Délmagyarország, 1999. január (89. évfolyam, 1-25. szám)

1999-01-28 / 23. szám

CSÜTÖRTÖK, 1999. JAN. 21. MOZAIK 343 7) röviden Millenniumi naptár • Mátraháza (MTI) A millenniumi kormány­biztos hivatala azzal a kérés­sel fordult az ország vala­mennyi önkormányzatához: adjanak tájékoztatást az álta­luk tervezett ezredfordulós programokról, hogy az ese­mények helyet kaphassanak a millenniumi naptárban. Ezt a kormánybiztos, Nemes­kürty István közölte Fidesz­frakció kulturális kabinetjé­nek Mátraházán megtartott ülésén. Koncz Mária, a frak­ció sajtófőnöke elmondta: az önkormányzatokat arra is felszólította, hogy jelezzék a rendezvényekhez kapcsoló­dó kiegészítő támogatási igényüket. Iskolatej • Debrecen (MTI) Hajdú-Bihar megye is be­kapcsolódik az iskolatej ak­cióba. Kormányhatározat ér­telmében a központi költség­vetésből fizetik a tej árának egyharmadát. Láyer József, a megyei közgyűlés elnöke levélben fordult Hajdú-Bihar települési önkormányzatai­hoz, s ebben azt kérte, hogy mind többen csatlakozzanak az akcióhoz. Debrecen az elsők között döntött, hogy részt vesz a programban: itt él a több mint 83 ezer hajdú­bihari gyerek egyharmada. Kisebb csoda • Bábolna (MTI) Meglehetősen ritkán for­dul elő, hogy a McDonald's olyan új terméket kínáljon éttermeiben, amelyet nem a világcég központi laborató­riumában kísérleteztek ki. Nemrégiben azonban meg­történt ez a kisebb csoda. Már árulják a vendégeknek azt a McFu fantázianévre keresztelt sertéshús-alap­anyagú szendvicset, amelyet a bábolnai székhelyű LOBA Kft. fejlesztett ki. A szend­vics pikáns ízét a mango­chillys öntet és a friss hagy­ma adja meg. „Zöld gyógyszertár" • Nagyirtáspuszta (MTI) Megjelent a Börzsöny és az Ipoly-völgye turistaatlasz és útikönyv; a gyalogos és kerékpáros turistáknak, sízőknek szánt kiadványt tí­zezer példányban adta ki a Cartographia Kft. Bemutatá­sára szakmai konferenciát is szerveztek Nagyirtáspusz­tán. Az útikönyv szerzője, Berki Zoltán arra hívta fel a figyelmet, hogy a magyaror­szági hegyi turizmus le­hetőségei kihasználatlanok, a „zöld gyógyszertárak" nyújtotta áldásban kevesek részesülnek. Térségi vásár • Szepetnek (MTI) Negyven cég, hazai és horvát gazdasági társaság, kisvállalkozás mutatkozik be a február 6-án nyíló V. sze­petneki mezőgazdasági kiál­lításon és vásáron, amelyet a Mura Menti Nemzetiségi Területfejlesztési Társulás rendez. Az Agrártavasz '99 körzeti programsorozatot in­dító vásárral a gazdasági „egy helyben járásból" kí­vánják kimozdítani a térsé­get, utat nyitni új kereske­delmi kapcsolatok, szakmai együttműködési formák előtt. • Elvárt jövedelmek: vezet a patikus, sereghajtó a molnár „Adókarácsonyfa" márciusban? Adóhivatali nagykapu: nincs hátsó bejárati (Fotó: Nagy László) Megszokottá vált már, hogy márciusban adóbevallást készít a polgár. Miután éppen túljutottunk a tizedik „számadáson", mond­hatnánk, rutinból intéz­zük adóügyeinket, ám nem így van. Évről-év­re jelentősen megvál­toznak az adószabá­lyok, s ezt az egyre bo­nyolultabb bevallási ívek is tükrözik. Az idén már hatoldalas nyomtatványon kell számot adnunk tavalyi jövedelmünkről: olyan ez az űrlap, mint egy feldíszített karácsony­fa, sok egyéb is lóg rajta - mondják a szakemberek. A polgár kevésbé, az ál­lam viszont jobban örülhet annak, hogy több mint 8 százalékkal több adó folyt be tavaly Csongrád megyé­ben, mint egy évvel koráb­ban. Míg országosan 100 milliárd forintnál is többet fizettünk be a kincstárnak, addig a megyében 40-ről közel 44 milliárdra emelke­dett a bevétel összege. - Ez persze nem jelenti azt, hogy az emberek meg­szerették tavaly az adófize­tést - mondja dr. Papp Ist­ván adóügyi igazgatóhe­lyettes. - Egyszerűen arról van szó, hogy nőttek a jö­vedelmek, s így több lett az adó is. Március 22-éig 105 ezer személyi jövedelemadó-be­vallást vár a megyei APEH. Az adóalanyok kö­re gyakorlatilag változatlan maradt, ám az idén egy vastagabb bevallási ívvel kell „megküzdeniük": négyről hatra duzzadt az oldalak száma. - Lehet, hogy első ráné­zésre bonyolultabb az idei bevallás, ám praktikusabb. Nagyobbak lettek a rubri­kák, amire szükség is van, hiszen egyre többen valla­nak be „hétszámjegyű" jö­vedelmet, amit eddig nehéz volt beszorítani a kis koc­kákba. A terjedelem bővü­lését az is indokolta, hogy ezen az íven kell nyilatkoz­ni például arról, hogy ki tart üzemben televíziót, de arról is, hogy a polgárnak vannak-e köztartozásai? A többséget azonban elsősorban nem az érdekli, hogy hogyan, hanem, hogy mennyit is kell bevallania. Immár évek óta jó időben közzé teszi a pénzügymi­niszter, hogy az egyes fog­lalkozást űzőknek minimá­lisan mekkora jövedelmet „illik" beismerniük. Ha ezt nem teszik meg, az adóha­tóság felszólítja őket, hogy egészítsék ki bevallásukat — és persze fizessenek adót! Szegeden minimális jö­vedelmet várnak például egy molnártól, de a 234 ezer forintos éves jövede­lemhatárba sorolták a bőrdíszműveseket és a fe­hérnemű kereskedőket is. A „kétszázezresek" klubjá­ba tartozik még csipkeké­szítő, a parafagyártó, a cse­répkályhás, a szekérfuvaro­zó, az órás, a zöldséges, no meg az ital-nagykereskedő. Egy játékautomata üzemel­tetőtől szerényen csak 249 ezer forintos jövedelmet vár a pénzügyminisztéri­um, ám egy kefekötőtől már 575 ezret. Tavaly több mint 6 mil­liós kötelezően elvárt jö­vedelemmel a közjegyzők vezették a megyei toplistát. Nos, az idén nem húzták meg ilyen magasan a ha­tárt. Most a csúcs az „egy­milliósok" klubja: a maxi­mális, azaz 1 millió 328 ezer forint bevallott jöve­delmet az idén az orvosok­tól, a gyógyszerészektől, a könyvvizsgálóktól, az ügy­védektől, a közjegyzőktől és a végrehajtóktól várja el a minisztérium. Igaz, a vas­és acélöntők is „belekeve­redtek" valahogy ebbe a kategóriába. Dobogós, azaz milliós helyen állnak a gal­vanizálók, a gyógynövény­kereskedők és a háztartási­cikk-nagykereskedők is. Rafai Gábor • Budapest (MTI) Az előzetes adatok szerint az 1998-as éves átlagos munkanélküliségi ráta értéke 7,8 százalék volt - derül ki a Központi Statisztikai Hivatal gyorstájékoztatójából. Tavaly a negyedik negyed­Csökkent a munkanélküliség évben 7 százalékra csökkent a munkanélküliségi ráta, ami az előző negyedévinél 0,5 százalékponttal, az egy év­vel korábbinál 0,6 százalék­ponttal alacsonyabb. Az 1998-as év utolsó há­rom hónapjában 3,77 millió foglalkoztatott mellett 284 ezer munkanélkülit tartottak nyilván, vagyis a munkaké­pes korú lakosság 5,2 száza­léka volt jelen a munka­erőpiacon. Védőoltás, nemcsak influenza ellen Az influenza egyik sú­lyos szövődményét, a tüdőgyulladást okozó pneumococcus baktérium elleni védőoltást éppen úgy ajánlják a járványü­gyi szakemberek, mint az influenza elleni injekciót. A szövődményes tüdő­gyulladás elsősorban az időseket, a krónikus be­tegeket veszélyezteti, s nem egyszer tragikus véggel fenyeget. A legfrissebb információ szerint Európa nagy részén az influenza A-vírusa, Spanyo­lországban, Németországban pedig a B-vírus „tevékenyke­dik" . Itthon még nem pusztít az influenza egyik vírusa sem, Csongrád megyében egyelőre egyetlen esetet sem diagnosz­tizáltak, tehát szó sincs még e betegség betöréséről. Függet­lenül attól, hogy lesz-e az idén járvány, vagy sem, a Csongrád megyei tisztiorvosi szolgálat még időben eljuttatta az úgy­nevezett rizikócsoportokhoz a 31 ezer adag ingyenes oltóa­nyagot, amely az influenza el­leni védőszérumot tartalmaz­za. A megyében eddig több mint 12 ezer 60 éven felüli ember kérte és kapta meg az oltást, közel 3000 egészség­ügyi dolgozó, 2159 szociális otthonban élő idős ember, több mint 500 szociális otthoni alkalmazott, s 8677 szív-kerin­gési-, és légzőszervi betegség­ben szenvedő - tudtuk meg dr. Király Klárától, a megyei tisz­tiorvosi szolgálat járványügyi osztályának vezetőjétől, aki azt is elmondta, hogy a rizikó­csoportok számára nagyon ajánlott a pneumococcus­fertőzés elleni oltás is. Az inf­luenza elleni injekció felvétele kiváló alkalmat ad arra, hogy ezt a védőoltást is beadja az orvos. Leggyakrabban a pneu­mococcus okozza az influenza leggyakoribb szövődményét, a másodlagos bakteriális tüdő­gyulladást, de járhat gennyes agyhártyagyulladással is. A súlyos pneumococcus-fertőzés a legjobban 65 év felettieket, a krónikus betegeket, a cukor-, szív- és tüdőbetegségben szen­vedőket veszélyezteti. A világ számos fejlett or­szágában a pneumococcus ol­tások széles körű alkalmazásá­ra, magas kockázatú csoportok oltására nemzeti tervet dolgoz­tak ki, így az USA-ban az ez­redfordulóra a legjobban vesz­élyeztetett népesség 60 száza­lékát szeretnék beoltani. Ma­gyarországon 1 százalék alatti a pneumococcus ellen beoltot­tak aránya. A védőoltás nem ingyenes, 50 százalékos tb-tá­mogatást élvez, egy adag ezer forintba kerül, ami nem olcsó, de ha azt számoljuk, hogy a szövődményes tüdő-, vagy agyhártyagyulladás kialakulá­sát drága antibiotikummal pró­bálják több-kevesebb sikerrel gyógyítani, akkor a megelőzés olcsóbb, mint a terápia. A Magyar Infektológiai Társaság adatai szerint Ma­gyarországon a súlyos pneu­mococcus fertőzések több em­ber haláláért felelősek, mint az összes többi, védőoltással megelőzhető fertőző betegség együttvéve. Hazánkban évente 10-20 ezer súlyos megbetege­dés fordul elő, és több száz a haláleset oka a pneumococ­cus. K. K. jegyzet Aszpirin f a bírónak! M igyarország olyan hely, ahol a sikertelenségért is si­kerdíjat lehet fölvenni Itt van például a Postabank, amely kereskedelmi bank volt, még talán most is az, je­lentősebb kudarcok-veszteségek után mégis az adófizetők pénzéből államosították föl a kiürült kasszát. A kassza most is üres. A Postabank új főnökei az előző igazgatók felelősségéről beszélnek, s többször is elhangzott már a szájukból, nem kizárt, hogy büntetőeljárást kell majd kezdeményezni elődeik egy része ellen. A postabankos részvények forgalma is eléggé álldogál, és nem lehet tudni hogy milyen értékcsökkenéssel adhat majd túl rajtuk az, akinek van belőlük, mert - ahogy az egyik postabankos főember mondta - „spekulációs cél­lal" vásárolt belőle. Elég hajmeresztő, hogy egy piacgaz­daság kapitalista bankára ilyen szocialista módon beszél a tőzsdéről, de a Postabank ügye, úgy látszik, már csak efféle hajmeresztő események sorozata. Itt van például Szatmári Éva is, aki jövőjét való­színűleg bizonytalannak érezte, és megindult a pénzért, hogy a tízmillió magyar állampolgár közül legalább egy­nek, önmagának, szavatolja a szociális biztonságot. Nincs ezen semmi nevetni való. Ha minden magyar hon­polgár ilyen határozottan indulna meg érdekei képvisele­téért, akkor nem volna ennyi szegény, ennyi munkanél­küli, és ennyi hajléktalan. Akkor talán nem hagytuk vol­na, hogy a paragrafusok között bujkálva, a joggal vissza­élve 150 milliókat és 150 milliárdokat lopjanak ki a zse­bünkből G yors javulást kívánunk a bírónak, és érdeklődéssel várjuk a pert Ha Szatmári Éva nyer, akkor a prece­dens alapján azért a postamacinak, Princz Gábornak is jár majd legalább félmilliárd. Egye fene, legalább lesz miért dolgoznunk, amíg mindenkit kifizetünk. u^uX Szatmári Éva 1 50 milliója • Budapest (MTI) A bíró betegsége miatt el­halasztották szerdán a Fővá­rosi Munkaügyi bíróságon a Postabank volt ügyvezető igazgatója, Szatmári Éva munkaügyi perét, amelyet elbocsátása miatt kezdemé­nyezett. A Postabank volt sze­mélyzeti és munkaügyi ügy­vezető igazgatója végkielé­gítése és szeptemberi elbo­csátása óta elmaradt bérének összesen mintegy 150 millió forintos összegéért indított munkaügyi pert volt mun­káltatója ellen. Az ügyvezető igazgatót azért bocsátották el a bank­tól, mert az új menedzsment megítélése szerint része volt abban, hogy a pénzintézet komoly veszteségeket hal­mozott fel. Szatmári Éva ezt cáfolta, mivel elmondása szerint nem határozott olyan ügyekről, amelyek közre­játszhattak volna a helyzet kialakulásában. • Nagy Bandó-per: másodszor Csalással vádolják Tavaly ilyenkor, január 23-án felmentő ítélet szü­letett a közismert, Sze­gedről indult humorista. Nagy Bandó András ügyében. A városi bíró­ság úgy foglalt állást, hogy nem követte el azo­kat a bűncselekményeket - csalásokat - amelyekkel megvádolták öt. Az ügyész megfellebbezte a határozatot, a Csongrád Megyei Bíróság pedig új eljárás lefolytatása mel­lett döntött. Ez tegnap kezdődött Szegeden. Az osztrák állampolgárok által, egri székhellyel létreho­zott Connection Betéti Társas­ág úgynevezett piramis-rend­szert igyekezett kiépíteni. A hozzájuk csatlakozóknak, a belépőknek 39 ezer 200 forin­tot kellett letenniük, újabb sze­mélyek beszervezését kö­vetően pedig kecsegtető anya­gi juttatásokat ígértek nekik. Nagy Bandó András is igent mondott a vállalkozásnak, majd pedig igyekezett újabb tagokat is toborozni. Előadá­sokon ismertette a rendszer lé­nyegét, a vádirat szerint azon­ban nem piramisjátékról, ha­nem államilag garantált tőke­befektetésről beszélt, rövid ha­táridővel ígérte a pénz megté­rülését, ismertségét is latba ve­tette az ügyfeleknél. Hét sze­mély lépett be a rendszerbe Nagy Bandó „rábeszélésére", közel 2 millió forintot fizettek be, az összegnek csak egy ré­szét kapták vissza. A szegedi bíróság felmentő határozatát a Csongrád megyei megalapozatlannak találta. Az ítéletet a vádlott azon védeke­zésére alapozta, mely szerint a játékrendszerről szóló tájékoz­tatókon nem tévesztett meg senkit, a legjobb tudása szerint adta elő a tudnivalókat. A ta­núvallomások szerint viszont egyértelműen nem játékról, hanem tőkebefektetésről volt szó a találkozókon. Nagy Bandó a tavalyi ítélet után a következőt nyilatkozta lapunknak: - A sajtóban olyan állítások jelentek meg rólam, amelyek nem igazak, ezért né­hányan felelni fognak. Ha már beáztatás történt, legyen szárí­tás is!" Kíváncsian váijuk az újabb ítéletet. V. F. S.

Next

/
Oldalképek
Tartalom