Délmagyarország, 1999. március (89. évfolyam, 50-75. szám)

1999-03-31 / 75. szám

2 KÜLFÖLD SZERDA, 1999. MÁRC. 31, kommentár Pax Milosevics A

második világháború utáni Európa legnagyobb humanitárius katasztrófája zajlik a Balkánon: az ENSZ szakértői kiszámolták, hogy ha ilyen ütemben haladna a Koszovóból távozók menekülése, akkor a tartománynak másfél héten belül nem maradna albán lakosa. Ezt az exodust azonban a szerb elöljárók általában a NATO nyakába varrják: tegnap például Jugoszlávia londoni nagykövete arcrezdülés nélkül nyilatkozta a BBC műsorában, hogy az albánok azért menekülnek, mert a NATO bombázza a falvaikat. A brit hírcsatorna egyébként az egyetlen, amelyik jelen lehet és (cenzúrázott) képeket adhat Jugoszláviából, így tudósítója tanúja volt annak, hogy az albán menekültek hogyan hagyják el az országot a szerb határőrök gúnyos és fenyegető integetése közepette. A szerb propaganda az orosz miniszterelnök látogatása idejére nyüvánvalóan azt a feladatot kapta, hogy a NATO akciójára hárítsák a koszovói tisztogatást, mondván, amíg nem volt bombázás, nem volt exodus sem. Ebben a háborús játszmában még az sem számít, hogy a nincstelenül elmenekült albánok nem a bombázás leállítását, hanem a szerbek megállítását kérik a NATO-tóL Az egyre drámaibb helyzetben a politikai szava már nem ér annyit, amennyit egy hete ért volna. A Primakovlátogatás után Milosevics valószínűleg újrakezdi tíz éve folytatott „béketaktikáját", mellyel kis engedmények orvén előbb elhalgattatja az európai közvéleményt, majd továbbviszi az etnikai tisztogatást. Ezért tanácsolta az orosz kormányfő, hogy ne a fegyveres NATO, hanem az Európai Unió legyen a további tárgyaló fél A jugoszlávok arra szeretnék rávenni a Nyugatot, hogy a légicsapások leállítása után tárgyaljanak ismét, de a koszovói kérdés továbbra is a jugoszláv belügyek közé tartozzon. Ha mindezt a szerbek orosz nyomással el tudják érni nem kell fenyegetéssel elkergessék az albánokat. /

,smerve Milosevics korábbi békéit, ők maguk fogják úgy gondolni hogy jobb elmenekülni amíg az árokba lövős alakulatok ismét meg nem érkeznek. A tankok sorsa • Prága (MTI) Nyugati titkosszolgálatok figyelmeztették a cseh kormányt, hogy ne engedélyezze T-54-es és T-55-ös típusú tankok eladását Grúziának, mert azok könnyen a terroristák kezébe kerülhetnek - írja keddi kiadásában a cseh katonai kémelhárításra hivatkozva a Právo című prágai napilap. Prága és Tbiliszi még tavaly ősszel megegyeztek abban, hogy a csehek 120 darab régebbi tankot adnak el Grúziának. A szállítmány kétharmadát Tbiliszi készpénzben megfizetné, míg a maradék harmadért alkatrészeket szállítana a SZU-25 típusú szovjet gyártmányú vadászgépekhez, amelyeket a cseh hadsereg használ. A Právo cseh katonai forrásokra hivatkozva azt írja, hogy nyugati titkosügynöki információk szerint a szállítmány végül is Afganisztánban kötne ki, s az egész akciót bin Laden ismert terrorista finanszírozza. Milán Repka, a védelmi minisztérium szóvivője cáfolta, hogy a tárcának ilyen titkosügynöki jelentések lennének a birtokában. Ugyancsak nincs tudomása arról sem, hogy a tankok iránt az iszlám fundamentalista Taliban mozgalom érdeklődne. Repka szerint a grúzok komolyan tárgyaltak a csehekkel, s azt állítják, hogy a tankokat a rendőrség számára vennék meg. Csehországnak mintegy 400 darab T-54es és T-55-ös típusú régi gyártmányú tankja van, amelyeket nem lehet korszerűsíteni. Mivel egy tank megsemmisítése mintegy félmillió koronába kerül, Prága nem sieti el a dolgot, s inkább vevőket keres a régi tankokra. A válság rajzai • Washington (MTI) A NATO szárazföldi erőinek koszovói bevetése esetén mintegy 40-50 ezer fős harcoló erőre lenne szükség Koszovón belül, és további 50 ezer fős támogató erőre a tartomány határainak közvetlen közelében - vélekedett hétfőn a CNN hírtelevízióban Ralph Peters nyugalmazott amerikai tábornok, neves katonai szakíró. Peters már a The Wall Street Journalban megjelent írásával is feltűnést keltett Washingtonban: állítása szerint a koszovói válság óhatatlanul átrajzolja majd a balkáni térképet. Ez az a jövőkép, amelynek az elfogadásától mindmáig elzárkózik az amerikai kormányzat. A CNN-ben Ralph Peters kifejtette: kizárólag légitámadásokra alapozni a koszovói szerb „etnikai tisztogató" akciók megállítását olyan vállalkozás, mintha a rendőrség a szervezett bűnözéssel szemben úgy venné fel a harcot, hogy helikopterei járőröznek a város fölött. A légitámadások kivitelezése szakszerű, és a támadások el is érik az általuk elérhető katonai célokat, mégis „alapvetően rossz szövegkönyvet választott ki" az amerikai vezetés, amikor erre alapozta a katonai fellépést vélekedett a nyugalmazott tábornok. Peters szerint a NATO nincs felkészülve arra, hogy gyorsan bevesse a szükséges szárazföldi alakulatokat. Az albán kikötők kapacitása elégtelen, ráadásul az Albánia felől való bevonuláshoz a terepviszonyok nagyon kedvezőtlenek - mondta a szakértő. Mint hozzátette, a görög kikötők igénybe vételére lenne szükség egy sikeres szárazföldi akció elindításához. Primakov új tárgyalásokat javasolt Messzemenő autonómia" Jevgenyij Primakov a repülőtéren a sajtó munkatársainak a béke esélyeiről nyilatkozott. (MTI Telefotó) • Belgrád, Moszkva (MTI) A Flash rádió jelentése szerint Jevgenyij Primakov orosz kormányfő egy új tárgyalási fordulót indítványozott Szlobodan Milosevics elnöknek. A jugoszláv helyzetről általában jól értesült rádió négy orosz újságíróra hivatkozott, akik elkísérhették Primakovot a jugoszláv elnöki palotába. Primakov a rádió szerint kijelentette, hogy a rambouillet-i egyezmény a történtek után már nem érvényes, de alapja lehet egy újabb tárgyalási fordulónak. Milosevics hat feltételt támaszt a szerb erők koszovói jelenlétének csökkentésére és a menekültek viszszatérésének elősegítésére - közölte Jevgenyij Primakov. Koszovónak mindenképpen messzemenő autonómiát kell biztosítani. Primakov azt is javasolta Milosevicsnek, hogy az esetleges megállapodás megvalósítását az Európai Unió vegye át az észak-atlanti szövetségtől. Vuk Draskovics miniszterelnök-helyettes úgy vélte, hogy Primakov látogatása szélesre tárta az ajtót a válság valódi politikai megoldása előtt. • Brüsszel (MTI) A NATO-tagországok élen járnak a Koszovóból elmenekültek segítésében. A nagykövetek keddi találkozóján számos tagállam jelezte, hogy vízi vagy légi úton gyorssegélyeket küld Albániába és más környező államokba a menekültek támogatására - jelentette be kedden a NATO szóvivője. Jamie Shea ismét drámai adatokat közölt a menekülthelyzetről. Elmondta, hogy a Koszovóból kimenekültek száma csak az elmúlt négy napban 118 ezerre rúg, de a szám követhetétlen ütemben növekszik. Albániában a menekültek száma hamarosan megközelítheti a 150 ezret, Macedóniában 22, Montenegróban 42 ezer menekülttel számolnak - ezeket az adatokat megerősítette a Brüsszelben tartózkodó macedón külügyminiszter, Alekszandar Dimitrov is. Összesen a koszovói lakosság egyharmada, közel 600 ezer ember volt már kénytelen megválni otthonától. A szóvivő leszögezte: a NATO nem hagyja, hogy a jugoszlávok a szomszédos országok helyzetét próbálják megingatni azzal, hogy menekültekkel árasztják el őket. Az albánok kitoloncoSzétválasztják a családokat lása módszeresen és tervezetten folyik - állította a szóvivő. A tisztogatás már a NATO-akció előtt megkezdődött, amikor Belgrád 40 ezer főnyi rendőri és katonai erőt és 300-nál több harckocsit vezényelt a tartományba. A különleges egységek és a hadsereg tisztogató akciója immár egyértelműen kiteljed a nagyvárosokra is. A 130 ezres lakosságú Péc városát már csaknem teljesen lerombolták - hangoztatta a szóvivő, aki immár az albánok elleni terrorról beszélt. Hozzátette, hogy sok esetben a szerbek nem egyszerűen elűzik az albánokat, hanem szétválasztják a családokat is. A NATO kiáll szomszédai mellett, szüksége van rájuk - szögezte le a szövetség szóvivője. Kedden Javier Solana főtitkár együtt reggelizett Alekszandar Dimitrov macedón külügyminiszterrel, és a napokban valamennyi NATO-tagország brüsszeli képviselője találkozik a szkopjei kormány képviselőjével Brüszszelben. Hasonló találkozóra került sor nemrégiben az albán vezetés képviselőivel is. • Belgrád (MTI) A NATO repülőgépei hétfőre virradóra számos szerbiai és montenegrói célpontot, elsősorban repülőtereket, gyárakat és laktanyákat bombáztak. A Tanjug jugoszláv hírügynökség kedd reggeli összefoglalója szerint Koszovó közigazgatási központjában, Pristinában hajnali 4 óra körül két rakéta találta el a Koszovói Hősök nevű laktanyát, jelentős károkat okozva a szomszédos polgári létesítményekben. A városban hétfő este óta nincs áramszolgáltatás, az emberek idejük nagy részét az óvóhelyeken töltik a gyakorlatilag két napja folyamatosan érvényben levő légiriadó miatt. Négy lövedék csapódott be a Belgrád északnyugati elővárosában, Batajnicában lévő katonai repülőtéren. Áldozatokról, a károk nagyságáról nem érkezett jelentés. A Belgrádtól 150 kilométerre északnyugatra fekvő Csacsak városban négy lövedék csapódott be a Szloboda elektromos háztartási gépeket gyártó üzem területén, számos épület kigyulladt. A gyárat vasárnap már lőtték a NATO repülőgépei, akkor öt találat érte. A Beta független jugoszláv hírügynökség szerint hétfő éjszaka újabb rakétatalálatok érték a Belgrád északkeleti határában fekvő Pancsova repülőgépgyárát. Jugoszláv tisztségviselők ugyanakkor cáfolták, hogy a térségben eltaláltak egy nagyobb vegyi üzemet. Belgrádban hajnali 6 órakor ismét felzúgtak a szirénák, a hétfőn 20 óra 48 perckor kezdődött légiriadó végét jelezve - írta az AFP. • London (MTI) Szerb erők támadták kedden Pristina egyik albánlakta külkerületét, a város egyes részei lángokban álltak. Á jugoszláv kormánycsapatok harckocsikkal és tüzérségi fegyverekkel Koszovó középső vidékén egy völgyet támadnak, amelyben mintegy ötvenezer koszovói albán menekült zsúfolódott össze - jelentette szemtanúkra és nyugati diplomatákra hivatkozva a Reuters. Egy pristinai lakos telefonon tájékoztatta a hírügynökséget: gépfegyverropogás hallatszott a város Vranjevac nevű külterülete felől, és az égő házak lángjai a városközpontból is jól látszottak. A DÉLTÁV RT. tájékoztatja tisztelt előfizetőit, hogy az alábbi hívószámok 1999. április l-jétől megváltoznak. Az új számok: Hibabejelentő 143 Pontos idő 180 DÉLTÁV RT. ügyfélszolgálat 184 Autóklub 188 Totó-lottó 1717 Tisztelettel: éjjel-nappali helyszínre szállítással, lakosság és közületek részére, bruttó 7H Ft/liter áron. Fizetéskönnyítés megoldható. Bővebb tájékoztatás: FEDEX KFT. éjjel-nappal 06-30-9075-692 és 06-30-9756-693. 8-16 óráig. Tel./fax: 62-248-287. Visegrád és Benelux • Brüsszel (MTI) A Benelux-államok és a visegrádi csoportba tömörült országok találkozójának lehetőségét vetette fel Brüsszelben Eduárd Kukán szlovák külügyminiszter. Kukán találkozott Jean-Luc Dehaene miniszterelnökkel, Erik Derycke külügyminiszterrel és Frank Swaelen szenátusi elnökkel. Megbeszélései után az elmondta, hogy egyetértettek abban: hasznos lehetne a regionális együttműködésről folytatott tapasztalatcsere a visegrádi csoport, illetve a Belgiumot, Hollandiát és Luxemburgot tömörítő Benelux-csoport között. Orosz fegyverexport • Moszkva (MTI) Oroszország tavaly 2,3 milliárd értékben exportált fegyvereket - közölte Grigorij Rapota, a csaknem monopolhelyzetet élvező orosz „Roszvooruzsenyije"" állami fegyverexportőr cég vezérigazgatója. Rapota szavai szerint az orosz fegyvergyártók nem tervezik külföldi szállításaik jelentős növelését, ugyanis eléggé beszűkült a világpiac, s rendkívül éles konkurrencia. Állítása szerint cégének komoly tartalékai vannak, s amennyiben tisztességesebb lesz a világpiaci verseny, lehetséges az orosz fegyverexport növelése. A Roszvooruzsenyije megrendelésállománya a 2004-ig való szállításokra 8,5-9 milliárd dollár között van. Kölcsönösség • Bukarest (MTI) Bukarest belföldi repülőterén keresett és kapott menedéket a J AT jugoszláv légitársaság négy utasszállító repülőgépe. A minisztérium közleményben jelentette be, hogy a DC-10-es, a Boeing 737-es és a két Boeing 727-es típusú gép fedélzetén sem utasok, sem teheráru nem volt, csak a repülőgép személyzete. Ezzel egy időben a jugoszláv hatóságok szabadon engedték a Dunán feltartóztatott román uszálykonvojokat. Vesztegetők • Baku (MTI) Gejdar Alijév azerbajdzsán elnök utasította a hatóságokat, hogy engedjék el a bakui repülőtéren feltartóztatott orosz Antonov teherszállító repülőgépet, amely szétszerelt állapotban hat MÍG vadászgépet vitt a gyomrában. Az Án124-es, Ruszlán elnevezésű gép és 4 főnyi személyzete ugyan távozhat, de a MiG-ek és a gép 30 utasa a vizsgálat lezártáig Bakuban maradnak. Blair nem adja fel • Belfast (MTI) Tony Blair brit kormányfő közölte: nem adja fel belfasti közvetítő erőfeszítéseit, amíg nem sikerül rábírni az északír politikai színtér szereplőit a nagypénteki békemegállapodás megvalósítására. - ÉszakÍrország népével szemben a legnagyobb árulás lenne, ha nem sikerülne megvalósítani az egyezséget. Az új kormányban helyet kell kapnia mindkét közösség képviselőinek. ugyanakkor ki kell vonni a fegyvereket a politikából - figyelmeztetett.