Délmagyarország, 1999. április (89. évfolyam, 76-100. szám)

1999-04-09 / 82. szám

4 KRÓNIKA SZERDA, 1999. APR. 7. MA AZ IFJÚSÁGI HÁZBAN 14 órakor: Fellegvár szerepjá­ték klub. GYERMEKJÓLÉTI TA­NÁCSADÁST és civil infor­mációs szolgáltatásokat tarta­nak 16 órától a Gyermeksors Alapítvány irodájában (Arany János u. 7.) A SOMOGYI-KÖNYV­TÁR KÁLVÁRIA TÉRI FI­ÓK KÖNYVTÁRÁBAN (Kálvária tér 20.) 17 órakor Dobay Ferenc kertészmérnök a balkonnövényekről (mus­kátlik, egynyári növények) ül­tetéséről és ápolásáról tart előadást. KÖZÉLETI KÁVÉHÁZ 18 órakor, Szent Imre-klub (Dugonics tér 12.) Farkasok vagy bárányok. A kallódó fia­talok helyzete Erdélyben és Magyarországon. Vendégek: a Csíksomlyói Csibész Ala­pítvány képviselői és a Veszé­lyeztetett Magyar Fiatalságért Álapítványtól Kósa László. Házigazda: Tóth Krisztina a Katolikus Ifjúsági Klub veze­tője. Az Öttagú Síp Kulturális Egyesület, a Katolikus Ifjúsá­gi Alapítvány és a Veszélyez­tetett Magyar Fiatalságért Alapítvány közös estje. A CSILLAGVIZSGÁLÓ (Kertész u.) 18-tól 21 óráig látogatható. A TÖMÖRKÉNY IST­VÁN MŰVELŐDÉSI HÁZ­BAN (Szőreg, Magyar u. 14.) 18 órakor Ki minek a meste­re: XX. század nagy kalandja - repülés története, 19 órakor bibliaóra. DANKÓ-EST - Dankó Pistától Juszka Jenőig címmel Dorozsmán, a Petőfi Sándor Művelődési Házban 19 óra­kor. A PRT ZENEKAR 21 óra­kor a Kócsag söröző pince­klubjában zenés-táncos bulit tart. A REGŐS BENDEGÚZ­BAN. Péntek esti slágerparty 22 órakor. Dj.: MC. REC'C. A SZOTE-KLUBBAN 22 órakor Buddy Holly házibuli Gajdács Zoltánnal. HOLNAP A SZEGEDI IFJÚSÁGI HÁZBAN 8.30-18.30-ig (va­sárnap is) agykontroll tanfo­lyam. Oktató: dr. Dómján László. FÓNIÁSZ TELEFON­KÁRTYA-KLUB (Tisza L. krt. 14.) délelőtt 9 és 12 óra között. A JATE KLUBBAN 21 órakor Mi-csoda buli. Nagy­terem: Best of JATE Klub. Házigazda: Mátrai Róbert. Kisteremben: Dj. Káposzta. A JUHÁSZ GYULA MŰ­VELŐDÉSI KÖZPONTBAN 9.30-tól 11.30-ig ügyes kezek - kézműves játszóház. Éksze­rek készítése saját kezlűleg. A SZOTE KLUBBAN 22 órakor szabad szombat party. Házigazda: Dj. Öcsi. • AZ ALKOTÓHÁZBAN (Árboc u. 1-3.) ma, 14 órakor szövő szakkör, holnap 9 óra­kor pedagógus továbbképzés, közművelődési szakember­képzés (mindkettő zártkörű). Nyomdász­tisztújítás • Munkatársunktól A Papír- és Nyomdaipari Műszaki Egyesület Csong­rád megyei csoportja tiszt­újító közgyűlést tart ma, pénteken 15 órakor az MTESZ székházában, a Kí­gyó utca 4. szám alatt. • ,,Nemzetiségi összetűzés nem szokott lenni" NATO-szórólapok Deszken A Pomázon élő szer­bek a napokban jelentet­ték be, hogy a NATO ju­goszláviai bombázásaira válaszul nem vesznek részt az önkormányzat ülésein, nem adnak nyi­latkozatot a magyar saj­tónak, házaikra, intéz­ményeikre pedig fekete zászlót helyeznek. A há­romezer lakosú Deszken mintegy 160 szerb él. A pomázihoz hasonló elkü­lönülésnek a faluban nyoma sincs. A Hargita kocsma közönsé­gét szerb nyelvű szórólapok tartják izgalomban, amiket re­pülőgépből dobhattak le a Ma­ros Deszhez tartozó árterére. A papírlapokból jutott néhány szőregi ház kertjébe is. Egye­sek a szerbekre gyanakodnak, mások tudni vélik, hogy a NA­TO igyekszik tájékoztatni ilyen módon a jugoszláv köz­véleményt a támadás céljáról, azonban a szórólapok célt té­vesztettek. A déli órák nyugalmát ki­használva sokan teszik próbá­ra szerencséjüket a Hargita já­tékbarlanggá átalakított belső termében. Kócsó József, az egyik törzsvendég inkább a pultot támasztva kortyolgatja sörét. - Itt nem számít, hogy ki a szerb és ki a magyar. Nekem is voltak szerb nemzetiségű osztálytársaim, nagyon jól megvagyunk egymással. A kocsmában szoktunk politizál­ni, ők agressziónak tartják a bombázást, szerintem viszont szükség volt rá. Az albánok is emberek, nem? A csapos közbeszól: - Azt sem tudom, ki a szerb és ki a magyar a faluban. Nemzetiségi összetűzés ná­lunk nem szokott lenni. Kócsó József hallott a szó­rólapokról, de még egyet sem látott. Később az egyik falube­litől kapunk egy fénymásolt példányt. A tízszer öt centimé­teres papírlapon a nyugati ka­tonai szövetség emblémája dí­szeleg, a cirill betűs felirat ct­me: NATO-támadások. Az írást a jugoszláv lakosság megnyugtatására fogalmazták, miszerint nem ellenük, hanem értük bombáznak. (A doku­Deszki faluház, háttérben a szerb templom. Jól megvannak. (Fotó: Miskolczi Róbert) A szöveg „1998 márciusában az ENSZ a koszovói konfliktus po­litikai rendezésére tett felhívást. A nemzetközi közösség azóta mindent megtett a békés rendezés érdekében. 1999. március 18-án a koszovói albánok elfogadták a tervet, amely szerint lefegyverzik az UCK-t is Koszovó Jugoszlá­via autonóm része marad. Az Önök politikai vezetői gyű­lölettel elvetették ezt a lehetőséget és erőszakkal elnyom­ják Koszovó lakosságát. A politikai megegyezésen keresztül vezet az út a béké­hez. Az Önök kormányának akciója váltotta ki fi NATO lé­gitámadásait katonai célpontok ellen. Nem a szerb néppel akart összetűzni (Mármint a NATO - a szerk.) Nem von­ja kétségbe nemzetük önrendelkezési jogát. A NATO és a nemzetközi közösség a békés megoldást keresi " mentum teljes szövegét lásd keretes írásunkban!) A propa­gandaanyagot szállító gép té­vedhet néhány kilométert, a bombázók remélhetőleg pon­tosan céloznak. Simicz József, Deszk pol­gármestere szerint „bizonyos feszültség" érezhető a község­ben, ami természetes, hiszen sok deszki szerbnek élnek ro­konai Jugoszláviában és ag­gódnak, mint „minden jóérzé­sű ember". - Fontosnak tartottam, hogy Jancsikin Ljubomirrel, a helyi szerb önkormányzat el­nökével kiadjunk egy közös állásfoglalást, amelyben egy­szerre ítéljük el a NATO-tá­madásait és a koszovói, em­berhez méltatlan eseményeket. A nyilatkozatot eljuttatjuk a sajtóhoz éppúgy mint a vajda­sági testvértelepüléseink veze­tőihez, ahol sok szerb és ma­gyar barátunk él. A bombázá­sok után szeretnénk szégyen­kezés nélkül a szemükbe néz­ni. Már most gondolkozunk azon, hogy a bombázások után milyen módon tudnánk segíte­ni a Belgrádtól ötven kilomé­terre lévő testvérközségünkön, Rekovacon. Simicz József a Magyar Szocialista Párt színeiben nyerte meg az őszi választáso­kat. Arra a kérdésre, mely sze­rint nyilatkozata ellentétben áll pártja álláspontjával így vá­laszolt: - Könnyű Budapesten arról beszélni, hogy Magyarorszá­got semmilyen atrocitás nem fenyegeti. Itt, délen más a helyzet. A délszláv válság ki­robbanása óta vannak bizo­nyos félelmeink. Arról sem szabad elfeledkeznünk, hogy Deszken és más környező tele­püléseken szerbek is élnek, akikre tekintettel kell lennünk. - Deszk lakosságának alig öt százalékát adják a szerbek ­szögezi le Jancsikin Ljubomir, a község szerb önkormányza­tának elnöke. - Nem kívánjuk követni a pomáziak példáját. Álláspontunk két pilléren nyugszik: elítéljük a NATO agresszióját éppúgy, mint a koszovói belső viszály fegyve­res rendezését. Nem volt okos lépés Magyarország belekeve­redése a konfliktusba. A szomszédait egyik ország sem tudja megválogatni, a történe­lem összeköt minket. TőHi-Szanasi Attila • Centrum-csütörtököt tartottak a szegediek Egymás sarkát taposták a vevők Csütörtök reggel 8-kor kinyitott az S&C Áruház. A három hónapig tartó átalakítást kővetően na­gyobb eladótéren, több mint 3000 négyzetméte­ren fogadták a vásárló­kat. Az utolsó hetekben a szegediek érdeklődését kellőképpen felcsigázta a színfalak mögött zajló munka, így nyitáskor a vevők rohama sem ma­radt el. Az újjászületett Centrumra csütörtökön még az is kíván­csi volt, aki korábban nem tartozott a hűséges vásárlók közé. Egy, a szegedi Belvá­rosról készített tegnapi képze­letbeli légifelvételen bizonyá­ra azt láthattuk volna, hogy a főcsapásirány, amerre rajza­nak az emberek, a Tisza Lajos körút egy meghatározott pont­ja­Lufik díszítették a bejárat fölötti homlokzatot - és lufik­kal a kezükben távoztak az áruházból azok a vásárlók, akik találtak az Ízlésüknek megfelelő ruhát, csecsebecsét, avagy műszaki cikket. Tegnap különben nem volt könnyű dolga a vásárlónak. Először is keresztül kellett ve­rekednie magát a bejárat kör­nyékét elárasztó tömegen, azokon az elszánt embereken, akik már az utcán is életük legjobb üzletét szerették volna nyélbe ütni: megvásárolni a márkás, ám mégis olcsó rövid ujjú férfiinget, női pólót, gye­rek papucsot. Az igazi kaland azonban csak ezután következett, hi­szen nem egyszerűsíti le a vá­sárló dolgát az, ha várakoznia kell a próbafülke előtt, avagy lépten-nyomon belebotlik a másikba. Ám mindez velejá­rója az első nap izgalmainak. Csodálatosnak tartotta az áruház belső építészeti megol­dásait, a berendezését Pusztai Lászlóné. Kezében két női fel­sót szorongatott. - Most kicsit zsúfolt min­den, igazából meg kell majd várni, mire visszaáll az élet a normális kerékvágásba. És ak­kor nagyon kellemes körülmé­nyek között lehet majd vásá­rolni. Szeretnék egy könnyű nyári kosztümöt, ami sajnos, itt sem olcsóbb, mint másutt... A harisnyák között váloga­tott a nyugdíjas Csűri Imréné, aki elmondta: - A postaládánkba bedob­ták a Centrum új katalógusát, alaposan átböngésztem, mit kínálnak. A nyugdíjamhoz ké­pest magasnak tartom az ára­kat, és ez nagyon bánt, mert nagyon szép holmikat árul­nak. A szőnyegeket járta körül a dorozsmai Sziveri Istvánné, aki egy másik pénztárnál már fizethetett, hiszen reklámtás­kája egy díszpárnát rejtett el az avatatlan szemek elől. - A féijemet várom éppen, szőnyeget nem lehet a másik nélkül venni - mondta moso­lyogva. - Nagyon tetszik az áruház, jó, hogy a Belváros­ban lesz egy hely, ahol min­dent egy helyen meg lehet majd találni. Acs Imréné akciós tévéké­szülékkel barátkozott. - Eddig is Orionunk volt. ragaszkodunk a márkához, biztos, hogy még a mai nap megvesszük - világosított föl az asszony. Az eladóknak a tegnapi nyitáskor bőven akadt munká­juk. - Örülünk, hogy ekkora a forgalom - lelkesedett Balogh Andrásné, sokat dolgoztunk érte az előző hónapokban. Ta­nultuk az új rendszert és pa­koltunk napestig. Még egy da­rabig nem lesz pihenés, hiszen április 18-ig hétvégeken is nyitva tartunk. Ha Centrum falai gumiból lettek volna, még több vevőt befogadhattak volna. Ám a Centrum falai nincsenek gu­miból, így „mindössze" tízezer vásárlót regisztrált az elektro­nika. A bevétel viszont üzleti titoknak számít. Egy nappal korábban hallottam azonban, amint a területi igazgatótól va­laki megkérdezte: „Huszon­ötöt gondoltok?" „Inkább har­mincat" - hangzott a válasz. A számokhoz már csak a millió­kat kell hozzátenni. F. K. miről írt a DM? • 75 éve Mennyi auté van a világon? Egy bécsi szaklap ki­mutatása szerint 18 100 000 autómobil és teherau­tó közlekedik az egész vi­lágon. A forgalomban le­vő motoros kerékpárok száma 1 075 000. A sta­tisztika élén az Észak­Amerikai Egyesült Álla­mok 15 280 000 autóval és teherautóval, valamint 172 000 motoros kerék­párral. A második helyen Anglia, a harmadikat Ka­nada foglalja el. Azután sorrendben Franciaország, Ausztrália, Németország, Argentína, Belgium, Olaszország és Japán kö­vetkezik. A közép-európai államok Ausztria, Csehsz­lovákia, Magyarország, Jugoszlávia és Románia ebben a sorrendben a ki­mutatás végén kullognak. (1924) • 50 éve Magyar kutatók Népi demokráciánk évi kétszázezer dollárt fordí­tott eddig arra, hogy a szükséges Röntgen-film mennyiséget külföldről beszerezzük. A váci For­te-üzemben hónapokkal ezelőtt kísérleteket indí­tottak magyar Röntgen­film előállítására. A kísér­letek sikerrel jártak, a • 25 éve gyártás azonban a szabo­táló igazgatók miatt csak most indulhatott meg, az Országos Tervhivatal tá­mogatásával. A magyar kutató munkának ez az újabb nagyszerű eredmé­nye, a magyar Röntgen­film, jobb a svájci gyárt­mányoknál. (1949) Ügyfélszolgálati iroda Szeged megyei város tanácsának elnöke adta át rendeltetésének a városi tanács ügyfélszolgálati irodáját. Az iroda bejárata a városháza melletti taná­csi irodaház kapualjából nyílik. Bármely ügy elin­dításakor lehet az irodá­ban érdeklődni, s ott lehet beszerezni a szükséges nyomtatványokat is. Dol­gozói tanácsot adnak min­den olyan témában ami a tanácsi munka gyakorlatá­ban előfordul. Az új iroda gyorsabbá és egyszerűbbé teszi a hatósági ügyek in­tézését. (1974) • Négy évtized állomásai A röntgentől a radiológiáig Az utóbbi évtizedek­ben óriási fejlődés tör­tént a röntgendiagnosz­tikában, ami a szegedi orvosegyetem Radioló­giai Klinikájának életé­ben is nyomon követhe­tő. Az intézmény teg­nap megtartott ünnepi tudományos ülésén szü­letésnapot ünnepeltek, a negyvenediket. Az orvosegyetemen be­lül 5 különböző épületben vannak jelen. Az új klinikán a számítógépes rétegvizsgá­ló, a computer tomográf, az érfestés vizsgálatához alkal­mazott angiográf, ultra­hangkészülék és hagyomá­nyos röntgenberendezés ka­pott helyet. Működnek be­rendezéseik a nőgyógyásza­ti, a gyermek-, a sebészeti és a belgyógyászati klini­kán. Amikor 40 évvel ez­előtt megalapították, az első igazgató, Szenes Tibor pro­fesszor vezetésével, még Röntgen Klinikának nevez­ték, Kelemen János pro­fesszor vezetése idején ke­resztelték át Radiológiai Klinikának. A nevével együtt változott sok min­den, hiszen a radiológia óri­ási fejlődése itt, a SZOTE klinikáján is tetten érhető. A négy évtized alatt az „egyszerű" röntgenvizsgá­latból mára képalkotó diag­nosztika lett, s a hagyomá­nyos röntgenkészülék mel­lett sorra jelentek meg a ra­diológia egyre korszerűbb berendezései: az ultrahang, a computer tomográf, a rönt­gensugártól mentes mágne­ses rezonancia-képalkotás. A technikai robbanás az új klinika megépültekor volt. Forradalmi időszak­nak is nevezik, amikor is az akkori vezető, Vadon Gábor professzor nyitott volt a fejlődésre. Az új gé­pekkel, műszerekkel nőtt a munka mennyisége, jelen­tősen gyarapodott a lét­szám. Időközben a képal­kotó diagnosztika mellett helyet kapott az intervenci­ós radiológia, ami a képal­kotásnak szerepet adott a gyógyításban. A következő években a hangsúly a gazdaságos mű­ködésre, a racionalizálásra esett, s mára „csak" 28 or­vos és 70 asszisztens dol­gozik a jelenlegi intézetve­zető, Palkó András docens irányítása alatt. A radiológiában vége nincs a fejlődésnek, ám a világon működő csúcské­szülékek beszerzése itthon sokáig csak vágyálom ma­rad. A szegedi egyetem be­rendezései öregszenek, s kellene új MRI, aminek ára 300 millió forint, cserére érettek az ultrahangkészü­lékek is. A világszínvonal eléréséhez legalább 1 mil­liárd forintra lenne szük­ség. A Radiológiai Klinikán tegnap ünnepeltek, tudo­mányos üléssel, a mai programban arról, esik szó, hogy milyen hibák és téve­dések eshetnek meg a kép­alkotó doktorok munkája során. Az ebból leszűrt ta­nulságok segítik a radioló­gusok munkájának színvo­naljavítását. K. K.

Next

/
Oldalképek
Tartalom