Délmagyarország, 1999. április (89. évfolyam, 76-100. szám)

1999-04-01 / 76. szám

CSÜTÖRTÖK, 1999. ÁPR. 1. HELYI TÜKÖR 13 • Ne féljünk, csak óvakodjunk tőle... Támad az elektroszmog! • Egy Balázs Béla-díjas szegedi rendező műhelyében Gusztávtól a 3D-animációig Mai világunk elengedhetetlen és nélkülözhetetlen tartozékai a különféle elektromos berendezések. A korszerű műszaki vívmányok nélkül már nehezen képzelhető el az életünk, s nem is tudnánk lemondani róluk. Nem is mondunk le. Az azonban ritkán jut az eszünkbe, hogy ezek a vívmányok károsan is hat(hat)nak ránk... Nos, ezzel témával, pontosabban az úgynevezett elektroszmog biológiai hatásának kutatásával foglalkozik hosszú évek óta dr. Varga András professzor, a Heidelbergi Elektrobiológiai Intézet egykori igazgatója, a Szentgyörgyi Albert Tudományegyetem és a Gödöllői Agrártudományi Egyetem vendégprofesszora. Jelenleg Szegeden, a SZOTE Népegészségtani Tanszékén tart előadásokat az említett témákkal kapcsolatos kérdésekről. • Professzor úr, voltaképpen mit is jelent az elektroszmog kifejezés? - Elektroszmognak olyan levegőszennyeződéseket nevezünk, melyeket elektromos vagy mágneses terek és sugarak okoznak. Ezeknek a tereknek és sugaraknak számos kiváltó oka van az iparban, a távközlésben, de az irodákban és háztartásokban is. Az elektroszmognak különben az embernél váltakozó a hatásmechanizmusa. • Hogyan jön létre? - Az elektroszmog keletkezéséért, többé kevésbé, minden elektromosan működtetett technikai berendezés és eszköz - az elektromos karórától az atomerőműig - felelős. • Megnevezne néhány ilyen, felelőst"? - Az iparban ilyenek az erőművek, a nagyfeszültségű vezetékek, transzformátorok, a vasút és villamos járművek, olvasztókemencék, elektrolízisfürdők, elektromotorok, hegesztőkészülékek. A telekommunikációban a rádió, a televízió, a rádiótelefon-állomások, a repülőterek és környékük, a hajózási navigációs berendezések, amatőr rádiók, katonai léTóth Pál: Az izgat, hogyan tudom a szoftverből kikényszeríteni, hogy azt csinálja, amit én akarok. (Fotó: Miskolczi Róbert) Már lassan négy éve a városban él Tóth Pál animációs filmrendező, aki egy Vág utcai panellakás kis szobájában rendezte be „műtermét", majd Paja Film néven céget alapított háromdimenziós animációs filmek gyártására. Eddig meglehetősen nagy csönd volt körülötte, mi sem tudtunk róla, ezért rendszeresen elhallgattuk hazai és nemzetközi sikereit. így történt legutóbb is, amikor a nemzeti ünnepen kitüntetett szegedi művészek közül kihagytuk, holott a legrangosabb filmes szakmai elismeréssel, a Balázs Béla-díjjal jutalmazták. Az alábbi beszélgetés nem kárpótlásul született, hanem valóban kíváncsivá tett, hogyan dolgozik egy rajzfilmrendező Szegeden. • Mit kell tudni önről, hogyan lett rajzfilmrendező? - 1952-ben Pécsett születtem, zeneiskolába jártam, de már akkoriban foglalkoztam rajzolással. Jugoszláviában élt egy távoli rokonunk, aki rajzfilmeket készített, talán az ő hatására kezdett érdekelni engem is. Érettségi után a budapesti Pannónia Filmstúdió akkoriban alakuló kecskeméti animációs műtermébe jelent, keztem, ahol animációs akadémiát szerveztek a pályakezdők számára. Ott a Pannónia animátorai és rajzfilmrendezői a kifestéstől az animációig az egész szakmát megtanították nekünk. Pethő Zsolttól még zeneszerzést is tanultunk. A képzés vizsgával zárult, amelyen a tizenhét hallgató közül hármunkat kiválasztottak, s mi csinálhattuk meg a Mézga-sorozat főcímét. Amikor azt befejeztük, Pesten dolgoztam az első magyar egész estés rajzfilmen, Jankovics Marcell János vitézén. Két év után visszakerültem Kecskemétre, ahol másfél évtizeden át nagyon sok filmet csináltunk. Többek között a Gusztáv-sorozat egyik forgatókönyvírója és társrendezője voltam. Több novellám is megjelent a Galaktikában és más lapokban. 9 Mi volt az első nagyobb önálló munkája? - Hogyan lehet megijeszteni egy oroszlánt címmel 1980-ban csináltam az első saját rajzfilmemet. Olyan sikere volt, hogy a Magyar Televízió megrendelt belőle egy 13 részes sorozatot, amit Leo és Fred címmel én írtam és rendeztem. A közönség is nagyon szerette, és a szakmának is tetszett. 10 epizódja kapott nívódíjat, és hat díjat nyertem vele hazai és nemzetközi fesztiválokon. 1986-ban meghívtak egy brüsszeli stúdióba, ahol 52 éves fiatalember címmel egy egészestés animációs filmet akartak csinálni egy kalandos életű belga munkanélküliről. Nem volt benne gyakorlatuk, ezért kérték a segítségemet. Érdekes munka volt, szokatlan technikát alkalmaztunk: a háttereket videóval forgattuk le, majd háttérfotókat csináltunk, s ezekre a natúr fotókra készült az animáció. Fantasztikusan jó film lett volna, ha be tudjuk fejezni, ám közben váratlanul tönkrement a cég. Azután szabadúszóként dolgoztam, megismerkedtem a számítógépes munkával és a háromdimenziós animációs technikával. Egy brüsszeli céggel csináltuk a Proverbox című sorozatot, amit itthon az HBO is vetített. 9 Miért jött haza ? - Rájöttem, hogy Belgiumban sohasem fogok tudni saját filmeket készíteni. Ott is létezik ugyan állami támogatási rendszer, ám a pályázatokat csak a belgák számára íiják ki. 1995-ben Szegedre költöztünk, mert két lányunk számára itt találtunk megfelelő helyet a Ságvári gimnázium két tannyelvű osztályában. Szeged mellett szólt az is, hogy itt él édesanyám és a nővérem. 9 Beszélgetésünk előtt megmutatta filozofikus mélységű 3D-animációs filmjeit. Nagyon tetszettek, sohasem láttam még hasonlót. Miben különbözik ez a technika a hagyományos rajzfilmtől? - A 3D-animáció nagy előnye, hogy tulajdonképpen egy számítógépen kívül semmi másra nincs hozzá szükség, míg a hagyományos technikával készülő rajzfilmekhez hatalmas felszerelés kell, trükkasztal, festék, ecset, papír, kamera, nyersanyag, laboratórium. A számítógépen viszont végterméket lehet előállítani, a kész alkotást csak át kell másolni videóra. A 3D-technika látványban is más lehetőségeket nyújt, mint a tradicionális kétdimenziós. Én egész másként kezelem a 3D-animációt, mint akik még foglalkoznak vele. Általában abból szoktak kiindulni, hogy a szoftver mire képes, és annak megfelelő animációt készítenek. Engem viszont az izgat, hogyan tudom a szoftverből kikényszeríteni, hogy azt csinálja, amit én akarok. A 3D-animációval idehaza egyelőre a műsorfőcímeken és a reklámokon kívül szinte csak az Amerikából érkező egész estés filmekben lehet találkozni. Az amerikaiak fantasztikus számítógépeket használnak, én viszont szívesebben dolgozom jó értelemben vett amatőrként. A számítógépeim nem nagy teljesítményűek, ezeknél már sok irodában jobb, gyorsabb gépeket lehet találni. Az elmúlt években három filmet készítettem ezzel a technikával, amelyek számos nemzetközi fesztivál versenyprogramjában szerepeltek. Engem is felkértek több fesztivál zsűrijébe. Az Egy újabb nap című filmemet tavaly meghívták a pesarói fesztivál világ animáció-történetét bemutató programjába. Úgy érzem, a Balázs Béla-díj a 3D-animáció terén végzett úttörő munkám elismerése is. Hollós! Zsolt tesítmények. Az irodában a vezetékes telefonközpont, számítógép, nyomtató, elektromos írógép, fénymásoló... 9 Szép lista... - Pedig a háztartásban használatos gépekről még nem is tettem említést. Ezek közül mindenképpen meg kell a színes televíziót, a mikrohullámú sütőt, a hűtőszekrényt, a villanyborotvát, a hajszárítót, az ébresztő órát, az elektromos főzőlapot, a porszívót, a halogénlámpa-trafót, és egyebeket. 9 Az elektroszmog káros hatását milyen tünetek által érzékelhetjük? - Először is, meg kell jegyeznem, hogy az elektroszmog különösen a klimaktérium utáni nőket (a hormonváltozás miatt) és a gyermekeket - 13 éves korig (mert testükben több a víz)- veszélyezteti. A tünetek hosszú lajstromát lehetne idézni, de ezek közül csak néhány jellemzőt említenék: ilyenek a fáradtság, kimerültség, rossz közérzet, a vérkép megváltozása (leukocitaszám, T-limfociták), a reakcióidő megnövekedése, a haj és testszőrzet vibrációja, a figyelem lanyhulása, feledékenység, izületi fájdalmak (különösen a térdkalácsban), fejfájás, szédülési rohamok, égető érzés a Varga professzor mindig szívesen tér vissza (a most éppen áradó) Tisza-partjára. (Fotó: Schmidt Andrea) szemben, valamint a szürke hályog veszélye, a központi idegrendszer zavarai, idegesség, alvászavar, vérnyomás-ingadozás, szívdobogás, szívritmus-zavarok, stb. 9 Védekezni hogyan lehet? - Egy adóberendezés távolsága a lakott terülttől legalább 300-1500 méterre legyen, természetesen a teljesítménytől és a frekvenciától függően. A nagyfeszültségű légvezeték távolsága lakott területtől 100150 méter, a televíziókészülék távolsága a fejtől a képernyő átlósának hétszerese legyen, az ébresztőórát pedig az ágytól legalább 1-1,5 méterre helyezzük el - mondotta Varga professzor, s hozzá tette, hogy a modem technológia vívmányait nem lenne szabad ugyan mellőznünk, de okosan kell használni őket. 9 Nem először jár Szegeden. Úgy tudom szívesen jön a Tisza-parti városba? - Édesapám Szegeden született, én már a Délvidéken. De nem csak ez a családi kötődés vonz engem ide, hanem magyarként az is, hogy a 35 év alatt, amióta Németországban élek, nem volt egyetlen nap sem, hogy ne gondoltam volna a hazámra! Kisimre Ferenc családi események Házasságot kötött Fehér Rolf és Biró Noémi, Nyeste László és Szigeti Mónika, Vass István Attila és Georgiádes Mónika, Szécsi György és Hegedűs Krisztina, Poberai Csaba és Stumpf Krisztina Edit, Balogh János és Nemes Zsuzsanna, Juhász Béla György és Horváth Éva, Király Sándor és Varga Mána- Gila Csaba és Elekes Mónika, Tasnádi Tamás Miklós es Gábor Szilvia Katalin, PáP/ri Miklós Zénó és Kertai Ágnes Petra, Varga Zoltán és Vokk Anikó Andrea, Papp Attila Ferenc és Lócskai Szil|"a. László Imre és Gurdics Ildikó, Temesvári Gábor János és Vér Brigitta, Háhn ÁrPad Zsolt és Balog Ildikó, Gábor Csaba és Tóth Krisztina, Szűcs Tibor és Simon Edma Nóra, dr. Vas Márton tfolt és Prágai Éva Margit, György Béla és Szabó Ágnes, Kovács Ferenc Lajos és CsáAnikó Erzsébet, Bugyi n^n és Pócsik Katalin. Született Csák Péter Istvánnak és arga Zsuzsanna Ilonának Kebeka, Berta Józsefnek és Major Margit Editnek Dorottya Ágnes, dr. Bereczky Csabának és Urbán Éva Zsuzsannának Kristóf Gergő, Varga Norbertnek és Gotthardt Mónikának Mónika, Bús Józsefnek és Masa Szilvia Máriának Dávid, Ábrahám Gézának és Borsos Ilonának Flórián, Lázár Istvánnak és Lajtás Tündének Barbara, Füzesi Zoltánnak és László Ildikónak Richárd, Varga Lászlónak és Tamasik Gabriellának Benedek Antal, Lele Mihály Róbertnek és Ács Brigittának Krisztina, dr. Zentay Tibornak és dr. Szirovicza Éva Katalinnak Ádám Tibor, Mari Lászlónak és Gombkötő Évának Dorottya, Hódi Sándornak és Rácz Tímeának Sára, Kalmár Imrének és Horváth Helgának Krisztián, Zsikai Mihálynak és Király Erikának Gvendolin, Szűcs Józsefnek és Sipos Andreának Attila József, Kusz Jenőnek és Skrinyár Zsuzsannának Olivér Gergely, Hékédi Gyulának és Ungvári Szilviának Gyula Jácint, Tóth Jánosnak és Buknicz Ilonának Dániel, Bende Istvánnak és Tóth Edit Erzsébetnek Szilvia Diána, Eke Róbertnek és Sóti Andreának Martin, Fürtön Jánosnak és Molnár Editnek Anett, Bódis Györgynek és Tóvizi Annamáriának Gergő, Szűcs Szilveszternek és Komáromi Editnek Barbara, Zefer Józsefnek és Szélpál Gizella Katalinnak Lili, Verba Józsefnek és Klestenitz Helgának Hanna Krisztina, Vincze Tibornak és Horváth Bernadettnek Zsuzsa Dorina, Sisák Zsoltnak és Szani Piroska Anikónak Dániel, Katona Tamásnak és Ocsovszki Ildikónak Csilla, Csikós Zsoltnak és Gyöngyösi Erzsébet Annának Anita, Mikházi Tibor Imrének és Pálfi Andrea Tímeának Máté, Turcsik Józsefnek és Veisz Piroskának Csaba, Szegfű László Péternek és Nemes Júlia Ottiliának András László, Karmos Otmannak és Túri Ágnesnek Sumaya, Bajsz Róbertnek és Császár Gabriellának Ádám, Farkas Lászlónak és Ajtai Angyalka Erzsébetnek Flórián, Varga Zsoltnak és Beinszhróth Edina Bernadettnek Fruzsina, Banga Béla Eriknek és Egeresi Tünde Katalinnak Kata Jozefina, Rácz Gellértnek és Ökrös Bernadettnek Nikolett, Csonka Tibornak és Dobó Katalinnak Zsófia, Kertai Zsoltnak és Kanyó Annamáriának András, Szemenyei Ferenc Zsoltnak és Mórocz Mónika Andreának Ferenc Dániel, Berta Ferencnek és Nagy Andreának Gréta, Borsik Sándornak és Szabó Ildikónak Viktor, Danicsipak László Istvánnak és Pintér Katalinnak Norbert, Csendes Ernőnek és Vígh Katalinnak Boglárka Kata, Szénási Péternek és Őrhalmi Nicolettének Barnabás, Varga Tibornak és Vitusz Emese Nórának Ágnes Dóra, Pintér András Mihálynak és Babiczki Johannának Ádám Márk, Gémes Sándornak és Fehér Évának Martin, Módra István Csabának és Forró Erikának Martin, és Nagygyörgy Ágnesnek Ádám Dániel, Pál Józsefnek és Kemenesi Gabriella Évának Nikolett, Nemes Lászlónak és Szöllősi Erikának Henriett Fanni, Tihanyi Istvánnak és Pálfi Katalinnak István, Tösmagi Gábor Andrásnak és Magyar Szilvia Annának Leila Angéla, Kiss Attilának és Kálmán Tündének Viktória, Dóczi Istvánnak és Abari Rózsa Saroltának Tímea, Kálmán Ferencnek és Fodor Zsuzsanna Emesének Tamás Gábor, Marton Norbertnek és Mag Szilviának Rodrigó Norbert, Illés Attilának és Kónya Krisztina Orsolyának Krisztián Dániel, Erdős Gábornak és Lángi Eszternek Dávid, Maczkó Zoltánnak és Beke Barbarának Míra, Fricska Istvánnak és Vidács Mártának Fanni, Somodi Lászlónak és Lantos Erikának Alexandra, Fődi Gábor Bélának és Gábor Mariannak Nikolett, Mag Bélának és Pintér Tündének Balázs. Meghalt Szűcs István, Bugyi Tamás, Molnár József, Szabó Mihály, dr. Nóvák Zoltán, Huffer István Béla, Bernáth Margit, Ézsiás Istvánné Nagymihály Veronika, Szabó-Biczók Anna, Mészáros Pál, Járosi József, Juhász Józsefné Csala Piroska, Császár Vincéné Tanács Veronika, Hódi Jánosné Frimond Margit, Börcsök Lajos, Papp Zoltán, Paróczi Pálné Farkas Ibolya, Almási András, Fekete László, Magda Ádám, Landler Attila, Király Lajos, Vass Imre, Havasi Károlyné Morvái Margit, Ördögh Istvánné Ördögh Irén, Halász László, Csűri Péter, Csúcs Mihály, Mészáros Vince, Rázsó Lajosné Miczki Anna, Móricz József Mihályné Kántor Rozália, Simon Antal, Katona Mihályné Engi Rozália, Bárányi Andrásné Varga Eszter, Wittman Ferencné Csöke Mária, Kudász Imréné Pankovits Rozália, Kertész Imre Károly, Ragán Jánosné Szabó Mária, Ördögh János, Fényes Béláné Patai Piroska, Kurucz Bálint, Kovács Józsefné Sutka Ilona, Szili Pál, Tóth Istvánné Gajdacsi Anna, Kocsispéter János, Masa András, Nagy Balázs Béla, Dobratka Jánosné Matók Mária Erzsébet, Takács Károlyné Kecskés Etel, Balogh Károly, Jenei Jánosné Szilágyi Julianna, Czakó Ferencné Tajti Luca, Vőneki Jánosné Németh Anna, Katona Péter, Lantos Árpád, Pénzes József, Balogh Pálné Kalapos Julianna, Szántó Lajos Pálné Lénárt Eszter, Berta Istvánné Balázs Rozália, Szécsi János, dr. Kiss Istvánné Moravecz Vilma, Deák Mihályné Bódi Piroska, Szekeres Vince, Csonka Ferencné Horváth Rozália, Berkó István, Bóka János, Horváth Istvánné dr. Woronkoff Hilária, Ungi András, Szabó Józsefné Márta Mária, Ökrös Lajos Istvánné Kókai Anna Erzsébet, Farkas Mária, Sebők János, Harkai János, Csóti Szilveszter, Szalai Sándor, Nagy Antal, Zsombok János, Kucsora Péterné Béres Rozália, Lónyi János Ferencné Mélega Mária, Filák Lajosné Dobó Erzsébet, Grasz Ferenc, Szabó István, Szabó László, Rovó Lászlóné Lázár Margit, Sinkovicz János, Benke József, Fodor György, Szekszárdi István Kálmánné Kovács Etelka, Túri Miklós, Fábián Mihály, Nagy József, Szabó Pálné Frányó Julianna, Czene Mihály, Csóti Attila, Nagy Ferenc Pálné Lugosi Bibiána, Ács-Kovács Ferenc József, Börcsök Miklósné Dobó Julianna, Molnár Ferenc.