Délmagyarország, 1999. január (89. évfolyam, 1-25. szám)

1999-01-26 / 21. szám

4 KRÓNIKA CSÜTÖRTÖK, 1999. JAN. 28. napló Ma TÖRÖK CSABA, a 10-es választókerület (Belváros) képviselője fogadóórát tart kedden 14-15 óráig a Tömör­kény István Gimnáziumban. TÓTH ANDRÁS, a 19-es választókerület (Felsóváros) képviselője fogadóórát tart kedden 17-18 óráig a Deák Ferenc Gimnáziumban (Jó­zsef A. sgt.) Holnap TÓTH JÓZSEF, a 16-os választókerület (Kiskundo­rozsma) képviselője lakossági fórumot tart 17 órától a Petőfi Sándor Művelődési Házban. Téma: Lakossági szilárd hul­ladék szállítása. GILA FERENC, a 24-es választókerület (Baktó, Petőfitelep) képviselője fo­gadóórát tart 17 órától a Lidi­cei Téri Általános Iskolában. VINCZE LÁSZLÓ or­szággyűlési képviselő fogadó­órát tart 8-10 óráig a sándor­falvi, 11-13 óráig a dóci pol­gármesteri hivatalban. MA BABA-MAMA TORNA 10-től 11 óráig a Százszor­szép Gyermekházban. TANÁCSADÁSOK: 13­tól 18 óráig polgári katonai szolgálattal kapcsolatos-, 14.30-16.30 óráig pszicholó­giai-, életvezetési- és grafoló­giai-, 15 és 17 óra között élet­mód tanácsadás a Berzsenyi u. 3. szám alatti Mandala­klubban. A CSILLAG TÉRI FIÓK­KÖNYVTÁR Baráti Kör ren­dezvényén 16 órától Simái Mihály József Attila-díjas költő lesz a vendég. GYERMEKVÉDELMI­pedagógiai tanácsadás 16 órá­tól a Gyermeksors Alapítvány irodájában (Dózsa Gy. u. 5.). AZ IFJÚSÁGI HÁZBAN Balogh Csaba és Balogh Er­zsébet EU című kiállítását Kaszás Gábor művészettörté­nész nyitja meg 17 órakor. A CSONGRÁD MEGYEI TITKÁRNŐK EGYESÜLE­TE 17 órakor a Royal Szálló különtermében tartja összejö­vetelét. AZ ALKOTÓHÁZBAN (Árboc u. 1-3): ma, 16-tól bőrműves-, 16.30-tól faze­kas szakkör gyermekeknek; holnap, 15-től hímző-, 15.30-tól fazekas-, 16 órá­tól kosárfonó szakkör. Jótékonyság a Dózsáért • Munkatársunktól A szegedi Dózsa György Általános Iskola Gyermekei­ért Alapítvány az idén is megrendezi a pedagógusok­nak, szülőknek és öregdiá­koknak, az iskola támogatói­nak jótékonysági bálját. A február 13-án az iskola tor­natermében megrendezendő bál bevételéből az intéz­ményben folyó oktató-ne­velő munka feltételein kí­vánnak javítani. Iparosból • Munkatársunktól A Szegedi Ipartestület az idén is megrendezi immár hagyományos bálját. Január 30-án, szombaton a Hungá­ria Szállóban tartják farsangi összejövetelüket az iparo­sok. • Három megye 75 cégének részvételével DARFT-fórum Szegeden A találkozó résztvevői szívesen fogadták a DARFT elnökének, Nógrádi Zoltánnak (a kép jobb oldalán) kezdeményezését, bízva a további együttműködésben. (Fotó: Karnok Csaba) A Dél-alföldi Regionális Fejlesztési Tanács Bács­Kiskun, Békés és Csong­rád megye 25-25 legje­lentősebb gazdálkodó szervezete képviselőjé­nek részvételével rende­zett tegnap találkozót Szegeden, a Bartók Béla Művelődési Központban. A Dél-Alföld globális fejlődését célzó fórumra a Topp 21 Stratégiai Klub kere­tében, nagy érdeklődéssel kí­sérve került sor. Úgy tűnik, van remény a megyehatároktól független, az igazi régiós gondolkodás­ra alapozott együttműködés kialakulására a Dél-Alföldön is. Legalábbis ezt igazolta, hogy a regionális fejlesztési tanács meghívásának szinte minden érintett eleget tett. Szeri István, a Topp 21 Stra­tégiai Klub egyik alapítója, a rendezvény fő házigazdája bevezetőjében hangsúlyozta: a klub azzal kívánja segítem a régió uniós csatlakozásra történő felkészülését, hogy fórumot biztosit a különböző célkitűzések megismertetésé­re, összehangolására. Nógrá­di Zoltán, a Dél-alföldi Regi­onális Fejlesztési Tanács el­nöke - többek között - a te­rületi tervezés fontosságára hívta fel az egybegyűltek fi­gyelmét. A fejlesztési régiók kialakítása és EU-komform­má tétele pedig elképzelhe­tetlen a gazdaság sze­replőinek támogatása, rész­vétele nélkül. Ezért is tartot­ták fontosnak, hogy egy in­formációs fórum keretében találkozót szervezzenek a tér­ségfejlesztésben feladattal rendelkező szervezetek, vala­mint a nagyobb gazdálkodó cégek vezetői között. így vél­hetően könnyebb lesz egyez­tetni a térségi, az ágazati, va­lamint a helyi prioritásokat, illetve megjelentetni az alap­vető érdekeket a régiók és a csatlakozni szándékozó or­szágok versenyében. Dr. Schwertner János, a Dél-al­földi régióigazgató viszont arra a kormányzati szándékra mutatott rá, amely a működő régiók létrehozását szorgal­mazza. Az uniós csatlakozás­sal kapcsolatos felkészülési versenyben ugyanis csak Így tudunk kellő „súllyal" megje­lenni. Gyurcsek Tamás, a Dél-alföldi Regionális Fej­lesztési Ügynökség igazgató­ja viszont azt kérte, hogy a régió stratégia programjának készítésébe - véleményeik­kel, javaslataikkal - minél többen kapcsolódjanak be. N. Rácz Judit A közös költségből le­het fönntartani a társas­házat. De ahány ház, annyiféle a közös költ­ség nagysága és belső aránya. A távfűtéses há­zakban élők közötti vita szokásos tárgya, hogy fűtsék vagy ne a lépcsőházat, hogy ennek és a többi közös helyi­ségnek a fűtési díját a lakások között egyenlő mértékben vagy a fűtött térfogatok arányában osszák-e el. Általános iskolai fizikai ismeret is elegendő annak megértéséhez - reagált a Túlfűtött díjak című írásunk­ra Kovácsné, a sok közül egy közös képviselő -, hogy a meleg fölfelé száll. Vagyis az egycsöves rendszerű tíz­emeletes házakban mlg fölső szinteken a legkeményebb tél idején is rövid ujjú póló­ban és nyitott ablaknál lehet • A túlfűtött díjakról Kié a lépcsőház? csak megmaradni, addig az ötödik emeletnél lejjebb ta­lálható lakásokban vacognak az emberek. Ha az ilyen to­ronyházakban nem fűtik a lépcsőházat, akkor az alsóbb szintek sarki lakásaiban lehe­tetlenség meleget varázsolni, hiszen nem csupán két, ha­nem három oldalról kapják a hideget. Tehát - hangsúlyoz­ta a közös képviselő - a lépcsőházi fűtőtest nem dísz­tárgy, hanem épületgépészeti szempontból is szükséges darab, a lakások temperálá­sának tartozéka. A szegedi lakóépületek­ben már megszokott hó­mennyiségmérés előnyei kö­zé sorolja Sárkány László, a Szetáv Kft. ügyvezető igaz­gatója, hogy korrekt elszá­molást tesz lehetővé, hogy a fogyasztókat takarékosságra készteti, de igényük alapján magasabb színvonalú fűtést is lehetővé tesz, illetve hogy kedvez a költségosztó beren­dezések felszerelésének és ösztönzi az épületeket ener­giatakarékossá alakító beru­házásokat. A korrekt elszámolást a szolgáltató és a fogyasztó közötti szerződés biztosítja, mely rögzíti, hogy az egyes lakások milyen arányban ré­szesülnek az épület fűté­séből. A hőmennyiség fe­losztásának módjáról a tár­sasházi közösség dönt, ennek alapján készülnek a számlák. Az épülettel együtt a fűté­si rendszert is megvették a lakók. A lépcsőház fűtéséről is a társasházi közösség dönt. De a lépcsőházi fűtőtestek leszerelését a Szetáv Kft. nem javasolja, mert ez a szomszédos helyiségekben alulfűtöttségét okozza. Sok épületnek rossz a hőszigete­lése és a fűtési rendszere, aminek következménye: a magasabb fűtési díj. A Sze­táv Kft. segíti a belső fűtési rendszerek korszerűsítését: például tavaly 8 lakóépület számára nyert el a kor­szerűsítési költségek 22 szá­zalékát kitevő vissza nem té­rítendő támogatást a Köz­ponti Körayzetvédelmi Alaptól. Egyébként pedig - reagált a magas díjak miatti panasz­sorra az igazgató - a máso­dik legolcsóbb „ távfűtött vá­ros" Szeged. A szetávos ada­tok szerint itt az 1996-97. fűtési idényben összesen 49 ezer 905, az azt követőben pedig 55 ezer 37 forint volt egy átlagos lakásban a fűtési díj. Ú. I. • Szövetkezetek az ezredfordulón Merre tovább. Tiszasziget? Együtt vagy önállóan? - ez a kérdés foglalkoz­tatja már jó ideje a tisza­szigetieket. A tiszaszige­ti, újszentiván!, kübekhá­zi és szőregi gazdálko­dók által létrehozott Ti­sza-Maros Szög Szövet­kezet egy 1992-es tör­vény alapján átalakult. A szigetiek nem tudták eldönteni, hogy bent ma­radjanak vagy kiválja­nak-e a szövetkezetből. Lakossági kezdeménye­zésre múlt pénteken fó­rumot tartottak, melyre a Földmüvelésügyi és Vi­dékfejlesztési Minisztéri­um képviselőjét is meg­hívták. A rendszerváltás után két évvel a volt termelőszövetke­zetek országszerte átalakul­tak. A négy szomszédos tele­pülés, Tiszasziget, Újszenti­ván, Kübekháza és Szőreg gazdálkodóit összefogó Ti­sza-Maros Szög Szövetkezet is átalakult. A tagok tíz szá­zaléka kivált, így körülbelül 1100 üzletrészes maradt a szövetkezetben. Közülük 300 aktív tag, nagyjából ugya­nennyi a kívülállók száma, a többi üzletrészes pedig nyug­díjas. Az eltelt hét év alatt azonban a szövetkezet nem termelt nyereséget, ezért a szigetiek válaszút elé érkez­tek: maradjanak vagy sem? A tiszaszigetiek úgy dön­töttek, hogy megpróbálnak jogi tanácsot kérni a Földművelésügyi és Vidék­fejlesztési Minisztériumtól (FVM). Péntek este mintegy kétszázan össze is gyűltek a helyi művelődési ház nagy­termében, hogy megvitassák egyéni sorsukat, illetve meg­hallgassák dr. Becz Miklóst, az FVM főosztályvezetőjét. Országosan nehéz helyzet­ben vannak a szövetkezetek ­mondta a főosztályvezető. A mintegy 2100-ból csak 300 tud vagy akar jövedelmet visszaosztani, a föld- és üz­letrésztulajdonosok nem kap­nak osztalékot. Az emberek úgy érzik, hogy csorbultak az érdekeik. Az FVM ezért elér­kezettnek látta az időt, hogy jogi rendelkezésekkel szabá­lyozza az új típusú szövetke­zeteket. Az előadás után a hallga­tóság is szót kért. Többen sé­relmezték, hogy a tagok halá­la után az örökösöknek nincs szavazati joguk a szövetkeze­ti közgyűléseken. Mások sze­rint nem egyenlő arányban jutottak földhöz a kárpótlási jegyeikért a tagok. Egy fon­tos kérdésben azonban meg­egyezett a résztvevők véle­ménye, a döntést nem lehet tovább halogatni, mert végül már a semmit fogják szétosz­tani egymás között. A tiszaszigetiek jelentós üzletrésszel rendelkeznek a szövetkezetben, de nem kap­nak osztalékot - mondta Bo­dó Imre polgármester. Olyan megállapodást kell kötni a szövetkezet vezetőivel, hogy minden üzletrésztulajdonos személyesen dönthesse el, mit is akar. A polgármester szerint nagyon valószínű, hogy a község kezdeményezi a békés vagyonmegosztást. Az önállósodás után azonban továbbra is a közös gazdálko­dást kell folytatni. A lakossá­gi fórumról a szigetiek még sokáig fognak beszélni. A végső megoldás még várat magára... K. T. • 75 éve Ötvenszázalékos drágulás Október harmincadika óta, mint ismeretes, a szegedi munkaadók szövetségébe tar­tozó munkaadók a szegedi indexrendszer alapján fizetik munkásaik heti bérét. Októ­ber óta már ötvennégy száza­lékos drágulás mutatkozott, a drágulási listán legtöbbször azok a cikkek fordulnak elő, amelyekre a legnagyobb szükség van. (1924) • 50 éve A KGST megalakulása Ez év januárjában gazda­sági értekezlet volt Moszkvá­ban, Bulgária Csehszlovákia, Lengyelország, Magyaror­szág, Románia és Szovjet­unió képviselőinek részvéte­lével. A népi demokráciák, s a Szovjetunió szélesebb gaz­dasági együttműködésének megvalósítása céljából az ér­tekezlet szükségesnek tartot­ta a Kölcsönös Gazdasági Segítség Tanácsának megala­kulását a résztvevő országok egyenjogú képviselete alap­ján. A KGST nyílt szervezet, amelybe beléphetnek más európai országok is. (1949) • 25 éve Több vegyi anyag A tavalyinál több tavalyinál lényegesen na­műtrágyhoz jutnak idén a mezőgazdasági termelók, a rendelkezésre álló készletek azonban várhatóan még így sem lesznek elegendőek. A gyobb számú talajvizsgálattal segítsék a gazdálkodókat a megfelelő műtrágyaadagok megválasztásánál. (1974) e Csonka András vallomása „Kisfiú akarok lenni" Tavaly novemberben jelent meg először az új­ságárusoknál a Tanárnő cimü pedagógusoknak szóló színes havi maga­zin. A lapot Nógrádi Gá­bor főszerkesztő jegyzi, aki úgy gondolja, szük­ség van egy. sokszínű, tartalmas folyóiratra, amely elsősorban az ok­tatásügyben dolgozókhoz szól. Az alábbi írás a Ta­nárnő januári számában olvasható. Csonka Andrást sokan is­merik, mint színészt, műsor­vezetőt, és mint énekest is. Is­merjük a sztárt. De ki ismeri Csonka Andrást, az embert? - Nem vagyok sztár. Szó sincs róla. A Tom Cruise! Az igen, az sztár! Itthon nálunk sztárokról nem beszélhetünk. Nincsenek meg hozzá az élet­feltételek. Még Tolnai Klári sem volt sztár. Egy másfél szobás lakásban élt, és a mun­kájával a havi rezsijét kereste meg. Legfeljebb azt mondhat­juk, hogy ismert vagyok. Azt is nagyrészt a szerencsének köszönhetem. Nekem meg­adatott, hogy a Família Kft.­ben játsszam, ami ismertté tett annak ellenére, hogy nem vol­tam minden héten a ké­pernyőn. Ahhoz persze több kell, hogy az ember a soroza­tot otthagyva is megtartsa a közönség rokonszenvét. Az én sikerem a szeretetet­éhségemből fakad. Ha a taná­raimat megkérdeznék, milyen volt a Csonka Andris, ők di­csérnének. Már az iskolában is mindent elkövettem annak érdekében, hogy szeressenek, és elkerüljem a számomra el­viselhetetlen helyzeteket és a konfliktusokat. Szükségem van a sikerre, ez erőt és önbi­zalmat ad. Ezért nem tudok lemondani legnagyobb szen­vedélyemről, a munkáról, az egyedüli dologról, ami igazi örömöt okoz. Csakhogy ez a hajsza sok erőt és energiát emészt fel. Joseph Heller mondja valahol, hogy „ha nagy leszek, kisfiú akarok lenni." Én sem szeretnék felnőni, ha az azt jelenti, hogy elveszítem az érzékenysége­met és a nyitottságomat. En­nek köszönhetem a legtöbb örömet, bár tudom, ez okozza a legtöbb feszültséget, bajt és bánatot is. N. O. ,,Nem vagyok sztár..." (DM-fotó)

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom