Délmagyarország, 1999. április (89. évfolyam, 76-100. szám)

1999-04-12 / 84. szám

HÉTFŐ, 1999. ÁPR. 12. BELFÖLD 3 röviden Püspökszentelés • Kalocsa (MTI) Kalocsán ünnepi nagymise keretében püspökké szentelték Bábel Balázst, a Kalocsa-Kecskeméti Fóegyházmegye koadjutor (idős vagy beteg főpap mellé segítőnek kirendelt) érsekét. Az egyházi ceremónián felolvasták II. János Pál pápa február 24-én közzétett rendeletét is, amelyben a katolikus egyházfő koadjutor érseknek nevezte ki Bábel Balázst. A Püspök hangsúlyozta, hogy fojó szívvel vált meg a hittudományi főiskola váci tagozatától, amelyet ó alapított, de mivel a katolikus egyház "egy és egész", így új tisztségben is egyházát szolgálja. Sárkányfesztivál • Eger (MTI) Első alkalommal rendezték meg az egri sportrePülőtéren a sárkányfesztivált, amelyen a papírsárkány készítésének és eregetésének technikájával ismerkedhettek az érdeklődők. A papírsárkánykészítés és -eregetés ugyanis egyaránt fejleszti a konstrukciós és a kompozíciós készséget, sőt még geometriai, illetve meteorológiai ismeretek elsajátítására is alkalmas. A sárkány feszti válón főiskolai rajzszakos hallgatók segítettek sárkányt építeni a sportrepülőtérre kilátogató érdeklődőknek, és a rendezők '"gyen biztosították a gyerekeknek a sárkányépítéshez szükséges anyagokat is. Tájház és állatkert • Zalaszántó (MTI) Zalaszántón átadták az új jájházat és a hozzá tartozó ál'atkertet, amelyet a községbe felépült német vállalkozó. Kari schimplel hozott létre. A csákóm 250 éves, tömésfalból készült romos parasztporta felújítsa és a hozzá tartozó 4200 Négyzetméteres területű, háziallatokat bemutató állatkert kialakítása 10 millió forintba kefolt. Az állatkert törzsállomáNyát húsz állatfaj ötven példába alkotja. Az új turisztikai létesítmény vonzerejét tizenöt ^rbutik megnyitásával tervezi fóvelni Kari Schimpel. Szervátiuszkiállftás % Székesfehérvár (MTI) Szervátiusz Tibor alkotásból nyílt kiállítás a székesfohérvári Szent Korona Galér,óban. A mintegy hatvan Plasztikát és szitanyomatot fi József, a Nemzeti Kultu^rs Örökség Minisztériumának helyettes államtitkára, fo'amint Takács Nándor széesfehérvári megyéspüspök Méltatta és ajánlotta a látoga•ük figyelmébe. A kiállítást Ju"ius 13-ig tekinthetik meg fo érdeklődők. A gázlopások ellen % pécs (MTI) Harminc tagú ellenőrző "Portot szervezett a gázlo£ s"k felderítésére, meQ.'őzésére a Dél-dunántúli s ^-szolgáltató Részvénytáre, sfg- A szakmában ez az s° speciálisan ilyen feladatK: alakított ellenőri csoport. ödésére azért van szűkig 8, mert a Dégáz 6 százalén í hálózati gázveszteségég.* zömét a szabálytalan l0 vételezés - magyarán a pás - okozza. • Orosz-belorusz segélyszállítmány ENSZ-határozat és gázolaj A segélyszállítmány Záhonynál. (MTI Telefotó) • Záhony (MTI) A magyar fél mindent megtesz, hogy segítse az orosz és a belorusz kormány továbbra is Záhonyban veszteglő humanitárius segélyszállítmányának célba juttatását - jelentette ki Schieber József alezredes, a Polgári Védelem Országos Parancsnokságának szóvivője vasárnap. Ugyanakkor hangsúlyozta: azt viszont az illetékesek nem engedhetik meg, hogy az ENSZ Biztonsági Tanácsa által KisJugoszlávia ellen hozott embargós határozat hatálya alá eső termék, vagy eszköz kerülhessen a balkáni országba. Kifejtette: a szállítmány változatlanul amiatt nem tud tovább indulni Záhonyból, mert a teherautó-konvojhoz nyolc, gázolajat szállító katonai jármű is tartozik. Az ENSZ-határozat szerint pedig sem üzemanyagot, sem katonai gépkocsit nem lehet KisJugoszláviába vinni. Az orosz fél arra hivatkozik, hogy a konvoj üzemanyag-ellátását biztosítja a nyolc különleges tankautó. A magyar hatóságok válaszként megerősítették azt a felajánlásukat - amit egyébként még a szállítmány hazánkba érkezése előtt is megtettek hogy tankolási lehetőséget teremtenek a kocsiknak. Az orosz-belorusz konvoj vezetője erre az ajánlatra nem reagált, az utóbbi négy órában nem lépett kapcsolatba a szállítmány magyarországi áthaladását segíteni próbálkozó, a feladattal megbízott Polgári Védelem Országos Parancsnoksága Záhonyban tartózkodó vezetőivel. Schieber József megjegyezte: változatlanul nem lehet tudni, mikor indul tovább Záhonyból a röszkei határállomásra a segélyszállítmány. Uj típusú költségvetés • Szentendre (MTI) A kormány 2001-2002ben az EU-országok átlagánál magasabb, évi 6-7 százalékos gazdasági növekedéssel, illetve 4-5 százalékos inflációval számol - jelentette be Borókai Gábor szombati - a szentendrei kormányülés szünetében megtartott sajtótájékoztatóján. Elmondta: új típusú költségvetést kíván a kormány kimunkálni a következő hároméves időszakra. - Az eddigi bázisalapú rendszer után feladatorientált struktúra szerint készülnek majd a tervek - tette hozzá a kormányszóvivő. Borókai Gábor közölte, hogy a kormány a gazdaság élénkítését nem a költségvetési, hanem a magánszektorból várja, és ennek érdekében csökkenteni kívánja az adóterheket. - Folytatódik a családi elemek preferenciájának erősítése - szögezte le a kormányszóvivő, hozzátéve, hogy csökkenteni kell a vállalkozások adminisztrációs terheit, az adó- és járulékbeszedés hatékonyságát viszont növelni szükséges. Ehhez hozzátette: nagyobb hangsúlyt célszerű fektetni a beruházásokra, infrastrukturális fejlesztésekre, és a következő években folytatni kell az államháztartás reformját, az egészségügy és az oktatás rendszerének átalakítását. - A polémiák a vártnál hosszabb ideig tartanak, így az ülés kedden is folytatódik - mondta el Borókai Gábor. • Az SZDSZ küldöttgyűlése Szabadelvű hitvallás • Budapest (MTI) Az SZDSZ vasárnapi küldöttgyűlésén 497 igen szavazattal, hét ellenében, tizenegy tartózkodás mellett elfogadták a párt alapelveit rögzítő Szabadelvű hitvallás című dokumentumot. A küldöttek a helyi szervezetek megerősítése érdekében módosították az SZDSZ alapszabályát, és megválasztották az Országos Tanács azon húsz tagját is, akiket nem a helyi szervezetek delegálnak. Elnöki beszámolójában Magyar Bálint megújult, professzionizálódó SZDSZ-t vázolt fel, amely a demokrácia minőségére és a társadalom napi gondjainak megoldására összpontosít. - A liberális demokrácia védelme tekintetében mindenkinek a régi, rendszerváltó SZDSZ-szel lesz dolga, ez lesz az a terület, ahol az új párt nagyon is a régi, rendszerváltó SZDSZ marad hangsúlyozta ugyanakkor a politikus. A politikus élesen btrálta a Fidesz vezette kormányt, amelyik - álláspontja szerint - az antikommunista retorika és a Nyugatra történő hivatkozásuk ellenére a tíz évvel ezelőtti viszonyok, illetve Kelet felé vezeti az országot. Azzal vádolta a kabinetet, hogy az törvényen kívüli helyzetek sorát teremtette meg, sorozatosan megerősíti azokat, akikkel szemben a törvénytelenség gyanúja vetődött fel, a társadalom gondjaira automatikusan a szabadságjogok korlátozásával válaszol és együttműködik a - szavai szerint szélsőjobboldali MIÉP-pel. Magyarok Világszövetsége Csoóri maradt az elnök • Budapest (MTI) Továbbra is Csoóri Sándor, a Magyarok Világsxövetségének (MVSZ) elnöke, miután a szervezet küldötteinek kevesebb mint kétharmada szavazott leváltása mellett szombaton, a zárt ajtók mögött tartott kétnapos budapesti küldöttgyűlés zárónapján. A résztvevők közül a visszahíváshoz szükséges 151 helyett csak 97 küldött voksolt igennel, pontosan ugyanannyi, ahány nem szavazat volt. A szavazáskor hatan tartózkodtak. A titkos voksolást azon bizalmatlansági indítvány alapján tartották meg, amelyet az MVSZ nyugati régiójának több tagja fogalmazott meg. Az MTI értesülései szerint az anyaországi régióból öten igennel, 41-en nemmel voksoltak. A nyugati küldötteknél ugyanez az arány 73, illetve 15 szavazat. A kárpát-medencei régióban 19-en támogatták, 41-en ellenezték Csoóri Sándor felmentését. Papp László, a nyugati régió elnöke elmondta: úgy érzik, hogy a szövetség nem képviseli kellőképpen a nyugati magyarság érdekeit. A kezdeményezők - álláspontjukat indokolva - négy pontban összesen 30 kifogást fogalmaztak meg Csoóri Sándor személye ellen. Ezek között szerepel a vezetésre való alkalmatlanság, a szövetség működésének akadályozása, a nyugati régió egyenlőtlen kezelése, valamint több pénzügyi probléma, (vélelmezett pénzpocsékolás, felülköltekezés, indokolatlannak tartott kifizetések). Csoóri Sándor a történtekre reagálva újságírók előtt hangsúlyozta, hogy a felvetett vádak mindegyikét dokumentumokkal tudja cáfolni. Utalt arra: az 1996 előtti ügyeket is érintő felvetések közül több igaz ugyan, de már jó ideje megoldódott. Az MVSZ elnöke egyelőre nem nyilatkozott arról, terveze jogi lépéseket a személye elleni támadás kapcsán. Megjegyezte ugyanakkor: az anyaországi régió több tagja javasolta, hogy indítson pert az elhangzottak visszautasítására. Csoóri Sándor egy kérdésre válaszolva közölte, hogy a szavazás eredménye nyomán nem tervezi lemondását, megbízatása hivatalosan 2000-ben jár le. A szombati ülésen nem vett részt a szövetség tiszteletbeli elnöke. Tőkés László református püspök. Csoóri Sándor megerősítette, hogy Tőkés László egy budapesti kórházban tartózkodik, ahol - várhatóan hétfón - sérvműtétet hajtanak végre rajta. A küldöttek az elnök személyét érintő szavazás után módosították a szövetség alapszabályát, amely alapján az MVSZ kiemelten közhasznú szervezetté válhat. A résztvevők tárgyaltak a szövetség költségvetéséről is. múlt időben Vajúdó béralkuk A

szakszervezetekkel való párbeszédre - nagyon taktikusan - olyan időszakott választott a kormányzat, amelyben a hazai közvélemény inkább külföldre figyel, és a jugoszláviai események által keltett ingerküszöböt nehezebben lépik át az itthoni hírek. Pedig az érdekegyeztetési mechanizmus megújítása százezreket érint Magyarországon, és a végeredmény éppúgy nem mindegy munkavállalónak s munkaadónak, mint a kormányzatnak. Az elsó próbálkozás nem sikerült: az ÉT ülésén nem született megállapodás a három fél között arról, hogy hogyan újítsák meg a párbeszédet, illetve miként alakítsák a kormányzati ciklusra vonatkozó reálbér-növekedést garantáló egyezséget. Nem sikerült egyetérteni a munka törvénykönyvének módosításáról sem, holott ez a téma már túl hosszú ideje van terítéken ahhoz, hogy elkerüljék az érdekütköztetés elsó megrázkódtatásait. Pedig a magyar társadalmi párbeszédnek ha tetszik, ha nem, alkalmazkodnia kell az európai modellhez. Ez mindhárom félre egyformán vonatkozik, hiszen mindhárom oldal közel tízéves vajúdás után igyekszik eljutni az ideológiamentes érdekegyeztetéshez. Kezdjük mindjárt a kormányzattal. Emlékezhetünk rá, hogy az elózó kormány 1994-95-ben milyen önbizalommal fogott hozzá a társadalmi-szociális megállapodás megvitatásához, s Horn Gyula miniszterelnököt végül mekkora személyes kudarc érte, amikor kiderült, nem tud megegyezni azokkal a szakszervezetekkel, melyeknek vezetői saját pártjának parlamenti padsoraiban ültek. A kudarc nyomán vette a kalapját néhány tanácsadó, lemondott a pénzügyminiszter, és ki tudná elfeledni - jött Bokros Lajos, aki az első munkavállalói jellegű konfliktus alkalmával kijelentette, hogy Burundiban sincs felsőoktatás, mégis jól megvannak. Tény, hogy az érdekegyeztetés össztársadalmi (azaz európai modellt követő) megoldása kudarcba fulladt, és az ötlet a Horn-kormány további három éve alatt már fel sem merült. Folytatták a különalkuk és az eseti megegyezések taktikáját, amely néhány költségvetés előtti viharfelhőt leszámítva legalább csendet hozott. És persze gyógyirt a Bokros által okozott frusztrációra. A

Z új kormányfő más okból, de lényegében ugyanazt a célt tűzte ki, amit elődje: lerakni a szakszervezetekkel és a munkaadókkal való egyezkedés européer alapjait, vagyis olyan mechnizmust teremteni, amely elejét veszi a társadalmi békétlenségeknek, és a nemzeti jövedelem arányában igazságos bér- és jövedelempolitikát folytat valamennyi szakszervezettel. A valamennyi szó azért fontos, mert a balkáni típusú érdekegyeztetés forgatókönyve szerint mindig az erőpozícióban lévő munkavállalók csikarják ki a többet, aki pedig nem tudja eltorlaszolni az utakat, nem tud erőszakkal fenyegetőzni, vagy egyáltalán a sztrájkhoz való joga korlátozottabb, azoknak általában kevesebbhezjut. Tisztában vannak a párbeszéd mechanizmusának fontosságával a szemközti oldalon ülő szakszervezetek is. Először is, a tárgyalások elsó vonalában általában kevesebb súllyal vannak jelen azok a személyiségek, akik öt évvel ezelőtt teljes lelkesedéssel felesküdtek a szocialistákra. Ez helyes taktika, hiszen egy szakszervezeti vezető a munkavállalók érdekeire esküdözzék, s ne ideológiai célokra, annál is inkább, mert akiknek az érdekeit képviseli, azok sem csupa született szekfűvirágos atyafiak. Másodpzor: a szakszervezeti munka hatékonysága csak úgf tud nőni, ha világos egyeztetési mechanizmus áll rendelkezésre. Az állami szektor általában jól szervezett közalkalmazottai mellett azonban sok olyan munkahely van, ahol egyáltalán nincs közösségi szerződés, ez pedig nem a munkaadó vagy a kormány hibája (bár a sokszor az európai tőkével működő munkaadó az, aki akadályozza a szerződés létrejöttét). Egy jó alkucsomag aláírásához mindhárom oldal akarata szükségeltetik. Ez most még nem kényszer; bizonyára az Orbán-kormány is el tudna vegetálni a különalkukkal, ám az EU-felvételi tárgyalások folyamán hamarosan olyan tekintetek fogják vizsgálni Magyarországot, amelyek hozzászoktak a profi társadalmi bérmegállapodásokhoz. Akkor már sokat fog nyomni a latban, hogy itthon milyen megállapodási mechanizmust tudunk felmutatni e kényes és politikával átkuszált kérdésben. rígy aláírt átfogó érdekképviseleti alku - benne a Mfj GDP-arányos reálbér-növekedéssel - nagyobb felelősséggel jár mindhárom oldal számára. A kormányzat nem bújhat ki az előre aláírt elvek érvényesítése alól, a munkaadókra vonatkozó klauzula nem engedi meg a szociális kiszolgáltatottságot, a szakszervezetek pedig nem kalandozhatnak felelőtlenül az év eleji vasútihoz hasonló sztrájkok szervezésébe, amelyek után félmilliárdos kártérítésre kötelezheti őket a bíróság. De a legfőbb nyertes mindenképpen a társadalom lenne, amely úgy válna érdekeltté a gazdsaság teljesítményében, hogy közben garantált békéhez is jutna.