Délmagyarország, 1999. január (89. évfolyam, 1-25. szám)

1999-01-07 / 5. szám

2 KÜLFÖLD CSÜTÖRTÖK, 1999. JAN. 7. MA AZ IFJÚSÁGI IRODÁBAN (Dózsa Gy. u. 5.) 13-tól 18 óráig polgári szolgálattal kapcsolatos-, 16-tól 18-ig diákjogi tanácsadás. INGYENES JOGI TANÁCSADÁST tart a Szegedi Nők Klubja Egyesület szervezésében, női jogokkal kapcsolatban dr. Újvári Márta és dr. Szondi Ildikó 16 órától a Gyermeksors Alapítvány irodájában (Dózsa Gy. u. 5.). A MAGYAR VETERÁN REPÜLŐK Szövetségének Szegedi Tagozata 14 órakor rep. filmvetítéssel egybekötött öszszejövetelt tart a Kazinczy u. 2. szánt alatti klubhelyiségében. A RÉGI ZONGORISTÁK KLUBJA a Hungária Szállodában 19 órai kezdettel tartja évnyitó estjét. Szeretettel várják vendégeiket a klub tagjai: Arany János, dr. Dobler László, dr. Lévay Endre, dr. Mózes János, dr. Polgár Gyula, Várnai Szilárd, dr. Veres László. A JATE-KLUBBAN 21 órától Student-est. nosztalgiabuli újdonságokkai. Házigazda: Mátrai Róbert. A SZOTE-KLUBBAN 22 órától UNIVersitas party. Dj.: Mc. Fresh. HOLNAP A CSILLAGVIZSGÁLÓ (Kertész utca) 18 és 21 óra között látogatható. A PRT ZENEKAR zenéstáncos bulit tart a „Kócsag" söröző pinceklubjában, 21 órai kezdettel. A SZOTE-KLUBBAN 22 órától Buddy Holly házibuli Gajdács Zoltánnal. AZ ALKOTÓHÁZ (Árboc u. 1-3) programja: ma, 15.30-tól fazekas szakkör, 16-tól alkotó csemeték klubja; holnap, 14 órától szövő szakkör. Kábítószeresek • Békéscsaba (MTI) Kommandós közlekedési ellenőrzés során két viharsarki kábítószer-élvező került rendőrkézre kedden egy gépkocsiból Békés megyében. Az előállított fiatalemberekkel kilencre nőtt a megyében azoknak a száma, akik ellen az új év első napjaiban kábítószerrel való visszaélés miatt kellett eljárni. Korábban ilyen rövid idő alatt és ilyen okból Békésben még sohasem kellett ennyi eljárást indítani. CN Ma JUHÁSZ MIKLÓS, a 3as választókerület (Felsőváros, Tarján) képviselője fogadóórát tart csütörtökön 16.30-17.30 óráig a Kemes utcai óvodában. TÓTH CSABA, a 9-es választókerület (Szőreg) képviselője fogadóórát tart csütörtökön 17 órától a szőregi ügyfélszolgálatnál (Szerb u. 25.). Holnap DR. ZLEHOVSZKY Ilona 13-15 óráig ingyenes jogi tanácsadást tart a Munkás Művelődési Otthonban (Fő fasor 9.). * • Marosvári alelnök és a területfejlesztés Egységes megyei marketing kell Marosvári Attila: Szeged régióközponti szerepének kivívása és a megye fejlődése összefogást igényel. (Fotó: Enyedi Zoltán) Névjegy Marosvári Attila a Juhász Gyula Tanárképző Főiskola magyar-történelem szakán szerzett tanári diplomát. Kétesztendei tanítás után lett a Móra Ferenc Múzeum történész muzeológusa. Időközben Budapesten, az ELTE bölcsészkarán elvégezte a történelem kiegészítő szakot. Az 1994. évi önkormányzati választás után - Makón - önkormányzati képviselő, illetve alpolgármester lett. Az előző ciklusban és az idén is a Polgári Szövetség Makóért Egyesület színeiben jutott be a megyei közgyűlésbe, amelynek most az egyik alelnökiposztját tölti be. Az SZDSZ-nek 1992 óta tagja. • 75 éve Kicserélik a füvészkertet A tanács, mint ismeretes, már régebben elrendelte annak a kivizsgálását, hogy az egyetemi füvészkert céljaira átengedett földtertület tulajdonképpen mennyivel több a kijelölt húsz holdnál. Történtek ugyanis olyan értelmű jelentések, hogy a húsz hold a gyakorlatban legalább huszonöt hold. A közrendészeti ügyosztály most kivizsgálta a kérdést és megállapította, hogy a füvészkert mindössze négyszázegynéhány négyszögöllel több az engedélyezett húsz holdnál. Ezzel kapcsolatban felmerült a tanácsban az a terv, hogy a füvészkert számára átengedett újszegedi területet ki kellene cserélni hasonló nagyságú, a Gedó melletti területtel, mert az újszegedi föld a város közönségének kell nyáron üdülés céljaira. (1924) • 50 éve Baromfikeltető központ Baromfikeltető központ felállításával fontos mezőgazdasági jelentőségű intézményt létesít a kormány Szegeden. A tárgyalások már a befejezéshez közelednek, s minden valószínűség szerint a jövő hónap elején megnyílik Szegeden az ország egyik legkorszerűbben felszerelt baromfikeltető központja. A telepet a Baromfi Feldolgozó Nemzeti Vállalat tulajdonát képező Ilona utcai hűtőházban helyezik el. Az állam harmincezer darabos berendezést állít fel Szegeden. Ezzel az új intézménnyel a szegedi és Szeged környéki baromfitenyésztés nagyobb arányú fejlődésnek indul. (1949) • 25 éve Gázelökészítö üzem A szegedi szénhidrogén medencében egyre több létesítmény készül el a 6,5 milliárdos beruházási program során. Nemrégiben adták át rendeltetésének a legújabb gázelőkészítő üzemet. Ez az előkészítő üzem naponta négymillió köbméter földgázt tesz alkalmassá a szállításra és a fogyasztásra. Az új üzem hazai gyártmányú berendezésekkel készült, csupán a műszereket vásárolták külföldről. Ennek az üzemnek és a korábban felépített előkészítőknek is a feladatuk, hogy a felkerülő földgázt legalább részlegesen megtisztítsák és alkalmassá tegyék a felhasználásra. (1974) Tízéves futamidejű államkötvény Az idei helyhatósági választások után a Csongrád Megyei Önkormányzat területfejlesztéssel foglalkozó alelnöke Marosvári Attila lett, aki az előző ciklusban a megyei közgyűlés művelődési bizottságát vezette. Most egy egységes megyei arculat megteremtésével szeretné elősegíteni a térség fejlődését. Marosvári Attilát új megbízatásáról, az azzal kapcsolatos terveiről faggattuk. • Milyen tapasztalatokkal felvértezve kezdett hozzá új teendői ellátásához? - Az elmúlt négy évben, Makó alpolgármestereként már foglalkoztam a területfejlesztés kérdéseivel, ezért nem idegen tőlem a feladat. • A megye szerepét azonban még napjainkban is sokan vitatják. Emellett a területfejlesztés fogalma, az érdekeltségek megoszlása sem esik egyforma megítélés alá. - Véleményem szerint, nem tagadható a megye koordináló szerepének fontossága. A kistérségi érdekek összhangját meg kell teremteni, mert az elképzelések csak így erősíthetik egymást. Erre viszont a megye a legalkalmasabb. Ráadásul a területfejlesztésre juttatott állami támogatások szétosztása a megyei területfejlesztési tanács dolga, amelynek elnöki posztját a mindenkori megyei közgyűlés elnöke tölti be. A területfejlesztés fogalma pedig semmiképpen sem szűkíthető le bizonyos feladatokra, nem köthető szigorúan egy-egy településhez. Azoknak kisugárzása van a térség fejlődésére. • A korábbi időszakban nem volt igazán harmonikus a megye és a két megyei jogú város együttműködése. Várható-e ebben változás, éppen az említett célok érdekében? - Reményeim szerint igen. Vásárhellyel Ott József alelnök úr, Szegeddel pedig én vettem fel a kapcsolatot. Csonka Gábor alpolgármesterrel maximálisan egyetértettünk abban, hogy Szeged régióközponttá válásában előnyt jelenthet bizonyos aktuális megyei és városi területfejlesztési célok összehangolása. Az eddigi viták elsősorban tulajdoni kérdések miatt keletkeztek. Ezek tisztázására van mód, ezt követően viszont - szándékaink szerint - rendszeresen konzultálunk majd a fejlesztési programokról, amelyekre gyakorabban kerülne sor, mint az egyeztető bizottságok tanácskozására. • Emellett milyen elképzelések megvalósítását tűzte maga elé? - Fontosnak tartom egy egységes megyei arculat, illetve marketingtevékenység kialakítását. Csongrád megye ugyanis stratégiai szerepet tölt be Európa déli részén, a Balkán irányában. Ebben közreműködőként számítanánk szűkebb régiónk meghatározó gazdasági, tudományos, egészségügyi és kulturális személyiségeire, akikkel a megyei önkormányzat tanácsadó testületének tagjaiként beszélhetnénk meg a tennivalókat. N. Rácz Judit • Budapest (MTI) A Magyar Államkincstár Államadósság Kezelő Központja (AKK) tízéves futamidejű államkötvény kibocsátását tervezi, amely újdonság lesz a pénzpiacon, hiszen ilyen hosszú lejáratú, nyilvános kibocsátású és fix kamatozású kötvényt a magyar állam még nem értékesített - jelentette be Surányi György, az MNB elnöke, a TV3 kereskedelmi tévécsatorna reggeli magazinműsorában szerdán. Dlusztus Imre Futballizmus (17.) A második világháború után - amikor a labdarúgás szervezete épp hogy összeszedte magát a Horthy-rendszerből örökölt modern és hatékony struktúra alapján a kommunista sportigazgatás jó néhány szovjet tanácsadó képében rátelepedett a futballra is. Az MLSZ 1950-től Társadalmi Labdarúgó Szövetség elnevezéssel, kifelé a sportág hivatalos képviselőjeként, befelé amolyan tanácsadóként működhetett. A TLSZ vezetői, különösen a világlátott és pragmatikus Barcs Sándor elnök, hiába érveltek, kértek és könyörögtek, a pártállami vezérkar egy percig sem hitte el, hogy a magyar futball sírját épp azokban az években ásták meg. A grundokat beépítették, az iskolai szövetségek gondolatát mint rendszeridegen elemet vetették el, a diákbajnokságokat a labdarúgó szövetség és mindenfajta szakmai iránymutatás nélkül indították be, segédedzői oklevelet adtak több ezer alkalmatlannak, azután kitörölték a futballt a kötelezően oktatandó sportágak közül a testnevelés tantervéből. A gyerekek száma egyre fogyott, mégsem hoztak létre sportiskolákat, futballkollégiumokat, s amikor Nyugaton már a legmodernebb edzésmódszerekkel foglalkoztak a kicsikkel, nálunk még mindig salakos pályákra, alulképzett edzőbácsik mellé száműzték az utánpótlást. A nyolcvanas évek elején Hollandiában már hatéves korban kezdték a gyerekek képzését, nálunk ekkor még makacsul tartotta magát az elképzelés, hogy tízéves kor előtt nem érdemes specializálódni. A művelt futballvilágban, de már Ázsiában és Afrikában is korosztályos képzés folyik, nálunk még mindig gyakori, hogy egy csapaton belül két olyan fiú is pályára léphet, akik között harminc kilogramm súly- és négy év korkülönbség van. S ezt az egyesületi vezetők, a megyei szövetség képviselői, és a szülők is teljesen természetesnek tartják. 1998 nyarára több megyében megszűnt, másutt még el sem indult a „keresztbe pályás", azaz a 8-11 éveseknek való bajnokság. A labdarúgás ma Magyarországon szakmailag ugyanazon a mélyponton van, mint morálisan. Az élvonalban minden csapat ugyanazt játsza. Nincs semmilyen szellemi izgalom. A mérkőzések lázgörbéje csaknem mindig azonos: tapogatózó kocogás, majd egy kis csapkodás, azután, ha már gól is esett, egy kis balkáni idegeskedés, mezráncigálás, könnyű anyázások, s ugyanez újra, csak másik pályán, de hasonló unalomban. A csapat beáll, majd fölkocog, azután visszatér - sajátos módon gyorsabban, mint előre - megszállni a kapu előterét, végül megmagyarázzák az eredményt és alig vátják a következő átigazolási szezont. A klubok elveszítették tartásukat, már nem csak a klubhűség, hanem a klub szellemisége is elveszett. Mindaz, ami a futballunk tömegbázisának elsorvasztásával áll kapcsolatban, szimbiózisban él a magyar labdarúgás jelenlegi összteljesítményének minden egyes elemével is. Egy adott generáció játékosgarnitúrájából lesz a következő edzője, vezetője, orvosa, szertárosa, gyúrója és szurkolója is. Nos, a hetvenes-nyolcvanas évek teljes relativizmusa, hazugsága, csalásra épülő, és ezt az egész szennyet sohasem szankcionáló világa gyúrta össze ezeket az elkényelmesedett, motiválhatatlan, képzetlen és pénzéhes labdarúgókat, a minden kompromisszumra hajlandó, egyenesen megalkuvó, önképzésre nem, de önadminisztrációra mindig kapható edzőket, a hazudozó, tolvaj, vagy csak szerencsétlen, magukra maradt vezetőket, a fölkészületlen, korrupt, vagy csupán önmaguknak való játékvezetőket, valamint a futball Írott és íratlan szabályait sem ismerő nézőket. 1994-ig magam is közeli szemtanúja lehettem az NB Ill-as bajnokság különös világának mint a Szegedi Dózsa FC elnöke. Három év sportvezetői gyakorlatnak köszönhetem, hogy teljes meggyőződéssel és személyes feladatvállalással álltam át a gyermekfutball sokkal üdítőbb rendszerébe, mert megbizonyosodhattam arról, hogy ezt a futballt ezekkel a játékosokkal már nem lehet megváltani. Új, tiszta gondolkozású, a sportág belső értékeit ismerő és gyakorolva hirdető játékos tömegekre van szükség, hogy ezek az újak egyszerre söpörjék ki a pénzéhes, számító, sehová sem vezető régieket a felnőtt csapatok öltözőiből. Tudom, hogy illúzió azt hinni, a játékosok minősége megváltoztatja a nemzeti labdarúgás belső törvényszerűségeit, de valahol el kell kezdeni a munkát. Mindenek előtt meg kell mutatni, hogy ezt a sportágat lehet kultúráltan, egymást becsülve, jó érzéssel is művelni, hogy az anyukák legalább el merjék engedni a gyerekeiket az iskolák közötti, tehetségkutató tornákra. A magyar harmadosztályban dolgozva rá kellett döbbennem, hogy ez a leginkább magára hagyott, a legkisebb figyelmet érdemlő, s épp ezért a legkorruptabb osztály. Ebben a bajnokságban a játékosok, a vezetők és a játékvezetők büntetlenül adták-vették a meccseket, miközben a játék színvonala és a résztvevők felkészültsége évről évre érzékelhetően csökkent. Amikor kiszálltam a felnőtt labdarúgásból, meggyőződéssel hirdettem, hogy csökkenteni kell a felnőtt csapatok számát, s minden erővel a gyermeklabdarúgás felé kell fordulni. Azóta egy újabb osztály (NB I/B) beindításával, majd a PNB-típusú átkeresztelkedésekkel az MLSZ tovább hígította a mezőnyt, így elérte, hogy nem csak az NB III, hanem a hasonló színvonalú és a reménytelenséget szimbolizáló NB II is lekorrumpálódott, ugyanakkor az egyre gyarapodó számú idősebb játékos komoly pénzekért leszivárgott a megyei bajnokságokba. így ma az a tendencia figyelhető meg, hogy a megyei bajnokságokban és az NB IH-ban javarészt minden hájjal megkent, kopaszodó harmincasok, az NB II-ber*» pedig görbe hátú, ötvenhárom kilós, fölékszerezett kisfiúk szolgáltatják a mintát a klub közvetlen utánpótlásának. Sajnos nem áll rendelkezésemre országos adat, de a Csongrád megyeit ismerem: csökkenő játékosszám mellett tíz éve folyamatosan emelkedik az átigazolások mennyisége. A futball kétes értékű piacán az ügyesebbek félévente nyúlják le kz egyesületek körül föl-föltűnő újgazdag szponzorokat. (Folytatjuk.)