Délmagyarország, 1999. február (89. évfolyam, 26-49. szám)

1999-02-08 / 32. szám

HÉTFŐ, 1999. FEBR. 8. SZEGED ÉS KÖRNYÉKE 5 • A kihelyezett ajtók csapdája Füstölt a szemétledobó • Ásotthalom: szövetkeznek a jövőjükért Édes élet a savanyítóbcm Utolsó ellenőrzés - szállítás előtt. Jobbról: Szögi Imre sterilizáló, Ábrahám Zoltán tulajdonos és Fekete György targoncás. (Fotó: Gyenes Kálmán) A Felső Tisza-part fehér toronyházaiban néhány lakó engedély nélkül vet­te birtokába a folyosóból elkerített előteret. Az aj­tók és rácsok építésére tűzvédelmi okokból nem kaptak engedélyt. A hi­vatal pénzbüntetéssel fe­nyeget, az „ elöteresek" kitartanak. Nemrég egy kisebb tűzesetnél kide­rült, miért nem szabad le­zárni a folyosókat... Lapunkban a közelmúltban írtuk meg, hogy a Felső Ti­sza-part tízemeletes házaiban kisebbfajta csatározás dúl: né­hány lakó szállt szembe a hi­vatallal és a tűzoltósággal. A történet szálai tíz évnél is ré­gebbre nyúlnak vissza. Akko­riban kerültek ki az első ajtók a folyosókból elkerített és bir­tokba vett előterekbe. Az ajtó­kihelyezésre viszont nem adott engedélyt sem az önkor­mányzat, sem a tűzoltóság. Utóbbi azért nem ütött jóvá­hagyó pecsétet a kérelmekre, mert a Felső Tisza-parti házak folyosóinak szellőzésére szol­gáló franciaablakokat nem szabad ajtókkal lezárni. Asszonyok, felderítöúton A szikra (némi képzavarral szólva) egy följelentő levélből pattant ki: a hivatal egyszeri­ben fölfigyelt a szaporodó il­legális ajtókra. A dörgedelmes fölszólításoktól megrettenve, többen visszavonultak eredeti előszobájukba, és lebontották a suttyomban épített bejáratot. A „kemény mag" azonban ki­tartott: többen a bíróságon igyekeztek védeni az igazukat és előterüket. Sikertelenül... Decemberben a hivatal újabb levelet küldött a ma­kacskodó lakóknak, s ekkor már negyvenezer forintos bír­ság sötét felhője függött a pa­rányi külön élettérért harcolók feje fölött. De még ekkor sem adták föl. Az ünnepek után, dacolva a túlerővel, két Felső Tisza-parti asszony összefo­gott, és földerítő útra indult a városban: az övékhez hasonló épületekben elcsatolt folyosó­előtereket kerestek. Rövid portyájukról sikerrel tértek vissza: negyvenhét kihelye­zett ajtót számláltak össze. A Felső Tisza-partiak kü­lön fölmérgelődtek azon, hogy a hivatal most rajtuk ve­ri el a port, a többi engedély nélküli „előteres" pedig vígan éli világát. Szúnyogháló, vagy börtön? Egy elkeseredett asszony azt mondta, inkább vállalja a börtönt, de a szívéhez nőtt kis előteret nem adja. A tiltások­kal szemben kitartó lakók helyzetük megértését és mindkét fél számára elfogad­ható javaslatot várnak a tűzol­tóktól és a hivataltól. Az ajtó­háború évei alatt egészen ott­honossá tették a folyosó végé­ből lecsippentett néhány négyzetmétert: hűtőszekré­nyek és fagyasztóládák, fote­lek és kisebb heverők állnak a vita tárgyát képező területen; a falakra képeket akasztottak, a franciaablakon beáramló napfényben szobanövények zöldellnek csipketerítős virág­állványokon. A tűzoltók legfőbb ellenér­ve az, hogy ha tűz esetén füst árasztja el a lépcsőházat, ép­pen a folyosóvégi franciaabla­kok szolgálnak a szellőztetés­re - ezért azok lezárása élet­veszélyes. A folyosóablak a lakók szerint is veszélyes: az alacsony korláton átbukva, akár ki is eshet rajtuk valaki... Több helyen be is szögelték a franciaablakokat. Az „elöteresek" szerint az üveg- vagy szúnyoghálós aj­tót vész esetén könnyedén ki­törhetnék a tűzoltók, s akkor semmi akadálya a szellőzte­tésnek. A tűzoltó­parancsnok javaslata Dudás Miklós alezredes, a szegedi tűzoltóság parancs­noka megismételte érveit: a Felső Tisza-parti házakban nincs önálló, belső szellőző­berendezés és világítás ­ezért nem szabad ajtókkal le­zárni a mentésre, világításra és főként szellőzésre szolgá­ló franciaablakokat. A kétel­kedőket is meggyőzi talán egy közelmúltbeli eset. Az egyik Felső Tisza-parti épü­letben nemrég kigyulladt a földszinti szemétledobó: a füst egészen a negyedik emeletig megtöltötte a lép­csőházat. A franciaablakok jó szolgálatot tettek, a ke­reszthuzat gyorsan kivitte a füstöt. A betörhető szúnyog- és üvegajtók ötletét a tűzoltópa­rancsnok több okból sem tartja szerencsésnek: a szú­nyoghálós ajtó nem véd a betörőktől, az üvegtörés pe­dig (különösen vészhelyzet­ben) veszélyes a lakókra, és nehezítené a tűzoltók mun­káját. „Ha viszont a lakóközös­ség megbízna egy építészter­vezőt a tűzvédelmi előírá­soknak is megfelelő műszaki megoldás kidolgozásával, a tűzoltóság nem zárkózna el a további tárgyalástól" ­mondta Dudás Miklós alez­redes. Nyilas Péter Az utóbbi években a növekvő munkanélküli­ség egyre több gondot okoz nem csak az állásta­lanoknak, hanem az ön­kormányzatoknak is. ép­pen ezért óriási jelentősé­gű, ha egy községben enyhíteni tudnak a foglal­koztatási nehézségeken. Petró Ferenc, Ásotthalom polgármestere ezzel kezdte mondandóját, amikor a település jelené­ről, illetve jövőbeni fejlő­désének esélyeiről beszél­gettünk. A zömében mezőgazdaság­ból élő ásotthalmi lakosság eddig - szinte kiszolgáltatott­ként - annyi és olyan növényi kultúrát termelhetett, amit a felvásárló hajlandó volt átven­ni. A helyi téesz utóda egy zöldségfeldolgozó üzemet működtet, de alapanyagigé­nyét eddig nem az ásotthalmi gazdák biztosították. Ezért az önkormányzat felvállalta a közvetítő szerepet - tudtuk Pénteken este egy 20-25 év körüli fiata­lember sikertelenül pró­báit meg fegyveres rab­lást elkövetni Vásárhe­lyen, a Rudnay utcai Édi élelmiszer-kiskereske­désben. A tettest azóta is keresik. Pénteken este nem sok­kal 19 óra 15 perc körül lé­pett be egy szőkésbarna fiatalember a vásárhelyi Rudnay utca 33. szám alatti Édi élelmiszer-kiskereske­meg Petró Ferenctől -, így a vállalkozó erre az esztendőre már több helybelivel is szer­ződést kötött. Az üzemben Ábrahám Zoltán elnök, tulaj­donos is alátámasztotta a pol­gármester szavait. Bár hang­súlyozta: paprikából, uborká­ból, céklából, paradicsomból és spárgából a teljes igényt még mindig nem biztosítják az ásotthalmiak. A konzerv­üzem ugyanis évente 2-2,5 tonna nyersanyag feldolgozá­sára alkalmas. Ehhez 66 dol­gozót foglalkoztatnak, akik közül csupán három nem falu­beli. Ez a közösség termeli meg a szövetkezet árbevételé­nek 92 százalékát. A tavalyi 220 milliós bevételt pedig az idén növelni is szeretnék, leg­alább 260 millióra. A gépsor mellett, a finom illatú csala­mádé gyártásában résztvevő asszonyok szorgos munkáját látva, ez rajtuk aligha múlik majd. Az 1991 előtt a Szegedi Konzervgyár „bedolgozója­ként" működő üzem éppen a hozzáértő munkaerőre alapoz­désbe, s egy fegyvernek látszó tárgyat fogva az ép­pen teljesen egyedül lévő eladónőre, a napi bevételt követelte. Mivel azonban az asszony reflexszerűen belökte a pénztárgép fiók­ját, a tettes - a pult vevők felőli oldaláról - megpró­bálta kinyitni azt. A boltos közben megpróbálta meg­va nem szűnt meg. Az ott ké­szített ízletes savanyúságokat, befőtteket azonban - egyelőre - a hazai vásárlók nem isme­rik. Ábrahám Zoltán ugyanis elmondta, hogy a román, orosz piac mellett, német, bel­ga és holland kereskedelmi partnereik igényeit tudják ki­elégíteni. Természetesen ter­vezik a termelői kapacitás bő­vítését, a minőségi feltételek további javításával együtt. En­nek érdekében már tavaly megkezdődött egy jelentős, 24 millió forintos beruházás ter­vezése. A készülő komplex gáz- és gőzkazán biztosítja majd az alapanyagok sterilizá­lásához szükséges gőzt. A vál­lalkozó szerint a közelgő uni­ós csatlakozás miatt időben fel kell készülniük az éles ver­senyhelyzetre. Petró Ferenc ezzel kapcsolatban megemlí­tette, hogy szeretnének a tér­ségben egy értékesítő, szolgál­tató szövetséget is létrehozni. Az ottani - Panagro nevet vi­selő - konzervüzem mellett ugyanis Mórahalmon is van akadályozni, hogy a rabló a pénzhez jusson, s dulakod­ni kezdett a férfival, mely során feldöntötték a chip­szes pultot is. A tettes vé­gül is fejbe vágta a kezében lévő pisztollyal az ama­zont, majd anélkül mene­kült el az üzletből, hogy bármit is magával vitt vol­na. Az ellenálló boltos ­egy hasonló profilú cég, vala­mint a bordányi gyümölcs- és paradicsom lé-üzemmel együttműködve, növelhetnék termékeik piacképességét. A térségi érdekek érvényesítését az érintett önkormányzatok is szorgalmazzák, hiszen a la­kosság megélhetését, megtar­tását nem csak ezen üzemek kínálta munkalehetőségek se­gíthetik, de a gyümölcs- és zöldségfélék megtermelése is. Ásotthalmon felmerült már ­tudtuk meg beszélgető partne­reinktől - egy gyümölcslé­gyártó részleg beindításának gondolata is. Sőt! A termelő­szövetkezetben egykor műkö­dő varroda - amelynek gépei máig rendelkezésre állnak ­ismételt üzembe helyezése szintén több ember helybeli foglalkoztatását tenné lehető­vé. A tervek valóra váltására vélhetően előbb-utóbb sor is kerül, hiszen úgy tűnik meg­van a szándék a térségi, a he­lyi önkormányzati és a vállal­kozói összefogásra. N. Rácz Judit szerencséjére - csak köny­nyebb sérülést szenvedett a homlokán. Az eseményeket megelő­zően egy, a közelben lakó, s a boltba betérő férfi felfi­gyelt egy fiatalemberre, aki a szemközti ház szemetes konténere mellett állva fi­gyelte a kiskereskedés for­galmát, s még akkor is ott ácsorgott, amikor a szemta­nú vásárlása végeztével ha­zafelé ment. K. A. Felsült rabló Vásárhelyen Erkel diákünnepek • A beregszászi magyar színház vendégjátéka Gyilkosság a székesegyházban • Munkatársunktól Tizenkilencedik alkalom­mal rendezi meg idén április 29. és május 2. között Gyulán az Erkel diákünnepeket az EDÜ Alapítvány, a gyulai Er­kel Ferenc Gimnázium és Gyula .Város Önkormányzata. A szervezők öt megyéből (Bács-Kiskun, Békés, Csong­rád, Hajdú-Bihar, Jász-Nagy­kun-Szolnok, valamint külön meghívással Budapest és hatá­ron túli magyar iskolák) vár­ják a művészetek valamelyi­kében jártas 14 és 19 év kö­zötti középiskolások jelentke­zését az alábbi kategóriákban: versmondás, prózamondás, irodalmi színpad, szólóének, énekkar, kamarakórus, népdal, hangszeres népzene, szóló­hangszer, zenekar, kamara­együttes, néptánc-szólótánc, modern tánc, könnyűzenei együttes, képző- és iparművé­szet, népi iparművészet, fotó, videó, önálló irodalmi alkotás, számítógépes grafika, egyéb. Nevezni felbélyegzett, saját is­kolának megcímzett közepes méretű válaszboríték elküldé­sével írásban kért jelentkezési lapon lehet (cím: Erkel Ferenc Gimnázium 5700 Gyula, Kos­suth tér 5. telefon, fax: 66/463-118), a lapok vissza­küldésihatárideje: március 10. • Munkatársunktól A szegedi kárpátaljai napok záró rendezvénye­ként a Beregszászi Illyés Gyula Magyar Nemzeti Színház vendégjátékát láthatja a közönség ma este 7 órakor a Kamara­színházban. A társulat Thomas Stearns Eliot: Gyil­kosság a székesegyház­ban című drámáját mutat­ja be. Az amerikai származású, Angliában letelepedett Nobel­díjas költő, drámaíró és kriti­kus, T. S. Eliot (1888-1965) színdarabjának hőse Thomas Becket, Canterbury érseke, aki nyolcéves száműzetés után 1170-ben halt „gyötrel­mes gyönyörrel" mártírhalált. Becketnek választania kell a kisszerű, királyi kegyekhez si­muló, védekező-támadó, meg­futamodó érdek-élet, vagy a nagylelkű, a halálos isteni sze­relemre halálos szerelemmel válaszoló, hivatásában kitelje­sedő, „vérbő" élet között. Ő az utóbbit választja: „vért a vérért", s így „minden örven­detes teljesülésbe érik". A da­rab Eliot első nagyszabású kí­sérlete az angol verses dráma Shakespeare-ig visszanyúló hagyományának felújítására. Különös ereje van ennek a drámának a kárpátaljai ma­gyar együttes előadásában, nemcsak a társulat tagjainak tehetsége miatt, hanem mert ők maguk is részesei egy olyan drámai helyzetnek, melyben választaniuk kell, vállalják-e a szülőföldjük szolgálatának hitet és áldoza­tot követelő, nagylelkű életét, vagy feladják a harcot, s ki-ki megy oda, ahol a maga boldo­gulását biztosítva látja. A tár­sulat létével bizonyítja, hogy a szülőföld szolgálatát válasz­totta. A beregszásziak előadá­sát Vidnyánszky Attila rendez­te, a díszlet és a jelmezek Bal la Ildikó tervei alapján készültek. Thomas Becket szerepét Trill Zsolt játssza. Az előadásra a belépés díjtalan, jegyeket a színház jegyirodáiban és az Al­sóvárosi Ferences Plébánián lehet igényelni. A rendezvény­sorozat szervezői az előadás helyszínén az árvízkárok or­voslására felajánlásokat köszö­nettel fogadnak. lemondott • DM-információ A második lemondás ­három hónap alatt. A sze­gedi közgyűlés képviselői közül először Farkasné Po­csai Blanka (Fidesz), a pénteki ülésen pedig Papp Zoltán (független) mondott le önkormányzati bizottsági tisztéről. Farkasnénak az oktatási bizottság elnöki tisztéből lett elege, Papp­nak pedig sportbizottság­ban viselt tagságból. Az ok a Gutenberg-ügy - Farkas­né esetében. Lemondását Papp képviselő viszont nyilvánosan nem kívánta indokolni. Csak annyit árult el: a döntések előké­szítésének más módját érzi magáénak. Elsától Brünhildáig • Munkatársunktól A Közéleti Kávéház ven­dége me este 6 órakor a Vi­rág cukrászdában Temesi Mária, a Magyar Állami Operaház magánénekese, a szegedi konzervatórium ének tanszakának vezetője. Az est házigazdája: Pacsika Emília újságíró, közremű­ködnek a tanszak növendé­kei és Koczka Ferenc kar­mester. Polgári ismeretek • Munkatársunktól Tizenkét csapat részvéte­lével rendezik meg február 12-én 9.30 órától a harma­dik „Polgári ismeretek és készségek" című középis­kolai vetélkedő szegedi re­gionális döntőjét. A. ver­senysorozatot 1997-ben in­dította a CIVITAS Egyesü­let. Idén 101 iskola 100 di­ákja mérte össze a tudását, közülük a legjobbak jutot­tak be a nyolc regionális döntőbe. A versenyzők há­rom témakörben kapnak feladatokat: az alkotmá­nyosság, a politikai és az emberi jogok területéről. A győztes csapat képviselheti a régiót a budapesti döntőn, amelynek fődíja egy hatna­pos strasbourgi utazás és látogatás az Európa Parla­ment ülésén. Cn Ma A SZOCIALISTA PÁRT irodáján (Tisza L. krt. 2-4., I./122.) dr. Bálint János in­gyenes jogi tanácsadást tart az érdeklődőknek 15-16 óra között. KATONA GYULA, a 13­as választókerület (Móravá­ros) képviselője fogadóórát tart 17-18 óráig a Móra váro­si Római Katolikus Közös­ségi Ház Könyvtárában (Kálvária tér). TÓTH JÓZSEF, a 16-os választókerület (Kiskundo­rozsma) képviselője fogadó­órát tart 16 órától a Petőfi Sándor Művelődési Házban. Holnap A MUNKÁSPÁRT bel­városi alapszervezete 16 óra­kor taggyűlést tart a Munkás Művelődési Otthonban (Fő fasor 9.).

Next

/
Oldalképek
Tartalom