Délmagyarország, 1999. április (89. évfolyam, 76-100. szám)

1999-04-08 / 81. szám

12 HATÁRON INNEN ÉS TÚL CSÜTÖRTÖK, 1999. APR. Mi mindkettőt biztosítjuk mert az AB új termékcsaládja egyesíti a hosszú távú megtakarítás és az életbiztosítás minden előnyös tulajdonságát. Önnek nem kell feltétlenül értenie a befektetésekhez, nem kell figyelemmel kísérnie a gazígy - amellett, hogy nagy biztonságot nyújtó életbiztosításunkra is számíthat - külön idő- és dasági híreket. Szakembereink a befektetési energiabefektetés nélkül már kisebb megtakakombinációk széles választékát alakították ki, amelyből szabadon választhat. rításokkal is élvezheti a szakértői befektetések előnyeit. Ha biztonság - akkor Kérdéstit várjuk at togyttmttt hívhatö ÁB információt vonalon: 06/80-204-204 © • Magyar-jugoszláv áruforgalom Közvetlen károk nincsenek, de • •• A NATO bombatámadásainak kezdete óta jelentősen visszaesett a magyar-jugoszláv kereskedelmi forgalom. Arra vonatkozóan senki nem bocsátkozik jóslatokba, hogy mi történik majd a háború elhúzódása esetén, az viszont már most bizonyos: a délvidéki kereskedelmi térképet átrajzolta a katonai konfliktus. A Csongrád Megyei Kereskedelmi és Iparkamara, valamint az ITDH Hungary Kft. a hét elején konferenciát szervezett Szegeden, hazánk és a balkáni országok közötti kereskedelmi lehetőségekről. A rendezvényen a kamara kiosztott néhány kérdőívet, melyek értékelése és a további ívek kiküldése folyamatban van. Az eddig beérkezett adatok összefoglalójából az első körben kiderül: van ok az aggodalomra, de a kereskedelem helyzete nem reménytelen e régióban. A kamara becslései szerint a tagvállatok mintegy 10-25 százaléka tart fenn rendszeres kapcsolatot jugoszláv cégekkel, ez a partnerség mind az exportra, mind az importra vonatkozik. Ezen vállalkozások legnagyobb részt az ipari, a kereskedelmi, valamint a szállítási és a hírközlési ágazatokban működnek. A régióban működő fuvarozó, szállítmányozó cégeket, a vendéglátóipart és az utazási irodákat is kedvezőtlenül érinti a kialakult helyzet, függetlenül attól, hogy meddig tart a háború. A bombázások kedvezőtlen hatása egyértelműen jelentkezik, már most is. Közvetlen gazdasági károkról nem lehet beszélni, ám a megkérdezettek véleménye szerint közvetve komoly üzleti szenvedések várhatók Szegeden és a megyében egyaránt. A kereskedelem hiányából származó rombolás becsült mértéke a nyilatkozó cégek esetében vállalatonként 1-20 millió forint között mozog, ami átlagosan tíz, egyes esetekben akár százszázalékos forgalomkiesést jelent. Arra a kérdésre egyelőre nincs megnyugtató válasz, hogy • Tavaszi túra Tunéziában (II.) Karthágó romjai Mielőtt valódi úti célunk felé, a tabarkai jazzfesztiválra indulnánk, vendéglátónk, Badreddine Rouissi, a Tunéziai Nemzeti Idegenforgalmi Hivatal budapesti igazgatója kalauzolásával belelapozunk a főváros, Tunisz múltjába. Nagy Sándor és a punok, a rómaiak, no meg az iszlám világ emlékezete és jelene keveredik itt, megteremtve így az afrikai ország sajátosan európai fővárosát. A punok emlékezete Szinte bizonyos, hogy Karthágót elpusztítani legalább akkora munka volt, mint fölépíteni. Némi túlzás is lehet a legendában, amely szerint a rómaiak lerombolták, fölszántották, majd sóval hintették be a fővárost Alexandrosz bukása után. Igaz, valóban kevés rom maradt napvilágon, de pusztán azért, mert a franciák a remek alapokra építették villáikat, s most rengeteg egykorvolt pun épület romján állnak házak. Hogy a tunisziak mennyire vonzódnak városuk múltjához, arra bizonyság, hogy az ország elnökének palotája a pun szabadtéri múzeum tőszomszédságában áll. Igaz, a város egyik legszebb pontja ez, a Földközitenger partján. Közkedveltségét jelzi, hogy kísérőnk, a Tunéziai Nemzeti Idegenforgalmi Hivatal fiatal budapesti igazgatója, Badreddine Rouissi szerint itt egy négyzetméternyi telek kétezerötszáz(!) dollárba is belekerül. Már a múzeumba lépéskor elkeseredünk a figyelmeztető táblák láttán: tilos fényképezni. Nyomatékképpen fehér kesztyűs katonák posztolnak az elnöki palota kerítése mellett, ám kiderül, nem is olyan barátságtalanok. Miután megmagyarázzuk, mit akarunk, egyikük beleegyezően bólint, de mutatja, csak a másik irányba fényképezhetünk. Az objektív azonban nem láthatja a büszke várost, amelyet most nemzetközi kutatócsoport igyekszik föltárni. Csak kőfalakat, boltíveket, elsekélyesedett kikötőt fotózhatunk. No meg egy úri ház pincéjében tapogathatjuk a köveket, melyeket egykor még a punok raktak egymásra. A szabadtéri színház, amely most Tunisz nyári fesztiváljainak ad otthont, modem épületek közé ágyapontosan mi történhet a háború elhúzódása esetén, azt viszont a megkérdezettek tudják, mitől tartanak a leginkább. Eszerint nehéz ügynek ígérkezik a kintlévőségek behajtása, felmerülhetnek likviditási problémák, növekedhet a raktárkészlet, ami ugyancsak költségnövelő tényező, s sokan kételkednek annak sikerében, hogy találnak-e új felvevőpiacot. Arra mindenképpen számítani kel, hogy a régióba irányuló export forgalom megtorpan, s amíg az alternatív értékesítési lehetőségek nem állnak fenn, a vállalkozásoknak számítaniuk kell a bevételkiesésre. O. K. K. zódott, de meglehetős épségben maradt fenn. Igaz, a színházhoz a rómaiaknak volt több köze. Bazár Az ebédet hol is költhetnénk el másutt, mint a kikötő fölé emelkedő szirt tetején. Az étterem a tuniszi elnök kedvenc helyei közé tartozik, ha megunja a palota szakácsainak művészetét, rendszerint itt kosztol. Bár most nincs itt, a kiszolgálás fejedelmi. A szokásos „Erős Pista" után rák és hal a menü. Halat az egykori pun kikötő mellett is láthatunk eleget, Afrika egyik legnagyobb akváriumában. Arra azonban nem számítottunk, hogy amerikai katonai temetőbe is betérünk. Az újvilág a második világháborúban elesett áldozatai akárcsak a tengeren túl, itt is mérnöki pontossággal megrajzolt temetőben nyugszanak, gondosan nyírt zöld pázsit alatt. A tuniszi óváros bazárjában a rendet mindenki önmaga értelmezi. Az óváros piacára a tenger kapuján keresztül jutunk be. A hatalmas boltív azt a vonalat jelzi, ameddig valamikor a tenger volt az úr, ám a tunisziak feltöltötték a területet. A bazár melletti csarnokban a szagoknak valami olyan sajátságos keveréke csapja arcul a betérőt, amilyet sehol másutt sem lehet érezni. A töméntelen hal, rák, polip szaga ez, amelyet a pultra kitett egész bárányfejek, és a faggyas bárányhús illata fűszerez. A kocsmák lármája itt egyetlen kedélyes ordítássá erősödik, a rózsaszín halhús a lámpák fényével együtt vörösre festi az arcokat. Az igazi bazárban már nem úszhatjuk meg vásárlás nélkül. Vendéglátónk ez egyszer nem segít, hiszen az alku mindenkinek magánügye, s ráadásul élvezetes, nem tét nélküli játék. Hogy mennyire nem az, arról a pénztárcám is árulkodik, miután egy faragott teve - Tunézia ezen tájain egyébként csak ilyet látni - gömbölyíti a táskámat. Pedig csak az árát kérdeztem, mire azonnal „möszjő" lettem, és az árus a karomat fogva kérdezgetett, nehogy elszaladjak, mennyit is adnék érte. Nagyjából a felére alkudtam le az árát, és így nem sokkal több, mint a rendes ár kétszereséért lett egy tevém. Én persze azt hittem, kemény voltam, s házigazdánkon kívül a többi is elismeréssel néztek, ól szont mosolyogva mon] itt lehet alkudni, nem i hol... A bazár varázslatos vilf a boltok napellenzői össa nek a házak derekán, szí teljesen elzárják a napfé"J máshol az épületek gyoű ban kanyarog, s ágazik f felé a vásárlók, s boltosj utcája. Miután megnézi] hogyan készül az igazi I zsa szőnyeg, és az egyik I híresebb mecsetet is kör] jártuk, egy épület tetejű Tunisz Medináját, azaz ( rosát is befoghattuk egy"1 pillantásunkkal. Kilenc hektót A világhírű Bardo m"1 um legalább olyan föUl elé állítja a gyanútlan tű tát, mint az Ermitázs vagl Louvre. Állítólag kilenc] nezer négyzetméternyi1 zaikot halmoztak föl bei" Az annyi, mint kilenc h] tár. Csak addig kételkedői amíg be nem lépünk a ha] mas épületbe, amely egy*] ron palota .volt. Ugya] nemcsak a hatalmas teri padlóját fedik a kis kock bői összerakott művészi' pek, de a falakon is hata mozaikok lógnak. A mú] umba egyébként nem oly] könnyű bejutni, a kapud ugyanis az előszezon tud szegény napjait számol?] árusok mindenféleképp] azt szeretnék, ha ezüst] megrakottan térnénk ha Legalább olyan nehéz lerázni, mint a római pén méket kínáló kereskedők"1 Éppen ima idején v"| zünk a múzeummal, az a"1 rádió folklórműsora elh"1 gat, és a müezzin hívja i* ra a hívőket. Ilyenkor] összes tévé- és rádióálloi" szünetelteti műsorát. A ' ezzinek napjában ötször' szik igénybe a modem td nika vívmányait, melyek] gítségével sokkal könnye] ben eljut a hangjuk az is'f félőkhöz, mintha a min"1 korlátján kihajolva szól] nak hozzájuk. Szállodai1 bánkban, kora hajnalban' pasztaltuk: ez nem meg őket abban, hogy "1 gyományos módon is n"J gyelmeztessék a polgár0] szent kötelességükre. Az1 azonban ma már nern 1 meg ilyenkor, hiszen az 1 lám törvényeinek hála, "" vek este egyszerre is " mondhatják az egy n"P rendelt öt imát. Kéri Barna* (Folytatjuk.) • . m w 2 Tunisz kikötője a főváros polgárainak kedvenc találkahelye. Karthágó romjaitól csak az elnöki palota választja el. (A szerző felvétele) J