Délmagyarország, 1999. április (89. évfolyam, 76-100. szám)

1999-04-01 / 76. szám

2 KÜLFÖLD CSÜTÖRTÖK, 1999. ÁPR. 1. kommentár Borisz, a béke barátja j'jj politikai célt tűzött maga elé a NATO: kiszakító ni Ko­KJ szövőt - vagy egy részét - Kis-Jugoszláviából. Az ezt megelőző elképzelés, hogy katonai eszközökkel politikai ren­det teremtenek, ugyanis nem jött össze. Mit fog szólni az új célhoz Moszkva ? Amikor a bombázások megindultak, Primakov úgy rea­gált, mintha az életerős, daliás férfikorát élő Szovjetunió mi­niszterelnöke lett volna: a felhők közé csapott, megrántotta a gyeplőt, és Washington felé igyekvő repülőjét félútról visszafordította, azután kilátásba helyezte, hogy atomrakétá­kat helyez el a független Belorusz területén, magasabb harc­készültségbe parancsolták a seregeket. Az embernek néhány percre olyan érzései voltak, mint az 1962-es kubai válság idején, amikor a toleráns Nyikita Hruscsov végül csak visszafordította a Kubába atomfegyvert szállító szovjet hajó­kat. De ezek az érzések valóban csak néhány percig tartottak. Hamar kiderült, hogy Primakov reagálása pókgrblöff, nincs royalflösch a kezében, nem is lehet. Igaz ugyan, hogy ő még mindig egy nagyhatalom miniszterelnöke, de ez a nagyhata­lom már messze nem a szovjet birodalom. Régi és újabb fog­lalásainak nem jelentéktelen részét elbukta, világhódító se­regének berlini, budapesti, prágai tisztjei hazatérésük óta családostul lakás híján még mindig a pusztákban kempin­geznek. Hát tényleg, nekik egy jó kis háború komoly egzisz­tenciális emelkedést jelenthetne... Meg is fiatalodtak a rozo­ga orosz tábornokok egy perc alatt. Amíg számukra is ki nem derült, hogy csupán látszatos kardcsörtetésről van szó. Oroszország politikailag úgy-ahogy hajlandó kiállni kis-ju­gosziáviai pravoszláv testvérei mellett, de Milosevics kedvé­ért nem fogja kirobbantani a harmadik világháborút. S re­ménykedjünk, hogy ezt mindvégig így fogja gondolni... M it gondolnak azonban a maradékában is hatalmas orosz birodalomnak azok a milliós tömegei, akiknek minden mindegy? De még mindig fáj nekik, hogy megszűnt körülöttük a hódító Szovjetunió, s vele a mindennapi ke­nyér. Jönnek az orosz választások. A mérsékelt, és háborúz­ni nem akaró Jelcin mit tud népének mondani, hogy az ne a szélsőségesekre szavazzon, hanem a békére? • Etnikai tisztogatás Koszovóban Kiterjesztett célpontok • Volt szovjet államoknak EU-segély • Brüsszel (MTI) Az Európai Unió húszmil­lió eurós (21,5 millió dolláros) rendkívüli segéllyel igyekszik enyhíteni az orosz gazdasági válságnak a volt szovjet álla­mokra háruló hátrányos kö­vetkezményeit. Az EU brüsszeli végrehajtó szerve szerdán jelentette be, hogy a volt szovjet államok rendszerváltásának támogatá­sára szolgáló TACIS-prog­ramból 1-4 millió euróval se­gítik a legrászorultabbnak vélt köztársaságokat: Azerbaj­dzsánt, Fehéroroszországot, Grúziát, Kirgizisztánt, Moldo­vát, Örményországot, Tádzsi­kisztánt és Ukrajnát. Összesen 24 egészségügyi és élelmi­szer-ellátási programról van szó, a különsegélyek összege 20 millió euróra rúg. Februárban az Európai Unió külügyminiszterei kife­jezésre juttatták, hogy az in­tézmény folytatja az orosz gazdasági válságtól leginkább sújtott volt szovjet tagállamok támogatását. A miniszterek arra sürgették a bizottságot, hogy teremtsen pótlólagos forrásokat a leginkább rászo­ruló köztársaságok legsebez­hetőbb lakosságcsoportjainak segélyezésére. A bizottság egyébként azt is tervezi, hogy Moldovának további 15 millió euró érték­ben makrogazdasági segélyt, Kirgizisztánnak pedig további 8,5 millió eurót juttat az élel­miszer-ellátás érdekében. Ki írja le a szovjet adósságot? • Moszkva (MTI) Oroszország az egykori Szovjetuniótól örökölt adósság háromnegyedének elengedésé­re akarja rábírni külföldi hite­lezőit - közölte szerdán Jurij Maszljukov első miniszterel­nök-helyettes. A vezető orosz kormánytisztviselő a Financial Timesnak adott nyilatkozatá­ban kijelentette: Moszkva az orosz adósságokat törleszteni tudja, a szovjet időszakból ma­radt hitelhányad teljes visszafi­zetését azonban nem képes vállalni, ezért azt szeretné elér­ni, ha a hitelezők e rész 75 szá­zalékáról lemondanának. Elhunyt Gosztonyi Péter Síró albán lányok érkeztek a jugoszláv-macedón határon Blace faluba. Elhagyták az otthonukat... (MTI Telefotó) • Bern (MTI) Életének 68. évében ked­den Bernben elhunyt Goszto­nyi Péter magyar történész ­közölte a hírt szerdán a svájci magyar nagykövetség. Az 1956 óta Svájcban élt nem­zetközi hírű Kelet-Európa- és Oroszország-szakértőt márci­us elején megoperálták, ak­kor jobban lett, most váratla­nul következett be a halála. • Brüsszel, New York (MTI) A NATO főtitkára fel­hatalmazta az európai szövetséges erök főpa­rancsnokát, hogy ter­jessze ki a jugoszláviai célpontok övezetét, és fo­kozza a légi csapások ütemét - jelentette be szerdán a szövetség szó­vivője. Cáfolta azonban, hogy a NATO már meg­kezdte volna a csapások harmadik fázisát, a Ko­szovótál északra eső te­rületeken lévő, nem lég­védelmi célpontok bom­bázását. Jamie Shea hangsúlyozta: egyetlen olyan létesítmény sem le­het menedék a jugoszláv erők számára, ahol a ko­szovói elnyomás akcióit tervezik, irányítják vagy kivitelezik. Az ENSZ főtitkárát mélyen felháborítja, hogy szerb kato­nai és félkatonai erők etnikai tisztogatást folytatnak Koszo­vóban. Kofi Annán kedden felszólította a nemzetek kö­zösségét, hogy nyújtson azon­nal segítséget a menekültek­nek és az őket befogadó or­szágoknak. Kamal Harazi iráni külügy­miniszter a Lamberto Dini olasz külügyminiszterrel ked­den folytatott telefonbeszélge­tésében országa és az arab vi­lág nevében szintén mély nyugtalanságának adott han­got a Koszovóban dúló etnikai tisztogatás miatt. Kofi Annán a New York­ban kedden kiadott közlemé­nyében hangsúlyozta: a Ko­szovóban történő események miatti nyugtalanságát csak to­vább fokozza az a tény, hogy minden független külföldi megfigyelőnek el kellett hagy­nia a dél-szerbiai tartományt. Leszögezte, hogy a polgári lakosságot soha nem lenne szabad szándékos és általános támadásoknak kitenni, az ilyen akciók a humanitárius jog nyilvánvaló megsértését jelentik. A világszervezet minden tőle telhetőt megtesz a koszo­vói menekültek szenvedései­nek megkönnyítésére - han­goztatta Kofi Annán, aki az ENSZ Menekültügyi Főbiz­tosságát bízta meg a térségbe irányuló ENSZ-segélyakciók összehangolásával. Az emberi jogokat védő Humán Rights Watch egyik képviselője me­gerősítette, hogy a szerb biz­tonsági erők Pristinában és környékén koszovói albán családokat gyűjtenek össze és kényszerítenek erőszakkal szülőföldjük elhagyására. Az amerikai szervezet két közvet­len szemtanútól úgy értesült, hogy a szerb erők autóbuszok­kal az albán határ felé szállít­ják foglyaikat. Ezeket az in­formációkat megerősítette Na­im Jerliu, a Koszovói Demok­ratikus Liga alelnöke. Az AFP független és meg­bízható forrásokból úgy tudja, hogy a szerb erők megkezdték Pristina albán nemzetiségű la­kosságának (mintegy 150 ezer embernek) a módszeres elűzé­sét. Hasim Taci, a Koszovói Felszabadítási Hadsereg ve­zetője a ZDF német televízió­nak adott nyilatkozatában azt állította, hogy a szerb erők százezer koszovói albánt gyűjtöttek össze Pristina köz­pontjában. A nőktől és gyer­mekektől különválasztják a férfiakat, akiket a város focis­tadionjába szállítanak. • Washington (MTI) A NATO nagyköveti taná­csa keddi zárt ülése határozta el, hogy 20 százalékkal bővíti a Jugoszlávia elleni légi csapá­sok célpontjainak listáját, amelyre Belgrád belvárosában álló kormányzati épületek is felkerülnek. A The Washington Post című amerikai napilap egy meg nem nevezett amerikai tisztségviselőt idézve szerdán számolt be arról, hogy az in­tézkedéssel szó szerint „ház­hoz akarják vinni" Szlobodan Milosevics jugoszláv elnöknek a légiháborút, felrobbantva a belgrádi rezsim működése szempontjából döntő fontossá­gú létesítményeket, amelyek földrajzilag viszonylag közel vannak Milosevics szokásos tartózkodási helyéhez. A The New York Times című újság két magas rangú amerikai illetékestől szintén úgy értesült, hogy a támadá­sok kiterjedhetnek a belgrádi kormányzati negyedre, többek között a belügy- és a védelmi minisztérium épületére. • Csacsak (MTI) A NATO jugoszláviai légi csapásai során teljesen meg­semmisült a csacsaki „Szlobo­da" háztartásigép-gyár, Jugo­szlávia legnagyobb ilyen üze­me - közölték a cég vezetői szerdán a helyszínre látogató újságírókkal. Az anyagi kárt 300 millió dollárra becsülik. A Beta belgrádi független hírügynökség szerint Radomir Ljulics vezérigazgató a jugo­szláv vezérkar által a délnyu­gat-szerbiai városba szervezett újságíró-látogatáson elmondta, hogy a vállalatot több mint húsz rakétatalálat érte. A leghevesebb támadásokat vasárnap és kedden voltak, amikor a legkorszerűbb, egy tonnánál is nehezebb rakétákat lőttek ki az üzemre - mondta Ljulics, s aláhúzta: a NATO feltételezéseivel ellentétben az üzem nem lőszergyárként működött, hanem polgári ren­deltetésű termékeket gyártott. Az újságírók szerint a cég központi összeszerelő csarno­ka mellett hatalmas, tíz méter mély és húsz méter hosszú kráter tátong. Az épületnek csak a fémszerkezete maradt meg, a környéken pedig por­szívó- és egyéb készülékdara­bok szóródtak szét. A Beta újságírója szerint a gyártelepen még két hasonló gödröt hoztak létre a robbaná­sok. Az üzem területén néhány fel nem robbant rakéta is talál­ható, amelyek biztonsági okok miatt nem közelíthetők meg. • Bécs (MTI) Hasim Taci, a Koszovói Felszabadító Hadsereg (UCK) vezetője szerint Jevgenyij Pri­makov orosz kormányfő köz­vetítő akciója „csak a Milose­viccsel folytatott játék része". A koszovói albán politikus a Der Standard című osztrák független lapnak adott, szer­dán megjelent telefoninterjú­ban úgy vélte: minden olyan kompromisszum, amelyben Milosevics is szerepet kap, tragédiát hoz Koszovó számá­ra. Taci megítélése szerint Pri­makov Milosevics utolsó re­ménye. Miloseviccsel azon­ban nem lehetséges a béke, nincs kompromisszum, mert ő maga a probléma forrása ­mondta. A világnak előbb sza­kítania kell a jugoszláv elnök­kel, mert vele nincs béke Ko­szovóban és a Balkánon sem lesz nyugalom. • Moszkva (MTI) Az orosz fekete-tengeri flotta hét hajóból álló rajt irá­nyít a Földközi-tengerre, a NATO hadmozdulatainak megfigyelésére és más felde­rítő tevékenység céljából. A hírt az Eho Moszkvi rádióál­lomás jelentette szerdán az orosz haditengerészet pa­rancsnokságára hivatkozva. Az értesülés szerint az orosz hajóraj pénteken futna ki, s a török hatóságokat már értesí­tették a hadihajók áthaladásá­ról a Boszporuszon és a Dar­danellákon. Orosz elemzők szerint a hajóraj már önmagá­ban, „az orosz zászló jelenlé­tének demonstrálásával" is ha­tással lehet a NATO-akciókra. Ugyanakkor a hajóraj kifutá­sának előkészítése azt jelenti, hogy Moszkva nem számít immár a NATO légi csapásai­nak gyors beszüntetésére. Az orosz haditengerészet sajtó­szolgálata szerint viszont a fe­kete-tengeri flotta hajói bázi­saikon tartózkodnak, s egyelőre nincs tervbe véve ki­futásuk a jugoszláviai válság­gal összefüggésben. • Washington (MTI) Az Egyesült Államok szer­dán lefoglalta az országban levő jugoszláv diplomáciai képviseleti épületeket és java­kat. A lépésre annak nyomán került sor, hogy Belgrád a NATO légitámadásaira hivat­kozva megszakította a diplo­máciai kapcsolatokat Wa­shingtonnal. Az amerikai főváros köz­pontjában található jugoszláv nagykövetséget, valamint a nagyköveti rezidenciát kiürí­tették, miután az ott tartózko­dókat távozásra szólították fel. (Az előzetesen előírt távozási határidő kedd éjfélkor lejárt.) • Róma (MTI) A NATO jugoszláviai ka­tonai akcióját agresszióként megbélyegző határozatot kí­vánt elfogadtatni az Európa Tanács Rómában ülésező par­lamenti közgyűlésével a kép­viselők egy csoportja, amely azonban elszigetelődött állás­pontjával - közölte szerdán Surján László, a magyar kül­döttség vezetője. A sem NATO-, sem EU­tag országok elsöprő többsége is elvetette a „beavatkozás-el­lenes" törekvéseket - hangsú­lyozta az Országgyűlés kül­ügyi bizottságának alelnöke. A végül majdnem egyhangú­lag elfogadott szöveg elítéli az etnikai tisztogatást és rendkí­vül sajnálatosnak tartja, hogy a Biztonsági Tanács nem volt képes hatékony döntéseket hozni, a NATO beavatkozásra kényszerült. - Bár név szerint nincse­nek megemlítve a határozat­ban, közismert, hogy Oroszor­szág és Kína magatartásán múlott, hogy nem született egy még újabb, még világo­sabb BT-állásfoglalás - utalt rá Sutján László. Bátorító • Washington (MTI) Olusegun Obasanjo meg­választott nigériai államfőt, aki afrikai, európai és ame­rikai körúton jár, kedden a washingtoni Fehér Házban fogadta Bili Clinton ameri­kai elnök. A nyugalmazott tábornok, aki május 29-én veszi át az elnöki teendőket, tizenöt év óta az első civil államfő lesz Nigériában. Clintonnal folytatott mint­egy háromnegyed órás megbeszélését „igen szí­vélyesnek és bátorítónak" nevezte. Arkan a listán • Hága (MTI) A hágai Nemzetközi Törvényszék (TPI) körözést adott ki és vádat emelt a szerb Zseljko Raznyatovics, ismertebb nevén „Arkan pa­rancsnok" ellen, a volt Ju­goszlávia területén 1991 és 1995 között elkövetett há­borús bűncselekmények mi­att. Az utóbbi napokban több forrás beszámolt arról, hogy Arkan hírhedt szerb szabadcsapata élén Koszo­vóban tűnt fel. Raznyato­vics neve már korábban szerepelt a vádlottak nyilvá­nosságra nem hozott listá­ján. Erasmvs-díi • Amszterdam (MTI) Az Erasmus-díjat idén Mary Robinson volt ír ál­lamfő, az ENSZ emberi jogi főbiztosa nyerte el. Az Erasmus-alapítvány beje­lentése szerint a díjat „az alapvető európai értékek védelmében vállalt példás, diszkrét és meggyőző szere­pének" elismeréseként ítél­ték oda Robinson asszony­nak. Az 54 esztendős Mary Robinson 1997 óta az ENSZ emberi jogi főbizto­sa. 1990-től 1997-ig Íror­szág államfője volt. Öcalan pere • Róma (MTI) Az ET parlamenti közgyűlése kijelölte a Tö­rökországban bebörtönzött kurd lázadóvezér, Abdullah Öcalan perét figyelemmel kísérő nemzetközi megfi­gyelőket. A küldöttségben többek helyet kapott Lord Russel-Johnston brit kon­zervatív politikus, a köz­gyűlés elnöke, Bársony András magyar szocialista párti politikus és Walter Schwimmer, az Osztrák Néppárt tagja. A kijelölt megfigyelőkön kívül szá­mos képviselő jelezte, hogy szívesen kísérné figyelem­mel a pert a helyszínen. Mélypont • Moszkva (MTI) Oroszország deviza- és aranytartaléka március vé­gére 10,6 milliárd dollárra esett, ami 3 éve a legalacso­nyabb szint - jelentette ki szerdán Viktor Gerascsenko orosz jegybanki vezető. Az orosz tartalékszint március 19-én még 11,2 milliárd dollárt tett- ki, ami egyéb­ként szintén hároméves mélypont volt. Március vé­gére azért csökkent tovább a tartalék, mert belőle fe­dezte a kormány esedékes külföldi adósságtörleszté­sét, illetve egyes orosz sza­kértők úgy tudják, hogy a tartalékból a rubel védelmé­re is fordítottak.

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom