csoportokat toboroz szerb börtönökből kiengedett bűnözőkből, akiket a jugoszláv hadvezetés a Koszovóban lévő rendőri, katonai erők megerősítésére akar a tartományba küldeni. Arkan ellen is elfogatóparancs van érvényben. • A szerb fegyveres erők több mint 3200 polgári személyt gyilkoltak meg március vége óta Koszovóban, és részben vagy teljesen mintegy 200 falut égettek föl - jelentette szerdán az El País spanyol napilap egy „bizalmas amerikai jelentést" idézve. A jelentést Albániába, illetve Macedóniába menekült koszovói menekültek tanúvallomása alapján április 10ére készítették el. A jelentéshez a madridi lap brüsszeli tudósítója jutott hozzá - írta az El País, de azt nem közölte, hogy azt milyen amerikai szervezet vagy intézmény készítette. A menekültek szerint a szerb katonák, rendőrök, szabadcsapatok tagjai még mindig tömegével végzik ki a tartományban a polgári lakosokat, a Drenica tájegységben, Malisevo településen a Pagarusa-völgyben pedig tömegsírban temetik el őket. Európa számtalan területen felülmúlhatatlan értékeket iánál, legyen az kultúra, művészet, tudomány. Gazdasági jelentőségéhez úgyszintén nem fér kétség. Éppen ezért adtuk legújabb befektetési ajánlatunknak a nevet: MKB Európa Kötvény. A Magyar Külkereskedelmi Bank stabil, professzionális hátterc az egyik alapja az Európa Kötvény előrelátható siketének. A másik pedig maga a kötvényhez kapcsolódó kondíciós rendszer, melynek négyfele futamideje, illetve 6x és változó kamatozási lehetőségei közül mindenki gond nélkül megválaszthatja a számára leginkább megfelelőt Klasszikus, megbízható éltéket teremtő befektetésre vágyik? Az MKB Európa Kötvény határtalan lehetőségekkel várja. Jöjjön, csatlakozzon ön is! MKB Európa Kötvény. Jegyezhető az MKB fiókjaiban. Magyar Külkereskedelmi Bank Rt. • A német béketerv Európa. Klasszikus értékteremtő. A szerb erőknek menniük kell Az albán szakadár Koszovói Felszabadítási Hadsereg (UCK) gerillái egy traktor vontatta kocsival a frontra indulnak az észak-albániai Tropoje közelében. (MTI Telefotó) • Bonn (MTI) A német külügyi tárca államminisztere megerősítette, hogy a minisztérium konkrét béketervet dolgozott ki Koszovó jövőjére vonatkozóan. A Deutschlandfunk rádióállomásnak nyilatkozva Ludger Volmer (Szövetség 90/ Zöldek) elmondta: a terv értelmében a NATO felfüggesztené a Jugoszlávia elleni légitámadásokat, mihelyst a szerb katonai és rendőri erők megkezdik a kivonulást a déli tartományból. A német béketerv előirányozza, hogy a koszovói menekültek hazatérése után nemzetközi Balkán-értekezletet hívjanak egybe; ennek feladata az volna, hogy szerződést dolgozzon ki a térség stabilitásának szavatolása érdekében. A rádiónak nyilatkozva Volmer elismerte, hogy egyelőre nézeteltérés van az Egyesült Államok és Oroszország között abban a kérdésben, milyen összetételű legyen a Koszovó biztonságát felügyelni hivatott nemzetközi haderő. Egyúttal hangsúlyozta: a dél-balkáni konfliktus békés megoldása csak Oroszország bevonásával lehetséges. A Frankfurter Allgemeine Zeitung szerdai híre szerint Volmer főnöke, Joschka Fischer külügyminiszter még ezen a héten Bonnba akarja hívni a G-8 csoport tagállamainak külügyminisztereit. A találkozó résztvevői a koszovói válság békés megoldását célzó erőfeszítéseikbe bevonnák az ENSZ-et is: a majdani békefenntartó erők telepítésének alapját a terv szerint az ENSZ Alapokmányának VII. fejezetére hivatkozó BT-határozat képezné. A FAZ értesülése szerint Fischer béketerve azon a föltevésen alapul, hogy a NATO katonai nyomása és egy Koszovóra vonatkozó ENSZ-határozat rábírja a jugoszláv vezetést annak az öt feltételnek az elfogadására, amelyeket az EU, Kofi Annán ENSZ-főtitkár és a NATO is magáévá tett. Ezek között szerepel a harci cselekmények azonnali beszüntetése Koszovóban, a jugoszláv katonai erők maradéktalan kivonása a tartományból, az elűzött lakosság visszatérése nemzetközi véderő felügyelete mellett, valamint a nemzetközi segélyszervezetek akadálytalan bejutása és tevékenysége Koszovóban. •MKBEurópa Kötvény