Délmagyarország, 1999. február (89. évfolyam, 26-49. szám)

1999-02-09 / 33. szám

KEDD, 1999. FEBR. 9. napló MA A MUNKÁSPÁRT belvárosi alapszervezete 16 órakor taggyű­lést tart a Munkás Művelődési Otthonban (Fő fasor 9.). HOLNAP DR. BÁLINT JÁNOS a Szo­cialista Párt jogtanácsosa 15-16 óra között ingyenes jogi tanács­adást tart Szegeden a Szilágyi u. 2. II. em. 204-es szobában (tele­fon: 420-259). TÓTH JÓZSEF, a 16-os vá­lasztókerület (Kiskundorozsma) képviselője lakossági fórumot tart 17 órától a Petőfi Sándor Művelő­dési Házban. Téma: Személyi jö­vedelemadó bevallása. Vendége: dr. Papp István, az APEH szegedi igazgatóhelyettese. GILA FERENC, a 24-es vá­lasztókerület (Baktó, Petőfitelep) képviselője fogadóórát tart 17 órától a Nádas Presszóban (Tölgyfa utca). DR. TÍMÁRNÉ HORVÁTH MAGDOLNA, a 25-ös választó­kerület (Tápé) képviselője fo­gadóórát tart 14-17 óráig a Tápéi Ügyfélszolgálaton (Honfoglalás u. 73.). KISKUNDOROZSMA város­rész Részönkormányzata 17 óra­kor a kiskundorozsmai ügyfél­szolgálaton (Negyvennyolcas u. 12.) ülést tart. • A SceneHouse bemutatója a JATE-klubban The Lover • Munkatársunktól Az angol nyelven játszó szegedi színtársulat, a Scene­House ma 19.30-kor újabb be­mutatót tart a JATE-klubban. Pápai Sarolta rendezésében Harold Pintér: The Lover című színművét adja elő Varga Edi­na, Vékony Attila és Kocsik András. A koreográfiát Ger­gelyné Dudás Klári készítette. Tíz év után sok minden megtörténhet még egy tökéle­tesen kiegyensúlyozott házas­ságban is. A „modern klasszi­kusnak" számító angol író da­rabját világszerte nagy sikerrel játsszák, a SceneHouse szín­társulat előadásában Magyar­országon most látható-hallható először eredeti nyelven. > Az élet pillanatait viszi vászonra Tiszaszigeti A tiszaszigeti Deák Zoltán az otthonában, a munkái között érzi magát a legjobban. (Fotó: Karnok Csaba) A nyolcvanas évek eleje óta foglalkozik fes­tészettel a tiszaszigeti Deák Zoltán. Gimnazis­taként egy beteg tanárát látogatta meg, aki sza­badidejében festegetett. Ekkor határozta el, hogy ö is megpróbálja. Azóta már több száz alkotás került ki a keze alól, s az évek során egyre job­ban tökéletesedett a technikája. A szerb határ közelében fekvő Tiszaszigeten szinte mindenki ismeri a három ik­szen alig túllévő festőt, Deák Zoltánt. Szamos utcai házába belépő vendég azonnal egy műteremben érzi magát: a fa­lakon festmények lógnak, a hall közepén hatalmas áll­vány, rajta az épp készülő kép, körülötte ecsetek és fes­tékes tubusok. • Honnan jött az ötlet, hogy festeni kezdjen? - Egy véletlen folytán. Negyedikes gimnazista vol­tam, mikor az egyik kedvenc tanárom megbetegedett. Osz­tálytársaimmal elhatároztuk, hogy meglátogatjuk. Ekkor jártam először nála, s fogal­mam sem volt arról, hogy az iskola után otthon festeget. Megláttam a falakon a képe­ket, a szoba sarkában az áll­ványt, s elhatároztam, én is kipróbálom. Eleinte nem na­gyon sikerültek a képek, de a tanárom biztatására nem hagytam abba a munkát. Sőt, arra is rávett, hogy iratkoz­zam be a zebegényi szabad­iskolába. Hat nyarat töltöt­tem Zebegényben, s ott sajá­títottam el a festészet minden csínját-bínját. • Szárnybontogató festő­ként mihez fogott? - Úgy gondoltam, még nem tudok mindent a festé­szetről, ezért egy hónapos ta­nulmányútra mentem Hol­landiába és Franciaországba. Bejártam Amszterdam és Pá­rizs szinte összes múzeumát. Hatalmas élmény volt „élő­ben" látni Van Gogh és Rembrandt világhírű képeit. Azért a múzeumok és a kép­tárak mellett jutott idő egy kis szórakozásra is. Ha már ott voltam, nem hagyhattam ki a Pigalle éjszakai forgata­gát és a Monmartre művész­negyedének hangulatos kis­kocsmáit sem. • A festészettel szabad­idejében foglalkozik vagy ez a munkája? - Ha valaki megkérdezi tőlem, mi is a munkám, min­dig azt mondom, hogy főál­lású apa vagyok. Három gye­rekem van, a két négy és fél éves iker fiaimmal én va­gyok otthon. A pesztrálás mellett azért a festésre és a tanulásra is jut idő, jelenleg számítógépes reklámgrafikát tanulok. • Milyen témájú képeket fest a legszívesebben? - Többnyire szigeti és szegedi tájképeket festek, foglalkozom portrékkal, csendéletekkel és aktokkal is. A hagyományos festés hí­ve vagyok, de néha moder­nebb dolgokkal is megpró­bálkozom. Úgy érzem, vala­hol a realizmus felé hajlok, a képeket ugyanis nem dolgo­zom ki aprólékosan, azt is mondhatjuk, hogy „összecsa­pom". Szürrealista elemek is felfedezhetőek az alkotása­imban. A bibliai témájú ké­peimnél például nem a val­lásra, hanem inkább a láto­másra építek. A festészet mellett grafikákat, rézkarco­kat készítek. • A képeihez honnan meríti az ötletet? - Az ihlet néha az egyik pillanatról a másikra jön. Sé­tálok az utcán, s meglátok például egy göcsörtös fát, ami alatt egy idős bácsika ül­dögél. Szerencsére mindig van nálam vázlatfüzet és toll, így ott helyben gyorsan „fel­karcolom" a látványt, s ott­hon megfestem. Az a gyö­nyörű a művészetben, hogy maga a környezet is inspirál, munkára késztet például a műterem és a festékek illata. Az igazi festő nemcsak a konkrét látványra épít, ha­nem ennél sokkal többre: a pillanatnyi szituációra. Az ember lelkét valami megfog­ja belül, s ez a lényege min­den alkotótevékenységnek, így a festészetnek is. Kormos Tamás Amikor kitavaszodik, felszáradnak a járdák, Makkosházán megjelenik Zsófi: kis „önműködő" járgányán bámulatos ügyességgel közlekedik. Most valaki azt kérdezhe­ti, hogy Na és, más is közlekedik. Igen ám, de Kolompár Zsófia fogyaté­kos, egy életen át tolóko­csihoz kötött ember, aki­nek csak akkor nyílik meg a világ, ha valami­képpen az intézet falain kivülre kerül. A napok­ban az Agyagos utcai Dr. Waltner Károly Egészség­ügyi Gyermekotthonban, amelynek Zsófi is a lakó­ja, beszélgettünk a hét­köznapokról, meg a „ki­rándulásairól". Amikor kolléganőmmel megérkeztünk, a bejáratban dr. Szűcs Péter igazgató-főor­vos úrral futottunk össze. Mi­után már tudta, hogy kit kere­sünk, egy rövid mozdulattal közölte velünk, hogy a hátunk mögött van Zsófi... Igen, a hölgy éppen akkor érkezett meg az utcáról, kint volt vala­mit vásárolni. 0 Nem csúszik ilyenkor a to­lókocsi kereke? - teszem fel az első, „szakmai" kérdést. - Egy kicsit igen, de na­A kapun kívül gyon odafigyelek, meg nem is szoktam én ilyenkor nagyon portyázni. Most muszáj volt. Várom a tavaszt, hogy száraz legyen a járda, akkor mehetek sűrűbben. 0 Mióta él ebben az ott­honban? - Egész életemben ottho­nokban nevelkedtem: csecse­mőotthonban kezdtem, utána nevelőotthonba kerültem, majd 1971-ben jöttem Sze­gedre. Azóta vagyok itt, eb­ben az intézetben. Zsófia most 31 éves. Moz­gáskorlátozott. Tolókocsihoz van tehát kötve az élete. Min­dennapjai is így teltek, koráb­ban azonban nem jöttek még „divatba", hogyan ő mondja, ezek az elektromos kocsik, a csodamasinák, amelyeket nem kell tolni, vagy a benne ülő­nek hajtani, hanem maguktól mennek. Mi az hogy mennek? Száguldanak! Mert a korábbi­hoz képest ezek a - két 40 amepros akkumulátorral ­működő kis gépek, szélsebe­sen viszik a kis tulajdonost. - Néhány évvel ezelőtt, le­het vagy öt éve, amikor a nagy gépet kaptam - mutat Zsófi a mögötte üresen álló Kolompár Zsófiának a világot jelenti a mozgás lehetősége. (Fotó: Schmidt Andrea) kocsira. - De az most nem tö­kéletes, nem úgy működik, ahogyan kellene. Ezért hasz­nálom a kisebbet. Ez azonban csak belső, szobai használatra való. Úgyhogy az előbb egy kis turpisságot követtem el, kimentem vele a szabadba. Különben nagyon vigyázok rá. Meg a másikra is. 0 Meddig tud közlekedni egy-egy akkumulátorral? Zsófi rámnéz, elmosolyo­dik, szemei szinte azt sugároz­zák, hogy: na, az újságíró úr még ezt sem tudja?, azután azt mondja: - Egy töltés két napra ele­gendő. Innen az Agyagos ut­cától a Makkosházi ABC oda­vissza, két alkalommal. Plusz itt bent a folyosón való közle­kedés. Jól ki van ez centizve. 0 „Kint" már biztosan vannak ismerősei? - Hogyne, vannak szép számmal. 0 Kedvenc helyei, amelye­ket rendszeresen látogat? - A Gyöngyvirág utca ele­jén van egy presszó, oda szok­tam elkerekezni. Néha heccel­nek is, hogy kocsmába járok... Pedig én csak a társaságot ke­resem. Jókat beszélgetek ott, élvezem a kis közösséget. 0 Milyenek az emberek, Zsófika? - Velem nagyon jók. Le­szólítanak, kedvesek, minden­kinek van egy-egy szava hoz­zám. Azután nagyon szeretem a presszós néniket is - vall a lány ismerőseiről. - Tavaly tavasszal kezdtem oda járni, és valahogy „ott ragadtam"... 0 A boltba is eljár. Nem fél az úttesten áthaladni? - Nem. Még soha nem volt semmi problémám. Mindig segítenek. Ha megállok az át­járónál a járda szélén, akkor gyakran megkérdezik, hogy segíthetnek-e? Megköszö­nöm, de a leggyakrabban egyedül megyek át. 0 Szeretne-e elutazni Zsófia valahova? Valami­lyen távoli tájra? - Azt szeretnék. De így, tolókocsisán ez nagyon ne­héz... így telnek, múlnak tehát Kolompár Zsófia hétköznap­jai. Az otthonban apró papír rajzfüzeteket készít, azután ha unatkozik, akkor következik egy kis tévézés, majd a hol­mijait rendezgeti, de ha csak lehet, akkor irány a kapu. Ahogyan ő mondja: Kint találom meg magamat! Kisimre Ferenc miről írt a DM? 0 75 éve Az osztrák szanálási akció Már egy esztendeje, hogy Seibel kancellár meg­kezdte Ausztria szanálását, a népszövetség közreműkö­désével. Mivel mostan Ma­gyarország is hasonló leépí­tési akció küszöbén áll, fo­kozott érdeklődésre tarthat számot, vajon mit eredmé­nyezett eddig, az osztrák szanálási akció. Bátran el­mondhatjuk, hogy a valuta stabilizálása sikerült. Ez azonban csak úgy vihető keresztül, ha a termelésük számára utat nyitnak kül­földre, és egyúttal az orszá­got, főként pedig Bécset, a tőkeforgalom központjává fejlesztik. (1924) 50 éve A világreakció veresége Befejeződött a nagy per. Mindszenthy József magyar állampolgár társaival három napig ült a Markó utcai tör­vényszék barnára festett padján, hogy feleljen azo­kért a főbenjáró bűnökért, amelyeket aljasan kitervez­ve, megfontolt szándékkal és folyamatosan követett el hazája és a magyar dolgozók millióinak és a Vezetésére 0 25 éve bízott hívők hatalmas serege ellen. A népbíróság külön tanácsa ezért Mindszenthy József elsőrendű vádlottat életfogytig tartó fegyházra, mint főbüntetésre, továbbá egész vagyona elkobzására, mint mellékbütetésre, 10 évi hivatalvesztésre és politikai jogai gyakorlatának ugyan­ilyen időre való felfüggesz­tésére ítélte. (1949) Új bajnoki rendszer A jelenlegi 226-ról (16 NB l-es, 18 NB I/B-s 48 NB Il-es és 144 NB Ill-as) az 1974-75-ös idényre 116-ra csökkentik a Nem­zeti Bajnokságban játszó csapatok számát. A több mint egy évtizedes NB-s rendszer „túlélte magát". Az itt szereplés ugyan ran­got jelentett Budapesten és vidéken egyaránt, a köve­telmények azonban nem nőttek a csapatokkal szem­ben. Egy-egy NB-s együt­tessel való képviselet elé­gedettséget keltett mert a kirakatban volt és elfeled­keztek az igazi tömegbázis szélesítéséről. (1974) TANULJON GÉPKOCSIT VEZETNI n 99 éves autóklubnál! WézTL TANFOLYAMAINKAT FOLYAMATOSAN INDÍTJUK. jL^Vl A KEDVEZMÉNYEKRŐL ÉRDEKLŐDJÖN IRODÁNKBAN! map^É Cím: Szeged, Bartók tér 6„ tel.: 62/420-133. Bérlök jönnek és mennek Az önkormányzati la­kásokat bérbe adni nem lehet csak úgy, ahogy esik, úgy puffan alapon. Az egy-egy esztendőben üressé váló lakások fel­használási arányáról a közgyűlés jogosult dön­teni. Többféle módon válhat üressé egy önkormányzati bérlakás. Ezek közül az egyik, ha a bérlő meghal, s nincs olyan személy, aki a bérleti jogviszonyt folytatná. A másik, amikor a bérlő a la­kását térítés ellenében föl­ajánlja az önkormányzatnak, s így közös megegyezéssel megszűnik a bérleti jogvi­szony. A harmadik, ha a jog­cím nélküli lakáshasználókat bírósági végzéssel kilakoltat­ják, de ilyen esetben többnyi­re rendkívül rossz állapotú lakás kerül vissza. Az így vagy úgy megüresedő laká­sok számát tervezni nehéz, mégis: a városházi szakem­berek szerint idén körülbelül 120 ilyen lakás lesz. Örvendetes, hogy önkor­mányzati bérlakások is épül­nek Szegeden. Idén 64 új la­kást foglalhat el bérlő: a Lechner tér 7. számú házban 9; a Jósika utca 34.-ben 11; a Maros utca 16-22. szám alatt 10 lakást, továbbá 8 tetőtéri lakást; az Alföldi utca 12. számú házban 2 lakást; a Ke­reszttöltés utca 29. alatt 24 tetőtéri lakást. Födémcserés felújítással további 18 lakás szaporítja a bérlőnek jelentkezők között elosztható otthonok számát. Ezeket pályázattal fogják ér­tékesíteni. Egyébként össze­sen 202 megüresedő vagy új lakás elosztásának módjáról döntött a közgyűlés a múlt hét péntekjén. Az üres lakások felhaszná­lásánál sorrendet kell fölállí­tani a bérbeadási jogcímek között. Külön döntést nem igényel, s elsőbbséget élvez, mikor az életveszélyessé nyilvánított vagy bontási en­gedéllyel rendelkező épüle­tekben, vagy a felújítási cím­jegyzéken szereplő és kivite­lezés megkezdése előtt álló házakban lakókat kell elhe­lyezni. E címszóval 1999-ben 11 belvárosi házban 107 la­kást kellett kiüríteni, ugyanez lesz a sorsa további 22 ház­nak és az ottani 106 lakás­nak. A kötelező elhelyezési fel­adaton túli bérbeadási jogcí­mek között az alábbi arányt állapította meg a közgyűlés. A felújítások, hatósági hatá­rozat miatt vagy bírósági íté­let alapján 105, míg szociális jövedelmi viszonyok alapján 50 lakás talál gazdára. Ön­kormányzati érdekből (vagy­is a támogatni kívánt oktatá­si, kulturális, egészségügyi, népjóléti cél érdekében) 8 la­kás utalható ki. Pályázattal, helyreállítási kötelezettséggel 20 lakást tervez bérbe adni az önkormányzat. Ha a tervezettnél több la­kás válik üressé, akkor a többlet a szociális jövedelmi viszonyok alapján és a pályá­zattal elosztható lakások szá­mát növelheti. Ú. I.

Next

/
Oldalképek
Tartalom