Délmagyarország, 1999. március (89. évfolyam, 50-75. szám)

1999-03-03 / 52. szám

4 KRÓNIKA SZERDA, 1999. MÁRC. 3. MA HARGITTAI RITA, az 1­es választókerület (Belváros, Felsőváros egy része) képvi­selője fogadóórát tart 17-18 óráig a Tabán Utcai Általá­nos Iskolában. GILA FERENC, a 24-es választókerület (Baktó, Pető­fitelep) képviselője fogadó­órát tart 17 órától a Balatoni Utcai Általános Iskolában. DR. BÁLINT JÁNOS, a Szocialista Párt jogtanácsosa 15-16 óráig ingyenes jogi ta­nácsadást tart Szegeden a Szilágyi u. 2. II. em. 204-es szobában. Telefon: 420-259. HOLNAP DR. SZABÓ LÁSZLÓ, a 7-es választókerület (Újsze­ged egy része) képviselője fogadóórát tart 14.30-15.30 órakor a Korondi utcai orvo­si rendelőben. TÓTH ANDRÁS, a 19-es választókerület (Felsőváros egy része, Fodorkert) képvi­selője fogadóórát tart 17-18 óráig a Deák Ferenc Gimná­ziumban (József A. sgt.). DR. KOZMA JÓZSEF, a 20-as választókerület (Mak­kosháza) képviselője foga­dóórát tart 15.30-17 óráig az Agyagos Utcai Óvodá­ban. Nyílt napok • Munkatársunktól Március 9-én tart nyílt na­pot a Béka Utcai Általános Iskola. A diákokat és szülei­ket 8.45 és 10.30 között taní­tásra, 10.30 és 11.25 között pedig kötetlen beszélgetésre váiják. A Sándorfalvi Általános Iskola március 8-án, 9-én és 10-én rendez nyílt tanítási napot, ahol 8 és 12 óra kö­zött a tanárokkal, a tanítási módszerekkel és az iskola pedagógiai programjával is­merkedhetnek meg a látoga­tók. Piacvédelmet sürget a cukoripar • Kaba (MTI) A gyár történetének eddigi legnagyobb répamennyiségét dolgozta fel és a legtöbb cuk­rot állította elő tavaly a Kabai Cukorgyár Rt. Bár árbevétele eléri a 18 milliárd forintot, vesztesége mégis az egymilli­árdhoz közelit - közölte Bon­nay László kedden, a gyárban tartott termelői találkozó szü­hetében rendezett sajtótájé­koztatón. A kabai cég elnök-vezér­igazgatója szerint a vesztesé­ges gazdálkodáshoz egyaránt hozzájárult a cukortúlterme­lés, a nyomott cukoripari árak és a kiszámíthatatlan időjárás. A termelók és a feldolgo­zók egyaránt bizonytalannak ítélik az ágazat helyzetét, ezért a napokban együtt kérik a kormányzat hathatós intéz­kedését a hazai cukorpiac vé­delme érdekében. Az itthoni piacon is megjelent ugyanis az olcsó importcukor, jelen­tős gondokat okozva az ittho­ni termelésben. Bonnay László Csehor­szág példáját említette, ahol 140 százalékos vámmal sújt­ják, s azzal gyakorlatilag ki­szorítják a piacról a külföldi cukrot. Az EU-országokban 240 százalékos a védővám, mlg Magyarországon csupán 70 százalék. • Fehérjeszegény termékcsalád a gabonakutatóból Akiknek méreg a kenyér A lisztlaborban készült élelmiszereket a lisztérzékenyek, vesebetegek és anyagcserezavarban szenvedők is fogyaszthatják. (Fotó: Karnok Csaba) Az országban egye­dülálló fehérjeszegény élelmiszer-családot fej­lesztettek ki a szegedi Gabonakutatóban. A mürizs, a kenyér- és sü­teményporok, a tészta­féleségek éppen olya­nok, mint az igaziak, a tojáshelyettesitö porból pedig akár rántotta is készíthető. Fehérjetartal­muk viszont töredéke a hagyományos élelmisze­rekének, így azok a liszt­érzékenyek, anyagcse­re-zavarban szenvedők vagy vesebetegek is fo­gyaszthatják őket, akik­nek a valódi rizs, kenyér vagy tojás halálos mé­reg. A lisztérzékenység olyan betegség, melynél a szerve­zet nem tűri a gabonafélék­ben lévő fehéijét. A fenilke­tonuria veleszületett anyag­cserezavar; az ebben szenve­dőknél csak szigorú diéta mellett biztosítható a szelle­mi és testi fejlődés. Veseká­rosodás esetén pedig azért kell a fehéijebevitelt a mini­málisra szorítani, hogy ne alakuljon ki vérmérgezés­szerű állapot. Mindez azt je­lenti, hogy e három beteg­ségben szenvedők nem fo­gyaszthatnak hagyományos élelmiszereket. Az a tény, hogy nem ehetnek lisztet, vagyis kenyeret, tésztát, sü­teményt, sem tojást vagy ab­ból készült ételt, sőt rizst, darát, galuskát, zsemlemor­zsát sem, szinte megoldha­tatlan probléma elé állítja őket. A szegedi Gabonater­mesztési Kutató Kht. FE­MINI termékcsaládja erre a problémára jelent megoldást. Vagyis jelentene, ha a pót­élelmiszerek ára nem lenne a többség számára megfizet­hetetlen... - 1992 óta foglalkozunk fehérje és fenilalaninsze­gény, valamint gluténmentes élelmiszerek készítésével ­mondja Ács Péterné dr., a Liszttechnológiai laboratóri­um vezetője. Azóta folyama­tosan bővítjük a kínálatot. Jelenleg kenyérport, száraz­tésztákat, műrizst, darát, ga­luskaport, tojáshelyettesí­tő port, süteményporokat, zsemlemorzsát és pudingpo­rokat állítunk elő. A termé­kek elkészítése egyszerű, kellemes kenyérféléket, sü­teményeket, köreteket lehet belőlük készíteni. Ugyanak­kor fogyaszthatják őket azok a lisztérzékeny, anyagcsere­zavarban szenvedő vagy ve­sebeteg emberek, akik a ha­gyományos élelmiszerektől súlyosan károsodnának. Ma­gyarországon legalább tíz­ezer lisztérzékeny és több ezer vesebeteg ember küsz­ködik a megfelelő táplálko­zás mindennapos gondjával. A fenilketonuriások csak né­hány százan vannak ugyan, de az ó diétájuk a legszigo­rúbb. A mienkhez hasonló termékcsaládot senki nem kínál számukra, létkérdés te­hát, hogy hozzájussanak ezekhez a termékekhez ­mondja a laborvezető. ­Mindent megteszünk annak érdekében, hogy mindenki­hez eljussanak a termékeink. Azt tapasztaljuk, hogy egyre szélesebb körben ismerik őket, hiszen a forgalom év­ről évre nő. A postai cso­magszolgálat bizonyult a legjobb értékesítési csator­nának: a fogyasztók telefo­non megrendelik tőlünk a terméket, mi pedig elküld­jük. Ezzel biztosítjuk, hogy a legkisebb faluba is eljussa­nak ezek a speciális élelmi­szerek. Szerettük volna, ha a gyógyszertárak is árulnák a termékeket, de a patikák nem vállalták az értékesítést mondván, így is nagyon nagy az árukészletük. Segí­tünk abban is, hogy a bete­gek megfelelően el tudják készíteni a FE-MINI étele­ket. Rendszeresen tartunk hétvégi sütési-főzési bemu­tatókat, speciális receptgyűj­teményeket állítottunk össze. Az, hogy a sok ezer rá­szoruló betegnek mégis csak töredéke jut hozzá ezekhez az élelmiszerekhez, egyetlen dolgon múlik: a pénzen. A FE-MINI termékek ára ugyanis a három-négyszere­se a hagyományos élelmi­szerekének. Nem azért, mert a Gabonakutató ezen kíván meggazdagodni. Az előállí­tási költségekre mindössze 10-15 százalékot tesznek rá, ez éppen fedezi az annak idején az Országos Műszaki Fejlesztési Bizottság pályá­zataiból felszerelt kisüzem működését. Ám a különle­ges, csak külföldről besze­rezhető alapanyag meglehe­tősen drága, a társadalom­biztosítás pedig nem támo­gatja ezeket az élelmiszere­ket, jóllehet az általában le­százalékolt, rossz anyagi kö­rülmények között élő bete­gek számára a megfelelő diéta éppolyan fontos, mint a gyógyszer. Keczer Gabriella Március elején a szov­jet emberek ajándékot kaptak. A Szovjetunió mi­nisztertanácsa és a Szov­jetunió Kommunista (bol­sevik) Pártja Központi Bi­zottsága a közszügségleti cikkek árának újabb álta­lános mérséklését rendelte el. Az élelmiszertől, ház­tartási tárgyaktól kezdve a A szegedi Ságvári End­re gimnázium KlSZ-szer­vezete egész napos ren­dezvénysorozatot szerve­zett az iskola névadójának Ságvári Endrének születé­se 60. és halála 30. évfor­dulója alkalmából. Az ün­nepi alkalomból felkereste az iskolát Ságvári Endre testvérhúga, Ságvári Ág­• Munkatársunktól Az Ópusztaszeri Nemzeti Történeti Emlékpark Verec­ke-termében április 15-ig te­kinthető meg 30 darab díj­nyertes plakát. A Magyar Képző- és Iparművészek Szövetségének Tervező Gra­fikus Szakosztálya orszá­motorkerékpárig és rádió­ig minden jelentős áru 10­30 százalék árleszállítás­sal kerül ezentúl forga­lomba. Ez a másfél éven belüli második árcsökke­nés a szovjet dolgozók re­álbérét megduplázta és így jólétüket ismét jelen­tősen növelte. (1949) nes, a Fővárosi Levéltár igazgatója. Felszólalásá­ban emberközelbe hozta az akkori eseményeket, bátyja alakját, munkássá­gát. Hangsúlyozta a kor­szerűen értelmezett forra­dalmiságot, rámutatott az illegális munkásmozga­lom és a mai kor kapcso­latára. (1974) gunk alapításának 1100. év­fordulójára írt ki pályázatot plakát tervezésére. A nagy történelmi sorsforduló meg­ünnepléséhez méltó, igazán szép és értékes alkotásokat most néhány hétig az emlék­park látogatói is megcsodál­hatják. • 25 éve Ságvári Endre Plakátkiállítás Ópusztaszeren • 75 éve Spanyol járvány Az utóbbi időben rendkívül sok influenzás megbetegedés történt Szegeden. A megbetege­dések általában könnyű lefolyásúak voltak, ép­pen ezért nem vették ko­molyan sem a betegek, sem az orvosok, sem a hatóság. Csak most fog­lalkoztatja komolyabban az illetékeseket, mert a szórványos megbetege­désekből formális jár­vány fejlődött ki, még­pedig spanyol járvány. A megbetegedések száma ijesztően növekszik, sze­rencsére a betegség könnyű lefolyású, súlyo­sabb eset még nem for­dult elő, de azért nincs kizárva, hogy a mostani könnyű járvány csak elő­hírnöke a tulajdonképpe­ni spanyolnáthának. Ta­lán nincs olyan család Szegeden, amelynek va­lamelyik tagja ne kapta volna meg ezt a betegsé­get. Kerüljék azokat a helyeket, ahol tömeg for­dulhat elő: a kocsmákat, kávéházakat és egyéb mulatóhelyeket. (1924) • 50 éve Követendő példa Luxusnak tartják az ötvösművészetet" Péntekig látható a szegedi Bartók Béla Mű­velődési Központ B Ga­lériájában Balogh Mi­hály Ferenczy Noémi-dí­jas ötvösművész kiállítá­sa. A Budapesten élő, Szegedről indult alkotó idén ünnepli 50. szüle­tésnapját, mostani tárla­ta egy gazdag és válto­zatos életműből ad ízelí­tőt. # Honnan és hogyan in­dult alkotói pályája ? - Kilencéves koromban költöztünk be a családdal Kübekházáról Szegedre, mert a szüleim igyekeztek mindent megtenni hármunk taníttatásáért. Gyerekkorom­ban nagyon bíztattak a roko­nok, hogy rajzoljak, fessek, még Munkácsy Misikének is becéztek. Szegeden már tíz­éves koromtól hetente két­szer a Szőke Győző vezeté­sével működő Vasutas Kép­zőművész Körbe jártam. A petőfitelepi Gera iskolában pedig Papp György volt a rajztanárom, aki a mostani tárlatomat is megnyitotta. Ő nagyon bízott bennem, ak­kor is kiült velem a töltésol­dalba festegetni, ha véletle­nül egyedül mentem csak el a rajzszakköri foglalkozásra. 14 éves koromtól a budapes­ti Művészeti Gimnáziumba jártam, amit egy adminiszt­ratív hiba miatt ötvös szakon végeztem el. Nem bántam meg, hogy kitanultam ezt a szakmát, az Iparművészeti Főiskolán is ötvös szakra jártam. • Kik voltak a mesterei? - A szakmát Engelsz Jó­zseftói tanultam meg, de mesteremnek tartom rekto­runkat, Pogány Frigyest is. Az igazi indíttatást tőle kap­tam a művészpályához, azt szoktam mondani: a hamu­ban sült pogácsát ő tette a ta­risznyámba. Nívódíjjal dip­lomáztam, majd elvégeztem a főiskola mesterképző kur­zusát is. A diplomamunkám­mal 1973-ban a milánói Mo­Balogh Mihály ötvösművész a B galériabeli kiállításon a Triász cimű, sárgarézből készült kompozíciója előtt. (Fotó: Schmidt Andrea) dern Iparművészeti Trienná- pesti Képző- és Iparművé­lén dijat nyertem. Mivel nem szeti Szakközépiskolában volt saját műhelyem, a buda- kezdtem tanítani. Csak ké­sőbb sikerült egy műhelyt berendeznem, és kilenc év tanítás után lettem szabad­úszó művész. • Milyen lehetőségei vannak ma az önmegva­lósításra egy ötvösmű­vésznek? - Erkölcsileg és anyagilag is igyekszem megtalálni a helyem ebben a rohamosan változó világban. Tavaly Fe­renczy Noémi-díjat kaptam, idén januárban pedig Csong­rád városa tüntetett ki. Mi­közben az ötvösség, mint szakma felvirágzóban van, mert kezdi visszakapni régi jogosítványait - az iparosok ismét foglalkozhatnak arannyal, ezüsttel -, az öt­vösművészet az elmúlt évek gazdasági megtorpanása után nehéz helyzetbe került, szinte már luxusnak minősü­lő művészeti ág. • Szegedi tárlatán meg­lehetősen sokféle munkát lehet látni: kisplasztiká­kat, festményeket, fotó­kat, grafikákat. - Nem szeretném beska­tulyázni magam. Gyerekko­romban festőművésznek ké­szültem, viszont az egyik legszigorúbb művészetnél az ötvösségnél kötöttem ki. A fémmel való önkifejezés meglehetősen határozott al­katot, vehemenciát követel, én viszont bizonyos dolgo­kat másként szeretnék el­mondani, egy flottabb kife­jezési mód is izgat. Szenve­délyesen fotózok, rajzolok, szobrokat is készítek. Rene­szánsz habitusú alkotónak gondolom magam, egyszerre sok vasat tartok a tűzben. • Ez előny is lehet. - Ebben a világban in­kább specializálódni kellene, a gazdasági szorítások miatt egy dolognál kellene kiköt­ni. De hiszek abban, amire Pogány Frigyes tanított: az alkotás olyan szabad folya­mat kell legyen, mint a játék. A művésznek muszáj ezt a szabadságot megőriznie ma­gában. Hollósi Zsolt

Next

/
Oldalképek
Tartalom