Délmagyarország, 1999. március (89. évfolyam, 50-75. szám)

1999-03-01 / 50. szám

6 UNIVERSITAS HÉTFŐ, 1999. MÁRC. 1. Klebelsberg Kuné­ösztöndíj • Egy fejvadász karríertanácsai „Sűrű váltásokra kell készülni,f „Aki elhiteti magával, Hogy úgysem jön neki össze, annak nem is fog összejönni." (Fotó: Schmidt Andrea) Névjegy • Munkatársunktól Pintér Zsolt fejvadász, karrierszakértő. A moszk­vai IMO diplomácia szakán végzett, portugál-angol szakterületen 1983-ban. Munkahelyei: Külügymi­nisztérium (1983-85), Konzumex Külkereskedelmi Vállalat (1985-87), MGM Radax kereskedelmi igaz­gatósága (1987-90). 1989-ben feleségével megalapí­totta a Manager Contact International Kft. nevű fej­vadász céget, amelynek jelenleg társtulajdonosként ügyvezető igazgatója. Eközben az ELTE-n jogi diplo­mát, egy kétéves tanfolyamon pedig felsőfokú külke­reskedelmi szakképesítést szerzett. Angolból, orosz­ból és portugálból felsőfokú nyelvvizsgája van, de tárgyalóképes szinten beszél spanyolul is. Negyven­éves, nős, hatéves fia és hároméves lánya van. • Ha egy lapot menedzselnek Gonzósodik a Szegedi Egyetem • Budapest (MTI) Klebelsberg Kunó ne­vét viselő új ösztöndíjra ír ki pályázatot várható­an a hét folyamán Há­mori József kultuszmi­niszter, amelynek szöve­gét a Kulturális Közlöny­ben és a sajtóban is köz­zé teszik - közölte Pál Jó­zsef, a tárca helyettes ál­lamtitkára. Az ösztöndíj alapításának elsődleges célja a külföldi magyar kulturális intézetek tudományos jellege kialakítá­sának és erősítésének segíté­se, illetve a tehetséges szak­emberek külföldi tapasztalat­szerzésének biztosítása volt. Az ösztöndíjat két kategóriá­ban osztják majd ki. Az egyik nagyobb réteget, főként a fia­tal szakembereket érinti, és a magyar nemzeti kulturális örökség külföldön történő megjelenésének kutatására vonatkozik. A szűkebb cso­portra kiteijedő az újabb kül­földi magyar kulturális inté­zetek nyitásának indokoltsá­gával kapcsolatos kutatásokat célozza. Pál József elmondta: a kul­turális képviseleteket tekintve többször volt már javaslat ar­ra, hogy Isztambulban újra nyissák meg a két világhábo­rú között működött magyar intézetet. Hozzátette: az igé­nyek és a helyi lehetőségek felmérése olyan kutatómun­ka, amellyel pályázni lehetne az ösztöndíjra. Az ösztöndí­jak szeptembertől lépnének életbe és három hónapos mi­nimális időtartamtól akár egy akadémiai évig is terjedhet­nének. A pályázati úton el­nyerhető támogatás évente 100 hónapos keretet biztosí­tana, amelynek összege az idei évben 10 millió forint, de 2000-től már évi 24 millió fo­rint lesz a tárca tervei szerint. Az, hogy egy-egy pályázó mekkora összeget kap majd, egyrészt a kutatási területtől, másrészt a helyszíntől függ­het. A havonta elnyerhető pénzösszeg a Külügyminisz­térium által használt szorzók­kal számolva akár 800-1000 dollár is lehet. Az ösztöndíj odaítéléséről héttagú bírálóbi­zottság dönt majd, amelynek három állandó tagja a Nem­zeti Kulturális Örökség Mi­nisztériumának közigazgatási államtitkára, a nemzetközi kapcsolatokért felelős, vala­mint a kulturális helyettes ál­lamtitkár. A további négy tag a tudományos élet szakirány­nak megfelelően kiválasztott kiemelkedő képviselője. A karriertervezést ma már tizenhét éves korban tudatosan el kell kezdeni - mondja Pintér Zsolt, aki fejvadászként és karrier­szakértőként mutatkozik be mindenkinek. A múlt héten szegedi egyetemis­táknak és főiskolásoknak adott álláskeresési taná­csokat a József Attila Tu­dományegyetemen tartott előadásán. Pintér Zsolttal arról beszélgettünk, ho­gyan és milyen esélyek­kel tudják eladni magu­kat a diplomások. • Mivel foglalkozik az önök fejvadászcége? - Azon kevés tanácsadó cég közé tartozunk, amelyek közép- és felsővezetői szinten, közvetlen megkereséssel, is­meretségek alapján kutatnak fel embereket. Mindig cégek­nek dolgozunk, soha nem ke­resünk állást egyéneknek, ná­lunk az egyén nem is fizet. • Ma a munkaerőpiacon csak az tud érvényesülni, aki eladja magát. Hogyan tudja valaki jól eladni ma­gát? - Egy kézikönyv szerint a munkáltatók azokat a jelent­kezőket fogják felvenni, akik a legalkalmasabbak. Ez téve­dés. Az egyébként többé-ke­vésbé alkalmasnak tűnő jelöl­tek közül azt választják, aki a felvételi folyamatban a leg­jobban el tudja magát adni. A külföldi munkáltatók gyakran abból indulnak ki, hogy aki jól beszéli az adott nyelvet, az szakmailag is biztosan jó. Ezt kihasználva szakmailag csap­nivaló emberek tudják eladni magukat azzal, hogy kiválóan beszélnek idegen nyelveken. A karriertervezést ma már ti­zenhét éves korban tudatosan el kell kezdeni. Az elmúlt rendszerben arra szocializál­tak bennünket, hogy végezd el a műszaki egyetemet, kezdjél el segédmérnökként dolgozni, és a végén főmérnökként nyugdíjba vonulsz. Ma fel kell készülnünk a sűrű váltásokra, és nyitottnak kell lennünk a legkülönbözőbb szakterületek vonzására. Van példa arra, hogy valaki több munkahely­váltáson keresztül nehézipari gépészmérnökből egy kozme­tikai cég PR- és kommuniká­ciós igazgatója lett. Meg kell mutatnunk motiváltságunkat, nyitottságunkat, dinamizmu­sunkat, kommunikációs ké­pességeinket, mert a munkál­tatók általában ilyen embere­ket keresnek. Aki viszont elhi­teti magával, hogy úgysem jön neki össze, annak való­színűleg nem is fog összejön­ni. • A munkaadók általában gyakorlott munkavállaló­kat szeretnek foglalkoztat­ni. A pályakezdő egyetem­isták milyen esélyekkel in­dulnak a munkaerőpiac­ra? - Az egyetem alatt már a harmadik évtől két éven ke­resztül nyári gyakorlatot kell vállalni. Ez lehet szakmai jel­legű, de attól eltérő is. Ha egy közgazdász hallgató nyáron üzletvezető helyettesként dol­gozott a Balatonnál egy kis­vendéglőben, és valamilyen eredményt tud felmutatni, az is bizonyltja a munkáltatónak, hogy ez az ember okos, krea­tív, jó ötletei vannak. 0 Az ön nevéhez egy olyan program is fűződik, amely a felsőfokú képzésben részt vevők elhelyezkedési esélyeinek javítását céloz­za. - A világ egyetemein, főis­koláin mindenhol működik karrieriroda, és Marosán Györggyel 1994-ben bombáz­ni kezdtük a munkaügyi mi­nisztériumot, hogy csináljanak Magyarországon is valamit. Szerintem ugyanis a karrier­irodákat nem pályázati pénzből kellene megvalósíta­ni, hanem az oktatási és a munkaügyi minisztérium költ­ségvetésből. Ebbe a diákszer­vezetek munkatársai is bese­gíthetnek, így tevékenységük nem merülne ki abban, hogy állásbörzét szerveznek. A kar­rierirodákban egész évben például általam kiképzett főál­lású karrier-tanácsadók állná­nak a hallgatók rendelkezésé­re. A HÖOK korábbi elnöke, Skultéty Tamás és az előző művelődési miniszter, Magyar Bálint felkarolta az ötletet. A volt miniszter ezt felhasználta arra, hogy megmutassa a fia­taloknak, milyen sokat tesz ér­tük. Most arra várunk, hogy Pokorni Zoltán mikor fogja felismerni ennek az előnyét. A kormányváltással ugyanis minden leállt, csupán helyi kezdeményezések születnek. Hegedős Szabolcs Február elseje óta Tóth-Szenesi Attila a Sze­gedi Egyetem (SZE) című lap főszerkesztője. Kollé­gánk, aki maga is egye­temi hallgató, nem tervez alapvető változásokat a lap tartalmában és for­májában. Legalábbis, most még nem. A közis­mert és közkedvelt egye­temi média legfrissebb száma, címlapon a fut­ballozó miniszterelnök­kel, tegnap jelent meg. Barta Balázs, az egyetemi média korábbi főszerkesztője az egyik kereskedelmi tévé­csatornánál vállalt munkát, s elfoglaltságára hivatkozva mondott le posztjáról. Tóth­Szenesi Attila - aki régebben újságíróként, majd rovatve­zetőként dolgozott a lapnál ­többek kérésének tett eleget azzal, hogy elvállalta a SZE főszerkesztését. A Szegedi Egyetemnél dolgozók kvali­tását jelzi, hogy tavaly az egyetemi újságok pályázati versenyén, a riport kategóriá­ban a lap munkatársai, Tóth­Szenesi Attila, Barta Balázs és Pokorny Szilárd hozták el az első három díjat. Érdemes megemlíteni, hogy Tóth-Sze­nesi Attila és Pokomy Szilárd nem egyetempolitikai témájú írással nevezett és nyert. Az újdonsült főszerkesztő fon­tosnak tartja, hogy a SZE ki­menjen az egyetem falain kí­vülre is és foglalkozzon a vá­rosi közélettel, olyan problé­mákkal, amelyek érdekelhe­tik a szegedi polgárt. Tóth­Szenesi idővel változtatni szeretne a rovatfelosztáson, illetve a rovatok terjedelmén és arányán. Ennek első jele, hogy a frissen megjelent lap­ban, Privát Szellemi Hulladék (PSZH) címen új rovatot in­dítottak. Az itt közölt cikkek a gonzó újságírás jegyeit hor­dozzák. A bizarrt, groteszket és váratlant jelentő gonzó stí­lusnak olyan jeles képviselői voltak, mint Tom Wolfe és Hunter S. Thompson. Ez be­leillik a Szegedi Egyetem ar­culatába. Talán a hagyomá­nyos újságírást kedvelőknek nem tetszik majd a PSZH, so­kaknak viszont kedvére való lesz. Az újság életében fontos momentum, hogy ezt kö­vetően minden lapszámnak lesz egy fő támogatója. A Szegedi Egyetem menedzse­lését Tanács Istvánnal, a Népszabadság munkatársával - aki egyébként újságírói műhelygyakorlatot vezet az egyetemen a kommunikáció szakosoknak - közösen talál­ta ki a szerkesztőség. A lap­menedzseléshez tartozik még, hogy a SZE megállapodott egy, fővárosi lapoknak dolgo­zó profi hirdetésszervezővel is, aki várhatóan március má­sodik felétől szállítja majd a hirdetéseket. A támogatóktól kapott összeg a honoráriumo­kat és a szerkesztői dijat fe­dezi, eddig ugyanis jobbára ingyen dolgoztak a lapké­szítők. S ha már az ingyenes­séget említettük, a kéthetente megjelenő Szegedi Egyete­mért továbbra sem kell fizet­ni, ugyanis az egyetem bizto­sítja a lap készítésével együtt járó költségek nagy részét. A Szegedi Egyetem leg­frissebb számának címlapján Orbán Viktor vezeti a labdát. Belül interjút olvashatnak Kéri László politológussal, de az új diákigazolvány csúszá­sának okairól, a szegedi rádi­ókról és a színházi direktor­választásról is találnak elem­ző írást a lapban. Sxabő C. Szilárd Tóth-Szenesi Attila főszerkesztő a frissen megjelent lappal. (Fotó: Nagy László) Meg kell válnia tisz­tétől a József Attila Tu­dományegyetem hallga­tói _ önkormányzata (EHÖK) három képvi­selőjének, köztük az el­nöknek - így döntött Al­mási Tibor ifjúsági rek­torhelyettes. Az EHÖK elnöke, Németh Lénárd ezzel szemben úgy véli, csupán egyetlen képvi­selő mandátuma kérdö­jelezhető meg, és az ő eltávolítása az önkor­mányzati testületből jog­talanul történt. A hallgatói önkormányza­ti mandátumok törvényessé­géről folyó vita akkor kez­dődött, amikor tavaly ősszel Németh Lénárd EHÖK-el­nök kezdeményezte Kövesdi Mariann EHÖK-tagságának megszüntetését. Az önkor­mányzat elnöke arra hivat­kozott, hogy Mariann - miu­tán angol szakon nem telje­• Mennie kell a hallgatói önkormányzat vezetőjének? Öngólt lött a diákképviselet elnöke sttette a vizsgakövetelmé­nyeket, és ezért évismétlésre kötelezték - nem iratkozott be a bölcsészettudományi karra, ahol őt korábban kép­viselővé választották, így nem tud kiállni a kar hallga­tóinak érdekeiért. Kövesdi Mariann hallgatói jogviszo­nyáról Homoki Nagy Mária oktatási és Almási Tibor hallgatói ügyekért felelős rektorhelyettes is írásos vé­leményt készttett, amelyben egybehangzóan megállapí­tották: Kövesdi Mariann év­ismétlése angol szakon nem befolyásolja a hallgatói jog­viszonyát, vagyis továbbra is bölcsészhallgatónak számít. Ha ugyanis egy diák a JATE különböző karain párhuza­mosan folytat tanulmányo­kat, a hagyományosan kiala­kult megegyezés alapján döntik el, ki melyik karral áll jogviszonyban. Angol­programozó matematikus szakpár esetén a diák böl­csészhallgatónak számít. A rektorhelyettes szerint az EHÖK alapszabályából kö­vetkezően csak a hallgatói jogviszony szüneteltetése esetében szűnne meg a man­dátum, erről azonban nincs szó. A rektorhelyettesi állás­foglalásokkal Németh Lé­nárd nem értett egyet, és jo­gértelmezésért fordult az ok­tatási minisztériumhoz. A tárca felsőoktatási főosztály­vezetője, Réffy József vála­szában az EHÖK-elnöknek adott igazat. A minisztérium támogatásával a kezében Né­meth Lénárd ismét követelte, hogy vonják vissza Kövesdi Mariann mandátumát. A rek­torhelyettes nem biztos ab­ban, hogy az EHÖK elnökét valóban a törvényességhez való ragaszkodás vezette, amikor megkérdőjelezte Kö­vesdi Mariann mandátumát. Nem az önkormányzaton be­lül kialakult erőviszonyokon próbált ezzel változtatni? ­teszi-fel kérdést Almási Ti­bor. A választások után ugyanis csupán négy képvi­selő állt az elnök pártjára, négyen pedig ellenzéket al­kottak. Németh Lénárd elis­merte, hogy vannak személyi ellentétek a testületen belül, és - mint fogalmazott - nem sikerült megszerettetnie ma­gát a rektori vezetéssel. A két tábor szembenállását iga­zolja egy Németh Lénárd el­len benyújtott bizalmatlansá­gi indítvány is. A minisztérium állásfogla­lását a rektorhelyettes kény­telen volt elfogadni, és fel­függesztette Kövesdi Mari­ann EHÖK-tagságát. Egyút­tal megvizsgálta a többi kép­viselő jogviszonyát is, és megállapította, hogy sem Né­meth Lénárd, sem Pethő Atti­la nem birtokolhatja mandá­tumát. Németh Lénárd sze­rint azonban Almási Tibor utóbbi állásfoglalása helyte­len. Az EHÖK elnöke 1998. június 24-én, vagyis vizsga­időszakban évkihagyási kére­lemmel fordult a természettu­dományi kar tanulmányi osz­tályához, és azt elfogadták. Az EHÖK alapszabályzata megengedi, hogy a képviselő önkormányzati munkájára hi­vatkozva megszakítsa tanul­mányait. A rektorhelyettes szerint az EHÖK elnöke év­kihagyási engedélyével ha­tálytalanította tavaly februári beiratkozását, ezért 1998. jú­nius 24-én önkormányzati tagsága megszűnt. Németh Lénárd úgy véli, az egyetem vezetése ezzel a döntéssel egy eddig elfogadott gyakor­latot szüntetett meg. A hely­zet tisztázásáig, illetve az áp­rilisi egyetemi hallgatói ön­kormányzati választásokig az EHÖK Botlik Anikót jelölte ki ügyvivőnek, akivel az egyetem vezetése is együtt tud működni. Almási Tibor úgy véli, Németh Lénárd voltaképpen öngólt rúgott, amikor egy olyan jogértelmezésre tá­maszkodva kezdte ki Köves­di Mariann mandátumát, amelynek alapján az ő EHÖK tagságának a jog­szerűsége is kétségbe vonha­tó. Németh Lénárd szerint lehet, hogy politikailag ön­gólt rúgott, de jogilag nem tévedett, mert az idézett tör­vényi rendelkezés csak Kö­vesdi Mariann esetére vonat­kozott. Mint mondja, az ő esetében egyéb pontokat is figyelembe kellett volna venni. „Mivel korábban a rektor úr kifogásolta, hogy nem hozzá, hanem a minisz­tériumhoz fordultam, most meg fogom keresni. Valamit tenni fogok, nem hagyom ennyiben a dolgot" - jelezte az elnök, hogy az ügy még nem lefutott. H. Sz.

Next

/
Oldalképek
Tartalom