Délmagyarország, 1999. március (89. évfolyam, 50-75. szám)

1999-03-06 / 55. szám

SZOMBAT, 1999. MÁRC. 6. HAZAI TÜKÖR 7 Törik a lap 5

zeged egyik reprezentatív folyóiratüzlete közel hozza Európát. A legkülönfélébb újságokat kapni; az ismertebb nyugati közéleti hetilapok mellett megtalálhatók a vasúti modellezőknek szóló kiadványok éppúgy, mint a főzés rejtelmeibe beavatók vagy a szexlapok, lebontva érdeklődési területre, hetero, homo, állatos, azon belül kutya, macska. Az újságok a vevők számára fenntartott térben, polcokon kelletik magukat, ahogyan kell. Néhányan bele is lapoznak egy-egy példányba, gyönyörködnek a játékvasútban, a gőzölgő hagymalevesben vagy az állat és ember között kibontakozó intim barátságban. Az újságos azonban rendre megelégeli. „Összetörik a lap" mondja ilyenkor, nem kis fejtörést okozva a járatlanabb olvasóknak, akik úgy teszik vissza az újságot, mintha kristályvázát tartanának kezükben. Ezek az emberek azután többnyire azonnal kifordulnak az üzletből, nem vesznek semmit, még a Fülesre is inkább két sarokkal odébb kotorják össze az aprót. Olvasom - igaz, nem a szegedi üzletben -, hogy Amerikában ez is másképp van. A washingtoni Barnes and Noble könyv- és folyóirat áruházban például székeket és íróasztalokat, sőt foteleket helyeztek el, a vásárlóknak kávét szolgálnak fel, hogy nyugodtan válogassanak és olvasgassanak. G

ondolhatják, ilyenkor csak úgy törnek a drága folyóiratok boritói, csoda, hogy a nagy csörömpötésben egyáltalán oda tudnak figyelni a cikkekre az emberek. Hiába, nem tudja ez a Barnes, se a Noble, ha élnek még egyáltalán, hogyan is kell eladni. Túl messze vannak Európától. Tóth-Sxenesi Attila Fények és árnyak a mükincspiacon • Előny a hagyományos iskoláknál Szegeden vége a hal plusz hatnak? Hamarosan megszületik a közoktatási törvény módosítása, mely a visszavont nemzeti alaptanterv után először fejezi majd ki jogszabályban az új kormányzat törekvéseit. Az új törvény a szegedi oktatási struktúrában is változásokat jelez. Mint az többször is elhangzott már, az új jogszabály a hagyományos iskolaszerkezetet - vagyis a nyolc általános iskolai és négy középiskolai osztályt - részesíti előnyben, és különösen fontosnak tartja majd a nyolcosztályos általános iskola megerősítését. A módosítás arra törekszik, hogy a képzés egységes és átjárható legyen, ezért a NAT által preferált helyi tantervek helyett ezentúl az oktatási miniszter által kiadott kerettanterv jelenti majd az oktatás vázát, s ezt egészíti ki az iskolák sajátosságaira alapuló helyi tanterv. A kerettantervek a képzés egész hosszát szabályozzák majd, összhangban az alapműveltségi, illetve az érettségi vizsga feltételeivel. (Azok az iskolák, ahol hetedik évfolyamon tavaly ősszel már bevezették a NAT alapján előkészített helyi tantervet, 7-8. évfolyamon még választhatnak a folytatás vagy a kerettanterv átvétele között). A legfontosabb változások valószínűleg az iskolatípusoknál várhatóak. Mivel a törvény a 2000-2001es tanítási év végétől kizárólag a nyolc évfolyamos általános iskolát preferálja, illetve az oktatás tartalmi szervezése is eszerint változik, várhatóan megpecsételődik a hat és nyolc évfolyamos gimnáziumok sorsa. Szegeden az oktatási bizottság elnöke, Hargittai Rita kérdésünkre megerősítette egy korábbi kijelentését, miszerint a szegedi középiskolák átvilágításával egyidőben felülvizsgálják a városi iskolákban működő hat plusz hatos gimnáziumi osztályok működését is. Hargittai Rita szerint ha a közoktatási törvény módosítása az említett értelemben megtörténik, akkor Szegeden a 2000-200l-es tanévre már valószínűleg nem engednek ilyen osztályokat indítani. A bizottság elnöke úgy véli, maguk a középiskolák sem rajonganak a hat plusz hatért, ám a régi oktatási szabályozás tartalma és a gyereklétszám csökkenése belekényszerítette őket a bevezetésébe, hiszen így elébe mehettek a beiskolázásnak már hatodik osztályban - amúgy nehéz helyzetbe hozva az általános iskolákat, amelyeknek felső évfolyamaikon sokszor elfogyott a „törvényi" gyereklétszám. Hargittai Rita nem vár jelentősebb ellenállást az oktatási struktúra egységesítése miatt, mondván, hogy Szegeden még az egyházi iskolák sem építenek csak a hat vagy nyolcosztályos gimnáziumi formára, és az egységesítéssel nemcsak az átjárhatóság oldható meg, hanem sok konfliktushelyzetet is megelőznek. Az átvilágítás március és július között történik majd, az oktatási bizottság pedig ősszel tárgyal róla. A struktúraváltás mellett fő célja lesz a középiskolák profiltisztítása, vagyis a párhuzamos képzések megszüntetése és a piacképesebb szakmák előnyben részesítése. Az elnökasszony szerint a kamaráktól a munkaügyi központig az összes érdekelt szót kap majd az ügyben és szeptemberben összehangolt szakmai javaslat kerül a bizottság elé. Panek József Nátyi Róbert: Ma sokan hamisítanak festményeket, különösen XX. századi magyar mesterek müveit. (Fotó: Schmidt Andrea) A hamisított Rippl-Rónai-festmények miatt a héten kirobbant botrány ráirányította a figyelmet az egyre élénkebb magyar műkincspiaera. A statisztikákból kiderült, tavaly a 2,5 milliárd forintot is meghaladta az aukciós forgalom összértéke, s ennek közel 80 százalékát a festmények eladása tette ki. Úgy tűnik, a növekvő keresletből a hamisítók is szeretnének profitálni. Nátyi Róbert művészettörténésszel - aki az egyik legnagyobb és legpatinásabb hazai műkereskedő cég, a budapesti Nagyházi Galéria és Aukciós Ház szakértőjeként szerzett tapasztalatokat - a hamisítási ügy tanulságairól is beszélgettünk. • A héten napvilágra került csalássorozatban kilenc Rippl-Rónai-hamisitványt adtak el 27 millió forint értékben. Meglepte az ügy? - A közvélemény számára úgy tűnhet, hogy ez egy egyedülálló, elszigetelt jelenség, holott a festészeti hamisítás meglehetősen széleskörű, különösen a XX. századi magyar mesterek esetében. A laikusok csak egyegy ilyen nagy nyilvánosságot kapott eset kapcsán találkoznak a problémával, ezért nem is gondolják, mennyire gyakori dolog. Most egy valóságos műhelyt fülelt le a rendőrség, azaz a képeket készítő restaurátor szinte iparszerűen festett. Valószínűnek tartom, hogy több hasonló műhely is működik az országban, mert kifejezetten jó üzlet festményeket hamisítani. Tavaly egy nagyszabású Rippl-Rónai-kiállítás volt a Magyar Nemzeti Galériában, amiről gyönyörű katalógus is készült. Rendkívül népszerűvé vált a kaposvári mester festészete, felverték a képei árát, ezért nagy lehetett a kísértés a hamisító számára. • Kik azok az alkotók, akiknek a munkáit idehaza a leggyakrabban hamisítják? - A hazai műkereskedelemben - tapasztalataim szerint - a XX. század első felének nagy mesterei a célpontok. Rippl-Rónain kívül Vaszary János-, Csók István-, Iványi-Grüwald Béla-, valamint az utóbbi években roppant keresetté vált Scheiber Hugó-hamisltványok bukkantak már fel. Nemrégiben például egy szegedi lakásban találkoztam több Scheiber-hamisítvánnyal is. A galériákat járva nagyon sok hamisítványt lehet látni az egész országban. • Nem lehet olyan könnyű egy hamisítvány felismerése, ha például egy világhírű festőművész1 is be tudtak csapni - Egy festőművész nem feltétlenül szakértő, nem biztos, hogy kompetens annak eldöntésére, hogy eredeti képről vagy hamisítványról van-e szó. A művészettörténészek sem csalhatatlanok, ugyanis nem ismerhetik mindegyik festő életművét egyforma alapossággal. Miközben óriásira nőtt a műkereskedelem, nagyon sok hamisítvány jelent meg a piacon. Tulajdonképpen tűzoltómunka folyik, mert a szakma nem tudta követni a robbanásszerű növekedést. A műkereskedők sem tudják, hogy mit csináljanak, mert csak a legnagyobb galériák, aukciós házak tehetik meg, hogy saját műtörténész szakértőket alkalmazzanak. Ráadásul száz százalékos biztonsággal a legképzettebb szakértőnek sem minden esetben sikerül tisztáznia egy kép eredetiségét. Szerencsére azért kellő felkészültséggel nagyon nagy valószínűséggel el lehet dönteni, hogy eredeti-e egy festmény vagy sem. • Milyen módszerekkel dolgoznak a hamisítók? - A kevésbé felkészült dilettánsok általában albumban publikált festményeket másolnak le. Közismert festőket többnyire úgy szoktak hamisítani, hogy nyolc-tíz munkájukból kompilálnak egy új képet. Például az egyik képéről egy fát, a másikról egy alakot másolnak le. Ezt a módszert nehezebb lefülelni. Minél jobban ismeri a szakértő a festő életművét, annál könnyebben ki tudja szűrni a hamisítványt. Ha valaki bizonytalan egy neves mester alkotásának eredetiségét illetően, akkor legcélszerűbb az adott művész monográfusától szakvéleményt kérnie. Magyarországon most van kialakulóban a műtárgyakkal kapcsolatos szakértői szolgáltatás. Magyar festményekről a Nemzeti Galéria szokott hivatalos szakvéleményt kiadni, de a külföldi gyakorlatnak megfelelően egyre gyakoribb, hogy a gyűjtők független szakértőktől kérnek írásbeli szakvéleményt. A műtárgybírálat nem tartozik ugyan a múzeumok alapfeladatai közé, de a szakmúzeumok munkatársai általában nem zárkóznak el ettől. Az aukciós házak, magángalériák inkább csak közvetítésre vállalkoznak. Erre volt jó példa a közelmúltban Debrecenben elárverezett Mednyánszky-hamisítvány esete. A legnagyobb aukciós házak vissza szokták vásárolni a festményt, ha két független szakértő is úgy nyilatkozik, hogy az eladott kép nem eredeti. így viszont nagyon nehéz helyzetbe kerülhetnek, mert nem biztos, hogy az eredeti tulajdonostól vissza tudják szerezni a pénzt. Nyugat-Európában minél drágább egy kép, annál nagyobb gondot fordítanak a szakvéleményre. Úgy vélem, nálunk is hamarosan megjelenhetnek a hiteles, megbízható független szakértők. Ehhez persze arra lenne szükség, hogy szakmai és anyagi felelősséget is tudjanak vállalni a bírálatukért. • Milyen különbségek vannak a szegedi és a budapesti műtárgypiac között? - Szembetűnők a minőségi különbségek. Ez nemcsak Szegeden észlelhető probléma, hanem az egész országban. A műtárgyakkal foglalkozó vidéki üzletek többsége szinte a pesti műkereskedések raktáraként szolgál. A legjobb kvalitású festmények, bútorok, szőnyegek és porcelánok felvándorolnak a fővárosi aukciós házakba, galériákba, és ott értékesítik őket. Szegeden is ritkán lehet egy műkereskedésben átütően jó képet vásárolni. Az árkalkulációban is felfedezhetők bizonyos anomáliák, például a XX. század első feléből származó középkategóriájú magyar festők képeiért a budapestihez képest itt akár két-háromszoros árat is kérnek. A legnívósabb festmények persze meg sem jelennek, aki egy Gulácsy-képet akar eladni, az Pesten értékesíti. A vidéki galériákban az is gyakran előfordul, hogy másolatot kínálnak eredeti bútorként, azaz a műkereskedők nem adnak meg minden szükséges információt róla. A magas ár miatt a vevő pedig azt gondolhatja, hogy eredeti bútort vásárol. Etikailag ez mindenképp kifogásolható. # Mi volt a legmeglepőbb műkincs, amivel találkozott? - Annak idején a Szépművészeti Múzeum nyilvántartási osztályán gyakornokként elég sok magángyűjteményből származó műtárggyal megismerkedhettem, ezért tudtam, hogy egyes gyűjtőknél hihetetlenül ritka dolgok is fellelhetők. Mégis meglepett, amikor valaki egy olyan ládikát hozott be aukcióra, amit XIV. Lajos híres műbútorasztalosa, André Charles Boulle valószínűleg saját kezűleg készített, s amit maga a Napkirály küldött ajándékba Apafi Mihály erdélyi fejedelemnek. Nehezen tudtuk az értékét megbecsülni, végül egymillió forintról indult a licit. • Milyen műtárgyakat érdemes aukcióra vinni? - Erre nincs általános szabály. A magyar aukciós házak profilja most kezd kialakulni, most válik nyilvánvalóvá, hogy melyik cég milyen területtel foglalkozik. A piac rendkívül széles, a magyar mesterek 20-30 ezer forintos kisgrafikai munkáit éppúgy árverésre bocsátják, mint a legnagyobb alkotók jelentősebb műveit. Például Szinyei Merse Pál Parkban című festménye tavaly decemberben 70 millió forintért talált gazdára. Hollósi Zsolt Csengele • Munkatársunktól Ma, szombaton este hét órától nőnapi bált rendeznek a csengelei faluházban. A polgárőrök szervezte rendezvény vendége Bach Szilvia. A népszerű énekes-parodista produkcióját este tíz óra tájban láthatja a közönség. A műsor előtt birkapörköltet szolgálnak fel.. A finom falatok elfogyasztása után a résztvevők akár meg is szabadulhatnak néhány kilótól, ugyanis Csáki István és zenekara jóvoltából hajnalig rophatják a táncot. Éjfélkor tombolasorsolás lesz, melynek fődíja egy százezer forint értékű robogó. A bál hölgyvendégeit pedig a csengelei önkormányzati képviselők egy-egy szál virággal fogadják. Mórahalom • Munkatársunktól Ezen a hétvégén ismét folytatódik a Délmagyarország Kft. kulturális vetélkedősorozata, a Szomszédoló. Ma, szombat délután öt órakor a mórahalmi művelődési házban a kistelekiek vendégeskednek. Elsőként a művészeti iskola ütősei, vonósai, végül népzenészei mutatkoznak be. A nyugdíjasklub vegyes kara után az általános iskolások kórusa következik. A citerazenekar és pávakör után a Pro-Art Szvit Egyesület versenytáncosainak tapsolhat a közönség. A kistelekiek mórahalmi vendégszereplését az id. Vándor Rudolf Fúvószenekar műsora zárja. Röszke • Munkatársunktól Vasárnap a Szomszédoló helyszíne Röszke. A határ menti település művelődési házában délután öt órakor a baksiak lépnek fel. A közel másfél órás blokk nyitásaként az általános iskolások palotást táncolnak. Ezután a közönség egy nótacsokrot hallgathat meg a citerazenekar és asszonykórus előadásában. A legkisebbek is bemutatkoznak Röszkén, prózát hallhatnak és cigánytáncót láthatnak a nézők az iskolások előadásában. Korábban már nagy sikert aratott a baksiak körében az óvoda- és az iskolabáli műsor egyaránt, amiből részleteket Röszkén is bemutatnak az óvónők, illetve a pedagógusok. Ezenkívül lesz még vers, Besenyő család paródia és részletek A dzsungel könyve című musicalből. Szatymaz • Munkatársunktól Jótékonysági farsangi és npnapi bált rendeznek ma, szombaton este hat órától a szatymazi művelődési házban. A bál bevételét a Mozgáskorlátozottak Szatymazi Egyesülete számlájára utalják át. A vacsora után különféle műsorokkal szórakoztatják a vendégeket. A szatymazi citerazenekar és asszonykórus népdalokkal, az általános iskola nyolcadikosai és tanárai pedig énekkel és tánccal készültek az eseményre. A produkciók után a vendégsereg hajnalig rophatja a táncot Varga Antalnak és zenekarának jóvoltából.