Délmagyarország, 1999. február (89. évfolyam, 26-49. szám)

1999-02-17 / 40. szám

6 TINI SZERDA, 1999. FEBR. 17. Iskolaköpeny \jem tudom, mikor 1V tűnt el az iskolákból az iskolaköpeny, mindenesetre jó ideje eltűnt. Az én időmben még hordtuk, és teljesen magától értetődő volt használata. Valahogy föl sem merült: az iskolában iskolaköpeny nélkül mutatkozzék az egyén. Az iskolaköpenyek egyformák voltak, benne a gyerekek: egyencsapat. Majdhogynem egyenruhaszámba ment az iskolaköpeny. Látszólag a köpenykultúra erősbödését, ám lényeg szerint a változást jelezte előre az a fordulat, mikor - később - köpeny s köpeny közt különbözet adódott, már reklámozni is kellett az iskolaköpenyt. „Suliba - Mohiba'! Diolen Mohi!", emlékszem vissza az überiitődött, és egészen ellenszenves reklámra. S a gyártó cégeknek kellő jövedelmet biztosító köpenyeket hótt komolyan hordani kellett, mert egyes tanárok kimondottan arra utaztak, hogy az 5,2 mp-ig köpeny nélkül mutatkozó tanulóifjúságot (hej, de szép szó!) büntessék. A mai ésszel gondolkozó fiatalok föltételeznék: ez oktatók talán sápot húztak a köpenygyártól, a helyzet azonban valószínűleg a következő: magáért az ordibálás lehetőségéért cikizték a gyerekeket, ja, meg a hatalmaskodásért, l' art pour l'art. Nagyjából a rendszerváltozás óta azonban nincsen köpeny, aminek folyományaként tegnap fölhívott egy anyuka: ő már nem bírja a versenyt tőle a gazdag szülők flancos csemetéivel, akik sokkal jobban öltöznek, mint az ő gyermeke, akinek ezért kisebbségi érzése keletkezik az osztályban. Szomorúan hallgattam az anyukát, és azt válaszoltam: türelem, csak néhány év, s e probléma valószínűleg nem lesz probléma már. A jómódú szülők gyermekei ugyanis, ha egy mód lesz rá, magániskolákban tanulnak majd, illetőleg házhoz jön hozzájuk a tanár. Az iskoláknak maradnak a szegény szülők szegény gyerekei, köpeny nélkül is egyformán. F. Cs. Alsóvárosi: farsang • Munkatársunktól A Szegedi Alsóvárosi Altalános Iskola, immár hagyományosan, ismét megszervezi tél végi iskolafarsangját. Az idei rendezvényt pénteken délután fél 3-tól fél 7-ig tartják, az Alsóvárosi Művelődési Házban (a volt MÁV-művház). Imreh Balázsné, a szegedi iskola igazgatónője elmondta: minden osztály javában készül a farsangra. A felsősök vidám, részben a farsanghoz kapcsolódó jeleneteket adnak elő, s nagyon népszerűek a tévéműsor-paródiák is. Például a „Dáridó" helyett: „Dáride"; Friderikusz-paródián is kacaghat majd a közönség. Az előadásokat tanárokból és diákokból álló zsűri értékeli. Az iskolai zenedobozba pedig máris bedobhatják a diákok azoknak a műveknek a címét, amelyek, Szívküldi-program keretében, elhangoznak a farsang folyamán. • Most is forgat a makói Balázs István Négy film, tizenhárom évesen Forgatás közben. Balázs István, készülő filmje helyszínén. (Fotó: Karnok Csaba) Tizenhárom éves, négy filmje van eddig, az ötödiket most forgatja Balázs István, a makói egyházi gimnázium hetedikes tanulója, a Makói Videó- és Művészeti Műhely tagja; a leendő alkotás a makói kisegítő iskolásokról szól. A szakmai körökben Hannovertől Berlinig ismert műhely célja a fiatalok megismertetése a videoművészettel. Az itt készült filmek számos televíziós csatornán láthatók. - Első filmem, a „Szem" című, voltaképp még gyakorlófilmnek tekinthető. Ugyanakkor máris különdíjat nyertem vele Szigetváron, a Retina c. videofesztiválon mondta Balázs István. Második filmje a „Rómeó" szintén sikert aratott. Úgy érzi: a dokumentum-műfaj áll hozzá a legközelebb, a „Szünet" című filmje révén már ebbe az irányba tesz lépéseket. Ezzel több díjat nyert, legjelentősebb a Soros Alapítvány kiírta országos diákújságlrópályázat videofilm-kategóriáján belül az első díj. A Gundel Globe videofesztiválon A legjobb dokumentum-riportfilm díját kapta ugyanez az alkotás. A műhely Kilencvennégyben alakult meg a Makói Videó- és Művészeti Műhely. A Czibolya Kálmán stúdióvezető által létrehozott műhely célja: megismertni a gyerekeket a mozgóképhez kötődő művészetekkel. Jelenlegi „frontemberei": a makói Balázs István, Tóth Zoltán, Puszta Zoltán, Mucsi Tamás, Vígh Róbert, Turi Tímea, a csanádpalotai Solcz András és az orosházi Sitkei Szabolcs. A műhelyben születő alkotások több televíziós csatornán láthatók; az első makói gyermekoperáról szóló film nemsokára látható lesz a TVl-en, de a TV2, az RTL Klub, s főképp a Duna Televízió is foglalkoztatja a csapatot. A műhely sok szakmai elismerés, é s - idén is - számos külföldi meghívás birtokosa. Negyedik, e pillanatban még - legutóbbi filmjének címe: „Tanya". Nagyapjáról készítette, ez már egyértelműen dokumentarista alkotás. Szigetváron a Magyar Művelődési Intézet díját kapta, az 5. országos diákfilmszemlén a Budapest Film dtját érte el. A Duna TV is bemutatta. - Mi a leglényegesebb számomra egy filmben? Például: operatőrileg legyen jól „megcsinálva" - mondja Balázs István. - Észre kell venni azokat a dolgokat, amelyeket egy átlagember nemigen vesz észre. Ezeket „kiemelem". Vannak például arcok, amelyeket érdemes megnézni, ám nem biztos, a rohanó tömegben fölfigyel rájuk bárki is; fontos továbbá a fény s az árnyék játéka... „Szünet" című filmemben egy gyerek lóbálja a lábát, grimaszol, nem feltűnően, de e látszólag mellékes momentumok meghatározzák a hangulatot - így az alkotó. Jelenleg a makói kisegítő iskolában (a Csongrád Megyei Önkormányzat Óvodája, Altalános Iskolája, Diákotthona és Szakiskolája) forgat filmet. - Sok ismerősöm van már innen. Nagyon fontosnak tartom, hogy eloszlassuk az ismeretlenségnek azt a homályát, ami olykor körülveszi az itt tanuló gyerekeket - mondja István. Czibolya Kálmán, a Makói Videó- és Művészeti Műhely stúdióvezetője, s egyáltalán: létrehozója, a következőket mondja az ifjú filmesről: Oly mértékű készsége van a kamerakezelésre (amelynek akkora a jelentősége, mint a festő esetében az ecsetkezelésnek), ami sok, képzett operatőrnek is becsületére válna. Félelmetesen össze tudja sűríteni a téma kapcsán benne fölmerülő, látvány szintjén kifejezhető gondolatokat. És mint egyébként a műhely többi tagja - komplexen tud filmet készíteni. Ő az operatőr, ő a vágó, s így tovább, egy teljes művet létre tud hozni. Magam csak a háttérben vagyok jelen - ha egyáltalán jelen vagyok -, arra törekszem, hogy minél kevesebbet segítsek. Legyen valódi az alkotómunka. Ennek ellenére sokan nem hiszik el, egy tizenhárom éves gyerek filmjét látják,' amíg azt meg nem látják az alkotót, munka közben. Akkor elhiszik. - Nálunk ki-ki saját egyéniségének megfelelő stílusban dolgozhat - mondta végül Czibolya Kálmán -, a legfontosabb: amit csinál, azt jól csinálja. És hogy közben jól érezze magát. F. Cs. Söprüh TrrU ne tudná - nagy és M.V örök igazságok sorompói között terelgetjük életünket. Ezek között találtatik ugyebár az energia megmaradásának törvénye, a gravitáció elmélete, no, meg az, hogy télen az iskolás gyerek, az a fagytól kipirult arcú, mindig rohanó, s reggelente menetrendszerűen elkéső kölök behordja cipőjének talpán a sarat. Ez utóbbi, télre utaló tagmondatba kapaszkodván vegyünk csak alapul egy átlagos magyar iskolát, mondjuk a 60-as évek közepéről. Magyarországon tervgazdálkodás uralkodott, Amerikában már lelőtték Kennedyt, a drága jó Marika néni, a talpig becsületes, s persze talpig takarító asszony pedig úgy rejtőzködött iskolám folyosójának legeldugottabb zugában, mint aki kétoldali kémtevékenységből minimum csillagos ötösre vizsgázott a CIA-nál. Leste a jól idomított kiskölyköket, akik verték ugyan bakancstalpukat oly hevesen a törlőrongyba, hogy háromszor szakadt meg az aljzatbeton nagy keservében, de - mint e cikk bevezetőjéből is tudjuk... - a világ alapvető rendje szerint nincs az a cipő, amin ne maradna téli lucsok. így aztán húsz diák megérkezése után már koszlott annyira az a fránya folyosó, hogy a mi Marikánk, az a csupa szív, meg jóság gyomrának legmélyebb rejtekéből tudta kiüvöltözni bánatát. Házsártos Marika néni egy életen át üldözte a sáros talpú cipőben lopakodó kölökvilágot, majd egyszer csak elköszönt a söprűtől, elköszönt ettől a bűnös élettől, no meg a Földtől, amit - ki tudta volna jobban a mi Marikánknál - joggal neveznek sárgolyónak is. Mivel a heves söprűs asszony már régen angyalok lábáról üvölti le a koszos cipőket, talán eszembe sem jutna hétköznapi diktatúrája, ha István, régi jó barátom nem szól nekem egy másik asszonyról, aki egy külvárosi oskola takarítójaként mostanság vitézkedik söprűjével. Nem egy termetes a hölgy mesélt róla Istvánom -, jószerével ki sem látszik hatalmas szemüvege mögül, de annyit elért már, hogy a ficánkoló kölkök ezen a télen is rettegve lépjenek be az iskola épületébe, verik lábukat a kapu elé tett rongyokon, majd óvatos macskaléptekkel közelítik meg osztálytermeiket. Természetes küzdelmük reménytelen. Harsan az asszony hangja, mivel személyes sértésként dolgozza föl a tényt, hogy takarítóként éppen takarítania kell. A gyerekek pedig átkozzák azokat a lusta ősöket, aki megtanultak fölegyenesedve járni, de olyannyira, hogy a ma felnövekvő generáció hosszas edzés után sem képes kézenállva eljutni iskolakaputól az osztálytermekig. így aztán Jolán joggal prüszköl, de teli szívvel lehet boldog is. Mert mit nekünk űrrepülőgép, meg internet-korszak, polgári állam és kékútleveles demokrácia, a diktátorok kora, ugye, hogy nem járt le. Csupán egy a baj - zokoghat kötényébe diákok életének nem kevés keserítője - még mindig nem jött el az a derék asztalos, aki trónszéket is faragna a sok kis Marikának, meg utódjaiknak, ha már egyszer söprűs jogart adott kezükbe az élet. De semmi gond, hölgyeim - már biztos megszületett ez a mester is. C

sak most még a lábtörlővel, meg saját, vastagtorkú Marikájával vívja külön bejáratú söprűharcát. Netán azokkal a mosolygós takarító asszonyokkal beszélget, akik nem a diákra, hanem a rendre vigyáznak. Megértő mosollyal, nagymamás kedvességgel. Ugyanis ne feledje egy komisz kölök se: azért ezek a kedves hölgyek vannak ám többen. Csak hát bizonyos Murphy törvénye szerint ők mindig a másik iskola kapuja mögött várják szép szóval a diákokat... Bátyi Zoltán • Keresd a megoldást! (Levelező verseny, 1998/99. tanév) Kis fizikusoknak • DM-információ A Koch Sándor Csongrád Megyei TIT - a Csongrád Megyei Matematika-, Fizikatanárok Szegedi Alkotóműhelyének szakmai irányításával - e tanévben is megszervezte a „Keresd a megoldást!" című feladatmegoldó versenyét, kis fizikusoknak. A példákat, együttműködve a szervezőkkel, lapunk folyamatosan közli. Most a harmadik főrduló feladatsorai következnek, 7. és 8. osztályosoknak. Hetedik osztály 1. Ugyanarra az áramforrásra azonos hosszúságú és keresztmetszetű rézből illetve vasból készült ellenálláshuzalokat kapcsolunk először sorosan, aztán párhuzamosan. Melyik huzal melegszik föl jobban az egyes kapcsolásoknál, ha mindkettőt ugyanannyi ideig üzemeltetjük? (A vas fajlagos ellenállása 0,1 ohm mnf/m, a réz fajlagos ellenállása 0,017ohm mnf/m / (10 pont) 2. Kettőszázharminchat g tömegű, 21 °C hőmérsékletű vízbe helyezünk egy 80 "C hőmérsékletű, 445 g tömegű fémgolyót. A környezet energiaváltozásaitól eltekintünk. A kialakuló közös hőmérséklet 30 °C Mekkora térfogatú a golyó, és milyen anyagból készült? (8 pont) 3. Helyezz egy karos mérleg mindkét serpenyőjébe egy-egy óraüveget vagy petricsészét, majd egyensúlyozd ki a mérleget. Ezután önts néhány cm3 vizet az egyik óraüvegbe, majd annyi alkoholt a másik óraüvegbe, hogy a mérleg ismét egyensúlyban legyen. Válj egy kis ideig, figyeld, mi történik? (5 pont) 4. a) Miért mondják, hogy eltűnt, mint a kámfor?; b) Miért sózzák télen a havas utakat?; c) miért nem hatásos ez az eljárás tartós hideg esetén?; d) Miért káros, ha a balesetek elkerülése érdekében így védekezünk? (7 pont) 5. Két, egyformán 12 ohmos izzólámpát akarunk működtetni 9 V feszültségű áramforrásból. Az izzólámpákon 0,5 A erősségű áram haladhat át. Mekkora ellenállást kell még használnunk, és hogyan kell azt beiktatnunk az áramkörbe az izzók biztonságos beüzemelése érdekében? Készíts kapcsolási rajzot! (8 pont) A hetedikeseknek a harmadik fordulóban elérhető maximális pontszám: 38. Nyolcadik osztály 1. Egy kerékpáros 20 m sugarú körpályán mozog. Amikor a körpálya feléig eljut, onnan a pillanatnyi sebesség irányában még 20 m-t halad tovább változatlan sebességgel. Mekkora az átlagsebessége, ha a mozgás időtartama fél perc? Mekkora az elmozdulás? Készíts ábrát a kerékpáros pályájáról! (9 pont) 2. Egy kútban a víz szintje a talaj szintjétől 8,5 m mélyen található. A kútban -2,-5 m-es vlzréteg van. Mennyi munkát végzünk, amíg a kút alján lévő vödröt egyenletesen felhúzzuk a felszínre? Mekkora teljesítmény, ha e munkát 1,5 perc alatt végezzük el? (A vödör 3,1 g/cm3 sűrűségű alumíniumötvözetből készült, tömege 775 g, 10 liter víz fér bele). (12 pont) 3. Egy gyerek, korcsolyán állva a jégen, 1 kg tömegű labdát vízszintes irányba átdob a tőle 3 m távolságra álló barátjának. A labda 0,5 másodperc alatt repül át barátja kezébe. Mekkora a dobó gyerek súlya, ha a dobás után 0,15 m/s sebességgel kezd csúszni hátrafelé? (8 pont) 4. A tanulókísérleti mérleg egyik oldaláról vedd le a tányért, és helyére cérnaszál segítségével akaszd fel a mechanikai készletben található 30 cm3-es rézhengert. Majd a rézhenger alá helyezz egy vizet tartalmazó poharat az ábrán látható módon. Egyensúlyozd ki a mérleget! (Figyelj rá, hogy a rézhenger teljesen bemerüljön a vízbe!) Ezután melegítsd a főzőpohárban lévő vizet! Figyeld meg, mi történik! Magyarázd meg a látottakat! (8 pont) 5. Ugyanarra az áramforrásra egy réz és egy vas ellenálláshuzalt kapcsolunk először sorosan, majd párhuzamosan. A rézhuzal hossza tízszerese a vashuzalénak, keresztmetszete pedig feleakkora. Melyik huzal melegszik föl jobban az egyes kapcsolásoknál, ha mindkettőt ugyanannyi ideig üzemeltetjük? (A vas fajlagos ellenállása 0,1 ohm mnf/m, a réz fajlagos ellenállása 0,017 ohm mnf/m). (8 pont) 6. Ismertesd Wigner Jenő életútját és munkásságát egy-két oldalban! A felhasznált szakirodalmi forrásmunkákat is közöld (szerző, cím, kiadó) (5 pont) A nyolcadikosoknak a harmadik fordulóban elérhető maximális pontszám: 50. A feladatsorokat összeállította Juhász Nándor, Juhász Nándorné, Horváthné Fazekas Erika, Udvarhelyiné Béres Irma; lektor: dr. Kövesdi Katalin. Beküldési határidő: márc. 1. Cím: Juhász Nándorné verseny szervező, Tisza-parti Altalános Iskola, 6726 Szeged, Csanádi u. 4-6. A feladatlapok az iskolákban hozzáférhetők. Az oldalt szerkesztette: Farkas Csaba