Délmagyarország, 1999. január (89. évfolyam, 1-25. szám)
1999-01-28 / 23. szám
CSÜTÖRTÖK, 1999. JAN. 21. MOZAIK 343 7) röviden Millenniumi naptár • Mátraháza (MTI) A millenniumi kormánybiztos hivatala azzal a kéréssel fordult az ország valamennyi önkormányzatához: adjanak tájékoztatást az általuk tervezett ezredfordulós programokról, hogy az események helyet kaphassanak a millenniumi naptárban. Ezt a kormánybiztos, Nemeskürty István közölte Fideszfrakció kulturális kabinetjének Mátraházán megtartott ülésén. Koncz Mária, a frakció sajtófőnöke elmondta: az önkormányzatokat arra is felszólította, hogy jelezzék a rendezvényekhez kapcsolódó kiegészítő támogatási igényüket. Iskolatej • Debrecen (MTI) Hajdú-Bihar megye is bekapcsolódik az iskolatej akcióba. Kormányhatározat értelmében a központi költségvetésből fizetik a tej árának egyharmadát. Láyer József, a megyei közgyűlés elnöke levélben fordult Hajdú-Bihar települési önkormányzataihoz, s ebben azt kérte, hogy mind többen csatlakozzanak az akcióhoz. Debrecen az elsők között döntött, hogy részt vesz a programban: itt él a több mint 83 ezer hajdúbihari gyerek egyharmada. Kisebb csoda • Bábolna (MTI) Meglehetősen ritkán fordul elő, hogy a McDonald's olyan új terméket kínáljon éttermeiben, amelyet nem a világcég központi laboratóriumában kísérleteztek ki. Nemrégiben azonban megtörtént ez a kisebb csoda. Már árulják a vendégeknek azt a McFu fantázianévre keresztelt sertéshús-alapanyagú szendvicset, amelyet a bábolnai székhelyű LOBA Kft. fejlesztett ki. A szendvics pikáns ízét a mangochillys öntet és a friss hagyma adja meg. „Zöld gyógyszertár" • Nagyirtáspuszta (MTI) Megjelent a Börzsöny és az Ipoly-völgye turistaatlasz és útikönyv; a gyalogos és kerékpáros turistáknak, sízőknek szánt kiadványt tízezer példányban adta ki a Cartographia Kft. Bemutatására szakmai konferenciát is szerveztek Nagyirtáspusztán. Az útikönyv szerzője, Berki Zoltán arra hívta fel a figyelmet, hogy a magyarországi hegyi turizmus lehetőségei kihasználatlanok, a „zöld gyógyszertárak" nyújtotta áldásban kevesek részesülnek. Térségi vásár • Szepetnek (MTI) Negyven cég, hazai és horvát gazdasági társaság, kisvállalkozás mutatkozik be a február 6-án nyíló V. szepetneki mezőgazdasági kiállításon és vásáron, amelyet a Mura Menti Nemzetiségi Területfejlesztési Társulás rendez. Az Agrártavasz '99 körzeti programsorozatot indító vásárral a gazdasági „egy helyben járásból" kívánják kimozdítani a térséget, utat nyitni új kereskedelmi kapcsolatok, szakmai együttműködési formák előtt. • Elvárt jövedelmek: vezet a patikus, sereghajtó a molnár „Adókarácsonyfa" márciusban? Adóhivatali nagykapu: nincs hátsó bejárati (Fotó: Nagy László) Megszokottá vált már, hogy márciusban adóbevallást készít a polgár. Miután éppen túljutottunk a tizedik „számadáson", mondhatnánk, rutinból intézzük adóügyeinket, ám nem így van. Évről-évre jelentősen megváltoznak az adószabályok, s ezt az egyre bonyolultabb bevallási ívek is tükrözik. Az idén már hatoldalas nyomtatványon kell számot adnunk tavalyi jövedelmünkről: olyan ez az űrlap, mint egy feldíszített karácsonyfa, sok egyéb is lóg rajta - mondják a szakemberek. A polgár kevésbé, az állam viszont jobban örülhet annak, hogy több mint 8 százalékkal több adó folyt be tavaly Csongrád megyében, mint egy évvel korábban. Míg országosan 100 milliárd forintnál is többet fizettünk be a kincstárnak, addig a megyében 40-ről közel 44 milliárdra emelkedett a bevétel összege. - Ez persze nem jelenti azt, hogy az emberek megszerették tavaly az adófizetést - mondja dr. Papp István adóügyi igazgatóhelyettes. - Egyszerűen arról van szó, hogy nőttek a jövedelmek, s így több lett az adó is. Március 22-éig 105 ezer személyi jövedelemadó-bevallást vár a megyei APEH. Az adóalanyok köre gyakorlatilag változatlan maradt, ám az idén egy vastagabb bevallási ívvel kell „megküzdeniük": négyről hatra duzzadt az oldalak száma. - Lehet, hogy első ránézésre bonyolultabb az idei bevallás, ám praktikusabb. Nagyobbak lettek a rubrikák, amire szükség is van, hiszen egyre többen vallanak be „hétszámjegyű" jövedelmet, amit eddig nehéz volt beszorítani a kis kockákba. A terjedelem bővülését az is indokolta, hogy ezen az íven kell nyilatkozni például arról, hogy ki tart üzemben televíziót, de arról is, hogy a polgárnak vannak-e köztartozásai? A többséget azonban elsősorban nem az érdekli, hogy hogyan, hanem, hogy mennyit is kell bevallania. Immár évek óta jó időben közzé teszi a pénzügyminiszter, hogy az egyes foglalkozást űzőknek minimálisan mekkora jövedelmet „illik" beismerniük. Ha ezt nem teszik meg, az adóhatóság felszólítja őket, hogy egészítsék ki bevallásukat — és persze fizessenek adót! Szegeden minimális jövedelmet várnak például egy molnártól, de a 234 ezer forintos éves jövedelemhatárba sorolták a bőrdíszműveseket és a fehérnemű kereskedőket is. A „kétszázezresek" klubjába tartozik még csipkekészítő, a parafagyártó, a cserépkályhás, a szekérfuvarozó, az órás, a zöldséges, no meg az ital-nagykereskedő. Egy játékautomata üzemeltetőtől szerényen csak 249 ezer forintos jövedelmet vár a pénzügyminisztérium, ám egy kefekötőtől már 575 ezret. Tavaly több mint 6 milliós kötelezően elvárt jövedelemmel a közjegyzők vezették a megyei toplistát. Nos, az idén nem húzták meg ilyen magasan a határt. Most a csúcs az „egymilliósok" klubja: a maximális, azaz 1 millió 328 ezer forint bevallott jövedelmet az idén az orvosoktól, a gyógyszerészektől, a könyvvizsgálóktól, az ügyvédektől, a közjegyzőktől és a végrehajtóktól várja el a minisztérium. Igaz, a vasés acélöntők is „belekeveredtek" valahogy ebbe a kategóriába. Dobogós, azaz milliós helyen állnak a galvanizálók, a gyógynövénykereskedők és a háztartásicikk-nagykereskedők is. Rafai Gábor • Budapest (MTI) Az előzetes adatok szerint az 1998-as éves átlagos munkanélküliségi ráta értéke 7,8 százalék volt - derül ki a Központi Statisztikai Hivatal gyorstájékoztatójából. Tavaly a negyedik negyedCsökkent a munkanélküliség évben 7 százalékra csökkent a munkanélküliségi ráta, ami az előző negyedévinél 0,5 százalékponttal, az egy évvel korábbinál 0,6 százalékponttal alacsonyabb. Az 1998-as év utolsó három hónapjában 3,77 millió foglalkoztatott mellett 284 ezer munkanélkülit tartottak nyilván, vagyis a munkaképes korú lakosság 5,2 százaléka volt jelen a munkaerőpiacon. Védőoltás, nemcsak influenza ellen Az influenza egyik súlyos szövődményét, a tüdőgyulladást okozó pneumococcus baktérium elleni védőoltást éppen úgy ajánlják a járványügyi szakemberek, mint az influenza elleni injekciót. A szövődményes tüdőgyulladás elsősorban az időseket, a krónikus betegeket veszélyezteti, s nem egyszer tragikus véggel fenyeget. A legfrissebb információ szerint Európa nagy részén az influenza A-vírusa, Spanyolországban, Németországban pedig a B-vírus „tevékenykedik" . Itthon még nem pusztít az influenza egyik vírusa sem, Csongrád megyében egyelőre egyetlen esetet sem diagnosztizáltak, tehát szó sincs még e betegség betöréséről. Függetlenül attól, hogy lesz-e az idén járvány, vagy sem, a Csongrád megyei tisztiorvosi szolgálat még időben eljuttatta az úgynevezett rizikócsoportokhoz a 31 ezer adag ingyenes oltóanyagot, amely az influenza elleni védőszérumot tartalmazza. A megyében eddig több mint 12 ezer 60 éven felüli ember kérte és kapta meg az oltást, közel 3000 egészségügyi dolgozó, 2159 szociális otthonban élő idős ember, több mint 500 szociális otthoni alkalmazott, s 8677 szív-keringési-, és légzőszervi betegségben szenvedő - tudtuk meg dr. Király Klárától, a megyei tisztiorvosi szolgálat járványügyi osztályának vezetőjétől, aki azt is elmondta, hogy a rizikócsoportok számára nagyon ajánlott a pneumococcusfertőzés elleni oltás is. Az influenza elleni injekció felvétele kiváló alkalmat ad arra, hogy ezt a védőoltást is beadja az orvos. Leggyakrabban a pneumococcus okozza az influenza leggyakoribb szövődményét, a másodlagos bakteriális tüdőgyulladást, de járhat gennyes agyhártyagyulladással is. A súlyos pneumococcus-fertőzés a legjobban 65 év felettieket, a krónikus betegeket, a cukor-, szív- és tüdőbetegségben szenvedőket veszélyezteti. A világ számos fejlett országában a pneumococcus oltások széles körű alkalmazására, magas kockázatú csoportok oltására nemzeti tervet dolgoztak ki, így az USA-ban az ezredfordulóra a legjobban veszélyeztetett népesség 60 százalékát szeretnék beoltani. Magyarországon 1 százalék alatti a pneumococcus ellen beoltottak aránya. A védőoltás nem ingyenes, 50 százalékos tb-támogatást élvez, egy adag ezer forintba kerül, ami nem olcsó, de ha azt számoljuk, hogy a szövődményes tüdő-, vagy agyhártyagyulladás kialakulását drága antibiotikummal próbálják több-kevesebb sikerrel gyógyítani, akkor a megelőzés olcsóbb, mint a terápia. A Magyar Infektológiai Társaság adatai szerint Magyarországon a súlyos pneumococcus fertőzések több ember haláláért felelősek, mint az összes többi, védőoltással megelőzhető fertőző betegség együttvéve. Hazánkban évente 10-20 ezer súlyos megbetegedés fordul elő, és több száz a haláleset oka a pneumococcus. K. K. jegyzet Aszpirin f a bírónak! M igyarország olyan hely, ahol a sikertelenségért is sikerdíjat lehet fölvenni Itt van például a Postabank, amely kereskedelmi bank volt, még talán most is az, jelentősebb kudarcok-veszteségek után mégis az adófizetők pénzéből államosították föl a kiürült kasszát. A kassza most is üres. A Postabank új főnökei az előző igazgatók felelősségéről beszélnek, s többször is elhangzott már a szájukból, nem kizárt, hogy büntetőeljárást kell majd kezdeményezni elődeik egy része ellen. A postabankos részvények forgalma is eléggé álldogál, és nem lehet tudni hogy milyen értékcsökkenéssel adhat majd túl rajtuk az, akinek van belőlük, mert - ahogy az egyik postabankos főember mondta - „spekulációs céllal" vásárolt belőle. Elég hajmeresztő, hogy egy piacgazdaság kapitalista bankára ilyen szocialista módon beszél a tőzsdéről, de a Postabank ügye, úgy látszik, már csak efféle hajmeresztő események sorozata. Itt van például Szatmári Éva is, aki jövőjét valószínűleg bizonytalannak érezte, és megindult a pénzért, hogy a tízmillió magyar állampolgár közül legalább egynek, önmagának, szavatolja a szociális biztonságot. Nincs ezen semmi nevetni való. Ha minden magyar honpolgár ilyen határozottan indulna meg érdekei képviseletéért, akkor nem volna ennyi szegény, ennyi munkanélküli, és ennyi hajléktalan. Akkor talán nem hagytuk volna, hogy a paragrafusok között bujkálva, a joggal visszaélve 150 milliókat és 150 milliárdokat lopjanak ki a zsebünkből G yors javulást kívánunk a bírónak, és érdeklődéssel várjuk a pert Ha Szatmári Éva nyer, akkor a precedens alapján azért a postamacinak, Princz Gábornak is jár majd legalább félmilliárd. Egye fene, legalább lesz miért dolgoznunk, amíg mindenkit kifizetünk. u^uX Szatmári Éva 1 50 milliója • Budapest (MTI) A bíró betegsége miatt elhalasztották szerdán a Fővárosi Munkaügyi bíróságon a Postabank volt ügyvezető igazgatója, Szatmári Éva munkaügyi perét, amelyet elbocsátása miatt kezdeményezett. A Postabank volt személyzeti és munkaügyi ügyvezető igazgatója végkielégítése és szeptemberi elbocsátása óta elmaradt bérének összesen mintegy 150 millió forintos összegéért indított munkaügyi pert volt munkáltatója ellen. Az ügyvezető igazgatót azért bocsátották el a banktól, mert az új menedzsment megítélése szerint része volt abban, hogy a pénzintézet komoly veszteségeket halmozott fel. Szatmári Éva ezt cáfolta, mivel elmondása szerint nem határozott olyan ügyekről, amelyek közrejátszhattak volna a helyzet kialakulásában. • Nagy Bandó-per: másodszor Csalással vádolják Tavaly ilyenkor, január 23-án felmentő ítélet született a közismert, Szegedről indult humorista. Nagy Bandó András ügyében. A városi bíróság úgy foglalt állást, hogy nem követte el azokat a bűncselekményeket - csalásokat - amelyekkel megvádolták öt. Az ügyész megfellebbezte a határozatot, a Csongrád Megyei Bíróság pedig új eljárás lefolytatása mellett döntött. Ez tegnap kezdődött Szegeden. Az osztrák állampolgárok által, egri székhellyel létrehozott Connection Betéti Társaság úgynevezett piramis-rendszert igyekezett kiépíteni. A hozzájuk csatlakozóknak, a belépőknek 39 ezer 200 forintot kellett letenniük, újabb személyek beszervezését követően pedig kecsegtető anyagi juttatásokat ígértek nekik. Nagy Bandó András is igent mondott a vállalkozásnak, majd pedig igyekezett újabb tagokat is toborozni. Előadásokon ismertette a rendszer lényegét, a vádirat szerint azonban nem piramisjátékról, hanem államilag garantált tőkebefektetésről beszélt, rövid határidővel ígérte a pénz megtérülését, ismertségét is latba vetette az ügyfeleknél. Hét személy lépett be a rendszerbe Nagy Bandó „rábeszélésére", közel 2 millió forintot fizettek be, az összegnek csak egy részét kapták vissza. A szegedi bíróság felmentő határozatát a Csongrád megyei megalapozatlannak találta. Az ítéletet a vádlott azon védekezésére alapozta, mely szerint a játékrendszerről szóló tájékoztatókon nem tévesztett meg senkit, a legjobb tudása szerint adta elő a tudnivalókat. A tanúvallomások szerint viszont egyértelműen nem játékról, hanem tőkebefektetésről volt szó a találkozókon. Nagy Bandó a tavalyi ítélet után a következőt nyilatkozta lapunknak: - A sajtóban olyan állítások jelentek meg rólam, amelyek nem igazak, ezért néhányan felelni fognak. Ha már beáztatás történt, legyen szárítás is!" Kíváncsian váijuk az újabb ítéletet. V. F. S.