Délmagyarország, 1999. március (89. évfolyam, 50-75. szám)

1999-03-24 / 69. szám

SZERDA, 1999. MÁRC. 24. BELFÖLD 3 röviden Dzurinda magán­látogatása • Budapest (MTI) Rövid magánlátogatásra Budapestre utazott Mikulás Dzurinda szlovák miniszterel­nök. A kormányfő Orbán Vik­tor magyar miniszterelnök ba­ráti meghívásának eleget téve, felesége kíséretében utazott a magyar fővárosba. A szlovák kormányfő útközben rövid időre megállt Pilisszentke­reszten, ahol a helyi önkor­mányzat és az ott élő szlovák kisebbségek vezetőivel talál­kozott. Mikulás Dzurinda és Orbán Viktor - feleségeik tár­saságában - este együtt hall­gatta meg a Budapesti Tavaszi Fesztivál keretében Budapes­ten fellépő világhírű Szlovák Kamarazenekar hangverse­nyét, majd baráti vacsorával zárták a nem hivatalos talál­kozót. Véget ért a rendkívüli készültség • Nyíregyháza (MTI) Véget ért a rendkívüli bel­vízvédelmi készültség kedden délben. Az elmúlt két hétben a belvízzel elöntött területek nagysága folyamatosan csök­kent, és mostanra már csak a mezőgazdasági területeket sújtja a víz, ezért Katona Kál­mán kormánybiztos javaslatá­ra megszűnt a rendkívüli bel­víz-védekezési készültség Fel­ső-Szabolcsban, a Tisza-Sza­mos-Kraszna közén, a Horto­bágy-Berettyó szakaszain. Püski-tárlat • Békés-Tarhos (MTI) Díszhangversennyel, a vo­nószenekari diáktábor meg­nyitásával és Püski Sándor tárlatával kezdődik meg júni­us 20-án a XXIII. békés-tar­hosi zenei napok eseményso­rozata. A különböző zenei to­vábbképzésekből, hangverse­nyekből és kiállításokból összeállított idei program júli­us 11-én tarhosi hangver­sennyel zárul. A Bartók és Kodály szellemében született, s a második világháború után majdnem egy évtizedig Tar­hoson működő első magyar állami énekiskola hagyomá­nyait ápoló nyári zenei ren­dezvény programjában az idén is több továbbképzési lehető­sége szerepel. Nokia-gyár • Komárom (MTI) Áprilisban - a folyamatban lévő tűzszerészeti mentesítés és a közművesítés befejezése után - megkezdődhet a finn Nokia-cég új mobiltelefon­gyárának építése a komáromi ipari parkban. A február 16-án aláírt végleges szerződés sze­rint a nagyszabású beruházás kivitelezése 25 milliárd forint­ba kerül. A 20 ezer négyzet­méteres csarnok az év végére készül el. A teljes kapacitás elérésekor ezer alkalmazottja lesz a gyárnak. Erőszak • Patosfa (MTI) Erőszakkal elhurcoltak la­kásáról hétfőn egy 26 éves pa­tosfai lakost, akivel utóbb Pé­csett aláírattak egy lemondó nyilatkozatot ottani ingatlan­járól. A rendőrség a nyomozás során őrizetbe vett egy 43 éves pécsi lakost, aki alaposan gyanúsítható a patosfai férfi személyi szabadságának meg­sértésével. ág nem lesz második Koszovó Martonyi: biztonságban vagyunk Martonyi János külügyminiszter és Duray Miklós, a szlovákiai Magyar Koalíció Pártjának tiszteletbeli elnöke az újságírók előtt. (MTI Telefotó) • Budapest (MTI) Az ország biztonsága meg­kérdőjelezhetetlen, ezt egy­részt biztosítjuk saját ma­gunk, másrészt szavatolják NATO-szövetségeseink ­hangsúlyozta kedden Marto­nyi János külügyminiszter új­ságíróknak válaszolva azt kö­vetően, hogy hivatalában fo­gadta a határon túli magyar szervezetek Budapesten tar­tózkodó vezetőit. Hozzátette: a magyar kor­mányzat továbbra is bízik ab­ban, hogy békés megoldás születik a koszovói válságra. - Magyarország számos al­kalommal szorgalmazta, hogy ne küldjenek magyar nemzeti­ségű jugoszláv sorkatonákat Koszovóba - emlékeztetett a külügyminiszter. Martonyi a megbeszélésen közölte, hogy a NATO-nak, Magyarországnak, a Vajdaság lakosságának, sőt meggyőző­dése szerint a jugoszláv veze­tésnek is az az érdeke, hogy Jugoszláviában ne keletkez­zen újabb feszültséggóc. - Mindez arra utal, hogy a koszovóihoz hasonló konflik­tus nem fog a Vajdaságban je­lentkezni - mondta a külügy­miniszter. • Budapest (MTI) Tegnap az Országgyűlés munkálatai során Pokorni Zol­tán oktatási miniszter a felső­oktatási intézményhálózat át­alakításáról és a felsőoktatás­ról szóló törvény módosításá­ra vonatkozó javaslat expozé­jában kijelentette: a felsőokta­tási integrációval bővül a kép­zési kínálat és a jelenleginél nagyobb létszámú hallgatóság számára válik lehetővé a tanu­lás. - A kormány - a felsőok­tatás szándékával megegyező­en - az integrációt nem cél­nak, hanem olyan eszköznek tekinti, amely lehetőséget te­remt a felsőoktatás fejleszté­sére - fogalmazott Pokorni o Felsőoktatási integráció Bővül a kínálat Zoltán. Hozzátette: az integrá­lódó egyetemek, főiskolák a kutatás és fejlesztés, a tudo­mányos utánpótlás-nevelés magas színvonalú intézmé­nyei, egyúttal regionális kul­turális, oktatási központok lesznek. Pokorni Zoltán az elmúlt 50 év egyik legnagyobb hord­erejű változásának nevezte a felsőoktatási intézményháló­zat átalakítást, amelynek elő­készítésében - mint mondta ­az oktatási tárca figyelembe vette az intézmények képzési tradícióit, tiszteletben tartotta a szakminisztériumok valós érdekeit, támogatta a térségi, regionális,fejlesztési célkitű­zéseket. Jelezte, hogy az egészség­ügyi és az agrár-felsőoktatás ügyében jelentkező feszültsé­gek feloldására az Oktatási Minisztérium együttműködési megállapodást kíván kötni az érintett tárcákkal az év első felében. - Az átalakulás folyamatá­ban és a létrejövő, új felsőok­tatási intézményekben a folya­matosság letéteményesei és biztosítékai az egyetemi és fő­iskolai karok - mondta a mi­niszter. Közölte: a kormány a törvényjavaslatban rögzített garanciákkal kívánja biztosí­tani a karok „védettségét" a képzésben, a kutatásban. Az új, több karú főiskolák vezetőinek feladatvállalását a főiskolai rektori címmel isme­ri el a kormányzat, de megbí­zásuk és felmentésük továbbra is miniszterelnöki hatáskörben maradna. Pokorni Zoltán beszámolt arról is; hogy az intézmények gazdasági főigazgatóinak megbízása az előterjesztés szerint a miniszter hatásköré­ben jelenne meg. Élbolyban a Délmagyar és a Délvilág • Munkatársunktól A sajtóvilágban is nagy verseny folyik, így azután nem csoda, ha időről-idő­re független, külső céget kérnek fel a lapkiadók, állapítsák meg, milyen he­lyet foglalnak el a magyar megyei sajtó mezőnyében. Ezt teszi már jó ideje a Délmagyarország Kft. is, azaz auditáltatja napilap­jait. Az adatok pontossá­gára és persze fontosságra mi sem jellemzőbb, mint az, hogy a MATESZ nem kerekít, hanem „darab­számra" pontosan közli a megyei lapok példányszá­mát. Nos, két napilapunk - a Délmagyarország és a Délvilág - együttesen 63 ezer 431 példányban re­gisztráltatott. Ezzel to­vábbra is előkelő helyen állunk a megyei lapok me­zőnyében, csak a közis­merten fejlett nyugat-du­nántúli régió újságjai előz­nek meg bennünket. Ami viszont még ennél is ör­Helyünk a vidéki napilapok között db/nap 1. Győr Kisalföld 83 546 2. Szombathely Vas Népe 64 485 3. Zalaegerszeg Zalai Hírlap 64 249 4. Szegedi Délmagyarország + Délvilág, a tiszántúli kiadás 63 431 5. Nyíregyháza Kelet-Magyarország 56 156 6. Veszprém Napló 54 310 7. Pécs Új Dunántúli Napló 52 741 8. Székesfehérvár Fejér Megyei Hírlap 51 670 9. Debrecen Hajdú-Bihari Napló 50 771 10. Kecskemét Petőfi Népe 47 359 11. Miskolc Észak-Magyarország 43 536 12. Kaposvár Somogyi Hírlap 39 939 13. Békéscsaba Békés Megyei Hírlap 32 046 14. Miskolc Déli Hírlap 31 815 15. Szolnok Új Néplap 28 781 16. Tatabánya 24 Ora 23 940 17. Szekszárd Tolnai Népújság 23 134 18. Eger Heves Megyei Hírlap 20 471 (Forrós: MATESZ, Médiafigyelő, 1999. 3. sz.) jegyzet Egy magyar út A Z úgy volt, hogy amikor a felsőoktatási törvény módosításáról először egyeztetett a kormány, Torgyán József hiányzott. Azután ugyan sürgősen leült vele Pokorni Zoltán egyeztetni, de nem mentek sokra. Március 21-én kellett volna újra egyezkedniük, de ezt elhalasztották április 6-ra. Március 18-án a mezőgazdasági bizottság tárgyalta a törvénymódosítást: egy kisgazda képviselő ­állítólag a mindenügyi miniszterrel (Torgyán) egyet­értésben - megpróbálta levetetni a napirendről. Ha ez sikerült volna, akkor az idén már nem kerül a parlament elé a javaslat, tovább húzódik a felsőoktatási intézményhálózat átalakítása, amit mindközönségesen csak integrációnak nevezünk és amelyet komoly szakmai megfontolások indokolnak, a Világbank pedig milliár­dokkal támogat. Ám a bizottság 17 igen szavazattal négy kisgazda tartózkodás mellett általános vitára alkalmasnak találta a tervezetet. Tegnap megkezdődött a parlamenti vitája, amelyben az ellenzék persze nem hagyta ki az alkalmat: többen szóvá tették, hogy kicsinyes koalíciós játszmákban dőltek el szakmai kérdések. Kétségtelen, hogy egy állattenyésztő szak és egy tanítóképző összevonását (Kaposvári Egyetem) nehéz szakszerűen indokolni, ám mily kicsinység ez ahhoz képest, amit eredetileg az agrártárca akart... Röviden szólva Torgyán magához von­ta volna az agrárképzés teljes vertikumát, beleért­ve nemcsak a felső iskolákat, hanem a középfo­kú intézményeket is. Eltekintve egyéb jogos aggályok­tól - ez megakadályozta volna a világbanki fejlesztési pénzek ideáramlását. A jelek szerint most az agrárminiszter kifarolt az egyik maga nyitotta frontról. Kellemetlen utóvédharcokra per­sze bízvást számíthat a Fidesz, de a torgyáni fő erők ez­után alighanem átcsoportosulnak a sportingatlanok ügyére. / gy van ez jól, gondolhatja elégedetten a koalíciós párt simulékonyból ismét zabolátlanná vált vezetője. Különben elkezdenék firtatni a népek, igaz-e, hogy a búza­és egyéb bombák Torgyán-módszerrel történt hatás­talanítása miatt ugrott meg a költségvetés hiánya januárban? Vagy azt, hogy abban a bombajó agrár­stratégiában, amit a tárca gyártott, tényleg hemzsegnek-e a lózungok? Sok benne a „kell", viszont sűrű homályban marad a „hogyan". Egy kivétellel. Az agrártermékek szállításával foglalkozó fejezet már a elmében jelzi, merre a kibontakozás. Azt mondja: „Irány a tenger!" tUch Békéscsabai cserép, tégla rendkívüli engedménnyel! 1A0DUL 8AU LB-vakolatok í:!:; 466-092 BAU-BONUSZ 17-70%-os akciója! vendetesebb, arra is van adatunk, hogy hányan ol­vasnak bennünket. A Son­da Ipsos Csongrád megyei analízise szerint 207 ezer emberhez jut el naponta két lapunk, s ezzel az ol­vasottság tekintetében már a második helyen állunk. • Árvízvédelmi ügyelet éjjel-nappal Nem kell gátszakadástól tartani Nincs könnyű feladata az Alsó-Tisza vidéki Víz­ügyi Igazgatóságnak, illet­ve a megyei védelmi bi­zottságnak a még mindig komoly figyelmet igénylő árvízvédelmi helyzet keze­lésekor. Az előrejelzések szerint ugyan van remény arra, hogy a víz szintje nem emelkedik jelentősen, de az ár lassú levonulása továbbra is megköveteli a fokozott ellenőrzést a véd­vonalak mentén. A jelenlegi állás szerint a Tisza Szegednél sem éri el az 1970-es magasságot, várhatóan maximum 835 centiméteren te­tőzik, azaz alatta marad a III. fokú készültség elrendelését szükségessé tevő 850 centimé­temek. A térségben péntek óta mégis III. fokú a készültség. A szakmai, műszaki védelmi fel­adatokat ellátó Alsó-Tisza vi­déki Vízügyi Igazgatóság, va­lamint a védelmi igazgatás te­endőit ellátó Csongrád Megyei Védelmi Bizottság szakembe­reinek óvatosságát az indokol­ta, hogy a töltések esetleg je­lentősebb átázásából adódó gondokat is azonnal kezelni tudják. A bizottság elnöke, dr. Frank József azt is elmondta, hogy az Ativizig gátőreinek száma - az 1970-es 1400 fő he­lyett - ma alig több mint 400. Miután ez a létszám még II. fo­kú veszélyhelyzetben sem ele­gendő, összehívták az érintett települések polgármestereit, hogy közösen szervezzék meg a figyelőszolgálatot a gátak mentén. Kaszás Mihály ezre­desnek, a védelmi bizottság tit­kárának tájékoztatása szerint: a védelmi szempontból legfonto­sabb településeken az önkor­mányzatok 20-40 tagú civil, készenléti csoportot szervez­tek. Ők éjjel-nappal beavatko­zásra készek, ha arra szükség lenne. A töltések ugyanis elég­gé átázottak. Ezért átszivárgá­sok bekövetkezhetnek, de attól egyelőre nem kell tartani, hogy bárhol is gátszakadás követ­kezhetne be. Mindezek ellenére a megyei védelmi igazgatási rendszer is teljes - éjjel-nappali - készenlétben van, állandó ügyeletet tart, nemcsak Szege­den, hanem Csongrádon, Szen­tesen, Mindszenten és Hódme­zővásárhelyen, valamint 18 Ti­sza menti településen. Az Ati­vizig pedig a 80 fős árvízvédel­mi osztagát az egyelőre leg­veszélyeztetettebb területre, Csongrádra irányította. N. R. J.

Next

/
Oldalképek
Tartalom