Délmagyarország, 1999. február (89. évfolyam, 26-49. szám)

1999-02-18 / 41. szám

CSÜTÖRTÖK, 1999. FEBR. 18. „Villognak" az SZBE-sek birkózás • Munkatársunktól Szinte egymást érik már a birkózóversenyek, s ebbe a nagy kavalkádba a Sze­gedi BE sportolói is bekap­csolódtak. Budapesten az ifjúsági kötöttfogásúak vá­logatóversenyén a Tisza­parti klub tehetsége, Szél Tibor a 63 kg-ban szerzett győzelmével megtette az első lépést a világbajnoki részvétel felé. A szabadfo­gású juniorok válogató­versenyén pedig az SZBE­sek három ezüstérmet nyertek: Miklós Károly az 54-, Szép Tamás a 97- és Hodács Zoltán a 130 kg­ban. Az SZVSE-csarnokban rendezték a diákkorcsopor­tú csapatok területi elődön­tőjét. Az SZVSE, az Oros­háza és a Szegedi BE (a Mezőhegyes nem érkezett meg) küzdelméből, miután legyőzték az SZVSE-t 35:15-re, majd az OMTK-t 32:24-re, a Kiss Ferenc, Visnyei Ferenc és Csikós Ferenc edzők által felké­szített Szegedi Birkózó Egylet került ki győztesen. A további sorrend: 2. Orosháza, 3. SZVSE. A győztes csapat tagjai: Farkas Zoltán, Szabó Gá­bor, Kiss Ferenc, Móri Ro­land, Salamon Róbert, Mó­ri Antal, Salamon Norbert, Gyalog Attila, Lévai Ger­gő, Molnár Andor, Lévai Zsolt, Redenszki István, Pecák Attila. Az SZBE-sek a másik területi csoport második helyezettjével mérik össze tudásukat az első osztályba kerülésért. JÓI kevertek a Keverők kispályás labdarágás • Munkatársunktól A közelmúltban a szege­di Déri Miksa szakközépis­kola tornacsarnokában ren­dezte meg a Kevürak Kft. a Veterán-kupa elnevezésű (csak 35 évnél idősebb fut­ballisták léphettek pályára) teremlabdarúgó-tornát. A tizennégy gárda a huszon­nyolc mérkőzésen összesen 522 találatot szerzett. A gólgyártásban legaktívab­baknak a végső győztes Keverők játékosai bizo­nyultak: 38-szor „köszön­tek be" az ellenfelek kapu­jába! A bronzérmet a Katali­zátor gárdája szerezte meg, miután a harmadik helyért lejátszott mérkőzésen 6-4­re legyőzte a Csongrád együttesét. A fináléban nem alakult ki ekkora csa­ta, a favoritnak számító Keverők csapata (Barna István, Takács József, Si­mon Szilveszter, Váczi Bé­la, Balogh Attila, Takó Fe­renc, Bársony Jenő, Azucz­ki László, Simái Sándor, Gerecz Péter, Tóth István, Horváth Antal) esélyt sem hagyott HAK FC-nek, s vé­gül 6-0-ás félidő után 9-2­re nyert. A viadal legjobb játéko­sának Bánfi Jánost (Csong­rád), kapusának pedig Bar­na Istvánt (Keverők) vá­lasztották. A gólkirályi el­met a tizenkét találatig ju­tott Váczi Béla (Keverők) érdemelte ki. • Serli sípmesternek készült, de Mezey átcsábította „Szegeden hagynak dolgozni!" labdarúgás Az elmúlt esztendőben a Tisza Volán-MÉH Focisu­li-VSI trénerét, Serli Sán­dort választotta lapunk az év utánpótlás-labdarú­góedzőjének. Azt az em­bert, aki hajdanán két év­tizeden át dolgozott a Fradinál, közel másfelet pedig a korosztályos ma­gyar válogatottaknál. A legutóbbi tizennyolc hó­napot már a szegedi fia­talok ('85-ös és 86-os születésűek) nevelésére szentelte; hogy milyen eredménnyel végezte a munkáját, arról csapatai­nak nagyszerű sikerei ön­magukért beszélnek. • Hogyan, miként lett hu­szonnyolc esztendővel ez­előtt utánpótlás-labdarúgó­edző? - kérdeztem a kitűnő szakembertől. - Az egész ott kezdődött, hogy fiatal koromban magam is futballoztam. A Budapesti Honvédban játszottam, de egy korai sérülés miatt hamar szög­re kellett akasztanom a csukát. Mivel nem akartam végleg el­szakadni a labdarúgástól, el­mentem játékvezetőnek. Az NB Il-es keretben többek kö­zött Hutákkal, Hartmannal és Drigánnal fújtam együtt a sí­pot. Közben pedig - segéd­edzői papírral a zsebemben ­az NB Hl-as Mezőgép csapatá­val megnyertük a bajnokságot, s ez azt is jelentette, hogy egy osztállyal feljebb már kötelező volt serdülőcsapatot is indítani. A vezetők megkérdezték: el­vállalnám-e a gárda szakmai irányítását? Igennel válaszol­tam, s így kezdődött az után­pótlásedzői karrierem. • Emlékszik még az első sikerére? - Elég sok felkészülési meccset játszottunk a BVSC­vel. Az egyik alkalommal a kis Mezőgép legyőzte a nagy Vas­Két ősfradista találkozása: Simon Tibor (balról) és Serli Sándor. (Fotó: DM-archív) utast. Az eredmény szárnyra kapta a nevemet - a dolog vége az lett, hogy Mezey Gyuri át­csábított a Szőnyi útra. Vá*­laszút elé kerültem: edzőskö­döm, vagy játékvezető mara­dok. Az előbbire voksoltam. • Edzői pályafutása alatt kiktől tanulta a legtöbbet? - Igyekeztem mindenkitől ellesni ezt-azt. Száger Misi bá­csitól az emberséget, Dalnoki Jenőtől az szigorúságot, Mezey­től a precizitást, Bicskei Berta­lantól a felkészültséget, Nóvák Dezsőtől a nyugodtságot, Nyila­si Tibitől pedig a játékosságot. Bár közvetlenül a sors soha nem hozott össze Baráti Lajos bácsival, de róla is csak a legna­gyobb tisztelettel és elismerés­sel beszélhetek. De ez még ön­magában kevés a fejlődéshez ­világ életemben minden szaki­rodalmat elolvastam. Annak idején nem sajnáltam se pénzt, se fáradtságot, hogy a külföldi példákból is tanuljak. Két hétig voltam például Manchesterben, ahol az United utánpótlás-neve­lését tanulmányoztam, de jár­tam Amszterdamban, az Ajax, Milánóban pedig az AC Milán fociiskolájában is. Amit úgy éreztem, hogy érdemes, azt megpróbáltam beépíteni a mi futballunkba. • A Ferencvárosban húsz évet dolgozott, s közben ti­zenhárom esztendőn ke­resztül a magyar korosztá­lyos válogatottnál is komoly munkát végzett. Hogyan gondol vissza ezekre az esz­tendőkre? - Egytől egyig csodálatos volt. Olyan, később befutott já­tékosok fordultak meg a kezem alatt, mint például Váczi Dé­nes, Sebők Vilmos, Zsivótzky Gyula, Kovács Kálmán, Pintér Attila, Zsinka János, Lipcsei Péter, Vincze Ottó, Hajdú Atti­la, Deák Sándor, Kovács Er­vin, Limperger Zsolt, Lisztes Krisztián, Hámori Ferenc ­hogy csak néhányukat említ­sem meg. Természetesen az 1984-es ifjúsági Európa-bajno­ki sikerre vagyok a legbüsz­kébb, jóllehet Moszkvában nem voltam kint, de a tizenha­tos keretből tizenegy játékos­nak korábban én voltam az edzője a válogatottban. • Másfél éve dolgozik a Ti­sza Volán-MÉH Focisuli­VSI-nél. Hogyan került Szegedre? - Annak idején a Fradival rengeteget szerepeltünk itt. A helyiek tehát jól ismertek, s '97 nyarán megkértek, hogy vezes­sem le az 1985-ös születésűek balatoni edzőtáborozását. Meg­tettem, majd nem sokkal ké­sőbb a szerződés is megkötte­tett. Jól érzem magam a Tisza partján, hagynak dolgozni és ami szintén nem lényegtelen, megbecsülnek. Szegeden vala­hogy őszintébbek a gyerekek, mint Pesten, viszont vagány­ságból rámenőségből lenne mit tanulniuk a fővárosiaktól. • Manapság nem túl nagy üzlet az utánpótlásnál tevé­kenykedni. Ön mégis ezt választotta. Megérte? Elis­merték a munkáját? - Sok szép siker részese voltam, rengeteg élménnyel gazdagodhattam az évek során. De sajnos labdarúgásunk veze­tői nem törődtek és nem törőd­nek azokkal a „kis emberek­kel", akik nevelnek és képez­nek, akik egész életüket az utánpótlásnak szentelték... Évekkel ezelőtt számtalan fel­nőttcsapathoz hívtak pálya­edzőnek. Ha valamelyik ajánla­tot elfogadom, anyagilag ma biztosan előrébb tartanék... Szélpál László • Durva belemenésekkel tarkított mérkőzésen Visszavágtak a kócskeiek labdarúgás Három héttel ezelőtt barátságos előkészületi mérkőzésen a Szeged LC 3-2-re legyőzte a Tisza­kécske együttesét. Teg­nap délután, ugyancsak a Tisza-parti stadion­ban, ismét játszott egy­mással a két NB l-es gárda, ezúttal a vendé­gek győztek 2-1-re, te­hát sikerült visszavág­niuk a vereségért. A mérkőzéshez ezúttal sem voltak ideálisak a kö­rülmények. Míg három hete a viharos erejű szél és hideg zavarta a játékot, most a roppant nehéz talajú pálya akadályozta a két csapatot. Az elején csupán „ismerked­tek" a játékosok a pályával, majd később, amikor már valamelyest alkalmazkodtak a nehéz talajhoz, már láthat­tak a nézők egy-két formás akciót is. Többnyire a ven­dégek térfelén pattogott a labda, Varga kapus kétszer is csak bravúrral tudta hárí­tani Kenesei és Bencze lö­vését. A 15. percben a kécs­keiek váratlanul vezetést szereztek. Egy előrevágott labda mintegy kétméteres lesen találta Belvont (a já­tékvezető, nem lévén azon az oldalon partjelző, aki se­gítette volna, nem fújta le a nyilvánvaló lesállást), a kécskei csatár lövését Szu­lyovszky még bravúrral kiü­tötte, de éppen az üresen ál­ló román vendégmunkás, Dronca elé, akinek nem volt nehéz dolga az üres kapuba lőnie a labdát, 0-1. A szege­di rohamok a gól után még fokozódtak, de Varga kapu­ja előtt rendre kimaradtak még a legnagyobb lehetősé­gek is. Hiába egykapuztak Keneseiék, az egyenlítő gól mégsem akart megszületni ebben a játékrészben. Szünet után azonban gyorsan egyenlített a Szeged LC. A 49. percben Kenesei beadása végén Faragó ügye­sen „elvitte" magával Ser­bant, így a labda az üresen álló Bencze elé került, aki mintegy 12 méterről ki­egyenlített, l-l. A gól után mindenki azt várta, hogy újabb szegedi találatok kö­vetkeznek, de nem így tör­tént. Sőt, az 55. percben egy gyors vendégakció végén a második félidőre beállt Ur­bán lapos lövése kötött ki a hazai kapu jobb alsó sarká­ban, 1-2. Meg kell jegyez­nünk azt is, hogy a találkozó barátságos jellege ellenére a két csapat tagjai nem na­gyon kímélték egymás testi épségét, s sokszor durva be­lemenésekkel okoztak sérü­léseket. Ebben főleg a kécs­keiek vitték a prímet, akik valóságos presztízscsatának tekintették a mérkőzést. Szeged LC-Tiszakécske 1-2 (0-1) Felső Tisza-parti stadion salakos pályája, 200 néző. Vezette: Bálint. Szeged LC: Szulyovszki (Lippai) - Németh, Basics, Koncz (Vasas), Joksimovics - Tamás (Major), Herczku, Udvari, Bencze - Kenesei (Tóth A.), Faragó. Edző: Gergely Károly. Tiszakécske: Varga ­Szekeres, Serban, Müller, Molnár - Babai, Csató, Dronca, Belvon - Miklós, Szín. Játszottak még: Bagi, Urbán, Diaz, Ibrahim. Edző: Ion Patrascu. P. Sándor József Időpont­változások • Budapest (MTI) A Nyári Sándor vezette magyar férfi röplabda-válo­gatott két Európa-bajnoki se­lejtező mérkőzésének meg­változott az időpontja. A május 22-ére tervezett Hor­vátország elleni rangadót jú­nius 5-én rendezik Szege­den, míg a május 28-ára kiírt Fehéroroszország elleni összecsapást egy nappal ko­rábban tartják Minszkben. Mi lesz a Maty-érrel? kajak-kenu Még minden érdeklő­dő, szurkoló és sportoló emlékezetében élénken él a szeptemberi, Szegeden rendezett sikeres kajak­kenu-világbajnokság. Az új létesítményekkel, inf­rastruktúrával gazdago­dó Maty-érrel kapcsolat­ban már akkor, kora ösz­szel is felmerült a kérdés: kinek az ingatlana, mi lesz vele a vb után? A kö­zeljövőben döntés szület­het ebben a témában, amelyet Szántha István­nal jártuk körbe. • Mely szervezetek tulaj­donában van jelenleg a Gróf Széchenyi István vízi­centrum? - kérdeztük a Szeged Városi Sportigaz­gatóság megbízott vezető­jétől. - A legnagyobb részben az Ativizigé a pálya - felelt a tisztségviselő -, de a Magyar Kajak-Kenu Szövetségnek, a Szegedi Vízügyi SE-nek, az evezősszövetségnek, a Her­mann Ottó HE-nek, az önkor­mányzatnak, valamint a Maty­éri Kht.-nek is van beleszólása az ott történő dolgokba. • Milyen megoldás lenne a legmegfelelőbb az üze­meltetés szempontjából? - A kormány elé terjesztet­tünk a kht.-vel és a kajak-kenu szövetséggel közösen egy programot, amiben központi finanszírozású, nemzeti vízi sportcentrumot szeretnénk lét­rehozni a Maty-éren. Az Ifjú­sági és Sportminisztérium álla­mi működtetési rendszerével azonban ellenkezik ez a mód­szer. Az ISM szívesen ad pénzt tökéletesítésre, beruhá­zásra, ám funkcionális dolgok­ra nem. A probléma áthidalá­sára kitalált javaslatuk viszont példaértékű lehet: a helyi ön­kormányzatokra bízza a támo­gatást, emellett pedig biztosítja a továbbfejlesztést. Az önkor­mányzat viszont csak akkor hajlandó üzemeltetni, ha a tu­lajdonviszonyok rendeződnek. ú Mikor várható döntés az ügyben? - Csonka Gábor stratégiai alpolgármesterrel szinte he­tente járunk a fővárosba tár­gyalni. Legközelebb február 25-én lesz a Maty-éri Kht. taggyűlése, ahol eldől a vállal­kozás sorsa, valamint a város szerepe is. Nem a vállalkozást kellene megszüntetni, hanem a háttér rendezésével lehetne előbbre jutni. Amennyiben a kht. marad, akkor felmerül az a kérdés, hogy hogyan bizto­sítja majd a tulajdoni kör az anyagi eszközöket. Az idő sürget, közeleg a tavasz, bein­dul lassan az idény: május ele­jén nemzetközi evezős, május közepén pedig kajak-kenu re­gatta lesz. Mádi József Ottlik ismét utazik sportlövészet O Munkatársunktól Ottlik Hajnalka, a Szege­di VLK juniorkorú légpus­kása, ha ilyen ütemben ha­lad, elérheti áhított célját, az olimpia részvételt. Már a ta­valy nyáron Barcelonában rendezett világbajnokságon is szépen szerepelt Kondász Gyula edző tanítványa, s az eredményeire országos szin­ten utána sem lehetett pa­nasz. A válogatók az idén sem feledkeztek meg a Ti­sza-parti kiválóságról, biztos tagja az arnheimi Európa­bajnokságra utazó magyar válogatottnak, pedig a csök­kenő anyagiak miatt most „takarékosabb" keretet állí­tott össze a szövetség. A március elején rendezendő kontinensviadalon a junior női csapatban Hajnalka társa Vincze Kinga (VAMAV Gyöngyös) és Tóth Anita (UTE) lesz. SPORTKOZVETITES A TELIN TEVEBEN 1999. február 18-án, csütörtökön, 19 órakor: DOMBÓVÁR-SZEDEÁK bajnoki férfi kosárlabda-mérkőzés ÖÉLMAQYARORSZÁQ QPUNAFERR CENTER DUAG AcÉtiERMÉkqyÁRió És KtREskedő Kfi. Nagyobb érték a pénzéért! NISSAN aljaera már 2 250 000 forinttól! További kedvezményekkel várjuk márkakereskedésünkben 1 NISSAN ALMERA 1.4 Immobiliser, elektromos tükörállítás, 1,4 literes, 90 lóerős motor, 5 év teljes körű garanciával. Gemmax Autá Kft. Szeged, Dorozsmai út 6., tel.: 62-474-433 MINDEN RENDBEN

Next

/
Oldalképek
Tartalom