Délmagyarország, 1999. február (89. évfolyam, 26-49. szám)

1999-02-20 / 43. szám

SZOMBAT, 1999. FEBR. 20. BELFÖLD 3 Multiplexmozi • Kecskemét (MTI) A vidék első multiplexmo­ziját avatták fel Kecskeméten. A nagyközönség számára pén­teken megnyílt filmszínház 22 hónap alatt, 2,8 millió dollá­ros költséggel épült fel a Pó­lus Róna Központban. Beru­házója a Magyarország legna­gyobb mozihálózatát üzemel­tető InterCom, illetve partne­re. Az első, Budapesten kívüli létesítmény tapasztalatai dön­tik majd el, hogy folytatják-e a vidéki terjeszkedést, amit tervbe vettek például Szom­bathelyen és Baján. Dámvadak • Lad (MTI) Kommandósok szereitek vissza négy dámvadat egy ladi férfitól. Miután a körzeti meg­bízottnak és a vadfelügyelő­nek nem sikerült meggyőzni a vadorzót, hogy önként adja vissza a négy, együttesen mintegy 350 ezer forint értékű állatot, a Kapós beavatkozó alosztály kommandósai léptek akcióba. A vadakra állítólag csigázás közben talált a férfi. Ladon nem csak ettől a csa­ládtól koboztak el vadakat. A vadorzó - magát mentve - két másik házat is megnevezett, ahol dámokat tartottak. Az egyik helyről egy 75 ezer fo­rint értékű tehenet, a másikról egy 500 ezer forint vadgazdál­kodási értékű 11 éves bikát szállítottak el. Hét év után újra • Cegléd (MTI) Fegyverrel a kezében egy álarcos férfi a ceglédi Sarok ABC-ben a pénztárosnőt a na­pi bevétel átadására akarta kényszeríteni, de a hölgy ijed­tében kiugrott a fülkéből az ott vásárló izmos ember háta mögé. A rabló benyúlt a pénz­tárba, ám a vásárló kiütötte kezéből a fegyvert és földre kényszerítette. Telefonhívásra rövidesen megérkezett a rend­őr járőr, aki előállította a rab­lót. Kiderült, hogy az álarcos férfi most szabadult a börtön­ból, ahol hét évet ült apja meggyilkolásáért. Autólámpa­gyártá üzem • Nagykanizsa (MTI) Elkészült Nagykanizsán a GE Lighting Tungsram leg­újabb, 800 millió forint költ­séggel létrehozott üzemcsar­noka. Évente 300 millió darab autólámpát készítenek majd a falai között. A 7500 négyzet­méter területű csarnokot re­kordidő - mindössze három hónap - alatt építették fel a ki­vitelezők, s március elejére befejezik a gyártógépsorok te­lepítését. Az új munkahely gépsorainak irányítására több mint 200 pályakezdőt, illetve munkanélküli gépésztechni­kus fiatalt vesznek fel. Ifjúsági gondozóház • Békéscsaba (MTI) Egyszerre 20-25 rászoruló fiatal ellátására alkalmas ifjú­sági gondozóházat avattak pénteken a békési megyeszék­helyen. A lelki gondjaik és nehéz társadalmi helyzetük miatt támaszra szoruló fiata­lok napközi otthonát a Szo­ciális és Családügyi Miniszté­rium anyagi támogatásával a viharsarki Béthel Alapítvány és a városi önkormányzat hoz­ta létre. A pszichoklinikaként is működő ifjúsági gondozó­ház a megelőzést szolgálja. JAMIN rMOnm RAII A #é9l6k' cserepek MUDUL BAU Áremelés előtt 1998-as árakon! Szeged, Csongrádi sgt. 27. Tel.: 491-022. Szeged, Dorozsmai út 5. Tel.: 466-092. Vidéki vidék m •Tálunk sajnos a vidék sem oly városias, mint az 1 \ óhajtott nyugaton, hanem sokkal vidékiesebb. Ha hasonlítgatni akarnánk, akkor a lelocsolt locsoló mellett tudnám említeni a mi vidéki vidékünket... Rákosi-Kádár kényszermennyországa azt ígérte, hogy eltünteti a város és a falu közti különbséget. Ehelyett falvakat tüntetett el, miközben a szocializmus összeomlásáig egy megyényi termőterület is eltűnt az országban. A váltás után, az Antall-kormány idején, a jól mű­ködő szövetkezetek alól is kihúzták - hogy úgy mond­jam - a talajt. Nem teremtettek lehetőséget arra, hogy a működőképes, nyereséges szövetkezetek országos mértékben válhassanak valódi szövetkezéssé. Nem az történt, hogy az egykori kényszertagság valódi tulajdo­nossá vált, hanem a kényszerfelosztásra ítélt birtokból az erősebb kutyák, az egykori kényszerítők vitték a nagy, demokratikus darabokat, a komoly gépeket, az igazi értékeket; egy-egy szárnyat, combot se nyújtva a kicsinyeknek... Ha a Magyarországi Gazdakörök Országos Szö­vetségének elnökei azt mondják, hogy a magyar csa­ládi gazdaságokat a Horn-kormány lökte hanyatt, akkor a Magyarországi Gazdakörök Országos Szö­vetségének elnökei nem tudják, mit beszélnek. Horn Gyula csak örömmel tartotta padlón azokat a parasz­tokat, akiket az Antall-kormány bal-jobb egyenese ütött ki. T~s ttől persze ma már, ha nehezen is, de változhat a Juj helyzet. Ha a családi birtokukon önállóan terme­lő gazdák elviselhető kölcsönöket kapnak eszközvásár­lásra, ha terményeiket gazdaságosan tudják eladni, ha nem változnak évente a gazdasági tevékenységükre vonatkozó törvények, ha a MAGOSZ el tudja dönteni, hogy a kormány egyik szervezete-e, vagy a gazdák szö­vetsége, akkor majd tényleg lehet esélye nálunk is a családi gazdaságnak. • Lengyel szakértők Ópusztaszeren Ismét régi fényében a körkép Egy hónapja, hogy len­gyel restaurátorok el­kezdték az állagvédő karbantartási munká­kat a Feszty-körképen, amelynek szakmai érté­kelése - nagy elismerés mellett - tegnap zajlott Ópusztaszeren. Hazai és külföldi szakértői bizottság értékelte az Ópusz­taszeri Nemzeti Történeti Em­lékpark egyik legfontosabb vendégcsalogató látnivalója, a panorámakép állapotát. A res­taurálás neves képviselői ezt a körkép - 7,2 millió forint rá­fordításával elvégeztetett ­tisztítási munkáinak befejezé­se ürügyén tették. A rengeteg látogatót vonzó Feszty-körkép ugyanis - a csarnok belső te­rével, vázszerkezetével együtt - portalanításra szorult. A pá­lyázat útján megbízott restau­rátorcsoport vezetője, Ryszárd Wójtowicz elmondta: négy he­lyen hagytak tanúfoltokat an­nak érdekében, hogy a zsűri összehasonlíthassa a tisztítás előtti, illetve utáni állapotokat. A tapasztalat szembetűnő volt, hiszen a kép színeit erő­teljesen tompította a rárako­dott szennyeződés. Szűcs Ár­pád fórestaurátor pedig ki­emelte: örömteli tény, hogy az Szűcs Árpád magyar és Andrzej Lojczyk lengyel fórestaurátor a Feszty-körkép állapotát ellenőrzi. Középen: Ryszárd Wójtowicz, a munkacsoport vezetője. (Fotó: Cnyedi Zoltán) egykor nagyon rossz állapot­ban lévő panorámakép restau­rálásakor használt festék jó minőségű, még csak kisebb repedések sem keletkeztek rajta. A körkép átvizsgálásá­hoz kapcsolódóan természete­sen ellenőrizték a szakembe­rek a kép megvilágítását, a te­rem páratartalmát is, amelyek szintén jelentős szerepet ját­szanak a kép állagának megó­vásában. A szakmai vélemé­nyek, értékelések azonban re­ménykeltóek, így a körkép a jövőben is ritka élményt nyújthat majd a látogatóknak. N. R. J. • Tarafás-ügy Surányi „nagyjából" a kormány mellett • Budapest (MTI) Járai Zsigmond a pénteki pénzügyminisztériumbeli tájékoztatón megismételte azt a korábban is hangozta­tott álláspontját, hogy az ÁPTF nem tett meg min­dent az elmúlt időszakban a bank- és brókercsődök megelőzésére. Surányi György ugyanezen tájékoz­tatón a következőket mond­ta: „Az MNB felfogása el­tér attól, amit bankfelügye­leti szempontból az ÁPTF végzett. A jegybank úgy ítéli meg, hogy az adott törvé­nyes keretek között akt­ívabb beavatkozási lehető­sége lett volna a felügyelet­nek, így a helyzet értékelé­sét tekintve az MNB véle­ménye nagyjából egybeesik a kormányéval. Indokolt az ÁPTF megerősítése törvé­nyi és személyi szempont­ból." • Budapest (MTI) A Fővárosi Főügyészség államtitoksértés alapos gya­núja miatt pénteken nyomo­zást rendelt el a Kormányza­ti Ellenőrzési Iroda (KEI) azon feljelentése tárgyában, amely a Nádor 95 Rt. tevé­kenységével kapcsolatos ­tudatta Nyilasi Gyula osz­tályvezető ügyész. Elmond­Nádor 95: államtitkot sértettek? ta: nem szolgálhat az ügyet illetően részletekkel, a KEI anyaga ugyanis szigorúan titkos, államtitoknak minő­sül. Mint közölte, az eljárás eredményéről tájékoztatni fogják a közvéleményt. A főügyészség a közle­ményben a Btk. azon parag­rafusára hivatkozik, amely szerint: „Aki a tudomására, illetőleg a birtokába jutott államtitkot jogosulatlanul felhasználja, illetéktelen személy részére hozzáférhe­tővé vagy illetékes személy részére hozzáférhetetlen­né teszi, bűntettet követ el, és 1 évtől 5 évig terjedő sza­badságvesztéssel bünteten­dő." • Összbírói értekezlet Szegeden Szigorodó büntetések Éves összbírói értekez­letéi tartotta tegnap a Csongrád Megyei Bíró­ság. Az eseményen részt vett dr. Solt Pál, a Legfel­sőbb Bíróság elnöke is, aki az értekezletet követő sajtótájékoztatón kijelen­tette, hogy a büntetések szigorításának egyetlen eszköze a büntetési téte­lek emelése. Dr. Heidrich Gábor, a Csongrád Megyei Bíróság el­nöke vezetésével éves értéke­lő értekezletet tartottak tegnap a megyei bíróságon. A bírák megismerhették azt az előter­jesztést, amelyben többek kö­zött a megyében működő bí­róságok személyzeti helyzeté­ről, ügyforgalmáról, a bírósá­gok vezetéséről, felügyeleté­ről tájékozódhattak. Az érte­kezleten részt vett dr. Solt Pál, a Legfelsőbb Bíróság el­nöke is, aki a megbeszélést követő sajtótájékoztatón vála­szolt az újságírók kérdéseinek többségére. A bírói testület eT­Dr. Solt Pál, a Legfelsőbb Bíróság elnöke szerint a büntetési tételek szigorítása szükséges. (Fotó: Miskolczi Róbert) só embere ugyanis nem érezte magát illetékesnek abban, hogy az ügyészség kormány alá rendelésével kapcsolatban állást foglaljon. Elmondta vi­szont, hogy a Döcher-ügy kapcsán néhány félreérthető kijelentés látott napvilágot. Solt Pál leszögezte, hogy a kormány nem vizsgálhatja a bíróságok működését, pusztán tájékozódásra van lehetősége az Országos Igazságszolgálta­tási Tanács közreműködésé­vel. A Büntető Törvénykönyv március l-jétől hatályos mó­dosításairól Solt Pál elmondta, jelenleg a büntetések szigorí­tásának egyetlen hatékony eszköze van: a büntetési téte­lek szigorítása. Egy kérdésre válaszolva a Legfelsőbb Bíró­ság elnöke hangsúlyozta, hogy a börtönök kisebb kapa­citása, a kevés férőhely miatt egyetlen bűnelkövető sem ma­radhat szabadlábon, illetve emiatt egyetlen büntetést sem szabnak a kelleténél rövidebb időtartamúra. Azzal azonban tisztában kell lenni, hogy a bí­róság mindig az egyes esetet mérlegeli, s arra a bűncselek­ményre és arra az elkövetőre vonatkozóan hozza meg ítéle­tét - mondotta Solt Pál. A. L. • A gazdakörök küldöttközgyűlésén Szövetséget ajánlott a kormány • Budapest (MTI) A családi gazdaságok megerősítése az elkövet­kezendő évek legna­gyobb feladata a ma­gyarországi gazdakörök számára - hangoztatta Jakab István, az érdek­képviseleti szervezet társ­elnöke pénteken Buda­pesten a Magyarországi Gazdakörök Országos Szövetségének tisztújító küldöttközgyűlésén. Kozma Huba, a szövetség elnöke bevezetőjében felrót­ta az 1998 közepén lekö­szönt kormánynak, hogy nem támogatta kellóképpen a magángazdák tevékenysé­gét. A küldöttközgyűlés leg­fontosabb feladata lesz meg­vonni a gazdakörök tevé­kenységének elmúlt ötévi mérlegét, értékelni a szövet­ség szempontjából a magyar mezőgazdaság jelenlegi helyzetét és meghatározni az ebből adódó feladatokat. „Szeretnénk hagyományt teremteni abból, hogy a kor­mány és a magángazdák le­gerősebb érdekképviselete szövetségesnek tekinti egy­mást" - mondta Orbán Vik­tor miniszterelnök pénteken a Magyarországi Gazdakö­rök Országos Szövetségének budapesti tisztújító közgyű­lésén a küldötteket üdvözöl­ve. - A vidéken élő emberek másodrendű mivoltát szeret­né megszüntetni a kormány­zat, mivel a társadalom csak úgy lehet erős, ha a vidék felzárkóztatása megvalósul. Ez a folyamat már az idén megkezdődik - ígérte a mi­niszterelnök a gazdakörök küldötteinek. Orbán Viktor elmondta, hogy vidékfejlesztésre és ag­rártámogatásokra az idén másfélszer annyi pénz áll rendelkezésre a költségve­tésben, mint tavaly. A Magyarországi Gazda­körök Országos Szövetsége ezentúl Magyar Gazdakörök és Gazdaszövetkezetek Or­szágos Szövetsége néven működik tovább, mivel az érdekképviseleti szervezet bővítette tevékenységi körét és felvállalta a gazdaszövet­kezetek érdekvédelmét is. A névváltozást pénteki köz­gyűlésükön az új alapsza­bályban rögzítették a küldöt­tek. A szövetség elnökévé Ja­kab Istvánt választották, a túlnyomó többség szavazatá­val. Alelnök lett Bagi Béla, Jakab Ferenc, Kulcsár Lász­ló, Székely Gábor és Török István. A küldöttek örökös tiszte­letbeli elnökké választották Tamás Károlyt, a Földműve­lésügyi és Vidékfejlesztési Minisztérium közigazgatási államtitkárát, eddigi gazda­köri tevékenységének elis­meréseként.

Next

/
Oldalképek
Tartalom