Délmagyarország, 1999. január (89. évfolyam, 1-25. szám)

1999-01-23 / 19. szám

SZOMBAT, 1999. JAN. 23. STEFÁNIA-RIPORT 9 • ,, Viszkető fejemet vakarta, cukros vörös szája forrón csókolta" Szegedi joint Amszterdamból Az ivást sokaknál a „betépés" váltotta fel. (Fotó: Miskolci Róbert) Elítéli-e<, ha más kábítószerezik? Igen, ha bűncselekménnyel párosul A szegedi egyetemisták, főiskolások egy része az utóbbi években már nem kizárólag a sör-unikumtól, a fröcscstól vagy a vodkától hozza magát hangulatba. Az ivást sokaknál a „betépés" váltotta fel, amit a marihuána alapanyagául szolgáló cannabis (kender) szívásával lehet elérni. A természetes alapanyagú drog fizikai függőséget nem okoz, pszichikait is csak az arra hajlamosoknál. Csakúgy mint az alkohol, a cigaretta vagy a csokoládé. „Egy órával fogyasztása után az illető megbolondul, sokáig marad önkívületi állapotban, csodálatos látomásokról számol be. A drogot az egyszerű emberek is igen kedvelik, főleg azért, mert olcsón beszerezhetik" - 1500as évek, Prosper Alpinius, Egyiptom, a marihuána hatásairól. „Egy füves cigi elszívása züllött, pszichopata gyilkossá változtat" - 1960-as évek vége, Egyesült Államok, részlet egy marihuána-ellenes kampány jegyében készült ismeretteijesztő film szövegéből. „...mintha valami isteni démon, valami őrült, csodálatos vidámság kapott volna a kaijaiba: a démon a lábujjaimat csiklandozta, viszkető fejemet vakarta, cukros vörös szája forrón csókolta a számat, tüzes nyelve a torkomig lenyúlt. Minden mintha szikrázott volna; a szemem nagyítóvá vált; a legmagasabb polcon is olvasni tudtam a könyvek gerincét" - 1979 áprilisának egyik esős délelőttje, New York, Truman Capote, író, egy perui kenderből készült spangli elszívása után. „Hallucinációm még soha sem volt fűtől, bár a dél-alföldi éghajlat kedvez a kender termesztésének. Amszterdami Coffee Shopokban még Szeged jointot is kínálnak hét guldenért. Nekem akkor jön be a legjobban, ha mozi előtt tépek be. így sokkal jobban ráakadok a filmre" - 1999 január, Szeged, K. László, saját maga által termesztett fű elszívása előtt. A huszonnégy éves fiatalember, akitől a legutóbbi idézet származik, két barátjával nevel kendert Szeged határában, a senkiföldjén, közel a Tiszához. Tizenöt négyzetméteres területet választottak ki, amit a nyári szárazság idején naponta száz liter vízzel locsoltak. Az eredmény nem maradt el. A három barátnak hónapokra biztosítva van a szfvnivalója. Nyáron kezdik elölről a melót, de más helyen: ősszel valaki felfedezte a cuccot és rendszeresen megdézsmálta a termést. A termesztés leírásához az internetről lehet hozzájutni. A web-oldalon - a félreértések elkerülése végett - a cím alatt tisztázzák: „A fordítás, mely több írásból lett összerakva, tisztán felvilágosító jellegű, igyekszik segíteni az amerikai kultúra megértését. A kender termesztése a hatályos jogszabályok szerint Magyarországon büntetendő cselekmény." Ezt követően avatják be az érdeklődőt az „amerikai kultúrába", a minőségi magok kiválasztásától az aratás megfelelő időpontjáig. „Sajnos a tudatlan hatalom továbbra is üldözi a marihuána-fogyasztókat politikai okokból - írják a bevezetőben. - Felelősséget kell vállalnunk szokásainkért és csak saját használatra termelni, kimaradni az adok-veszek játékból." Felmérések szerint Szeged középiskolásainak és egyetemistáinak több mint negyede számít - rendőrségi kifejezéssel - illegális droghasználónak, vagyis nem orvosi rendelvényre szed szereket. Igaz, amikor a mexikói fű a múlt század elején Európába került, elsősorban köhögés és fájdalom csillapítására, asztmás, migrénes, reumatikus megbetegedések enyhítésére javallották a doktorok. Nincs új a Nap alatt: a brit királyi gyógyszerészeti társaság a napokban jelentette be, hamarosan megkezdik a vizsgálatokat annak kiderítésére, gyógyítják-e a kender alapú kábítószerek az érelmeszesedést vagy a rákot. A belügyminisztériumi engedéllyel létrehozott dél-angliai telepen már beérett a termés, szárítják a királyi kendert. A tiltott szerekkel élő szegediek többsége a marihuánát részesíti előnyben, amely a szakemberek szerint sem okoz fizikai függőséget, legfeljebb pszichikait, mint a csokoládé, a kényszeres vásárlás (már aki teheti), a cigaretta vagy az alkohol. A kendert szívók légúti betegségeket szedhetnek össze. Kisebbnagyobb baleseteknek is áldozatai lehetnek a füvezők (csakúgy mint a részegek), hiszen a cannabis rosszul hat az egyensúly és koordinációs érzékre. K. László tizenöt éves kora óta füvezik, most huszonnégy, és úgy tűnik, nincs az az erő, ami megmentené őt attól, hogy jövőre átvegye tanári diplomáját. Vizsgaidőszak alatt soha nem szív, egyébként viszont van, hogy naponta többször is. Időnként a napját is ezzel kezdi, ült már egyetemi előadáson betépve, igaz, az első teleírt oldal után feladta a jegyzeteléssel járó kínokat. Diákok olyan előadóról is tudnak, aki egyszer előadás közben produkálta a szívás egyes tüneteit: megnövekedett empátia, elernyedés, lassú beszéd, szétszórtság. A legfeltűnőbb azonban az volt, hogy bal kézzel kezdett el írni a táblára; néhány betű után motyogott valamit, jobb kezébe vette át a krétát és kicsit gyorsabban folytatta az írást: akkor jött rá, hogy jobb kezes. • Két hónaptól három évig terjedő szabadságvesztést szabhat ki a bíróság azokra, akiket drogfogyasztáson ér a rendőrség, amennyiben az országgyűlés elfogadja az erre vonatkozó Btk.-módosítást. A szöveg nem tesz különbséget a természetes, illetve a laboratóriumban kotyvasztott szerek között. Farkas Kornélia, a szegedi drogambulancia jogásza egy korábbi nyilatkozatában elmondta, hogy a tervezett változás leginkább a középiskolásokat és a felsőoktatási intézményekben tanulókat sújtaná, hiszen a büntetőjognak - ebben az esetben - nincs meg a neki tulajdonított visszatartó ereje. Szerinte a fiatalok nagy része marihuánát szív, és annyiban számítanak drogosnak, mint a hétvégi diszkó előtt iszogató társaik alkoholistának. Töth-Szenesi Attila Rendőrkézen a kerítő • Harminc éve muzsikál Szegeden A klarinéthoz szív is kell Keringő, avagy csárdás? Báder Béla nem jön zavarba, ha klarinétozni kell... (Fotó: Karnok Csaba) 9 Munkatársunktól Kerítéssel és garázdasággal gyanúsítják K. István, 21 éves szegedi lakost. Még tavaly november 4-én történt, hogy K. két társával együtt - a rendelkezésre álló adatok szerint Csongrádról Szegedre szállította a 23 éves K. Ildikót, akit egy ismeretlen férfinak 50 ezer forintért „eladtak". November 18-án K. István és két társa a csongrádi buszállomáson tűntek fel, s ott „kihívóan közösségellenes magatartást" tanúsítottak, többek között lökdösték a pályaudvar vezetőjét, s emiatt garázdasággal gyanúsítják őket. K. Istvánt a rendőrségnek a napokban sikerült elfognia, őrizetbe vették és kezdeményezték ellene a büntető eljárást. Ha valaki harminc esztendőt eltölt egy szakmában, akkor az bizony megismeri annak minden apró részletét. Igaz ez Báder Bélára is, aki klarinétosként keresi kenyerét. A muzsikusság sajátos mesterség. Arra hivatott a zenész, hogy másoknak szerezzen örömet, ám ha ez számára nem jelent kellemes foglalatosságot, akkor - ahogy szokták mondani - megette a fene az egészet. A csurák - így nevezik a cigányzenészek a hangszert - kísérésre és szólóra is kiválóan alkalmas. Pláne, ha értő ember kezébe adják. A legfontosabb, hogy szív is kell hozzá. Báder Béla, szegedi zenész, aki éppen 30 esztendeje játszik a város vendéglátóhelyein arra már nem igazán emlékszik, hogy miért éppen ezt, a fafúvóst választotta. Arra viszont igen, hogy sarudi kisdiákként az úttörők kulturális seregszemléjén figyeltek fel rá, így került a fővárosba, a Rajkó Zenekarba. Ott ismerte meg feleségét is, aki énekese volt az együttesnek. Nyolc év zenélés után került Szegedre. Ennek harminc esztendeje. - A hetvenes években rengeteg szórakozóhelyen szólt a zene esténként a városban - emlékezett Báder Béla. - Dolgoztam a Szegedben, a Tiszában, a Hungiban, a Búbosban, és még számos helyen. Alig volt üres asztal, szinte foglalni kellett a helyet. Ma már alig van élőzene. Vagy semmi, vagy magnó. Sok kiváló kolléga lézeng, nem talál magának munkát. Jelenleg a Royal Szállóban muzsikálok, Rácz Lajos együttesében vagyok szólista. Báder Béla A kategóriás klarinétos. Nem jön zavarba, ha klasszikus darabot rendel tőle a kedves vendég, és persze akkor sem, ha hallgatót, avagy frissest. Muzsikált Belgiumban, Németországban, jelent meg kazettája. A vendégek - ők a legfontosabbak úgy tartják, olyan zenész, akinek a kisujjában van a mestersége. Nehéz megfogni, olyat kérni, amit nem tud eljátszani. És ami legalább ennyire fontos: szerény ember, nem tolakodó - ez bizony komoly érdeme egy muzsikusnak. - Érezni kell, hogy a vendég mit szeretne. A háttérben hallgatni a cigánymuzsikát, mulatni akar, avagy búsulni. Ehhez kell alkalmazkodnunk. A vendégért vagyunk, soha nem szabad tolakodnia egy muzsikusnak - fogalmazta meg Béla. - Ezt egyébként a Royal Szállóban eleve elvárják tőlünk. Mi van akkor, ha nem ismeri a nótát, amit kértek? Szerencsére, ilyen ritkán adódik, mondta. Ilyenkor azt kérik, hogy dúdoljon belőle a vendég, esetleg másikat, hasonló dallamút, hangulatút javasolnak helyette. A klarinétos nagy szívfájdalma, hogy szeretett felesége néhány esztendeje meghalt. Leánya örökölte a muzsika szeretetét. Báder Béla bízik benne, hogy a nehézségekkel tűzdelt pályán gyermeke tovább viszi majd a stafétabotot. V. Fekete Sándor Whiskys rabló Nagyon helyesen, kitüntették azokat a rendőröket, akik tevékenyen működtek közre az úgynevezett whiskys rabló elfogásában. A Híradó bemutatta ama momentumot, miként veszik át a rendőrök a borítékokat. Éreznék az ügyben némi ellentmondást. Föltételezik, a whiskys rabló legalább húsz fegyveres rablást követett el néhány év alatt. Tehát valóban veszélyes bűnöző. Kitüntetés, jutalom akkor jár, gondolom én, ha valaminő bravúrt hajt végre a pandúr. Mármost ha a whiskys rablót az első bűntény után elfogják, az lett volna igazán a bravúr, viszont akkor nem tudtuk volna meg, milyen veszélyes is ez a pali Ám elkövetett legalább húsz rablást, lenyúlt száz millét, gúnyt űzött a nyomozókból, tehát megtudtuk, hogy nagyon veszélyes, még gúnyolódik is, de viszont mégis csak elkövetett húsz rablást, de akkor meg nem járna jutalom az elfogásáért, mert miért hagyták, hogy huszadjára is raboljon, sőt, inkább büntetés járna érte, mert miért nem fogták el hamarabb, de ha hamarabb elfogják, akkor nem is veszélyes... etc. Akárhogy csűröm és csavarom, csak oda jutottam, hogy a rabló is érdemelne egy borítékot, jutalom gyanánt a rendőröktől. De néhány whiskyt mindenképpen. Szív ErnA